Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
6 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1992. szeptember 23., szerda Tudományos kishírek A toronyház szelleme Százezernyi londoni lakos átkozza immár két éve a város keleti felében 1990-ben felépült toronyházat, amely szellemképet okozva jóformán élvezhetetlenné teszi a televíziós vételt. A 242 méter magas, minden oldalán 50 méter széles felhőkarcoló falai teljesen simák: acélból és üvegből készültek, s a déli és a nyugati oldalon szinte tükörként verik vissza a Crystal Palace-ról a sugárzott tévéjeleket, köztük a BBC adásaiét is. A hagyományos építőanyagok, a tégla, a beton visszaverő képessége kisebb 5 százaléknál, a Canary Wharf nevű épületszömyetegé 80 százalék, ami alig gyengébb mint az eredeti tévéjel maga. Megoldási javaslatként eddig olyan ötletek születtek, hogy az ominózus falakat 6 milliméter vastag speciális fémlapokkal kellene bevonni, ezek azonban teljesen eltakarnák az ablakokat. A másik megoldás: eléje kellene építeni egy kevésbé visszaverő falú ugyanilyen magas házat. Egérinvázió Az ausztráloknak, amióta csak fehér ember él a kontinensen, örökösen bajuk volt valamilyen állattal. A kengurukat például azért irtották, mert ellegelték a füvet a birkák elől. A szintén erszényes vombat örökös túrási mániájával vívta ki a farmerek haragját. Még nagyobb ellenségnek bizonyult némely Európából behozott állat. Az ötvenes években például annyira elszaporodtak a nyulak, hogy egy, a pusztulásukat okozó vírussal szándékosan kellett őket megfertőzni. Egy ideje észrevették hogy átlagosan négyévenként egérinvázió söpör végig az országon. A közönséges háziegerek száma ilyenkor a hektáronkénti ötezret is eléri, s nemcsak a mező- gazdaságban okoz károkat, hanem megszállják az ipari üzemeket, iskolákat, lakóházakat. A nyulak ellen „tömeg- pusztító” fegyvert vetettek be, az egerek ellen csupán taktikait. Egy bizonyos féregfajt, amelynek petéit elfogyasztva a nőstényegér termékenysége megfeleződik, azaz nem három, hanem „csak” hathetente ellik. Zöld hűtő Egy több tagszervezetből álló amerikai környezetvédő társaság 30 millió dollárt ajánlott fel annak a cégnek, amely egy éven belül a mai hűtőgépeknél legalább 50 százalékkal kevesebb energiát fogyasztó, és nem CFC-gázok- kal működő hűtőgépet tervez és készít. Az ominózus klór- fluor-karbon gázok az ózonréteg legfőbb pusztítói, s az utóbbi időkben a környezetvédelem első számú közellenségévé váltak. Jelöltek máris akadnak. Egy németországi cég propán-bután gázzal működő hűtőgépet tervezett. A termék egyelőre azonban nem piacképes, mert energiafogyasztása túlságosan magas, ám az bebizonyosodott, hogy a mindössze 30 gramm pb-gáz hatásfoka jobb, mint ugyanannyi CFC-gázé. újratöltést kibíró betétes üveghez képest — egységnyi italra számolva — az alumínium csomagolóanyag 20-szor any- nyi energiát igényel, 15-szörös levegő, 3-szoros vízszennyezést okoz, és kb. 45-szőrös hulladéktérfogatot produkál. Az alumíniumdoboz nagy üzlet a csomagolóanyag-gyártóknak, hiszen a megrendeléseket milliós tételben kapják. Dobozos termékkel új piacon azonban csak tőkeerős cégek jelenhetnek meg, hiszen ez nem csak reklámdömpinget, de jelentős beruházást, nagy kapacitású gépsorok beállítását feltételezi (a CC győri gépsora kb. 30 000 doboz/óra teljesítményű). Mindez a termelés nagyfokú központosításával jár, tehát jelentősen növeli a szállítás okozta környezetszennyezést is. A multinacionális gépek piachódításának igazi vesztese a hazai ipar és fogyasztó: a kis palackozóüzemek tönkremennek, nő a munkanélküliség, a választékból eltűnnek a hazai ízek, és összeomlik az olcsó, környezetbarát betétesüveg- rendszer. A fejlett országok visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettség előírásával, betétdíj, büntetőadó bevezetésével igyekeznek az egyszeri csomagolást korlátozni, vagy egyszerűen megtiltják azt. Korlátozás helyett mi vám- ós adókedvezményekkel kedveskedünk az itt beruházó' vagy gyárainkat piacnyerés céljából felvásárló külföldieknek. Megfizettetik»; A kritikus vásárló azt is tudja, hogy vele a boltban az alu- doboZt- feí a reklámot is 'megfizettetik (20-30- Ft/doboz). Italát lehetőleg mindig betétes üvegben veszi, és bojkottálja azt a boltot, amelyik ilyet nem tart. Ha praktikus okokból (kirándulás, utazás) néha mégis dobozos italt választ, akkor az üres csomagolóanyagot maga küldi vissza a töltőüzemnek, mert tudja, abból huszadannyi energiával állíthat elő új alumíniumot. (MTI-Press) — Nincs laposabb doboz, mint a laposra taposott doboz! — adta ki a jelszót a minap a győri Reflex és több más környezetvédő csoport szerte az országban, hadat üzenve ezzel azoknak az üdítőitalgyártó cégeknek, melyek semmibe véve a környezetvédelmi szempontokat, termékeiket nem az újrahasznosítható üvegben, hanem soha le nem bomló műanyag csomagolásban vagy drága alumíniumdobozban forgalmazzák. Legcélszerűbb tehát ezeket visszaküldeni a feladónak — természetesen portósan. Nagy harag De miért a környezetvédők e nagy haragja a kétségtelenül nem éppen környezetbarát csomagolóanyagok ellen? Nos, itt van például az alumínium, az.egyik legértékesebb fémünk. Kiváló tulajdonságai miatt sok alumíniumtermék valóban nélkülözhetetlen. Nem így az alumínium italosdoboz, amely mint eldobó csomagolóanyag a pazarló társadalom tipikus terméke. A nagy környezetszennyezéssel gyártott dobozok ugyanis egyszeri használat után a szemétdombra kerülnek — ezzel a nyersanyag és a benne lévő energia örökre elvész. Már az alapanyag, a bauxit bányászata is súlyos környezet-károsítással jár (tájrombolás, drága karsztvizek elpazarlása, Hévíz tönkretétele). Drága árat fizetünk feldolgozásáért is, hiszen 1 tonna alumínium előállításához ki kell bányászni 4-5 tonna bauxitot, fel kell használni kb. 15 000 kilowattóra áramot; 1,3 tonna barnaszenet, gondoskodni kell 2-3 tonna vőrösiszap elhelyezéséről, ami maga is veszélyes hulladék. Jó üzlet Eközben a kohók környékét több négyzetkilométer területen terítik be a mérgező klórés fluorvegyületekkel, a kén- és széndioxiddal, szénhidrogénekkel és porral. A 40-60 Kissinger, a sztárpolitikus (MTI-Press) —■ Henry Kissinger volt külügyminiszterről azt tartják, hogy egy időben nemcsak az amerikai, hanem a világpolitikát is meghatározta. A tekintélyes Time hetilap például 21 alkalommal közölte képét a címlapon. Érthető, hogy a „Szuperkissinger” életregénye máig is szuperkönyvnek ígérkezik. Mit tudhat meg ebből a mai olvasó? A Cor- riere della Sera tudósítója szerint a következőket: A kétszínűség mestere, gátlástalan manipulátor. Ambíciói kielégíthetetlenek, a hiúsága korlátlan. Akinek hatalma van, ahhoz szolgai módon alkalmazkodik, a beosztottaival szemben könyörtelen. Erkölcsöt nem ismerő, intrikus és paranoiás. De főleg — a magas képzettsége ellenére — egyáltalán nem ismeri Amerikát (1938-ban, Németországból menekült New Yorkba), demokráciájának lényegét, értékét, szokásait. Még akkor sem, ha egy ideig ennek az országnak a külügyminisztere volt. Az így rajzolt kép torzításait nem a kulcslyukhíradók és az alsónemű-tudósítások szellemi szintjéhez szokott olvasóknak szánta a szerző. Hosszasan és részletesen kikérdezte Kissinger számos munkatársát, beosztottait és hajdani főnökeit, köztük két egykori elnököt, Nixont és Fordot. A könyv leggyakrabban használt kifejezése a paranoia, a beteges téveszmerendszer. Nixon nyíltan is ebben az értelemben szólt volt külügyminiszteréről. Utasnak lenni veszélyes Moszkva (AN) — Az idén 16 százalékkal nőtt az utasok és a vonatkísérők sérelmére elkövetett bűncselekmények száma Oroszország vasútjain. Több mint háromszor annyi a garázdaság, és megduplázódott a lopások és rablások száma. Minden hatodik gyilkosság a vonatokon történik. Fél év leforgása alatt 155 alkalommal támadták meg a vonatkísérő brigádokat. A bűncselekmények a legtöbbször rendkívül súlyosak. Tavaly 130 vasúti kocsi esett vandál gyújtogatok áldozatául az elővárosi vasútvonalakon. Ez év első fél évében a helyi érdekű szerelvényekből 1330 padot, 810 hangszórót és 580 villanykályhát loptak el. Csak § moszkvai vonal- főnökséghez tartozó területen 13 210 négyzetméternyi vonatablakot törtek szét. Előfordult, hogy „a proletariátus hagyományos fegyvere”, az utcakő helyett benzinespalackokat haj igáitak a zsúfolt vasúti kocsikba. A hagyományosan veszélyeztetett moszkvai pályaudvarok környékén még jobban elterjedt a bűnözés a szabadkereskedelmet engedélyező elnöki rendeletet követően. Virágzik a ,fekete” jegykereskedelem is, méghozzá „legálisan”, hiszen az üzérek rendelkeznek engedéllyel a vasúti jegyek házhoz szállítására. A nyüzsgő üzleti élet mágnesként vonzza az alvilágot, s itt leltek állandó otthonra a hajléktalanok és csavargók is. Az első fél évben 122 hajléktalan csavargó halt meg a moszkvai pályaudvarok környékén. E nyugtalanító helyzetben a vasút hozzáállása, illetve magatartása sem egyértelmű. Egyrészt a vonatkísérők egyre gyakrabban tagadják meg a munkát a megnövekedett veszélyre hivatkozva, másrészt az sem ritka, hogy maguk a vasutasok keverednek bűnügyekbe. Az oroszországi helyzetnél még rosszabbak a körülmények a Közösség nyugtalanabb vidékein, mint például Csecsen vagy Ingus- földön. A rendőrök meglehetősen furán értelmezik kötelességüket, mert egyre gyakrabban hagyják el a zűrös pályaudvarok környékét és vállalnak jó pénzért őrszolgálatot a magán- kereskedőknél. A rendőröknek is lehetővé kell tenni, hogy kiegészíthessék nem túl magas fizetésüket‘— vélik á belügyminisztériumban, de talán mégiscsak megnyugtatóbb lenne, ha külön pénzért, az éjszakai HÉV-járatokon teljesítenének szolgálatot. A moszkvai rendőrkapitányságon úgy vélik, hogy rendet lehetne teremteni a főváros pályaudvarain és az éjszakai HÉV-járatokon, ha 2000 rendőr külön juttatásért szolgálatot teljesítene ezeken a veszélyeztetett területeken. SÉTA SZIKLÁVAL. A North Reading-i John Lundstrom 508 font (230 kilogramm) súlyú szikladarabot cipel a Felvidéki Játékokon Loon Mountain-ban. Sétája azonban rövid volt a győzteséhez, Warren Traskéhoz képiest, aki 76 láb 1 hüvelyknyi (ázaz 23,2 méternyi) utat tett meg a sziklákkal. A bacelonai olimpia hároszoros aranyérmes Egere, Egerszegi Krisztina is vért adott az Esti Hírlap szervezésében a Blaha Lujza téren szervezett önkéntes véradáson MTI-FEL VÉTEL KÍGYÓKEVERÉK. Tran Nhu Ban megragad egy rakás halálosan összekuszáló- dott kígyót a kígyófarmján, miközben egy vásárlójelölt tisztes távolból figyeli. Számos italt és balzsamot készítenek a hüllőkből, felhasználják többek között asztma és más betegségek gyógyítására Vietnamban. AP-felvételek Rómeó a szemétledobóban (AN) — Váratlan és kellemetlen kalanddal ért véget egy kizili szerelmes ifjú szebb reményekkel kecsegtető éjszakája. A fiatalember a Kulturális Minisztérium munkásszállóján lakó barátnőjénél szerette volna tölteni az éjszakát, s mivel a szállót az- est beálltával bezárják, a portás pedig szigorú, elbújt a szemétledobó vezetékben. Amikor minden elcsendesedett, szeretett volna kijutni a csőből, ám beszorult kél emelet között. A pórul járt Rómeót a cső szétfűrészelése után sikerült kiszabadítani önként vátkilt fogságából. Szüzesség nyolcvan rubelért (AN) — Novoszibirszkben, s néhány más oroszországi városban egyre elterjedtebbek az illegálisan végrehajtott „ szüze sség-visszaállító ” műtétek. Szibéria fővárosában egy ilyen műtét 80-5Ö0 rubelba kerül, a körülményektől függően. A nőgyógyászok helyi érzéstelenítéssel 15-20 perc alatt végzik el a műtétet. Tapossa laposra!
