Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

6 Kelet-Magyarország CSALÁD — OTTHON 1992. július 28., kedd A fii r d őt u h a h á t ti M iközben még egyre dúl a vita az egy- és a kétrészes fürdőruhát kedvelők tábora között, a hangsúly áttevődött a dresz- szek hátuljára. így aztán be­vallva, bevallatlanul kiderült, hogy mégis az egybeszabott fürdőruha a menő. Mert igaz ugyan, hogy a különálló mell­tartó pántjait is lehet csűrni, csavarni, masnizni, díszíteni, ennél a fazonnál azonban jó­val kisebb a variációs lehető­ség, mint egyrészes társánál. Azt találták ki ugyanis a di­vattervezők, hogy a bármiféle fürdőruha eleje sima, szolid, felszabott, olykor éppen „állig gombolt”, ezzel szemben, il­letve emögött azonban a ruha hátuljára kerül mindenféle rafi­néria. Díszítés, hímzés, csip­ke, gyöngy, fémilleszték. Az egészen mély, a bevágásig látványt nyújtó dekoltázs, vagy a hát középen keresztül-kasul vezetett pántok kiváló alkalmat nyújtanak e díszítményeknek. Olykor maga a pánt is (a váll- meg a nyakpánt) csipkéből, düssezből készül fodrozva, hímezve. A csatok, gombok szerepe is megnőtt, méretük­kel egyetemben. Masni a csí­pőtájon, a lapockák alatt, a vál­lon. Strassz, flitter, gyöngy a közbeeső szabad területeken. Ahol pedig erre nincs lehető­ség, segít a kitűző, a rávarrott nagy szemű gyöngy vagy gyöngyfüzér. Hogy mindennek mi hasznát vehetjük fürdőzésnél, napo­zásnál, öltözésnél-vetkőzés- nél? Nos, könnyű rájönni, hogy semmi praktikusság nincs eme új módiban. Persze nem is azért találták ki. Hanem azért, hogy még jobban csillogjunk, villogjunk, díszelegjünk a strandokon. Aki a régi fürdőruhája há­tulját elég dekoratívnak ítéli, feldíszítheti házilag is minden­féle csillogással, masnizással, fémszálas hímzéssel. Fodrok­kal lehet keretezni a pántok szélét, csipkével borítani a Dekoratív hátak pántokat, s mindezekre bár­miféle gyöngyházfényű gomb, arany-, ezüstgyöngy rávarr­ható. Az is jó megoldás, ha az egyszínű fürdőruha hátát virá­Receptötletek Finomságok, percek alatt Varga Agnes rajza gokkal díszítjük. Mindezen dekorációkat célszerűbb né­hány öltéssel rögzíteni, ez „balesetmentesebb", és ké­nyelmesebb, mint a tűzés. Töltött kelkáposzta Hozzávalók 4 személynek: 1 kg kelkáposzta (személyen­ként 3 nagyobb levél), 20 dkg sovány sertéscomb, 10 dkg szójagranulátum, 10 dkg zab- pehely, 2 db tojás fehérje, 1 közepes fej vöröshagyma, 2 dl kefir, 10 dkg (sovány) reszelt sajt, az edény kikenéséhez olaj, só, bors, majoránna, ve- geta, pirospaprika, fokhagyma ízlés szerint. A szójagranulátumot forró vízbe beáztatjuk. Kb. 2 óra múlva leszűrjük, hozzákever­jük a ledarált húshoz. Ízesítjük sóval, borssal, majoránnával, fűszerpaprikával, reszelt hagy­mával, fokhagymával. Hozzá­adjuk a tojásfehérjét, és lazít­juk a kevés vízben megázta­tott, majd leszűrt zabpehellyel. Egyenletesen masszává dol­gozzuk, megtöltjük vele az előzőleg forró vízben meg­fonnyasztott kelleveleket. Szé­leit felhajtogatjuk, és kiolajo­zott jénai edényben egymás mellé tesszük. Kevés vizet ön­tünk alá, és lefedve kb. 40-45 percig közepes tűznél párol­juk. Ha megpuhult, a fedelet levesszük, a vizet elpárologtat­juk, ráöntjük a kefirrel össze­kevert reszelt sajtot. Szép pi­rosra sütjük. Körítésként párolt rizst adunk hozzá. Korpapogácsa Hozzávalók 4 személynek: 20 dkg liszt, 10 dkg búzakorpa, 10 dkg margarin, 1 dl 1,5%-os tej, 1 kávéskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, só, bors, tojásfe­hérje. "A lisztet a korpával, a sóval összekeverjük, a margarinnal elmorzsoljuk. A tejjel felfutta­tott élesztőt beleöntjük, jól ki­dolgozzuk. Liszttel megszórva letakarjuk, hagyjuk kelni. Ha megkelt, közepes méretű szaggatóval kiszúrjuk, tetejét jól megkenjük tojásfehérjével. Közepes hőmérsékletű sütő­ben kb. 25-30 percig sütjük. Zöldséges rizseshús Hozzávalók 4 személynek: 30 dkg sovány sertéshús, 20 dkg (1 bögre) rizs, 40 dkg ve­gyes zöldség, 1 db vöröshagy­ma, 2 evőkanál olaj, 1-2 szelet zöldpaprika, 1 db (kicsi) para­dicsom, 1 csomag petrezse­lyem, szerecsendió, borsikafű, só. Az apróra vágott vöröshagy­mát olajon megdinszteljük, be­letesszük a húst, és félpuhára főzzük. Rátesszük a kiváloga­tott, megmosott rizst, és 1-2 percig pirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldségeket, meghintjük a petrezselyem fe­lével. Két és fél bögre enyhén sós, forró vizet öntünk rá. Be­ledobjuk a paprikát és a para­dicsomot, fűszerezzük. Fedő alatt puhára pároljuk. Káposz­ta vagy fejes saláta illik hozzá. Dr. Ignócz Piroska Van egy igen kellemetlen és káros társaslélektani je­lenség, mely a családban, barátok között, munkahe­lyen, sőt, társadalmi mé­retekben is megkeseríti az életünket. Az, hogy sokan hajlamosak különböző mércével mérni, más-más szabályok szerint megítélni a dolgokat aszerint, hogy kire vonatkozik. Az ilyenfajta családi és társadalmi egyenlőtlensé­geket és igazságtalansá­gokat a rabszolgatartó kor óta számon tartja a történe­lem. Maga a jelenség nem változott, legfeljebb az, hogy ki áll az „igazság” egyik és másik oldalán. Az a gyakorlat, hogy bi­zonyos személyek más szemében a szálkát is ész­reveszik, a magukéban pe­dig a gerendát is tagadják, az önzéssel és az önhitt­séggel függ össze. A fejlő­déslélektan régi megfigye­lése: adott egyénnél ez a fajta szemlélet, mérce, ítél­kezésmód úgy alakul ki, hogy kisgyermek korában túl sokat megengedtek ne­ki: elkényeztették. Esetleg még szóban is erősítgették benne a hitet, hogy neki mindent szabad, hiszen kü­lönb, mint a többi. Ettől a ráhagyó és kontrollt, szank­ciókat nélkülöző neveléstől elkényeztetett, elvakult, ön­ző és önhitt emberré fejlő­dött, aki felnőtt korában nincs tekintettel másokra, csak a saját érdekeit tartja szem előtt, és saját kényel­méért, jólétéért kíméletle­nül átgázol másokon. Ma­gát hibásnak semmiért nem tartja, és nem vállalja tetteiért a felelősséget. Egy enyhébb fokú, „hétköznapi” önzőségért senkinek nem kell a szomszédba mennie; de ha ezek a vonások elu­ralkodnak az ember sze­mélyiségében, akkor ez már személyiségzavar jele; még erősebb formában a bűnözők jellemzője. A kisgyermekek szociali­zációja (társas életre való nevelése) akkor lesz ered­ményes, ha abban az azo­nos mércékkel való meg­mérettetés, az egyforma jo­gok és kötelességek elve érvényesül. Erkölcsisége így teljesedik ki, személyi­sége így lesz egészséges. A társadalmi jogegyen­lőség pedig a demokrácia valóságos érvényesülése­kor következik be (ha mind a hatalmon levők, mind a vezetettek „felnőnek” a va­lódi demokráciához). Az ember (és embercso­port) reális önmegítélésé­hez, kellő önkritikájához pótolhatatlan a folyamatos és elfogulatlan visszajelzés a környezete részéről. Ez néha keserves, de min­denképpen hasznos és el­engedhetetlenül fontos. Rövid hajban Is jól mutat a színes kendő. Fésüljük hátrafelé a hajunkat, csak a frufru maradjon az arcban. A fülek mögött vezessük a kendőt és kössük össze. — Természetes göndör hajba szatén szalagot kötünk igen rafinált módon. A fejen fölül átvetjük a szalagot, és adui a haj alatt megkötjük. A szalag mindkét felén egy-egy vastagabb hajtincset áttekerünk, és alul rácsomózzuk. — Ha nincs időnk vagy kedvünk ahhoz, hogy beszárítsuk a ha­junkat, használjunk fixáló zselét, és ujjunkkal igazítsuk be a frizurát — Ha nagyon rövid a hajunk, és azt akarjuk, hogy vizesen is jó formát mutasson, dauerolt frizurát ajánlunk, melyet nedvesen egyszerűen csak száradra törölünk. A KM orvosi! rovatta íi fL y ItliaUaij Beszélgetés dr. Jámbor Gyula kandidátussal — A felnőtt lakosság 20-30 százaléka visszérbeteg, ezért tulajdonképpen népbetegség­nek is tekinthetjük. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ma több lenne a visszérbetegek száma, mint régen, csupán többet kezelünk. Manapság ugyanis jobban adnak maguk­ra az emberek, kevésbé ha­nyagolják el magukat — kezd­te beszélgetésünket dr. Jám­bor Gyula egyetemi docens, az orvostudományok kandidá­tusa, a SOTE II. Sebészeti Kli­nika sebész és érsebész szak­orvosa. — Mi az oka a betegség kialakulásának? — Alapvetően kötőszöveti gyöngeség. Ehhez jönnek még az életmód, a munkakö­rülmények, a napi fizikai meg­terhelések. — Milyen fajtái vannak a visszérbetegségnek? — A visszértágulásos beteg­ség a felszínes visszerek be­tegsége. Kevésbé okoznak ke­ringési zavarokat. Elsősorban kozmetikai panaszokat jelen­tenek a betegeknek, hiszen a vastag visszereket már mesz- sziről lehet látni. Természete­sen, ha bizonyos fokot elér e betegség, akkor keringési za­varok is felléphetnek. — A trombózis — amely a mélyvénák betegsége — a végtagok keringésében már komoíy zavart okozhat, sőt életveszélyes is lehet. A vér­keringésbe kerülő vérrög em­bóliához vezethet, s halált okozhat. A trombózis az élet­vitelt sokkal inkább befolyásol­ja, mint a visszértágulásos be­tegség. Külső jelei: a végtag feszülése, a láb megdagadá- sa, a bőr kékes elszíneződése, ödéma. — A visszérbetegség örök­letes? — Egyes állapotok, műtétek, vérképzőrendszeri betegsé­gek, hosszú fekvés, rosszindu­latú daganat mélyvénás trom­bózisra hajlamosítanak. Nos, amennyiben ezek a hajla­mosító tényezők örökletesek, annyiban örökletesnek mond­ható a visszértágulat is. A mélyvénás tormbózis kialaku­lásában az életmódnak döntő szerepe van. — Milyen tünetek esetén for­duljon a beteg orvoshoz? — Visszértágulásos beteg­ségnél, amennyiben a beteg a látható külső jelek mellett cso­mósodási észlel, ha fáj a lóba, ha járási nehézség jelentkezik, akkor forduljon orvoshoz. T rombózisnál különösen a vádli szokott fájni, nyugalom­ban éppúgy, mint tapintásra. Étkező az || erkélyen Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Jóles8< sokszor á szabad levegőn étkezni, sőrözgetni, beszélgetni, főleg kellemes nyárt es­téken. Könnyű annak, aki vidéken lakik, csak kiül az udvarra.. Pedig nem nagy költséggel a városlakó is teremthet magának han­gulatos étkezotülkót az er­kélyen átalakítás nélkül. Csinálni vagy csináltatni ítéli az erkély oldalfalaira vagy korlátjára praktikus, kampókkal felfüggesztett faüléseket, asztalt. Az ülő­kékre varrhatunk szivacs- párnát. Használaton kívül kevés helyet foglalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom