Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
1992. július 30., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Felelős van, pénz nincs Elmaradt Meddig szennyez az olaj? Még a márciusi megyei közgyűlésen történt, hogy a testület utasította elnökét: tegyen intézkedéseket a záhonyi átrakókörzet területén tapasztalható környezet- szennyezés megvizsgálására, illetve a szükséges pénzügyi források felkutatására a kommunális és területfejlesztési bizottság elnökével közösen. A határidő lejártával a legutóbbi megyei közgyűlésen kaptak tájékoztatást a testület tagjai a vizsgálat tapasztalatairól. ígéret tisztítóműre Mint kiderült, nem újkeletű dologról van szó, hanem az 1960-as évek óta tartó környezetszennyezésről, amelyet a folyamatosan végzett áruforgalom, főképp pedig a jelentős mennyiségű veszélyes anyagok átfejtése okoz. Benzinféleségek, oldószerek, alkoholfélék átfejtését is végzik itt, s ezektől erős a talaj- és talajvízszennyezés. Igaz, hogy a talajszennyezés már nem növekszik, mert 1984-ben elvégeztek egy rekonstrukciót, ez az átfejtőtelep korszerűsítését jelentette, de a csapadékcsatornába jutó vegyi anyagok változatlanul szennyezik a környezetet. A MÁV Záhonyi ÜzemigazNyíregyháza (KM) — Amerikában már a húszas évektől létezik, Nyugat-Európában is régóta honos, sajnos nálunk nem igazán alakult ki kultúrája. A községfejlesztésről van szó. Július 4-i számunkban, a Generációs oldalon egy Vereség Ilonával készült interjúban részletesen foglalkoztunk a témával, most azonban mégis újra felhívjuk az önkormányzatok figyelmét a lehetőségre. A Magyar Művelődési Intézet (Budapest, Korvin tér 8.) keretében működik a 150 tagú országos hatókörű Községfejlesztő Egyesület. Tízéves tapasztalat birtokosai ezen elhanyagolt szakterületen, mely hazánkban speciálisan a népművelésből alakult ki. Szívesen adnak tanácsot akár telefonon, levélben ,vagy készítenek helyszíni szemle gatóságát éppen ezért kötelezte a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a csapadékcsatornába jutó szennyezés megszüntetésére. Az ígéret szerint ez év végére hétmillióért el is készül a tisztítómű. Az eddig keletkezett kétezer köbméter körüli tisztított csapadékvizet veszélyes hulladékként kell addig is kezelni. Baj van a komorói vegyi anyag átfejtő telepen is, ahol most pakura átfejtését végzik, korábban nyersolaj és gázolaj átfejtését is végezték itt. A jelentős talajszennyezés miatt feltáró fúrásokat végeztek a területen, ennek nyomán egy kárelhárítási terv is készült. A fúrások ugyanis azt igazolták, hogy a talajszennyezés helyenként az öt méter mélységet is eléri, s ezen a területen 381 tonna pakuraszeny- nyezés található. Öt méter mélyen Úgy tűnik, hogy egy ideiglenes átfejtőt képes kiépíteni a MÁV, de a kömyezetszeny- nyezés csak a vágányok felszedésével másfél méter mélységű föld kiszedésével, körülbelül hatezer négyzet- méter föld és salak elszállításával történhet meg, ám a szennyezés hatvan százaléka még így is megmarad. A MÁV után tanulmányt, mely az adott település vállalkozókészsége, a községeiben rejlő szervezőerő fejlesztését szolgálja. Szolgáltatásaik ingyenesek. Biztosítják minden tevékenységhez a szakembereket, a hozzáértést, és a pályázati utat. Parola címmel információs kiadványt is megjelentetnek, melyre elő lehet fizetni. Tevékenységüket érzékeltetés céljából említjük meg, hogy jelenleg például Csabacsűdön vállalkozásfejlesztéssel foglalkoznak. A kétezer lelket számláló faluban 160 munkanélküli van, most azzal próbálkoznak, hogy számukra kiépítsenek kapcsolati biztonsági hálót, il-. letve megismerve az embereket, felkészítik őket arra, hogy másfajta módon termeljenek, saját maguk piacra találjanak. 62 millió forintos beruházást tervezett 1992-93-ra, a köz pont azonban ezt nem finanszírozza. Sovány vigasz A MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága egy szakvélemény készítésére adott megrendelést egy intézetnek, s az előzetes becslések szerint akár 200 millió forintot is elérheti az összeg, amely a környezetszennyezés megszüntetésére kellene. Ennyi pénze a MÁV-nak a jövőben sem lesz. Mindezt Csárádi János a MÁV vezérigazgatója mondta, aki a napokban Nyíregyházán járt. Hozzátette — bár ez bennünket egyáltalán nem vigasztal —, hogy a MÁV- nak 450 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a közlekedés biztonságos, az utazás kulturált legyen. A környezetvédelemre 5 milliárdra volna szükség. Mivel nincs pénzük, pillanatnyilag a MÁV fejlesztési programja és a környezetvédelmi feladatok megoldása el sem kezdődhet. A megyei közgyűlés jósze- rint tehát tehetetlen, Záhony és környéke a MÁV kezelésében van, ők szennyezik a környéket, övék a felelősség is, a megye legfeljebb sürgetni tudja a környezetvédelmi beruházások elkezdését. A Záhony környékén élőket azonban ez aligha vigasztalja. Kapcsolat II. Egy korábbi önkormányzati oldalunkban néhány soros kis írásban szóvá tettük, vajon hogyan képviseli a környező települések érdekeit az a megyei közgyűlési tag, aki nem is járt még minden, a körzetéhez tartozó településen. Most itt az újabb „kapcsolat”. Révész Antal megyei közgyűlési tagtól, Vállaj polgármesterétől kérdeztük: milyen a kapcsolata az általa képviselt települések vezetőivel? Azt mondta: megkereste őket, de mivel a megyei közgyűlésnek semmilyen hatásköre, hatása nincs a helyi önkormányzatokra, nem is igénylik a kapcsolatot, a találkozást. Talán egyszer lesz még valamilyen hatáskör, s az megszabja majd a kapcsolatokat. Egyesületi segítség — ingyen Városiasodé Dögé HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI Volt egy olyan döntése a megyei közgyűlésnek (május 29-én született), hogy a Bujtosi Szabadidő Csarnok létesítésével kapcsolatos, valamint a csarnok működtetésével összefüggő, a megyei és megyei jogú városi feladatokat részletező együttműködési megállapodás tervezetének elkészítéséről gondoskodjon a főjegyző. A tervezet nem készülhetett el, mert a nyíregyházi közgyűlés még nem döntött ebben az ügyben, így a szerződést csak azután írhatják alá. Jogutód nélkül Mivel tevékenységi köre piaci kategóriájú tevékenységgé vált, jogutód nélkül megszüntette a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat az Autóközlekedési Tanintézetet. Rendelet van rá ugyanis, hogy a nem állami közfeladatot ellátó költségvetési szerveket meg kell szüntetni, vagy ha szükséges, más formában kell működtetni. így járt az ATI, mivel tevékenységi körébe különböző kategóriájú gépjárművezető-képzés elméleti és gyakorlati lebonyolítása, valamint személygépkocsi-kölcsönzés tartozik. Most már eredményérdekeltségű intézménnyé vált, elvesztette korábbi monopolhelyzetét, megszűnt. A korábbi ingó és ingatlan vagyonuk hasznosításáról is megszületett a döntés: a Hat- zel téri irodaépület a közlekedési felügyelet használatába kerül, a megye több településén lévő ingatlanjait, rutinpályáit pedig értékesítik. Halló vagy nem halló Hatmilliárdos telefonhálózatfejlesztési ajánlatot kapott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a MATÁV-tól és a KONT- RAX-tól — hangzott el a bejelentés a legutóbbi megyei közgyűlésen. A két cég a települések önkormányzatával közösen egy részvénytársaságot kíván alakítani, s ezzel megszűnhetnének e régió telefongondjai. Legyen, vagy ne legyen — ez itt a kérdés — hangzott el, ha más szavakkal is a testület ülésén, hiszen nem csak arról van szó, hogy hallózhatunk-e vagy sem 1994 után, hanem arról is: elő tudják-e teremteni az RT egymilliárdos törzstőkéjének 2o százalékát az ön- kormányzatok, 40-40 százalékát ugyanis a két cég fizetné. Úgy tűnik, lesz közös részvénytársaság, mert a megyei önkormányzati képviselők azt is megtudták: nem feltétele az RT megalakításának az ön- kormányzatok részvétele. Megalakítja azt a MATÁV és a KONTRAX kettesben is, ám kár volna lemondani egy olyan nyereséges vállalkozásról, amely megforgatja a befektetést, amelynek hozadéka újabb vállalkozásokba, lépésre nyújtana lehetőséget. Ezért kérik fel az önkormányzatokat, augusztus végéig döntsenek, csatlakoznak- e a részvénytársasághoz. Az épülő csengeri gimnázium aulája Tartós(?) betét Izgalmat okozott a legutóbbi megyei közgyűlésen mindjárt az első napirendi pont, amelyiken másutt csak átlépnek, hiszen a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítettjelentéseket a testületek többsége őszintén szólva el sem olvassa. Itt viszont egyik pontban nagy volt a tét: a megyei közgyűlés 30 milliójának sorsa forgott kockán. Korábban ugyanis a gávaven- csellői takarékszövetkezetnél helyezték el a pénzt, a takarékszövetkezet pedig csődbe ment, kérdésessé vált: vajon visszakapja-e valaha a megyei önkormányzat ezt a jelentős összeget. A pénzügyi ellenőrző bizottság megvizsgálta az ügyet és megállapította: a takarék- szövetkezet vezetője — a már több hete előzetes letartóztatásban lévő Nagy Miklós — 1991. május végén kereste meg az önkormányzat alelnö- két, hogy az önkormányzat egy hónapra helyezzen el 30 millió forintot náluk 36 százalékos kamat mellett. A tartós betét olyan banki műveletek lebonyolítását szolgálja, amely fontos a megyei vállalkozásélénkítés szempontjából. Több százmilliós forrásra szá-. mit egy hónapon belül, ezért az áthidaláshoz egy hónapos betételhelyezést kér. Az alelnök miután tájékozódott az önkormányzat pénzügyi helyzetéről — elsősorban a privatizációs bevételek kedvező alakulásáról — és a kedvező kamatfeltételekre is figyelemmel, nem zárkózott el a kéréstől. A közgyűlés elnöke sem emelt kifogást, tekintettel arra, hogy korábban több ízben helyeztek már el különböző összegeket, és kamatokkal együtt mindig visszakapták azokat. Helyeztek el ebben az időben a megyei közgyűlés számláját vezető OTP-nél is tízmilliót, ott viszont csak huszonhét százalékos volt a kamat. A döntés tehát megszületett, és amikor 1991. november 12- én szükség lett volna a pénzre, intézkedtek a visszafizetésről. Eredménytelenül, illetve a takarékszövetkezet határidőhosszabbítást kért. Ekkor ugyanis már kiderült, hogy a szövetkezet csődbe jutott. Azóta egy ügyesnek nevezett, a bankfelügyelet által nem „díjazott” akcióval sikerült visszakapni a harmincmilliót, az elhelyezés körülményeinek vizsgálata mégsem maradt el. A bizottság azt állapította meg, hogy az ilyen betételhelyezéseket az önkormányzati törvény lehetővé teszi, sőt még arra is lehetőség van, hogy közvetlenül vállalkozóknak is adhatnak hitelt. Arra pedig semmilyen adat nem merült fel, hogy valamilyen egyéni érdekeltségi rendszer és anyagi érdek fűződött volna a betét elhelyezéséhez. Mellesleg még azt is hozzáfűzte a pénzügyi ellenőrző bizottság a következtetéseihez, hogy ma már egyetlen pénzintézetnél sincs állami garancia a betételhelyezésre, az tehát ezentúl mindig is kockázattal jár. * * * Eddig a megyei önkormányzat által vizsgált, s megvitatott témával ismerkedhettek meg az olvasók, ám aligha hihető, hogy ezzel a dolognak vége lenne. Ha befejeződik majd a nyomozás a takarékszövetkezet ügyében, a vádlottak között minden bizonnyal megtalálható majd az az ember is, aki hozzájárult, hogy valaki — állítólag egy Maszovker nevű kft. — ne a takarékszövetkezetnek, hanem az önkormányzatnak fizessen. De van, lesz társtettes is és ez az önkormányzatnál keresendő. Mert a kártalanításnál van egy meghatározott sorrend, és ebben csak a negyedik helyen áll a önkormányzat Olyanokat előzött tehát szabálytalanul, akiket nem lehetett volna. Többek között a kis magánbetéteseket, akik várhatnak 10— 20-30 ezer forintjukra egy feltehetően összeköttetésből származó szabálytalanság miatt. Az oldalt összeállította: Balogh József
