Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
A Kde t - Magyarország hétvégi melléklete 1992. szeptember 5. 10 Őrült Stone, A Montessori-szóvivő avagy 2008 — a patkány éve SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Bojté Gizella A nyíregyházi pedagógiai intézetben zsúfolásig volt a terem, ahol az érdeklődők nemrég B. Méhes Vera pedagógus előadását hallhatták. Az idős hölgy krémszínű selyemblúzban, hozzáillő elegáns szoknyában állt a megyéből összesereglett óvónők előtt és nagy lelkesedéssel beszélt Maria Montessori világhírű pedagógiai rendszeréről. A hallgatóságot lenyűgözte az előadó megnyerő stílusa és közvetlensége s az a magas szintű tudás, melyet igyekezett átadni a résztvevőknek. B. Méhes Vera a pedagógiatudomány egyik legelismertebb szakembere. Nagyon sokat publikált, tanulmányokat, könyveket írt, több mint tíz kötete jelent meg, százezres példányszámmal, melyek elsősorban gyerekeknek szólnak. Olyan nemzetközi konferenciákon is részt vett, ahol angolul és németül tartott előadást. Egész életében pedagógiával foglalkozott, s több intézményben tanított. O is átélte azokat a nehézségeket, melyek többször próbára tették tűrőképességét, erejét. 1974-ben ment nyugdíjba s akkor újra elkezdett foglalkozni — kedvenc területével — az óvodapedagógiával. — Elsősorban Montessori Maria munkássága érdekel, hiszen ő olyan értékeket fogalmazott meg, olyan módszereket dolgozott ki, amit feltétlenül meg kell őriznünk és továbbadni pedagógusainknak. Ma már szerte a világon alkalmazzák elméletét és módszerét. Hazánkban is — a két világháború között — működött ilyen jellegű magániskola és -óvoda, de sajnos 1945 után nem engedélyezték. — A Montessori-pedagó- giának egyik alapelve az a hit, hogy minden gyerekben létezik egy cselekvési vágy, a világ megismerésének igénye és ennek a kibontakoztatását kell elősegíteni. Nem azon kell gondolkodni: hogyan tanítsunk, hanem azt kell megfigyelni, hogy a gyerek hogyan tanul. Az önálló tanuláshoz kell a legkedvezőbb feltételeket megteremteni, mozgásigényüket biztosítani, lehetőséget adni problémáik önálló megoldására. A felfedezés örömét nem szabad elvenni tőlük. A gyermek annál szabadabb, minél függetlenebb a felnőttől. Csak addig kell nyújtani a kezet, amíg szükséges: „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni.” Ennek a módszernek a helyes alkalmazásával nincs szükség fegyelmezésre, mert az örömmel végzett, elmélyedt tevékenység megteremti a gyermek belülről fakadó fegyelmét. Előadás közben sok óvónőnek eszébe juthatott az is, hogy mindez valóban nagyon szép, de hogyan sikerülhet ez a valóságban... A világhírű Montessori-elméletnek természetesen létezik a gyakorlati megvalósítása is. A hozzátartozó „védett” eszközöket egyébként kizárólag egy holland cég készíti és forgalmazza, egyébként meglehetősen drágán. Ezek a tárgyak a különböző érzékelési, észlelési valamint a gondolkodási képességet fejlesztik. — Montessori új környezetet alakított ki az óvodáiban — folytatja az előadó — és később ugyanolyat az iskolában is, ahol a gyerekek szabadon mozoghattak. A régi óvoda elmozdíthatatlan hosszú asztala és padja helyett kicsiket készíttetett, nyílt polcra helyezték a játékokat, elérhető magasságra... Mindez forradalmi újítás volt a század elején, lomunkra ez már természetes és sokan nem is tudják, hogy Maria JVlontes- sori vívmánya volt. O vezette be az óvodába az önkiszolgálást, majd a naposrendszert, a növények és állatok felelős gondozását. A pedagógus munkája Montessori szerint művészet, akinek legfontosabb feladata a megfigyelés, a kezdeményezés, ő csak segít, szolgál, míg a gyermek személyisége a maga erejénél fogva fejlődik saját cselekedeteivel. A gyermek iránti szeretetnek, kedvességnek abban kell megnyilvánulni, hogy meglássuk és megérezzük, hogy mire van szüksége és igénye. Magyarországon egyre szélesebb tábora van a Montes- sori-rendszemek. Tavaly alakult meg a Budapesti Montessori Társaság, melynek három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei óvónő is tagja, a társaság vezetője pedig B. Méhes Vera. Céljuk az, hogy előadások, tanfolyamok, kiadványok segítségével gazdagítsák a magyar pedagógiai kultúrát, kedvet csináljanak Montessori pedagógiájának tanulmányozásához, gyakorlatának alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez óvodákban, iskolákban és más intézményekben egyaránt. Különösen ennek szenteli minden idejét B. Méhes Vera, aki a hetvenes életévén túl sok mindent szeretne még csinálni: írni, tanítani mások hasznára válni... Gombás Sándor Bármerre jártam a városban a júliusi kánikulában, fel kellett figyelnem egy plakátra: Őrült Stone, alatta Rutger Hauer képe. Nem volt túlzott a reklám, hiszen a nyári filmcsemegéjét kínálta. Filmcsemegének tartom, rendkívül izgalmas, látványos és érdekes alkotásnak. Csodálkoztam, hogy a reklám ellenére a bemutatón nem voltak sokan és érdekes módon a szaksajtó is agyonhallgatja. Hasonló filmet láthattunk már sokat a műfajban, most csak kettőt emlékeztetőül: A nyolcadik utas a halál, vagy A bolygó neve a halál. Ezekkel az alkotásokkal összehasonlítva az Őrült Stone magasan győz. Mindhárom film szörnyvadászatról szól, de a Stone alapötlete jobb és a megvalósítás kiválóan sikerült Tony Myland rendezőnek. A történet 2008-ban játszódik Londonban. Az ózonpajzs kilyukad, a Föld felmelegszik. A globális világproblémák sorában mindkét jelenség rémisztő vízióként jelenik meg a tudósok, a környezet- védők és minden bolygónkért felelősséget érző ember gondolataiban. A művészeti alkotásokban és jóslatokban ezen katasztrófák az ezredfordulóra datálódnak. Persze a film nem a környezetvédelemről szól, sci-fi ez a javából. A várost ellepi a víz, mindenütt patkányok. A fertőzött utcákon a Gonosz garázdálkodik, aki hideg, számító és legyőzhetetlen. Telihold idején hajtja végre mészárlásait. Emberek szívét tépi ki és így viszi lelkűket magával birodalmába. A szörnyekről szólván, igazán sokat láthatunk belőlük manapság a filmvásznakon. Persze az emberiség ősidőktől fogva együtt él képzelt és valóságos szörnyekkel és a művészeteknek is kedvenc témája ezek ábrázolása. Tony Myland is megpróbálta. Filmünk alapötlete egyszerű: a főszereplő Stone hadnagy felveszi a harcot a különös genetikai lény ellen, megpróbálja elfogni és megsemmisíteni. Különös alak ez a Stone: csokin és kávén élve üldözi megszállottan a szörnyet. Megszállottságának személyes indíttatása is van, hiszen legjobb barátja is a Gonosz áldozatává vált. Miért őrült Stone? — mert a szörnnyel való találkozás után pszichotikus állapotba kerül. Találó címet kapott a film a magyar forgalmazásban, kifejező és figyelemfelkeltő. Azt sugallja, hogy a főszereplő nem normális, hétköznapi ember, így vállalkozhat sikerrel a lehetetlenre. A szörnyvadászat válogatott izgalmai és látványosság mellett a filmnek humora is van. Kiderül, hogy az őrültség ragályos, hiszen a történet végére már a Stone mellé kirendelt nyomozó is csokievővé és kávéivóvá válik, de a közös vadászat sikerül. Stone hadnagy alakítója Rutger Hauer annyira azonosulni tud a figurával, mintha számára találták volna ki a szerepet. A főszereplő tehát telitalálat, de a film minden alakja kidolgozott. A forgató- könyv kiváló. A rendező érdeme, hogy nincs egy fölösleges filmkocka. A fényképezés az amerikai filmekre jellemzően nagyszerű, különleges bevágások tarkítják. A régmúlt történései fekete-fehérben jelennek meg. A film végig lebilincselően izgalmas és misztikus, a mozi és a filmművészet határán táncol. Mozi, mert látványos, művészet, mert a műfaj ilyen szintű kivitelezése csak kevés alkotónak sikerült. A bemutató óta a megyei forgalmazásban néma csend van. Berzenkedni szoktam az amerikai tucatfilmek döm- pingje láttán. Most értetlenkedem, hogy a műfajában ilyen sikerült alkotás parlagon hever. Keresztessy Attila A Magyar Bibliatanács megbízásából a Református Zsinat Sajtóosztálya új ógörög—magyar szótárt adott ki. Segítették a kiadást svájci, holland és német egyházi szervezetek. A szerző dr. Varga Zsigmond J. debreceni professzor. A mű a maga nemében páratlan, hazánkban ilyen nagy szabású és bő terjedelmű holtnyelvi szótár még nem látott napvilágot: 6050 szócikkével felöleli az Újszövetség teljes szóanyagát, de kitekintést nyújt az Ószövetségre és a világi ógörög szóhasználatra is. Több mint szótár ez, a nyelvi és teológiai magyarázó anyag nagy terjedelmű, többszöröse az összes jelentés felsorolásánál. A több mint ezer oldalnyi, vaszonkötésű könyv 900 Ft os áron kapható a református könyvesboltokban (Debrecen, Kálvin tér, Budapest, Ráday u.), de megrendelhető minden lelkészi hivatalban is. Nem azért tartom igen fontosnak eme szűkre szabott recenzió közreadását, mintha várható volna minden községünkből az érdeklődés. Ez az „Újszövetségi görög—magyar szótár” a lelkészek, papok nélkülözhetetlen kézikönyve ugyan, ám ajánlható felsőbb iskoláknak csakúgy, mint mindazoknak, akik nyelvészettel, különösen klasszika-filológiával foglalkoznak, továbbá azoknak, akiket érdekel a Biblia alaposabb ismerete, de még orvosok, történészek is haszonnal tanulmányozhatják. A főiskolások már ismerik a görög betűket, ők is ki tudják olvasni az egyes szavakat, ami előfeltétele a legmodernebb jelentés- tartalom és szómagyarázat befogadásának. Több száz görög eredetű szót ismer és használ az iskolázatlan ember is. Ezek pontos jelentését, sok esetben a megrögződött hamis értelmezés ellenében is tisztázza ez a könyv. Csupán példaként: patika, atom, melasz, fotó, energia, fizika, angyal, Sátán, dinamit, apostol, termosz, telefon, filozófia, technika, szimpatikus, próféta, remete, kozmosz, idióta, szintetikus, Biblia, Oktogon, Pentagon. Fontos — sokszor kínzó — kérdésekre feleletet kapunk nyelvi hitelességgel és precizitással: ki vagy, mi az angyal, próféta, farizeus, Mammon, a Jónást elnyelő lény, mit jelent a „lélek” szavunkkal visszaadott kétféle kifejezés (psykhé és pneüma), ill. a „test” jelentésű szárx és szórna között mi a különbség. Mit tanít a Biblia a szeretet- ről, égről, mennyről, üdvösségről, kárhozatról. Az atomfizikai jellegű végső világégésről. Hogy mit jelent a „lelki szegények” kifejezés a Hegyi Beszédben, azt az eddigi bibliafordításokból sem tudhattuk meg, ez a szótár végre világossá teszi. Tévhiteket is eloszlat (pl. a farizeus nem képmutatót jelent). Az érdeklődők — amennyiben egyes bibliai szavak, szakaszok pontos jelentésére kíváncsiak:—s\égy segíthetnek magukon, hogy az azonos számozású görög szövegrészt megnézetik lelkipásztorokkal, papokkal, s máris kezelhetik a szótárt. Magam is felajánlom ezt a segítséget, címemre (Ófehértó, 4558) elküldendő, megcímzett levelezőlapon szívesen leírom görög betűkkel a kérdéses szavakat. A szótár szerzője eredetileg latin, görög, német szakos tanár volt a Debreceni Kollégiumban, indoeurópai nyelvészetből doktorált, majd a Theologiai Akadémiát elvégezve annak fiatalon profesz- szora lett. Családja megyénkből származik, a mi tájszólásunkat ismeri és szereti legjobban, ennek nyomai felfedezhetők a magyar szövegrészben. A fontosabb és vita- tottabb kifejezéseknél adja a héber etimológiát is, latin, német, angol, francia nyelvű hivatkozások pontosítási céllal bőven találhatók a műben. Valamennyi név viselőjét és jelentését (az esetleges héber megfelelőjükkel együtt) is megismerhetjük, már amelyek az Újszövetségben említtetnek, így Pál két, Péter három nevét is magyarázza a szerző. Persze, csupán a nevekért nem érdemes megvásárolni a szótárt, de nagyobb könyvtárak, a nyelvészettel kapcsolatban álló magánszemélyek és a Bibliában elmélyedni kívánók nem csekély lelki és szellemi nyereséggel tanulmányozhatják, taníthatják a másutt fel nem lelhető magyarázatokat. ÚJ ÓGÖRÖG-MAGYAR SZÓTÁR
