Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

1992. szeptember 16., szerda EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Csak valami jótékony tündérnek köszönhető, hogy a képen látható teherautón fennmaradtak a rönkfák. Balesetveszélyesen, mindenfajta rögzítés nélkül szállí­tották a 41-es úton, a baktai erdőben a minap. Harasztosi Pál felvétele Ibrányi élmények Ötödmagammal Ibrányban voltam a szabadstrandon né­hány hete, de bár ne mentünk volna oda. Mert már odatalálni sem egyszerű, a töltésre élet- veszélyes ráhajtani kocsival, olyan keskeny, gödrös és kö­ves a feljáró. A strandhoz vezető úton eldugott tábla jelzi, hogy behajtani tilos. Aki későn veszi észre, nemigen fordul vissza, mert rossz, kes­keny és meredek az út, örül a vezető, ha épségben elkor­mányozza a kocsiját a strand­hoz. Van kijelölt parkoló, a töltés túlodalán, egy kilomé­terre a Tiszától. Mindez még semmiség ab­ból, ami a pihenésre vágyó embereket várja. A környék egy szeméttelep, teli darázs- zsal. Végigjártuk az egészet, hogy letáborozhassunk, a da­rázs rajban kísért minket. A fák köze tele van csalánnal, szúrókával, gazzal és hul­ladékkal, a favécét ajánlatos jó messzire elkerülni, mert az embernek elmegy a kedve az evéstől, ivástól. A szeméttáro­lóban biztos nem a vasárnapi szemét bűzlött... Ha már az újság is reklá­mozza, miért nem lehet leg­alább a darazsakat elűzni, a fák alját rendbehozni? Igaz, nem kell belépti díjat fizetni. Legfeljebb a kocsival hazajö- vőket váija egy terepjáró ren­dőrautó, és akiknek ez a tor­túra még kevés volt, pár száz forinttal megkarcsúsítják a pénztárcáját, mondván, hogy ez TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET. így biztos, hogy nem felejti el senki, elég em- léketzetes marad az ibrányi strand. Itt legfeljebb a jó öreg Tisza vize van kifogásol hatat­lan állapotban, és várja a ven­dégeit. Teschmájer Andrásné Nyíregyháza, Család u. 144. Aki gödröt ás... Szeptember 3-án, este nyolc óra tájban mentem hazafelé, és a Deák Ferenc u. 51. szám előtt a Titász által kiárkolt, minden jelzés nélkül otthagy­ott gödörben kötöttem ki, ami­ből csak a fejem búbja látszott. Mély vermemből csupán két fiatal segítségével tudtam ki­vergődni. Ezután a testvérem­mel együtt becsöngettünk a ház tulajdonosához, azt mond­ta nekünk, hogy a gödröt nem ők ásták ki és nem is takarják le, mert ellopják a deszkát. Különben is ebbe a gödörbe csak részeg ember esik bele (tizenöt éves vagyok, tanuló). Két gödör van ott, köztük a távolság körülbelül fél méter, a teljesen kivilágítatlan utcán besötétedéskor .vagy éjszaka nem lehet látni. Bár én már tu­dom, hogy ott van. Az oldalam és a bal lábam megsérült, sze­rencsére nem nagyon veszé­lyes, de a fájdalmaimon kívül komolyabb következményei is lehettek volna az esésnek. Sipos Judit Nyíregyháza (Cím a szerkesztőségben) Nyaktörő piactér Mátészalkán a volt KGST- piac térsége körülbelül két- három hónapja el van kerítve. Tavaly hozzákezdtek a föld­munkához, kiszedtek vagy harminc-negyven centiméter földet, azóta úgy van, hozzá sem nyúltak. A másik részt, ami nincs elkerítve, feltöltöt- ték kövekkel, balesetveszé­lyes, piacon járó vásárlók, il­letve az ott eladók könnyen ki­ficamítják a bokájukat. A piac egyébként, amely ez év tava­szán visszaköltözött arra a placcra, ahonnan nem sokkal azelőtt hurcolkodott el, ki van adva vállalkozásba. De a város egyik gondozatlan részének számít, nyáron csupa por, esős időben az ember elsüllyed a sárban, viszont az egész évben botorkálnia kell. Szentpéteri Miklós Vaja Lassú gyorskár 1992. márciusban önhibá­mon kívül gépkocsimmal ka­ramboloztam. A balesetet oko­zó ember elismerte vétkes­ségét, amelyet egy betétlapra igazolt. A Hungária Biztosítót felkerestem kárfelmérés vé­gett. A kármegállapítás meg­történt, a biztosító 10 000 fo­rintos kárt állapított meg az­zal, hogy további pótszemlét kérhetek. A kár rendezése „gyorskár” formájában tör­tént, ennek kapcsán megkap­tam 8000 forintot, de már a 2000 forintos értékcsökkenési díjat nem fizették ki. Indok: a kárt okozó személynek nem volt meg a kötelező felelős­ségbiztosítása. (Tudomásom szerint 1992. január 1-jétől minden gépjár­műre kötelező. Különben pe­dig mi köze van ehhez a károsultnak?) Javítás közben további károsodást fedezett föl a sze­relést végző szakember. Ismé­telten a Hungária Biztosítóhoz fordultam, és pótszemlét kér­tem. A kárszakértő elismerte a kár jogosságát és 28 013 forint értékben „pótszemlével kibő­vített kárszámítási” papírt adott a kezembe. A kárrende­zést, illetve a kár kifizetését a Hungária átadta a MABISZ- nak (postacíme 1990 Buda­pest, Pf. 138), ez az intézmény vállalja át ilyen esetekben a kár rendezését. Közben telt-múlt az idő, érdeklődtem a nyíregyházi fióknál, itt minden esetben azt a választ kaptam, hogy ügye­met továbbították Budapestre, érdeklődjek ott. Azonban hiá­ba hívtam a nap különböző óráiban a megadott telefonszá­mokat, nem vették fel a tele­font. Eltelt több, mint két hó­nap, és a káromat nem ren­dezte senki. Ajánlott levélben kerestem meg a MABISZ kár- rendezési osztály vezetőjét, hogy legalább információt ad­janak az ügyemmel kapcsolat­ban. Mind a mai napig nem kaptam választ rá, nemhogy rendezték volna jogos igénye­met. S. M. Nyíregyháza (Cím a szerkesztőségben) Szerkesztői üzenetek ELNÉZÉST KÉRÜNK olvasóinktól és Mihály János­áé nyíregyházi levélírónktól, hogy a múlt heti oldalon a Dupla árú tévék című olva­sólevél egy mondatába sze- dési hiba csúszott, ez helye­sen így szól: „A törlesztőrész­let havonta 2200 forint, a kölcsön időtartama 23 hónap, vagyis 23x2200 =50 600 forint, az akció keretébe eny- nyibe kerül egy színes tévé.” ÖZV. KERTÉSZ JÓ- ZSEFNÉ, Ófehértó és ÖZV. JANIK FERENCNÉ, Újfe hértó: A megyei hadkiegé­szítési parancsnokságtól ka­pott tájékoztatás szerint a honvédelmi miniszter vala­mennyi, öt vagy annál több katonafiút nevelt édesanyát el fog ismemi. Megyénkben, szerencsére, jóval több a nagycsaládosok száma, így az országban kiemelkedően a legtöbb elismerést megyénk- beli édesanyák kapják. Előbb a hét, nyolc fiúgyermekes családokat, majd folyama­tosan a többit értesítik az elis­merésről. Legközelebb októ­ber 23-án, majd anyák napján köszöntik az édesanyákat. DANKÓ PÁL, Tiszavas- vári: A téesz alapszabályában kell rendezni, hogy a háztáji használatra adandó földeket milyen formában vehetik bir­tokba az igénylők, illetve mi­lyen módon és feltételekkel adható vissza az olyan föld­terület, amit az igénylő ugyan kihúzott, de nem kívánja bir­tokba venni. T. E., Nyíregyháza: Véle­ményével egyetértünk, de kérjük, tudassa lapunkkal tel­jes nevét és lakcímét, mert ezek ismerete nélkül, sajnos, nem közölhetjük sokak prob­lémájáról szóló levelét. NAGY GIZELLA, Nyír egyháza: A munkanélküli-.já- radékra való jogosultságot akkor tudják megállapítani, ha a jelentkezéstől visszafelé számított négy éven belül van minimum 360 nap munkavi­szonya. A járadék kiszámí­tásának szempontjából a gyed és a gyes idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a munkaviszonya ezalatt fenn­állt. Ha viszont meghatáro­zott idejű szerződéssel dolgo­zott, és ez a gyed vagy gyes ideje alatt lejárt, ennek a munkaviszonynak csak azt a részét számíthatják be, amelyre érvényes volt a munkaszerződés. SZÓCSKA JÓZSEF, Csenger: A 93/1992.(VI. 10.) Korm. rendelet értelmében az 1989. január 1 -je előtti hatállyal megállapított öreg­ségi, rokkantsági, illetve bal­eseti rokkantsági nyugdíjakat kellett a megállapítás idő­pontjától és az elismert szol­gálati időtől függő mértékben felemelni. TAKÁCS JENŐNÉ, Má­tészalka: A beépítési kötele­zettség teljesítésére megálla­pított határidőt a helyi önkor­mányzat hosszabbíthatja meg. Az erre vonatkozó ké­relmét a polgármesteri hiva­talhoz kell benyújtania. Tá­jékoztatjuk, hogy ha a tulaj­donos határidőre nem tesz eleget beépítési köte­lezettségének, a megbízó ren­delkezésére, határozatának birtokában a Takarékpénztár felbontja a szerződést. Ez a szerződés a tulajdonos kéré­sére, a megbízó hozzájá­rulásával, és a határozatban foglaltak szerint is felbont­ható. Csöndes erdei árverés Késnek a kárpótlási jegyek Biri (KM — TMI) — Az ezerhatszáz lelkes, jelleg­zetesen nyírségi községben, tartották meg szeptember 6- án a megye harmadik föld­árverését. A negyedik lett volna, de előtte a tisztabere- ki elmaradt és az utána ki­jelölt komorói is. Az árveréseket mindenütt gondosan előkészítették az ön- kormányzatok és a megyei kárrendezési hivatal munka­társai, ám a kárpótlási jegyek kiadása általában két hónapot késik. Ennek oka, hogy az OTP nem kapja meg időben a Budapest Értékpapír és Befek­tetési RT.-től a számítógép „kulcsát”, a mágneslemezt, így a lassúság miatt együtt bosszankodnak a földet mű­velni kívánó emberekkel, és hallgatják a szemrehányáso­kat... A vidék nem bőkezű Biri homokos földjei mindig megverítékeztették a lakoso­kat. Nem bőkezű ez a vidék, irigyen adja a rozst, kukoricát, burgonyát, dohányt, jobban megtermi az almát, meggyet, cseresznyét. A község lakói­nak egyharmada nyugdíjas, közel hétszáz munkanélkülije van. A föld munkahelyet te­remtene, de a termést manap­ság alig lehet eladni, haszon jóformán nincs, csak robot. A község egykedvűen várta a földárverést. Az előző napi nagy felhőszakadás pocsolyá­itól csillogó utcákon alig volt ember. Annál inkább nyitogat- ták a férfiak a kocsma ajtaját a reggeli gyomorerősítőért. A művelődési házban szorgosan készültek az árverésre az ön- kormányzat és a kárrendezési hivatal dolgozói. Kilenc óra tájban óvakodott be a terembe az első vendég: fekete ünneplőruhás hetven­egy éves téesznyugdíjas. Utá-' na egyenként jöttek a koros, munkában megfáradt férfiak. Tíz órakor, a licit meghirdetett időpontjában, a hűvös terem még félig sem telt.meg, pedig érkeztek érdeklődők Nyíregy­házáról és Balkányból is. Erdőt kértek a jegyért Hatezer forint kárpótlási je­gyet kapott az elvett tulajdo­nért Kiss János hatvannégy éves hajdani téesztag. A Haj­dúsági Iparművektől ment nyugdíjba. Bőbeszédűen ecse­telte múltbeli sérelmeit, a körülötte ülők csendesen hall­gatták. — Milyen földet kér vissza? — Amit elvettek, azt kérném, de nem adják! — hor- gadt fel benne a karmosujjú harag. — Olyat akarok vissza, ami a házamhoz legközelebb van — válaszolta. 0 eladásra is termelne. A másik licitáló Biri pol­gármestere, Márton József. Rajtuk kívül még vagy ketten kaphatták meg a kárpótlási je­gyüket, holott a kárrendezési hivatal tíz kárpótlási határoza­tot postázott ki a községbe. — Mire fog licitálni, erdőre, gyümölcsösre, szántóra, gyep­re...? — Erdőre — bólintott a pol­gármester: — Ezer forint ér­tékű jeggyel nemigen tudok mit kezdeni, termőföldhöz ke­vés. Gazdálkodnék én szíve­sen, de a kárpótlásra kijelölt földek messze, a határban van­nak, a munkám rovására men­ne, ha kijárnék. Majd menet közben kialakul, mi lesz az erdővel. Aztán a jegyzővel együtt utoljára végigkérdezte a jelen­lévőket, hátha akad más lici­táló. De az emberek sorra mondták, hogy nem kapták meg kárpótlási jegyüket. — Inkább érdeklődők lesz­nek itt, mint licitálók — sum­mázta a polgármester. — Nem nagyon kell a föld Biliben, nincs még tíz aranykoronás sem, nincs piac, értékesítés. Amit nem tett tönkre az aszály, ott rohad kint a föl­deken. Sajnálom a lakosságot, mert katasztrofális a helyzet... Izzó sérelmek Molnár Gábor árverezést vezető részletes magyarázatá­val megkezdődött a licitálás. Az emberek kíváncsian hall­gatták a szavait. Hiába írt róla annyit a sajtó, még mindig tájékozatlanok. Kiss János és Márton József csak az erdő felosztásában egyezett meg, mégis mindket­ten türelmesen várták, hogy az árverező a háromezer forint aranykoronaártól száz forin­tonként elérjen az ötszáz forint aranykorona alsó határig. Ak­kor felemelték kerek táb­lájukat és öt perc múlva két- két aranykorona-értékű erdő­részlet tulajdonosai voltak. Kiss János elégedetten mo­solygott, a polgármester elpi­rult. A hivatalos eljárás végez­tével egymás után álltak föl székeikről az érdeklődők kér­déseikkel, háborgásaikkal. Egy öreg ember — volt jegye — vérmes haraggal hányta a kárrendezési hivatal szemére a múltat, a kárpótlás lassúságát. Egy sovány asszony amiatt háborgott, hogy a földhivatal nem igazolta egykori földjét. Csakhogy az árverező hivatal egyikről sem tehet... Jó háromnegyed óra telt el, amíg kiürült a terem, az em­berek siettek haza ebédelni. Lesz még Biriben árverés, ta­lán igazi licit is, ha mindenki megkapja a kárpótlási jegyét. Ez az árverés inkább tanulásra és tájékozódásra szolgált ne­kik. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom