Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

A katolikus egyház életjelei megyénkben Nyíregyháza (KM - BJ) —• A Biblia az egyháziban élő hívek közösségét Isten szántó­földjének nevezi. Kérdés: mi minden sarjad Nyíregyházán és a szabolcsi-szatmári-bere­Világiak a hitoktatásban Vallástanfolyam A városokban — mint pl. Nyíregyházán — már össze­forrott munkaközösséget ké­peznek a katolikus egyház világi hitoktatói, de jelen vannak és dolgoznak már a falvakban és a kisebb vá­rosokban is. Nyíregyházán most indult a főplébánia rendezésében hit­oktatóképző teológiai tanfo­lyam munkája a korábbi nyo­mokon, de immár 120 hallga­tóval, akik 3 évfolyamból va­lók. Igen érdekes, hogy amíg korábban pedagógusok és óvónők alig mertek vállalkoz­ni ilyen feladatra, most már egyre több pedagógus és óvó­nő érzi oly meggyőződésesnek az ő vallásosságát, hogy vágy­at érez a gyermekek vallási oktatására is. Ne felejtsük el azt sem, hogy egyre több falucska, sőt nagyobb község marad kato­A falvak életének kulcs­szereplői közé tartoztak va­lamikor a kántorok, ponto­sabban a kántortanítók, ők a tanítóképzőben szereztek a tanítói diploma mellé kán­tori diplomát is. Képzett ze­nészek és képzett tanítók voltak a kántorok. Hol van­nak ma már ilyenek? A ta­nárképző főiskolákon és a tanítóképzőkben ma még nincs kántorképzés, a mai hallgatók egyházi éneket és szertartást nem tanulnak. Mit tesz az egyház, hogy a templomi éneklés és a vallásos éneklés zenei süllyedését és leromlását megakadályozza a falvakon és a városokban? Kántorképző tanfolyamokat szervez, amelyek magas zene- elméleti képzést nyújtanak. A falusi énekszerető hívek ezt nem mindig voltak képesek elvégezni, sokszor csak irga­lomból kaptak kántori okleve­let. Ennek az időszaknak vége. Ma már kellő zenei elméleti felkészültség nélkül nincs kántori oklevél, ez viszont azt eredményezné, hogy a kis fal­vak és a tanyaközpontok, tehát főleg Szabolcs-Szatmár-Be- regben, kántor nélkül marad­nak. Illetve mégsem maradnak. Seregély István érsek úr jóvá­hagyta Váradi József sza- bolcs-szatmár-beregi főespe­res kezdeményezését, hogy Nyíregyházán a mostani tan­évvel meginduljon a kis falvak számára az énekvezetői kép­zés. Itt az egyházi éneklés lesz likus pap nélkül, mert most kevés a papi hivatás, így a vi­lági hitoktatók segítenek a ma­gyar falvak és városok új val­lásos nemzedékének nevelé­sében. Egyik saijadása ez a mai szabolcs-szatmári, sőt or­szágos egyházi életnek. Fiatal szakemberek kezdik építeni gyermekeinkben a hitéletet, ami vészesen leépült az elmúlt évtizedekben. Istennek legyen hála érte. Meg kell említeni azt is, hogy a nyíregyházi pedagógiai főiskolán — és persze számos más pedagógiai főiskolán is az országban — olyan főiskolá­sok is tanulnak, akik egyik szakjuknak a hitoktatást vá­lasztották. Ha később fognak is ezek az új tanítók és tanárok megjelenni a falvak és városok iskoláiban, mégis felmérhetet­len fontosságú lesz a szerepük a jövendő magyar vallásos kultúra kialakításában. a fő tantárgy, a zeneelméletből pedig éppen csak a legszüksé­gesebbet, a kottaolvasást ta­nulják a hallgatók. Az össz­hangzattan elmarad, orgona és haimónium tanulása nem kö­telező. Ezt a tanfolyamot mindenki képes elvégezni, aki szép éneklésre képes és szíve vágya indítja az Isten dicséretére. Hívják tehát a fiatal férfiakat és nőket, akik szeretnének fel­készülni a falvak egyházi énekvezetésére. Itt megtanul­Mérhetetlenül érdekes lény az ember. Míg egyes szülők mereven elzárják gyermekeiket a vallásos ne­velés és a hitoktatás elől, mert ők nem vallásosak! (ta­lán vallásgyűlölők is akad­nak?), más fiatal szülők, val­lásban szintén teljesen járat­lanok és tudatlanok, mégis vallásra és elsőáldozásra, keresztelkedésre viszik isko­lás gyermekeiket, hogy leg­alább belőlük ne hiányozzék az a szépség, amit a vallásos­ság nyújt. Ám a fiatal szülők gyakran nehéz helyzetbe jutnak, mert növekvő gyermekeik a vallás­ról is kérdezgetik őket! A gyermeknek a legközelebbi és legfőbb emberi tekintély két­ség kívül a kedves szülője. Ezért igen bámulatosak és kedvesek azok a vallásosság nélkül felnőtt fiatal szülők, akik egy-két leckével előbb járnak a hittankönyvben, tit­kon tanulgatnak, hogy mégis mondhassanak valami érdem­ják az egyházi év minden idő­szakának szent énekeit, és azokat a régi, de máig élő köz­kedvelt énekeket is, melyek az utolsó 50 év egyházi ének­könyveiből kimaradtak, a nép ajkán viszont tovább élnek. Mindezért énekvezetői ok­levelet kapnak a végzős hall­gatók. Még nem tudható, hogy a tanfolyam egyéves lesz vagy több idő kell-e elvégzéséhez. A jelentkezést a főplébániára, (Nyíregyháza, Kossuth tér 10.) küldhetik az érdeklődők. legeset kérdezgető gyermeke­iknek. Nos, ezért indít a római ka­tolikus egyház Nyíregyházán, a Kossuth tér 10. alatti plébá­nián felkészítő oktatásokat a fiatal szülőknek, hogy az ala­pozó vallási oktatásokban ők is részesüljenek, gyermekük­kel együtt ők is elsőáldozók, majd rendszeres áldozok le­gyenek. Esetleg az egyházilag meg nem kötött házasságok is rendezhetők. A felnőtt előkészítő oktatá­sokon kereszteletlenek is részt vehetnek. Egy év alatt ők a ke- resztséghez és egyben az áldo­záshoz, vagyis a komplett ke­resztény felnőtt élethez eljut­hatnak. Természetesen nem­csak fiatal szülők, hanem eset­leg iskolát hagyott, felnőtt más férfiak, nők és fiatalok, akik kereszteletlenek vagy akik vallásban tanulatlanok. Az érdeklődők mihamarabb jelentkezzenek, hiszen nagyon gazdag és sokrétű mindaz a vallási világ, amibe bevezetést kaphatnak. Bibliaóra felnőtteknek Az élet rettenetesen zűrza­varossá vált korunkban: életvitelünket megannyi új­donsággal bombázzák a mé­diák, a tv, a rádió, a sajtó, a szekták, a távol-keleti ihleté­sű test- és lélekfelszabadító kurzusok, melyek a terem­tett világba belefojtják az embert. Ezek tudniillik a vi­lág fölötti személyes Istent nem ismerik, hiszen az élő és személyes Istenhez egyetlen út a Jézus Krisztus. Újra po­gány lesz általuk az ember: a természet tagja, és semmi több. Mindezekben a szellemi zűrzavarokban a Biblia nyújt világító kiutakat.Miért kell a felnőtt bibliaóra és a bibliás beszélgetés? Mert az élet min­den új napon, és minden új év­ben új tévelyekkel vesz körül minket. Amíg élünk, új téve­lyekkel találkozunk, új kérdé­sekkel áll elénk az embervilág. 1500 évvel ezelőtt mondta Szent Jeromos a csodálatos bibliatudós, hogy aki a Bibliát nem ismeri, az Jézust nem is­meri. Most érthető: miért is kel­lenek a bibliaórák éppen a fel­nőtteknek? És miért kellenek a bibliai beszélgetések a felnőt­teknek?! Mert a korszellem té- velyei között Jézus Krisztus szellemében való útmutatást csakis a Biblia ad a világnak. A Biblia nélkül lehetetlen a szellemi sokféleségben (plu­ralista társadalom) keresztény életet élni. Minden hétfőn este 5-kor kezdődik a bibliaóra a plébánián. Az ének nem díszítő cicoma Énekvezető-képzés Nyíregyházán A plébános vágyai... Dr. Váradi József A plébá­nos nem hi­vatalnok, sőt nem is egyszerűen egyházi szolgálatte­vő. A plébá­nos is em­ber, mégpedig keresztény ember, és magyar ember. Sőt talán kultúrember is sze­retne lenni. És mindezekben a szintekben vannak vágyai: a közéletet, és a mai magyar életet érintő vágyai. 1. Falu, föld, parasztság Tény, hogy a szegény, falusi réteg műveli meg hazánk leg­nagyobb természeti kincsét, a termőföldet. Valami segítség kellene a falunak és népének az új talpraálláshoz, a magyar parasztság és falusi nép régi önmagához térítéséhez. A piac- és üzletszemléletű gazdálkodás bénító tehetetlen­ségre kárhoztatja a dolgos ke­zű magyar parasztságot. Ha te­hát kapott segítséget közpén­zekből, nemzetközi tőkéből stb., az ipar újraindítása és a kereskedelem, most már ideje volna, hogy valamit kaphas­son a falusi földművelés és a földművelő is. Kellene az or­szág vezetőségének valamit beruházni a magyar termő­földbe és parasztságba is. Ez nemzeti ügyünk!! A falvak növénytermesztése és állattenyésztése piacot is kí­ván. Egykor a Hangya Szövet­kezet és más szövetkezetek gondoskodtak a falu termé­nyeinek kizsákmányolástól tiszta értékesítéséről. Most a szétzilált falusi lakosság kép­telen önmagától értékesítő szövetkezeteket szervezni. Hi­ába termel. Kellene néhány ki­váló magyar hazafi, aki ismeri a piacot, a világgazdaságot, és aki ismeri és szereti a magyar falut, a magyar termőföldet, és aki képes volna megszervezni a kistermelő és egyáltalán a termelő mezőgazdasági réte­get a termények értékesítésé­hez. Olyan Német Miklós-féle kiváló pénzemberek, gazdasá­gi szakemberek, üzletemberek kellenének, akik a magyar földművelő nép felemelői le­hetnének. Ezek lehetnének a haza megmentői. Csak az érté­kesítés megszervezésével le­hetne felemelni, és új munka­kedvre gyújtani a sokat csaló­dott magyart. 2. Új törvényeket! A mindennapos kerti lopá­sok, a szántóföldről és a gyü­mölcsösökből való szervezett lopások mérhetetlen kárt okoznak országunknak, né­pünknek, de a szorgalmasan dolgozó kertművelő és föld­művelő nép is kedvét veszti. Nincs védelem a tolvajok el­len. A büntető törvénykönyv még a magántulajdont meg­semmisíteni akaró szocialis­ta időkből való; paragrafusai nem értékelik a kisemberek szegény kincseit: a kerti és me­zei veteményeket, fákat, stb. A tolvaj büntetlenül tarolhatja le a szegény öregek, és szorgal­mas fiatalok kertjeit, földjeit, gyümölcsöseit Szervezett au­tós tolvajok ma már a kister­melők drága, értékes lovait is ellopják. Fasorok, ligetek pusztulnak el és helyükre sen­ki sem ültet fát. így pedig si­vataggá válik az ország. Figyelembe kell vennie a törvénynek, hogy a kisember mindenét viszi el a törvénye­inkkel nem büntethető meny- nyiséget lopó tolvaj. Végső elkeseredés szülheti az önbí­ráskodó kegyetlenkedést: en­nek pedig a törvényekben és a törvények megtartásában kell megelőzést nyernie. 3. Szeretetotthon Egyre több idős ember él a városban magányosan, sőt minden embertársi kapcsolat­tól elszakítva. Gyakran azt mondják az idősek: oly pogá- nyok és lelketlenek a szomszé­daik, hogy szinte menekülniük kell előlük. Ki karolja fel őket? Kivel tudnak elbeszél­getni?! A szociális gondozó nővérek minden jósága sem nyújt megoldást életüknek. Bármi áron is elmennének egyházi szociális otthonba, ha létezne ilyen. Ezért szeretnék ilyet létre­hozni. Egy kicsiny, 15 szemé­lyes szeretetotthont tervezünk most a Kincs utcában (Nyír­szőlős), de ez csak egy csepp lesz a tengerben, ha sikerül ki­alakítanunk a meglévő egyko­ri katolikus iskola épületéből, melyet visszakapott az egyház az önkormányzattól. Ennek szervező munkájá­hoz várunk világi munkatársa­kat, a beinduláskor pedig hit­vallásos, hivatásos gondozó­nőket, és más segítőket. Ha munkánkat áldás kíséri, bizo­nyára újabb otthonokat kell majd létesítenünk, hiszen sok az ilyen otthonba kívánkozó idős keresztény. 4. Kolping családok szövetsége Egykor az iparos legények nemzetközi otthon-hálózatát hozta létre a Kolping Egyesü­let, hogy bármely városban szállást kapjanak addig, míg munkához is juttatják őket, majd ha már dolgoznak, akkor itt jó barátokat találnak. Ilye­nek voltak Közép-Európa- szerte a Kolping otthonok. Most az ipari dolgozók, két­kezi munkások és családtag­jaik számára megújult formá­ban szerveződik hazánkban újra ez az egyesület. A kétkezi munkásság szak­mailag is elhagyott, lelkileg is szétzilált. Mennyi széphez jut­hatna ez a keresztény réteg a Kolping Családok Egyesülete révén. Az érdeklődők a plébá­nián jelentkezzenek, kellő ér­deklődés esetén megszervez­zük a budapesti központ segít­ségével az itteni közösséget is. Sokat szeretnénk tenni a mun­kás réteg felemeléséért, hiszen Jézus Krisztus is munkás volt. Biztos, hogy összefogás által lelkileg is gazdagodnak, és szakmailag is előbbre fognak jutni. □□□ íme a négy vágy. Elmond­tam ezeket, mert néma gyerek­nek az anyja sem tudja a baját, és mert Isten is a vágyakozók- nak és kérőknek ad elsősor­ban. És remélem azt is, hogy sok rokonlelket találnak vá­gyaim, és lesz visszhangjuk a kimondott vágyaknak. Tán valami jó létre is jöhet a ki­mondott vágyakból?! Lesznek támogatók?! Adja Isten! 6 Kelet-Magyarország EGYRŐL TÖBBET 1992. szeptember 30., szerda gi tájakon az egyházközsé­gekben?! Mert igen hosszú volt a lelki tél, és most fagyos és mostoha tavaszt kaptunk ahhoz, hogy az egyház lelki magvetése növekedni és virul­ni kezdjen. Nem virul, de sar­jad valami az egyházban. A sarjadás új hajtásai közül ezúttal dr. Váradi József ka­nonok szabolcs-szatmár-be- reg megyei főesperes segítsé­gével a világi hitoktatókról, a kis falvak és tanyák énekveze­tőinek képzéséről, a fiatal szülők vallási tanfolyamáról, a felnőttek bibliás beszélgeté­seiről szólunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom