Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

1992, augusztus 13., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Egy közgyűlés utóélete A Kelet-Magyarország — képviselői szemmel A Kelet-Magyarország 1992. július 16-i számában Csak de­mokratikusan címmel olvasók tollából cikk jelent meg a Nyír­egyházi Lakásszövetkezet jú­nius 29-i közgyűlésével kap­csolatban. A szerzőket, állítá­suk szerint, az objektívebb rá­látásra való törekvés ihlette ar­ra, hogy tollat ragadjanak. Saj­nálatos módon születőben lé­vő demokráciánk újabban nem kívánatos sarjhajtásaival talál­kozunk... Valóban igaz, hogy a köz­gyűlés levezető elnöke több ízben is korlátozta a hozzá­szólásokat. Tette ezt egyrészt azért, hogy a hozzászólások csak a közgyűlés napirendjé­hez kapcsolódjanak, másrészt pedig azért, hogy a többszöri, rendbontó jellegű, tartalmában erősen kifogásolható, ugyana­zon személyekhez kapcsolódó közbevetések ne vegyék el azoktól az időt, akik érdemi té­mákat vetettek fel. Köszönet A Don Menti Magyar Hon­védsírok Gondozása Alapít­vány megköszöni segítségét az alábbi személyeknek, in­tézményeknek, akik munká­jukkal hozzájárultak hat doni kegyeleti hely létrehozásához. FEFAG Baktalórántházi Fű­részüzem pálházi fűrészüze­me, dr. Mezey Károly ország- gyűlési képviselő, Lengyel özaDOics t\ottsegveiesi Üzem, Kisvárda, MÓL Rt. fényeslitkei üzeme, Tiszagyöngye Mgtsz, Fényeslitke. Fényesekéről: Fejes János, Lippai Ágnes, dr. Karakó Erzsébet, ifj. Szabó Ferenc, Tirpák Ferencné, Gyü- re Józsefné tanárnő, a posta dolgozói, Fojtik Vidor plébá­nos, községi önkormányzat, Nagy Sándor nyírtéti fafaragó, Baksa Sándor szakoktató, Kis­várda, Szeszipari Vállalat, Kis­várda, Sebestyén István vide­ofelvétel-készítő, Gégény, Fe- renczfi Zoltán református lel­kész, Pácin. Mártha Tibor Fényeslitke Téves A Kelet-Magyarország 1992. augusztus 4. (keddi) számá­ban Megtorpedózott pályáza­tok címmel jelent meg egy cikk, amelyben többek között az is szerepel, hogy hiába kér­te a pénzt tornaterem építésé­hez Tiszabercel, azt nem kap­ta meg. Értesülésük téves, mert is­kolánk a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei .Önkormányzat Bessenyei György Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Iskolája tornaterem építésé­hez 34 800 000 forintot kapott. Ennek egyik részét a megyei önkormányzat fizeti, a másik részét pályázat útján nyerte el céltámogatásként, ami 13 300 000 forint. A megyei önkormányzat egy másik céltámogatást is nyert kollégiumunk felújítására. En­nek a céltámogatással az együttes összege 5 200 000 forint. A céltámogatás ennek 50 százaléka, vagyis 2 600 000 forint. Mind a két munkálat szép ütemben halad. A kollégi­um felújításának határideje au­gusztus 20., a tornateremnek ebben az évben kell felépülnie. Fekete Béla igazgató Mindezek ellenére a rend­bontások következményekép­pen — melyhez döntően hoz­zájárultak személy szerint a cikk írói — a közgyűlés elhúzó­dott időben a késő esti órákra. Ezzel szemben a szavazás nem 23 órára lett időzítve, ahogy a cikkben állítják, merta közgyűlést a levezető elnök 22 óra 39 perckor bezárta, melyet a jegyzőkönyv is tanúsít. Ha­sonlóan nem felel meg a való­ságnak a szavazók összetéte­lére és számára vonatkozó ál­lítás sem. A jegyzőkönyv és a jelenléti ívek alapján kontrollálható, hogy a szavazáson az elnök személyéhez kapcsolható kö­zeli hozzátartozó, családtag nem volt jelen. A szavazás nem volt időzítve, hanem azért került sor arra a késő esti órák­ban, mert többek között a cikk írói aktívan és döntően hoz­zájárultak a rendbontáshoz, Tisztelt Szerkesztő Úr! Tegnap érkeztem Kárpátaljá­ról, ahol látogatóban voltam családdal együtt négy napig. Visszafelé elindultunk délután, hogy időben hazaérjünk. Már a határ előtt áll a rendőr, amely­nek rendet kéne teremteni. Ha ismerős, ha főnök, akkor mehet, ha nem, akkor állhat 15-16 órát. Érdekes, hogy a tv és a rádió mindennap írja, hogy zsúfoltak a határok, például Röszkénél mennyi a várakozási idő, csak egy határról elfelejtik megírni a valót. Azt hogy Ungvárról, ha haza akar jönni, akkor 14 órát várhat. Igaz az ukrán határon, ahol a mai napig semmit sem változott a helyzet. Ha véletlenül illemhelyre kell menni, akkor keresni kell, merre van kukorica­melyet a közgyűlés a 2. sz. ha­tározatával el is ítélt. A törvény lehetőséget ad a közgyűlés hirdetmény útján történő közzétételére, de az alapszabályban rögzítettek szerint e helyett a tagoknak közvetlen szóló meghívó meg­küldésével kell a közgyűlést összehívni. Ez időben, a köz­gyűlést megelőző 15 nappal megtörtént valamennyi tag számára. A meghívón feltün­tetésre került, hogy határozat- képtelenség esetén a közgyű­lés egy órával később, azaz 18 órára ismételten összehívásra kerül. Ezt szintén bizonyítja a meghívó. A Nyíregyházi Lakásszövet­kezet tevékenységi köre nem a közüzemi szolgáltatás — ahogy ezt a cikk írói állítják. Ilyen irányú feladatot a SZAVI- CSAV, TÍJÁSZ, TIGÁZ, SZA- BOLCSHŐ stb. látnak el. Javí­tó-karbantartó részleg tevé­kenysége az igazgatóság egy­tábla, amely 600 méternyire van. Se víz sehol a nagy meleg­ben, csak egy halom szemét körös körül. Miért minden forgal­mat Záhony felé irányítanak? Miért nincs megegyezés az ukrán és magyar oldalról, hogy aki látogatóba megy mint ma­gyar állampolgár, miért nem lehet soron kívül hazaengedni? De vannak kivételek. Aki csen- cselni jár, az minden második nap jöhet, mehet sor nélkül. De aki egyszer egy évben elindul, az megátkozza a határt is. Érde­mes lenne kimenni egy kamerá­val és megtekinteni a szép tiszta határátkelőt a túloldalon. hangú döntése alapján az 1991. év elejétől a piacon ki­alakult versenyhelyzetben — ár, határidő, min őség — került megmérettetésre. Ezt az új alapszabály 70. paragrafusa is rögzíti. A cikk írói véleményüket több száz tagra hivatkozva fej­tik ki, de ez igazukat nem vé­lelmezi hitelt érdemlően. Több száz fős tömegbázisukat mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a rendbontó ma­gatartásukat a közgyűlés há­rom nem és négy tartózkodó szavazattal, illetve a közgyű­lésről nagy számban történő eltávozásával elítélte. Az igaz­gatóság a fenti cikkel a köz­gyűlés körüli vitát lezártnak tekinti, a jövőben ezzel nem kíván foglalkozni. Tisztelettel: Úri Béla a közgyűlés levezető elnöke Szeretném a véleménye­met kifejteni a Kelet-Magyar- ország július 21-i számában megjelent Lapunk előfizetői­nek kirándulása című cikkről. Én is előfizetője vagyok a lapnak, mint ahogy a cikkben megfogalmazott több tízezer hűséges előfizető Üdvözölni lehet az ilyen kezdeménye­zést, de tessék nekem meg­mondani, hogy egy előfizető 5 családtagot vihet magával? Ez azt jelenti, hogy tíz elő­fizetővel és csalásával a Tü­csök autóbusz tele is van. Mi lesz a több tízezer előfizető kirándulásával? Véleményem szerint semmi. Ez csak egy reklám. Kis bevezetőm után javas Tisztelt Főszerkesztő Úr! Lehet, hogy szokatlan mos­tanában, de levelem egyetlen célja elismerésem kifejezése a Kelet-Magyarországnak azért a fejlődésért, amit az elmúlt két évben megtéve egyre inkább megközelíti a pártatlan, tárgyi­lagos, demokratikus hírlap kri­tériumát. Azt, amire az olvasó vágyik. Azért írok, mert ez kü­lönleges dolog a magyar sajtó mai világában. Azt tapaszta­lom ugyanis: sok újságíró nem fogta fel, hogy Magyarország életében olyan történelmi kor­szak következett be, amihez fogható súlyú fordulat 1100 éves históriánk során 5-6 alka­lommal, ha előfordult. Ebben a helyzetben nemcsak a megvá­lasztott politikusok felelőssége nagy, de a közvéleményt for­máló sajtóé nem kevésbé. Azok a lapok, amelyek követ­kezetesen azt sulykolják, hogy az ország helyzete reményte­len, hogy minden rossz és kilátástalan, hogy minden baj a fordulat óta eltelt két év alatt (érezteti, hogy tán épp a fordu­lat miatt) szakadt a nyakunk­ba, hogy nem érdemes vál­lalkozni, nem érdemes bármit is tenni, nos ezek a lapok és szerkesztőik bizony több mint hibát követnek el. Bűnösek ab­ban, hogy a kilátástalansággal meg akarják bénítani a pol­gárokat, hogy saját magukért bármit is tegyenek. El akarják hitetni velük, hogy a demokrá­cia körülményei mellett (sem) saját sorsuknak kovácsai. Ez a magatartás azzal fenyeget, hogy az emberek lassan el­hiszik, a csúcs nem érhető el, nem érdemes minden erejüket összeszedve a keskeny ösvé­nyen felfelé kapaszkodni, sok­kal könnyebb lefelé poroszkál- ni a kényelmes lejtőn. A tét tehát az: ezen a tör­ténelmi útkereszteződésen a csúcsra vezető nehezebb, vagy a szakadékba vivő köny- nyebb utat választja-e a nem­zet. Úgy tapasztalom, hogy a Kelet-Magyarország nem állt be a sanda lélekrombolók táborába. Mint képviselő,. kü­lön nagyra értékelem, hogy a nagy számban született, még jogászok által is nehezen követhető jogszabályokat a lap igyekszik ismertetni, magya­rázni, az egyszerű emberek számára is érthetővé, alkal­mazhatóvá tenni. Nagy örömömre szolgál, hogy az utóbbi hetekben, hó­napokban bőven ismertették a kárpótlási törvényekkel kap­csolatos tennivalókat, a földtu­lajdonnal összefüggő változá­sokat, a szövetkezeti változás gyakorlati szabályait. Mivel megyénk lakosságának döntő többsége közvetlenül kötődik a földhöz, gazdálkodáshoz, ez­zel a legnagyobb mértékben a közjót szolgálták. Milyen frusztán és kártékony ezzel szemben az olyan ma­gatartás egyes orgánumok ré­széről, amikor a szabadon választott parlament által meg­hozott törvények elmarasztaló kritikáját hajtogatják ahelyett, hogy segítenék a polgárokat abban, hogy miként éljenek a hatályos törvényekkel. Örömmel tapasztalom, hogy a lap igyekszik pártsemleges maradni. Közöl ugyan külön­böző pártbeli véleményeket, de azok mellett sem pro, sem kontra nem foglal állást, és igyekszik az ilyen anyagok mennyiségét is úgy kialakítani, hogy ne borulhasson fel a pálya. Ez megfelel a pártatlan, objektív sajtóról vallott elkép­zeléseknek. Az a lap, amelyik azt írja fej­lécére, hogy független, közben elkötelezte magát egyik vagy másik oldalra, és kizárólag egyoldalúan tájékoztat, válo­gat a hírekben, részrehajlóan kommentál, az súlyosan be­csapja az átlagolvasót, mert elhiteti, hogy független igaz­ság az, amit naponta sulykol. Ha valamelyik lap elkötelezi magát politikailag, írja ki a fej­lécére, hogy kormánylap, szo­cialista lap vagy liberális orgá­num stb., és akkor az olvasó tudni fogja, kinek a vélemé­nyével találkozott. Elégedett vagyok a lap témaválasztásá­val is. Kiemelkedő jelentősé­gű, hogy sokat szerepel a falusi nép, a föld, a falu sorsa, jelene, jövője, sokat tesz az újság az önkormányzatiság fejlesztéséért és a lokálpatrio­tizmus kialakításáért. Társada­lombiztosítás, nyugdíj, egész­ségügy, oktatás, kultúra, mű­velődés, a munka világa stb. témái is megfelelő teret kap­nak. Általában egyetértek a Tüskés sarok, Nézőpont, Kommentár, Magánvélemény rovatainak szándékaival. Nem lerombolni, hanem építeni akarnak, nem pesszimizmust, hanem hitet és optimizmust sugároznak. Ez tükrözi a lap általános irányvonalát és ezzel nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint se­bészorvos is teljes mértékben azonosulni tudok: a legfeszül­tebb pillanatokban és a legre­ménytelenebbnek látszó hely­zetben azzal a meggyőződés­sel veszem kezembe a szikét, hogy azon az emberen, aki a műtőasztalon fekszik, segíte­nem kell és segíteni is fogok. Kérem Főszerkesztő Urat, tolmácsolja elismerésemet munkatársainak is. További jó munkát és munkájukhoz erős hitet kívánva szívélyes üdvözlettel: Dr. Mezey Károly országgyűlési képviselő hogy a maszek büféskocsik éjjel nyitva legyenek, mert az italozás után jön a bűnözés, és mivel Nyíregyháza a leg­fertőzöttebb a bűnözés terén, a sok ítaiárusok létszámát csökkenteni kellene. Tudom, nem a szerkesztőség felada­ta, de javaslattal lehet élni az Bletékesek felé. Miért nincs Nyíregyházán egy tejivó, miért nincs egy ha­lászcsárda, de van italáru­sítás. Tűrhetetlen a Búza téri piac bejárati része a csencseíők- tőf. Hol vannak az önkor­mányzat illetékesei, akik el­lenőrizni szokták? Tisztelettel: C&ervenák Tibor Nyíregyháza, Árok u. 10.I/5. Tisztelettel Drabik Andrásné Tiszabezdéd A szerkesztőseg fenntartja maganak azt a jogot, hogy a beküldött le­veleket rövidítve közölje. A töszerkesztö postája az olvasok fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőseg nem feltétlenül ért egyet. Reklám — és kedvezmény? latom — többek között — a következő volna: A nyugdíjasoknak, illetve a rokkantaknak az előfizetés­ben adni lehetne valamennyi kedvezményt. Lehet, hogy le­velem tartalma meg lesz mo­solyogva, de érdemes szerin­tem valamit tenni, mert an­nak kedvező erkölcsi hatása lenne. Ált&lában a lappal kapcso­latos véleményem: Nem vagyok megelégedve a lap tartalmával és teijedel- mével, mert lehetne többet foglalkozni például a kgst- piac szemetes, koszos álla­potával, közösen az önkor­mányzat illetékeseivel és az ottani Önözéssel. Nem keile? •. megengedni, Még egyszer a „hamis prófétákról” Augusztus elsejei szá­munkban interjút közöltünk Támadnak hamis próféták címmel lapunkban, ahol dr. Cselényi István Gábor görög­keleti teológiai főtisztelendő tanár válaszolt az újságíró kérdéseire. Az írás meglehe­tős visszhangra talált, többen nem értenek egyet az abban foglaltakkal. Terjedelmes választ írt pél­dául Bődig Mátyás, (Nyíregy­háza, Kassa utcai lakos), s bár nem tart igényt arra, hogy a nyilvánosságra hozzuk tel­jes véleményét (csupán azt kéri, levelét juttassuk el az in­terjút adónak), egy mondatot mégis idézünk belőle: „Hitem szerint a kereszténység nem lesz kisebb attól, hogy meg­tanulja a idegen vallásokkal való együttélést. Sőt, talán hitünk új dimenziókat is nyer­het ezáltal.” Ragaszkodik viszont véle­ménye lényegének közzété­teléhez Szabó Gábor (szintén nyíregyházi olvasónk), aki — mint írja — bibliaolvasóként szeretne reagálni a felvetett kérdésre. Megkérdezi: mihez viszonyítunk akkor, amikor ki­jelentjük valamelyik hittel kapcsolatos megnyilvánulás­ról, szertartásuk rendszeré­ről, hogy ez márpedig hamis vallás... Kérdése: „Amikor egy óra működésének tökéle­tességről akarunk meggyő­ződni, akkor helyesen tesz- szük, ha egy másik órához viszonyítunk, amelyben eset­leg szintén lehetnek hibák? Avagy célszerű elővenni a szabványt és annak leírását? Akkor hát, vegyük elő a Bibli­át, legyen az, ami eldönti, me­lyik vallás igaz, melyik hamis. Talán van ettől objektívebb módszer?” (Pál II. Lev. Tim. 3 r. 13-17 v.) Levele későbbi ré­szében így vélekedik: „Meg kell mondanom, beszélget­tem már református, katolikus lelkészekkel, más szekták tagjaival, Jehova tanúival, de mindegyikőjüknél hasonló tartalmú Biblia volt. Én még nem láttam az Ön által em­lített meghamisított Bibliát, sőt a szeretetlenség jegyeit sem találjuk bennük, csak azt, hogy a Bibliáról, vagy az ő általuk helyesnek tartott hit­ről beszéltek. Ez bűn?” To­vábbá: „Ön azt mondja: nem lehet igaz vallás az, amely a másik vallás gyűlöletére épül. Aztán pár sorral lejjebb kife­jezi sajnálatát, amiért a ható­ságok nem tudnak fellépni a más vallásúak ellen. Ez az Ön részéről a szeretetnek egy sajátos megnyilvánulá­sa?” Sorait ezzel zárja: „Hi­szem, hogy aki a Bibliához alakítja az életét, elfogadja, megtartja tanításait, annak tükrében vizsgálja a valláso­kat, az megtalálja azt, amely Isten előtt is helyes.” Danka Krisztina Budapest­ről a Krisna-hívők nevében írt nyílt levelet és részletes tájé­koztatást a mozgalom céljai­ról, ebből idézzük az alábbi­akat:. A Krisna-tudatú mozgalom tudósok és teológusok állítá­sa szerint is hiteles vallás ha­zánkban. Magyarország jobb jövőjéért dolgozik. Segítünk a fiataloknak abban, hogyan hagyjanak fel káros szen­vedélyeikkel, megmutatjuk, hogy válhatnak alázatos, tü­relmes, kötelességtudó em­berekké. Senki sem állíthatja, hogy a mozgalom tevékenysége szemben áll a társadalom érdekével. Még akkor sem, ha akadnak, akik szüleik jóvá­hagyása nélkül váltak Isten követeivé, azonban a Krisna- hívők szülei többségükben kedvezően fogadták gyerme­kük elhatározását. A Magyar- országi Krisna-tudatú Hívők Közösségét 1989-ben ' az Egyházügyi Hivatal hiteles egyházként jegyezte be, ez azt jelenti: ezt a hitet bárki belső meggyőződésből, sza­badon gyakorolhatja. Várakozás Kedves Főszerkesztő Úr!

Next

/
Oldalképek
Tartalom