Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. szeptember 1., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Ml József parlamenti beszéde Csurka: „U célomat elértem...” A miniszterelnöki beszéd lehetséges értelmezései Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napi­rend előtt kért szót Antall József kormányfő. A mi­niszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a közvéleményt napok óta fog­lalkoztató Csurka-tanul- mányról szólt, de ennek kap­csán kitért számos belpoliti­kai összefüggésre is. A kormányfő mondandó­ját kezdve előrebocsátotta, hogy a Magyar Demokrata Fórum alelnöke tanulmányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalíció pártjainak — bele­értve az MDF-et is — ép­pen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt különböző politikai testü­letéinek igazodniuk kell a fő irányelvekhez. A kormányt kritikák bő­ven érik, belülről és kívül­ről, amin nincs mit csodál­kozni. A mai nehéz gazda­sági, politikai, szociális hely­zetben azonban a magyar kormány a leghatározottab­ban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrácia, a jogállami­ság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatá­rozásomból, továbbá a kor­mány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek a parla­mentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagám­mal szemben, hogy felállók, ha a követelményeknek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólításoknak és célzások­nak sem fogok ijedtemben vagy rossz megitélés követ­keztében eleget tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélá­nak. Hitlernek vagy mások­nak. Remélem, hogy a kény­szer nem teremthet hazánk­ban még egyszer ilyen hely­zetet, ehhez nem engedhe­tünk utat nvitni a parla­mentáris rendszerben. A Csurka-tanüLmányban foglaltakra térve a kormány­fő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoport­jaiban élő indulatokat, jelen­tős tömeg ék érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszer- pályákat. Megítélésem sze­rint számos kérdésiben, hi­bás interpretációban, politi­kailag több részben károsan és tévesen válaszol, ame­lyekkel sem a kormány, sem a . magam Revé­ben nem azonosíthatom' ma­gam és nem azonosít­hatja magát a Magyar De­mokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írás­ból, a miniszterelnök elfo­gadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzet­közi Valutaalapra és a Vi­lágbankra vonatkozó meg­állapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai véle­ményüket a koalícióval éle­sen szemben álló sajtótermé­kekben teszik közzé. A mi pártunkban — foly­tatta Antall József — egy­formán helye van a nemzeti liberalizmusnak, . a magyar népi-nemzeti gondolat ha­gyományának, s az európai kereszténydemokrácia esz- mekörénék. A Magyar De­mokrata Fórumnak az lehet, és legyen a tagja, aki a ma­gyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egya­ránt vállalja. Példaként említette, aho­gyan az össztűz augusztus 27-i adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka Ist­ván által mondottakat. Ugyancsak kifogásolta, hogy az MDF választmányi ülésén született nyilatkozat egy lé­nyeges kitételét az Űj Ma­gyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mondotta: éppen ez a kihagyott mondat tette vilá­gossá, hogy az MDF választ­mánya egészében nem azo­nosítja magát a Csurka-írás- sal. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez jiozzájárul ah­hoz, hogy feszültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan Antall József érintette a médiavitával kap­csolatos vitás kérdéseket is. Kijelentette: „káros hatása van a magyar alkotmány gyakorlására, ha a köztársa­sági elnök nem teszi meg a felmentést a miniszterelnök előterjesztése alapján a ha­tályos törvény szerint, az il­letékes országgyűlési bizott­ság állásfoglalása ellenére”. — A mai nemzetközi, eu­rópai helyzetben — mondot­ta a kormányfő — a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az insta­bilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpárt­rendszer természetes szoká­sainak, szabályainak megtar­tása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegy­verszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. Budapest (ISB) — Az MDF Országos Választmánya hét­végi kétnapos ülésén többek között a Magyar Fórumban közzétett Csurka-tanulmány- ról, illetve az általa kavart belpolitikai vihar következ­ményeiről is tárgyalt. A ceg­lédi tanácskozáson felszólalt Antall József miniszterelnök is, aki négyórás beszédében szintén foglalkozott e kérdés­sel. Az ülés után megkértük Csurka Istvánt és Balázsi Ti­bort — aki az új Magyaror­szág című lap hasábjain szállt vitába a tanulmány szerzőjével —, nyilatkozza­nak lapunknák. BALÁZSI TIBOR: — Szombaton a felszólalók többsége kiállt a Csurka-ta- nulmány mellett, s csak ke­vesen fogalmaztak meg kri­tikus véleményt. Estére azon­ban változott a helyzet, amit a legjobban a vacsora utáni szavazás eredménye jelle­Nyíregyháza (KM — B. E.) — Vége a vakációnak, kezdődik a politikai ősz is. Néhány ügy megosztja a politikával foglalkozó köz­véleményt, mint például a médiavita, a Csurka-tanul- mány, vagy a magyarok vi­lágtalálkozója. Miként véle­kednek mindezekről megyei politikusok az új politikai ciklus küszöbén? (Az írás első részét lapunk szombati számában közöl­tük.) I legnehezebb helyzetben MDF, Takács Péter, a me­gyei választmány elnöke: — Bárkivel, akinek eltérő a vé­leménye, szívesen vállalok személyes vitát a sajtó által feltett kérdésekről. A politi­kai őszről: káoszos lesz, ismét kiéleződnek majd a politikai csatározások. A lezáratlan polémiák a rádió és tv körül, a magyarok világtalálkozójá­nak utórezgései, a tervezett­nél messze több költségvetési hiány, az energiaárak emelé­séből a lakosságra háruló terhek, a munkanélküliek serege, a szociális feszültsé­gek, a kisgazdák belső őrlő- dése, a kereszténydemokra­ták bejelentett kilépési szán­déka a koalícióból, a Csurka- tanulmány stb. mind olyan mez. A kérdés az volt, hogy a Csurka nézeteit élesen bí­ráló Debrecaeni Józseffel kapcsolatban is foglaljon-e állást a választmány, ám ezt a gondolatot 24:23 arányban elvetették. Ez már jelez va­lamit. — Hogyan értelmezhető az Antall-beszéd? Kiállt a mi­niszterelnök a csurkai gon­dolatok mellett, vagy szem­behelyezkedett azokkal? — A vasárnap elhangzott beszédből egy dolgot szeret­nék kiemelni, amihez, azt hi­szem, nem kell kommentár. Antall József kijelentette: pontosan tudja, hogy Csurka Istvánnak Szabó Dezső az írói és talán a politikusi pél­daképe is. Azt is tudni kell azonban, hogy a század első felének sokat vitatott figu­rája egyetlen politikai erő­höz sem csatlakozott, s a harmincas évek végétől a zsidókérdéssel sem foglalko­zott. Szabó Dezső látta ugyanis, hogyan alakulnak a témák, melyek nemcsak vitá­kat, hanem indulatokat is gerjesztenek, s a politikai al­világ minden vitát, polémiát felhasznál majd a személyes­kedésre. A legnehezebb hely­zetben az MDF lesz, mert nem fordíthat hátat a társa­dalomért vállalt felelősség­nek anélkül, hogy fel ne bo­rulna az ország működőké­pessége. Két év múltával be kellene látnunk, a külföld se tolja „furikkal” a segély- összegeket. Magunknak kell megoldani gondjainkat, és megkérdeznünk önmagunk­tól: cselekedtük-e annyit ezért az országért és társada­lomért, mint amennyit elvá­runk a kormánytól és a par­lamenttől. Talán, ha ezt meg­tennénk, kevésbé lenne for­rongó és lázas az őszünk. antidemokratikus MSZP, Tukacs István nyír­egyházi ügyvivő: — A mé­diaügyben az utóbbi hetek­ben kifejezetten megnyugta­tó volt a kormány megegye­zéseket kereső magatartása, ugyanakkor néhány politiku­sunk éppen ellenkező maga­tartást tanúsít. Ezzel kap­csolható össze a Csurka-dol- gozat, amely erőszakos meg­oldásokat sürget, a magyar politika eddigi történéseihez képest is kirívóan ízléstelen, múltelemzésében hamis, kö­dolgok az európai ' politiká­ban ezziel a kérdéssel kap­csolatban. — Összefoglalva: mi volt a miniszterelnöki beszéd vég­kicsengése? — Az, hogy ezek után meg kell gondolnia Csutkának, miket mond és miket ír, mi­előtt ilyen nagy horderejű vállalkozásokba fog, mert — idézem a miniszterelnököt — a dolgok szennyesével neki, mint kormányfőnek kell szembesülnie. Nem jó az, hogy hónapokig kell foglal­koznia ilyen ügyekkel, ami­kor olyan sok más teendője van. CSURKA ISTVÁN: — A miniszterelnök be­széde elsősorban a Demok­rata Fórum történetének az áttekintése volt, és válasz az én tanulmányomban felvett kérdésekre, azoknak más­más megvilágításban való újra elmondása. Kétségtelen, hogy olyan mozzanatai is vetkeztetéseiben antidemok­ratikus. Az írás híven tükrö­zi az MDF jobbszárnyának politikai szándékait, mind- azokét, akiktől a miniszter- elnök még egyetlenegyszer sem .határolta el magát. A világtalálkozó és a világszö­vetség kongresszusa nagy je­lentőségű a határainkon túl élő magyarság szempontjá­ból, de nem valószínű, hogy az országban élőket a kong­resszuson mandátummal ren­delkezők megfelelően repre­zentálták. Az őszi ciklusról: a szocialisták az őszi parla­menti ülésszakon és a továb­bi munka során is kezdemé­nyezéseket, konkrét törvény- javaslatokat, valamint módo­sító indítványokat akarnak letenni az asztalra. A parla­menti és az önkormányzati munka megkezdődésével vagy fordulat történik és a politika a társadalom felé fordul, vagy folytatódik az erők egymásnak feszülése a magára hagyott társadalom szemei előtt. Bölcs belátással SZDSZ, Lövei Csaba terü­leti szervező: — Őszintén re­méljük, hogy az őszi parla­menti viták alaphangját nem a csurkai szólamok fogják megadni. A legfontosabb na­pirendre kerülő törvényja­vaslatok a szociális törvény, voltak a beszédének, ame­lyek Balázsi Tibor értelmezé­se szerintiek, azonban a má­sik oldal, a Bailázsi Tibor ál­tal képviselt nézetek — súly­talanságuk miatt — szóba sem kerültek. — Az Antall József szemé­lyére vonatkozó kitételektől eltekintve, fenntartja a ta­nulmányában megfogalma­zott véleményét? — A tanulmányt megje­lentettem külön kiadvány­ként is. Természetesen egy gondolatébresztő vitaműnek a hitelességét nem az adja meg, hogy minden egyes té­tele és minden egyes mon­data mérlegre tétetik, mint egy jogszabálynak vagy pa­ragrafusnak, amelyet meg kell erősíteni és vissza lehet vonni. A tanulmányinak van egy célja, éspedig a gondo- latébresztés, a változás kez­deményezése. Az a hatalmas felhajtás, ami ekörül kelet­kezett, azt látszik igazolni, hogy ezt a célomat elértem. a területfejlesztési törvény, az agrárpiaci rendtartás, az oktatási törvény, az abor­tusztörvény, a médiatör­vény, és — a 93-as költség- vetés. Ezek a törvények alap­vetően befolyásolják az or­szág életét. Az SZDSZ nyugodt életet, kiszámíthatóságot, ésszerű gazdasági döntéseket akar. Ügy látjuk, az országnak nem hatalmi gőgre, arrogan­ciára, véres szájú népvezé­rekre, hanem toleranciára, bölcs belátásra, megegyezési készségre van szüksége. Fe­lelősséget érzünk az or­szág sorsának irányításáért, ugyanakkor mint ellenzéki párt — nem mi határozzuk meg azt. Ezért fenn kell tar­tanunk az SZDSZ-re jellem­ző kritikai hangot. Ennek határozottnak, pontosnak, tárgyszerűnek és higgadtnak kell lenni. Az SZDSZ ma feljövőben lévő, jelentős szel­lemi tőkével bíró, erős párt. Az ősz folyamán gazdasági programunk mellett formá­ba öntjük hosszú távú politi­kai elképzeléseinket. Nem akarunk túl sokat törődni a koalíciós pártok belső prob­lémáival. A Szabad Demok­raták Szövetségének a jövő Magyarországával kell fog­lalkoznia, mi egy más Ma­gyarországot akarunk, és tudjuk, hogyan tegyük. Közéleti kérdőjelek Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyírbátor, Kossuth u. 52. Telefon: (43) 11-712. szakma állás fűrészgépkezelő tanár (matematika-rajz szakos) tanár (magyar-történelem) fő hol kereseti lehetőség 2 Nyírmihálydi 11—15 ezer Ft 1 Nyírvasvári 12—20 ezer Ft 1 Nyírvasvári 12—20 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: 10-845. Egyház u. 15. Telefon: 14-111/235. húsipari munkás cipőfelsőrész-készítő fűrészgépkezelő szegező (bet. munka) ács varrómunkás vasaló 8 Nyíregyháza 30 ezer Ft 30 Gávavencs. 10—13 ezer Ft 10 Kemecse 9 ezer Ft 5 Kemecse 11 ezer Ft 4 Nyíregyháza 20—21 ezer Ft 27 Nyíregyháza 9,7—12 ezer Ft 4 Nyíregyháza 12,5—15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosna­mény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 71-164. tanár (angol-bármely szakos) 1 Vásárosn. 18—20 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Szabadság tér 17. Telefon: (44) 10-742. pénzügyi tanácsadó 1 Mátészalka 10—16 ezer Ft üzletkötő 10 Mátészalka jutalék szabályzat szerint üzletkötő 50 Mátészalka 6 ezer Ft -f­forg. jutalék Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nagykálló, So­mogyi Béla u. 5—7. Telefon: 63-236. cipői edsőrész-készítő (tűzőnő) (szakmunkás) 6 Nagykálló 10—12 ezer Ft konfekcióvarró (szakmunkás) 5 Nagykálló 8,5—12 ezer Ft Álláskeresőknek i fli!flQDiJD[b(uO©[b©Q(58(§g3©[]s m©gjy(f>rolMxsm j festő (szakmunkás) cipőfelsőrész-készítő szakmunkás (tűzőnő) varrónő (8 ált.) kisegítő segédmunkás (8 ált.) manuális lakatos (szakmunkás) kőműves (szakmunkás) segédmunkás (8 ált.) háztartási alkalmazott 4 Nagykálló 5 Kállósemjén 7 Kállósemjén 5 Kállósemjén 1 Nagykálló 2 Nagykálló 1 Nagykálló 1 Nagykálló 8 ezer Ft 8—9 ezer Ft 8—9 ezer Ft 7,5—8 ezer Ft 8 ezer Ft 10 ezer Ft 8 ezer Ft 14 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent György tér 4. Telefon: 611. betanított munkás konzervipari 45 Nyírtass 10—12 ezer Ft targoncavezető 3 Nyírtass 10—15 ezer Ft villanyszerelő 2 Nyírtass 10—15 ezer Ft pedagógus (magyar és bármely szak) 1 Fényeslitke 15 ezer Ft szabó-varró 4 Gyulaháza 9—12 ezer Ft öntödei betanított munkás 8 Kisvárda 9—12 ezer Ft szakács 6 Kisvárda 10—12 ezer Ft gázfűtésszerelő 1 Kisvárda 14—16 ezer Ft vendéglátóipari 2 Kisvárda 8—15 ezer Ft kéményseprő 1 Kisvárda 11—16 ezer Ft Megyei Munkaügyi Közipont Kirendeltsége Ibrány, Hősök tere 1. Telefon: (42) 15-241. varrónő 10 Nyíregyháza 9—1-5 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: 72-755. asztalos 2 Tiszalök 14—17 ezer Ft gépi varró 15 Tiszalök 13—14 ezer Ft ruhaipari 1 Tiszadob 12—15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Űjfehértó, Néphadsereg u. 105. Telefon: 7. betanított munkás (nő) 5 Űjfehértó 8—10 ezer Ft fonó 3 Űjfehértó 15—16 ezer Ft üzletkötő (mellék- és fő­állásban, érettségizett) 15 Űjfehértó 6000 Ft+jutalék Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Fehérgyarmat, Petőfi u. 16. Telefon: 127. ápolónő (felnőtt szakápoló) szülésznő üzletkötő fémtömegcikk-gyártó betanított munkás 3 Fehérgyarm. 9—10 ezer Ft 1 Fehérgyarm. 9—11 ezer Ft 2 Fehérgyarm. 6000 Ft + jutalék 6 Fehérgyarm. 14—16 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Csenger, Pe­tőfi tér 1. Telefon: (44) 41-587. almaválogató szeptember 15-től (nő) 30 Csenger 8,5—10,5 ezer Ft almaválogató szeptember 15-től (férfi) 10 Csenger 8,5—10,5 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Baktalóránt- háza, Zrínyi Ilona u. 1/b. Telefon: 52-235. ált. isk. tanár (magyar és bármely szak) 1 Ófehértó megegyezés szer. ált. isk. tanító 1 Besenyőd megegyezés szer. ált. isk. tanító 1 Levelek megegyezés szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nagyecsed, Munkácsy u. 24. Telefon: (44) 45-347. cipőfelsőrész-készítő (női betanított munkás) 50 Mérk 8—15 ezer Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom