Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
ó -V1 'Kdet-LMagyarország ünnepi mdíéíjiete 1992. augusztus 19. Kitüntetettjeink az államalapítás évfordulóján Augusztus 20-a alkalmából Szabolcs-Szatmár-Beregben Is díjakat adományozott a megyei közgyűlés SZABOLCS-SZATMÁR-BE- REGÉRT DÍJAT kapott ár. Mohácsi László nyugalmazott osztályvezető főorvos, a megye egészségügyének fejlesztésében kifejtett tevékenységéért, és Balázs József SZOT-díjas és kétszeres József Attila díjas író, a megye múltjának hiteles megismertetéséért, írói munkásságáért. MŰVÉSZETÉRT DÍJAT kapott Máthé Eta színművész, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja művészi munkásságáért. TÚRI SÁNDOR DÍJAT kapott Lakatos Károlyné, a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon nyugdíjba vonuló igazgatója a megyében végzett eredményes pedagógiai munkásságáért. EGÉSZSÉGÜGYÉRT DÍJAT kapott Kopócs Zoltán, a szakolyi szociális foglalkoztató intézet igazgatója a szociális gondoskodás területén kifejtett tevékenységéért. TUDOMÁNYÉRT DÍJAT kapott dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár, a megye társadalmi és történeti földrajzának kutatásában, az általános iskolai tanárképzésben kifejtett eredményes tevékenységéért. MŰVELŐDÉSI DÍJAT kapott Fehérvári József nyugdíjas pedagógus, fafaragó több mint három évtizedes pedagógiai népművelő munkájáért, eredményes alkotó tevékenységéért. IFJÚSÁGÉRT ÉS SPORTÉRT DÍJAT kapott Oláh Tibor, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára, a megye sportjának fejlesztésében, a szakembernevelésben kifejtett kimagasló tevékenységéért. Negyedszázad az urológián Dr. Mohácsi László urológus főorvos, címzetes egyetemi tanár 1966-ban érkezett a debreceni klinikáról Nyíregyházára. Azért jött a szabolcsi megyeszékhelyre, hogy a kórházban új osztályt indítson be. Nem volt könnyű a feladat, hiszen még épülete sem volt a leendő urológiának. A nulláról indult tehát, alapvető dolgokat, nélkülözhetetlen műszereket kellett beszereznie, s nem utolsó sorban az ügynek embereket meggyőznie, kiképeznie, új osztályt kialakítania. Dr. Mohácsi László Dr. Mohácsi László tisztességgel elvégezte, amit annak idején felvállalt. Irányítása alatt a nyíregyházi urológia nemcsak az országban, határainkon túl is tekintélyt vívott ki magának. Olyan iskolát teremtett, melynek szellemében a betegellátás szakmai, emberi színvonala a legmagasabbra emelkedhetett. — Hatvanhárom évesen saját kérésemre mentem nyugdíjba — mondja. — Úgy gondolom, nyugodtan eljöhettem, mert olyan feltételeket, olyan szakembereket hagytam ott, akik a megkezdett munkát a legmagasabb színvonalon tovább vihetik. Egykori munkatársaim közül ma már hárman főorvosok, a szakma legjobbjai kerültek ki közülünk. Nyugdíjba mentem, azért is, mert a kétlakiság már fárasztott, s úgy gondoltam, ideje átadni a fiataloknak a stafétabotot. Dr. Mohácsi László „igazi” nyugdíjaséletet él. Rendezgeti iratait, jegyzeteit, lejár a boltba, szabad idejében pedig horgászni megy. Hiba lenne persze azt hinni, hogy szakmájától egy csapásra elszakadt. A rendszerezés, az anyaggyűjtés a nyugdíjas napokban is szigorúan folyik, s akik Mohácsi főorvost ismerik, biztosak lehetnek abban, nem akármi, ami keze alól legközelebb majd kikerül. Nyomot hagy a lelkekben Van-e hasonlatos a színész munkájához? Múlandó és mú- lékony anyaggal dolgozik. Estéről estére születik meg benne vagy közreműködésével az, amire mindnyájan vágyunk egy kicsit: kilép önmagából, más lesz, mint ami a hétköznapok szorításában volt. Megmártózhat a kimondható szó erejében. Bűvész, varázsló. S még minden! Máthé Eta színészi ismertsége egy beugrással kezdődött. Pécsett Békés Itala meg betegedése miatt ő alakította Alfonsinát Jókai A Kőszívű ember fiai című darabjában. Ezután vidéki színházak következtek, de nem kény- szerűségből, hanem inkább szeretetből. Kecskeméten, Szegeden, Győrben vagy éppen Miskolcon számos jó szerep várta. Nyíregyházára Bo- zóky István hívására jött, így Máthé Etának a színházalapítás mámoros hitéből is kijuthatott. Sokat, sokféle darabban színpadra léphetett, lo- nescotól Shakespeare-ig terjed a névsor, s a drámai színezettől a harsány vígjátékig. Máthé Etát nagyon szereti a közönség. Sokan csak az ő kedvéért mennek megnézni egy-egy előadást. S ami a lelkekben nyomot hagy, talán mégsem múlik el nyomtalanul az idővel. Máthé Eta Szülőt próbál pótolni Lakatos Károlyné élete során három diplomát szerzett, de arra a tanítói oklevélre a legbüszkébb, melyet annak idején Sárospatakon kapott. Nem véletlenül. Első diplomájának megszerzése óta tartja szívügyének azoknak a gyermekeknek a sorsát, akik nemcsak a családból, bizonyos fokig az oktatás teljes rendjéből is kiszorulnak: állami gondozottak, s értelmi képességük is sérült. Tizenkét éve annak, hogy a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon nevelője, majd HARASZTOSI PAL ES SZEKERES T-tBOR ILLUSZTRÁCIÓI öt éve igazgatója lett. Ebben az iskolában többségében állami gondozottak tanulnak, olyan gyerekek, akik kistelepülések, aprófalvak szülöttei, s akik nemcsak lélekben, szellemi képességeikben is hátrányos helyzetűek. A nyírbátori intézetnek ezen okok miatt nemcsak oktató, hanem a családot pótló szerepe is van. Lakatos Károlyné — Feladatunk kettős — mondja Lakatosné. — Speciális tanterv alkalmazása, s a hátrányos helyzet következményeinek ellensúlyozása azért, hogy gyermekeink a körülményekhez képest minél többre jussanak. Én elsősorban tanítónak érzem magam, de azt, hogy ezeket a gyermekeket eldobták szüleik, egyetlen percre sem tudtam felejteni. Lakatosné most nyugdíjba ment, de a gyermekektől csak nehezen tud elszakadni. Már csak azért is, mert harminchét éves pályafutása alatt huszonhét évet bentlakásos intézetben, állami gondozottak között töltött, s igyekezett mindent megtenni azért, hogy a gyermekek iskoláik befejezése után önállóak lehessenek. Szakmát kapjanak, jövedelemmel rendelkezzenek, hogy magukra maradva se legyenek védtelenek. Elesett emberekért A legszebb hivatások közé tartozik, ha valaki az életét elesett emberek istápolásá- nak szenteli. Kopócs Zoltán harminc éve a szakolyi Szociális Foglalkoztató Intézet igazgatója. Az intézetben — ahol 210 értelmi fogyatékos felnőttet gondoznak és foglalkoztatnak — még a látszatát is kerülik annak, hogy a lakói nehogy úgy érezzék mintha nem teljes értékű emberek lennének. A Gyiviből vagy a gyógypedagógiai intézetből kikerülő, magukat ellátni nem vagy nehezen tudó fogyatékosak itt napi hat órát töltenek ipari vagy mezőgazdasági munkával. Ezt követően élik az otthonban mindennapi életüket. Kopocs Zoltán Az intézet szépen gondozott munkásszállásra emlékeztet, ahol négyágyas szobák vannak. Minden szobában televízió, és a bentlakóknak saját zenekaruk is van. Külön gondot fordítanak a parkosításra, hogy a környezet is szép legyen. Kopócs Zoltán és munkatársai számára az jelent sikerélményt, ha a foglalkoztató lakói teljes értékű emberként élhetik az életüket. De az igazi öröm az, ha valaki kikerül az intézetből, s esetleg családot alapít, önálló életet él. Ezért az intézetben a civil életre is igyekeznek felkészíteni az ott lakókat. Az utazó geográfus Huszonöt éve tanít a nyíregyházi tanárképző főiskolán Frisnyák Sándor, a földrajz tanszék vezetője. Neve benne található a magyar és nemzetközi Ki kicsodában, tan könyveiből főiskolások és egyetemi hallgatók százai tanultak és tanulnak. Több mint harminc szakkönyv szerzője. Az egyik legutóbbi, a Budapesten 1990- ben megjelent Magyarország történeti öldrajza című könyve például az első modern szemléletű szintézis ebben a műfajban; amelyről angol és más külföldi szakemberek is elismerően írtak. Sok írásában foglalkozik szűkebb hazánk, a Nyírség és a Felső- Tisza Vidék geográfiájával is. Frisnyák Sándor Frisnyák tanár úrról korántsem lehet elmondani, hogy csak az íróasztala mellett ül, hiszen szenvedélyes utazó. Úgy véli, a könyvben leírtak elsajátítása, a valóságismeret csak úgy lehet igazi, ha helyszíni tapasztalat egészíti ki. Ausztrália kivételével minden földrészen járt már, legutóbb kollegájával egy hosszabb angliai úton vett részt, amely a főiskolának is újabb gyü- mölcsöztethető kapcsolatot jelent. A közelmúltban Frisnyák Sándor újabb megbízást kapott, további öt évre megválasztották a földrajz tanszék vezető tanárának. táj írója akarok lenni Balázs József Vitkán született. Középiskolai tanulmányait Mátészalkán végezte, később a budapesti egyetem bölcsészeti karán szerzett diplomát. Egy ideig újságírós- kodott, majd filmgyári dramaturg lett. Magyarok című kisregényével hívta fel magára a figyelmet, s ezt gyors egymásutánban követték további művei: Koportos, Fábián Bálint találkozása Istennel. Mind a három könyvéből sikeres film is készült. Újabb művei: Az ártatlan, Szeretők és szerelmesek, Az eltévedt tank. A bátori advent című drámáját a Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1983-ban. Ugyanott került színre A homok vándorai című darabja is. ,,E táj szülöttje vagyok — fogalmazott egyik nyilatkozatában —, e táj írója akarok lenni, s ezután is erről a vidékről szeretnék írni. Életem legnagyobb élménye, hogy kezdtem szembenézni az élettel, a sors emberformáló nagy kérdéseivel.” Az olvasók régóta várják az új műveket, de az alkotómunkát akadályozza az író betegBalázs József sége. Csak remélni lehet, hogy a szülőföld felé sugárzó szeretete abban is segít, hogy hamarosan teljesüljön a várakozás. Testnevelés felsőfokon Eredményes testnevelői tanár pályát tudhat magáénak Oláh Tibor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium nyugalmazott tanára. Az évek során nemcsak több ezer diák fizikai erőnlétének megalapozásán fáradozott, hanem a megye sportjának a fejlesztésében, és a szakembernevelésben is kimagasló tevékenységet fejtett ki. Oláh Tibor 1949-ben, Tornyospálcán kezdte a tanári pályát, s több helyen is dolgozott, de legtovább, 1959-től a Bessenyeiben tornatanáros- kodott. A diákok a keze alatt sokoldalú képzést kaptak, köszönhető ez annak is, hogy a sportember maga is több sportágban jeleskedett. Oláh Tibor Többször is a legjobbak között szerepelt a Bessenyei focicsapata a diáklabdarúgók országos bajnokságán, voltak többek között elsők is. Tornasportágban ötödikek lettek, de az atléták, röplabdások is kiválóan megállták a helyüket az országos versenyeken. Különösen az 1970-től bevezetett testnevelési osztályok tanulói közül kerültek ki élsportolók. Az iskola diákjai közül mintegy százan lettek tornatanárok. Oláh tanár úr kiválóan megállta a helyét futballedzőként is, többek között a vásárosna- ményi, tuzséri és kisvárdai csapat edzője volt több évig. Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát. Mellékállásban most is tanít a gimnáziumban.
