Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-29 / 230. szám
1992. szeptember 2% kedd Kelet-Magyarország 3 Még csak óhaj az átjárhatóság Késik a határátkelők fejlesztése Balogh József Nyíregyháza-Záhony- Csengersima (KM) — Csiki- csuki. Valami ilyesmihez hasonló az, ami kis hazánk keleti határán játszódik évek óta. Hol szomszédaink, hol mi szeretnénk, hogy ne csak egy helyen és többnapos várakozás után juthassunk át és vissza a határon, ezért hol szomszédaink, hol mi sürgetjük ugyanazt, de a megoldás — legalábbis tartósnak mutatkozó megoldás — ki tudja mikor születik. Volt időszak, amikor megoldódni látszódtak a gondok, és legalább kishatárforgalom volt, s előfordult olyan időszak is, amikor a végleges megoldást is láttatták velünk. Hosszú, tömött sorok várakoznak a határon M.Magyar László felvétele Négymillió utas Erre utalt, amikor Kárpátalján Tiszabecs és Barabás ukrán oldalán — Tiszaújlakon és Mezőkaszonyban — kiépítették a határátkelőhelyeket és elkezdték a beregsurányit is építeni. A román határon másképp alakult a helyzet. Vontatottabban haladt a dolog, de kétszer már megnyílt Vállaj és Csaná- los között is a határ, mert Csengersima akkora forgalmat bonyolít le, mint Hegyeshalom, s már elviselhetetlenné vált a várakozás a túlsó oldalon. Valószínű, hihetetlennek tűnik első hallásra, de tény: míg 1991-ben Záhonynál két és háromnegyedmillió, addig Csengers imánál 1033 híján négymillió ember és csaknem egymillió gépkocsi lépte át a határt. Az idén is hasonlóak az arányok: Záhonyban közel másfél, Csengersimánál több mint két és fél millió ember szitkozódhatott a hosszú várakozás miatt. A helyzet ismeretében a túloldalon megszülettek a legfontosabb intézkedések. A román kormány az 1992. május 26-án hozott 280. számú kormányhatározatával eldöntötte a peteai határátkelő fejlesztését. A fejlesztési terv szerint 1993. év végéig 2x2 pályásra bővítik a Szatmárnémeti és a Petea közötti közutat, továbbá a határátkelő helyen 2x6 sávos utat és a szükséges kezelő épületek megépítését irányozták elő. Személyforgalom És mi történt a határ innenső oldalán? Az 1992. április 23- án kiadott kormányhatározat (3161/92.) megyénkben előirányozta az ukrán határon Lónya-Zvonkovoje (Harangláb) és Barabás—Koszini (Me- zőkaszony) határátkelőhely nyitását a két ország közötti kishatárforgalomra, időkorlátozással, autóbuszforgalom nélkül, 1992-ben, valamint Beregsurány-Luzsanka (Asz- tély) között személy és 20 tonnás súlyhatárral korlátozott teherforgalomra és Tisza- becs-Vilok (Tiszaújlak) között személyforgalomra új határátkelőhely megnyitását tervezik 1993-ban. A román határon Vállaj-Urziceni (Csaná- los) átkelőhely létesítése az új kormányhatározat szerint a személyforgalmat teszi lehetővé 1993-ban az autóbusz forgalom kizárásával. A felzárkóztatási program keretében megyénk számára biztosított 500 millió forintos keretből 36 millió forintot elkülönítettek erre a célra, azt az érintett hat önkormányzat kapta meg 6-6 millió forint ösz- szegben. A hatalmas forgalom miatt Csengersima ügyében fordult Kupa Mihály pénzügyminiszterhez Medgyesi József, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, kérvén a minisztert, szíveskedjék megvizsgáltatni: megoldható-e a román kormány döntésével párhuzamosan a határátkelő- hely magyar oldalán egy hasonló nagyságrendű fejlesztés? A válasz megérkezett. íme: „A közelmúltban megtartott kétoldalú román-magyar vámigazgatói találkozón a román fél a Csengersima-Petea határátkelőhely bővítési szándékáról nem tett említést. Ismereteim szerint a Román Köztársaság szervei részéről ez ügyben megkeresés nem érkezett sem a magyar határőrizeti, sem a vámhatósághoz. Várakozó sorok Az átkelőhelyek felújítása, bővítése, a forgalmi jelleg megváltozása ügyében elengedhetetlen az érintett tárcák és minisztériumok egyeztetett állásfoglalása, de mindenekelőtt a költségvetési fedezet biztosítása. A közép-kelet-európai politikai változások, az új köztársaságok kialakulása következtében a kormány elrendelte az érintett határszakaszokon működő vagy ott létesítendő határátkelőhelyek problémáinak vizsgálatát. A vizsgálatok alapján a csengersimai határállomás bővítésére a tervek szerint 1995- ig nem kerül sor.”A határon meg a hosszú sorok. Igaz, többnyire nem a magyar oldalon és többnyire nem azért, mert az út keskeny. Előadás a közalkalmazotti törvényről Külkereseket képeznek Nyíregyháza (KM) — Külkereskedelmi képzés kezdődik Nyíregyházán a Krúdy gimnáziumban a Külkerinfo cég itteni kirendeltsége és az iskola vezetőségének együttműködésével. A külkereskedelmi lebonyolító szak középfokú áruforgalmi, a külkereskedelmi üzletkötői felsőfokú áruforgalmi végzettséget ad, ezeken kívül vámkezelői szakon is megkezdik az oktatást. Elsősorban a már érettségizett és felsőfokú oktatási intézménybe fel nem vett munkanélküli fiatalokat szeretnék így szakmához juttatni, és főként a legutóbbi tanévben érettségizettek jelentkezésére számítanak, de felvesznek harmadikos és negyedikes közép- iskolásokat is, akik fő tanulmányaik mellett sajátítják el a tanfolyam ismeretanyagát. A gazdasággal, a kereskedelemmel kapcsolatos szakmai tananyagot a Külkerinfo szakemberei tanítják, a Krúdy gimnázium tanáraitól pedig idegen nyelveket és számítás- technikát tanulhatnak a tanfolyam hallgatói. Jelentkezni ezen a héten lehet a Külkerinfo nyíregyházi kirendeltségén a Báthory u. 15. alatt. Nyíregyháza (KM) — Vadász János, az 1989-ben alakult Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának soros elnöke szeptember 30-án, szerdán egész napos programra Nyíregyházára látogat. A délelőtt folyamán találkozik Medgyesi Józseffel, a megyei közgyűlés elnökével és Mádi Zoltánnal, Nyíregyháza polgármesterével. 11 órától az érdeklődők számára a megyei könyvtárban (Szabadság tér 2.) tart előadást a közalkalmazottak jogállásáról, valamint a közalkalmazotti törvény végrehajtásának feladatairól.-----------------------------Tárca M anapság bizonyára sokan szeretnének Gombár Csaba vagy Hankis Elemér lenni, mert fix állásuk van Igaz, sokan szidják is őket, tüntetnek ellenük, de ki lehet azt bírni. így volt ez régen is, az án- tivilágban. A főnök titkárnőjét nem lehetett elbocsátani. Suttogtak a háta mögött, hogy előbb megtalálja a sliccgombokat, mint az írógép billentyűit, de hát istenem — a kutya ugat, a karaván halad. És ez az Ancika nagyhatalom volt a cégnél. Hozta, vitte a híreket. Rajta keresztül tájékozódott a főnök a dolgozók hangulatáról, és Ancika szivárogtatta ki az átszervezés tervét is, majd tájékoztatta a főnököt a reagálásokról. Azt engedett be hozzá, akit akart, tőle tudta meg, ki jött be részegen dolgozni, és hogy Kovács szaktárs munkaidőben maszek ügyeket intéz. Szóval tanácsos volt vele jóba lenni, mert akit egyszer Ancika a szájára vett, az elveszett ember volt a vállalatnál. Helyzetét sokan irigyelték, különösen prémiumosztás idején szerették volna az ő borítékját kapni A tisztes családanyák a főnökre is haragudtak, hiszen családjp és rendes felesége volt. Persze, Ancika nem az utcáról került a titkárságra. Korábban a szállítmányozási osztály gépírója volt. A szíve azért csak oda húzta, a főnök mellett is. Ők mindig több szakszervezeti beutalót kaptak, mint más osztályok dolgozói, és a főszezonban. Mindenki tudta, hogy Ancika keze van a dologban, sűrűn dicséri az osztályt a főnöknek. A gépkönyvelésről Zékány Laci meg is fogalmazta: el kell érni, hogy a mi gépírónőnk legyen a főnök titkárnőr je. Rá is állította a belevaló Arankát a vállalati kiránduláson. Ez az Aranka egy elvált asszony volt, és korábban Zékány elvtárssal hozta össze a pletyka. A vállalati közvélemény megállapította, hogy patthelyzet van. Ancikát csak a főnökkel együtt lehet eltávolítani, de ehhez Zékány elvtárs nem elég erős. r1 zt az állapotot tudomásul Ej kellett venni. Van kihez fordulni. Megkérdezték az Alkotmánybíróságot — döntsön ő. A válasz meg is érkezett: "Az elnököket leváltani nem kell félnetek jó ha mindenki beleegyezik mi nem ellenezzük ” így aztán mindenki tudja, mi a teendő. Néz^pont^) A nép nevében Kovéts Dénes M eg kell mondanom, én már nagyon unom, hogy különböző véleményeket, követeléseket azzal támasztanak alá, hogy a nép nevében beszélnek, a nemzet érdekeinek adnak hangot. Csak az nem világos, ki, vagy kik kérték erre őket. Az egyik újabb példa erre a médiaháború fejleményeként a közelmúltban a Magyar Televízió elé meghirdetett demonstráció, amikor a szónokok a nemzet érdekére hivatkozva követelték a tévé és a rádió elnökének leváltását. Az egyik ékesszóló, egy hölgy — bevallom, nem jegyeztem meg nevét és funkcióját — különösen hangos volt. A nemzet érdeke így, meg úgy, és különben is... De honnan tudja, mit akar a nemzet? Közvélemény-kutatást tartott talán, vagy több százezer aláírással kapott levelet, melyben felkérték?... Ismerőseim körében erre senki sem jogosította fel. Ez biztos. Nem feltétlen azért, mert nem értenek egyet vele, bár ilyenek is akadtak szép számmal. A költő másfél évszázaddal ezelőtt a nép nevében kért jogokat. Vélhetően sokak véleményét fogalmazta meg abban a politikai helyzetben. Most azért más világot élünk. S talán nem is az a legfontosabb, kis hazánkban ki a legmagyarabb, ki melyik posztra alkalmas vagy alkalmatlan. Hanem az miképp, s mikor lazíthatunk végre egyre összébb szoruló nadrágszíjunkon. Mert valakik nagyon húzzák mindkét végét... A nép nevében, a többségre hivatkozni nagyon köny- nyű, bár néha olcsó fogásnak tűnik. Néhány ezer tüntető, érdeklődő még nem azt jelenti: ők a többség. Mondják csak azt: mi, néhányon tiltakozunk, másképp gondoljuk. De például az én nevemben senki se harsogjon, ha nem kérem rá. Főleg, ha nem is értünk teljesen egyet. Ezt joggal kérhetem, hisz én is ehhez a nemzethez tartozom. Bővítette kínálatát a nyíregyházi Arany János utcai papírbolt. Ótajfestékek, művészeti cikkek kaphatók Harasztosi Pál felvétele Kommentár Képvisel ő? Tapolcai Zoltán G yermekáldásban verhetetlenek a cigányok. Hogy az ország lélekszáma nem csökken rohamosabb léptékben, hát az nekik köszönhető. Jó szokásukat a cigányszervezetek alapításában is megtartották. S most — mondjuk egy testületi ülésen — azt hány- torgatják fel finoman a cigányszervezeteknek, miért nem tudnak egységes megjelenéssel segíteni gondjaik enyhítésében? Miért csak néhány vezető saját gondolata képviseli — állítólag az egész cigányság kívánság- listáját? Olyan vezetőké, akik a hatalom közelében maguk is konformizálódtak, uniformizálódtak, egyre távolabb kerülve attól a valóságtól, amely létjogosultságukat adja. Mégis eljutnak addig a pontig, elhiszik magukról, hogy a cigányság érdekeit képviselik Kolompár Bélától Lakatos Borbáláig. Minél több hibát rovok fel a romavezetőknek, annál inkább beférkőzik agyamba a felismerés: polgári demokráciánk a kisebbség demokráciája. Az Nagy Történelmi Összejátszások következtében a nemzet töredéke mondott áment a ma politikai hatalmasságaira. Egyetlen párt sem tudhat igazi tömegeket maga mögött. Élcsapatok rohangálnak, öltöző- nyi legénységek passzolgat- nak tetszetősen. így hat plusz ki tudja hány pártion sem fedik le a nemzetet. Egyszóval: cigány és magyar közt a politikai, illetve hatalmi egyformaság már megszületett. HÁTTÉR
