Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. július 3., péntek Termőföld kárpótlási jegyért Budapest (MTI) — Várhatóan három hét múlva lép hatályba az a törvény, mely lehetővé teszi a kárpótlási jegy felhasználását termőföld megszerzésére. A jogszabály, a már meglévő kárpótlási törvények végrehajtásának gyorsítására, és a gazdaságoknál a földalapok kijelölése után jelentkezett bizonytalanságok felszámolására szolgál. Az önkormányzatokhoz benyújtandó, maximum személyenként 5 millió forintos kárpótlási igény elbírálásakor prioritást élveznek azok, akik vagy az összes kárpótlási jegyüket, vagy minimum 100 ezer forint összegű kárpótlási jegyért termőföldet kívánnak vásárolni. Az igényeket a területi hivatalok 60 napon belül elbírálják. Falunap Lakitelken A lakiteleki MDF és barátainak szervezésében a Holt- Tisza-parton július 3-án, 4- én, 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap tartják a Lakiteleki Falunapokat. A gazdag program keretében — többek között — repülögép- és hőlégballon-bemutató, neves művészeti együttesek fellépése, a Történelmi Lovas Egyesület huszárainak látványos bemutatkozása, kaszkadőrcsoport fellépése, népdalkörök, táncegyüttesek színpompás műsora, s táncház szerepel. A 3 napos program kiemelkedő eseménye a Nemzeti Antológia című találkozó, amely július 4-én 19 órakor kezdődik, s amelyet jelenlétével megtisztel Antall József miniszterelnök. A nem mindennapi gazdag műsor meghívott vendégei között található többek között Balczó András, Für Lajos, Makovecz Imre, Tőkés László, Mensáros László és Sinkovits Imre, Szokolay Sándor és Szörényi Levente. Szocialisták randevúja Teríleti találkozó Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — Egyedülálló az országban az a rendszeres együttműködési forma, melyet hat tiszántúli megye szocialista párti megyei elnökei és irodavezetői honosítottak meg a területi alapon működő szerveződés jegyében. Soros találkozójukra tegnap került sor Nyíregyházán. A rendezvény előtt sajtótájékoztatót tartott a házigazdák nevében dr. Kiss Gábor, az MSZP megyei elnöke és Kósáné dr. Kovács Magda, ismert parlamenti képviselő. A megbeszélés programját mindig a vendégfogadók javasolják, így kerültek terítékre az oroszlányi—kisbéri választások kapcsán a szocialistákat ért támadások, az „MSZP-ihibajegyzék”, és annak teljes cáfolata. Keresni kell a liberális pártokkal a kapcsolatot, de ők ne akarják a Szocialista Párt politikáját kívülről irányítani — hangsúlyozta a megyei elnök. — Majd „hazai pályára” térve kiemelte, hogy a megyében mindegyik párttal értelmes, intellektuális beszélő viszony han vannak. Kósáné néhány mondattal elemezve a belpolitikai helyzetet úgy vélte: jobbról balra nézve minden más szín vörösnek Látszik, ö maga tudomásul veszi e politikai fénytörést. Jó lenne, ha a közvélemény is látná ennek politikai tartalmát. Azzal a váddal szembehelyezkedett, miszerint- ők a szákszervezeti érdekvédelmi retorikát képviselnék. Viszonyukat a szakszervezettel normálisnak, hatékonynak jellemezte. Nagyon fontos, hogy legyenek üzemi tanácsok, kollektív szerződéskötésre képes szakszervezetek. Ellenkező esetben a munkavállalók el fognak pusztulni — vélte. — Kérdésre válaszolva elhangzott: egy friss köz- véleménykutatás azt bizonyítja, hogy az MSZP népszerűsége — nem is kis mértékben — növekszik. Göncz föllépte jogkörét - állítja a kormány Bosznia egyes területein immár szervezett kitelepítés zajlik, és a kitelepítettek többsége — tekintettel az osztrák vízumkényszer bevezetésére — Magyarországon keres menedéket — jelentette ki Boross Péter belügyminiszter a csütörtöki kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A miniszter hozzáfűzte: hazánk nincs abban a helyzetben, hogy több ezres csoportban érkező kitelepítetteket befogadjon. Éppen ezért a Külügyminisztérium már megkezdte a konzultációt az ENSZ illetékes bizottságaival, valamint más érintett nemzetközi szervezetékkel a probléma mielőbbi megoldása érdekében. Boross Péter megállapította: Horvátország már telített menekültekkel, Ausztria vízumkényszert vezetett be — Horvátország és Szlovénia kivételével — a volt Jugoszlávia polgáraival szemben, így a Boszniából menekülők számára az egyetlen célpont Magyarország lehet. Azt azonban maga sem tudta eldönteni, hogy a mostani menekülthullám egy nagyobb exodus kezdete vagy esetleg egy közeli békés rendezés nyomán megtorpan a menekülők áradata. A köztársasági elnök szerdai döntése is téma volt a kormány ülésén. Az ezzel kapcsolatos írásos állásfoglalást ismertetve Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára előrebocsátotta : a kormány számára súlyos csalódás, hogy Göncz Árpád ismételten megtagadta a módiaelnökök felmentését. A kormány álláspontja szeriint — mint az államtitkár a továbbiakban elmondta — az államfő túllépte alkotmányos jogkörét és egyértelműen pártpolitikai döntést hozott az ügyben. Mindebből a kormány arra. a következtetésre jutott, hogy az államfő — az alkotmányban meghatározott pártok feletti szerepe ellenére — a kisebbség, azaz pártja érdekeit képviseli. A kormány egyetért a köz- társasági elnök azon kijelentésével, miszerint hazánkban nincs alkotmányos válság és a médiatörvény megszületéséig fontosnak tartja a két köziszolgálati intézmény működőképességének fenntartását — mondotta Katona Tamás, hozzátéve: a kormány rövidesen jogi érvekkel alátámasztva is válaszol Göncz Árpádnak a döntést indokló jogértelmezésére. Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Sajtóiroda csütörtökön eljuttatta az MTI- hez azt a kormányülésen született dokumentumot, amely válasz a köztársasági elnök előző napi nyilatkozatára. A dokumentum többek között ekképp fogalmaz: „Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke tegnapi beszédében bejelentete, hogy a miniszterelnöki előterjesztés ellenére sem menti fel hivatalából Gombár Csabát, a Magyar Rárió elnökét és Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökét. A kormány számára súlyos csalódás a köztársasági elnök elutasító döntése. A kormány a szabad, a tárgyilagos tájékoztatás reményében javasolta 1990-ben a „két nagy- tekintélyű közéleti személyiség és társadalomtudós” kinevezését a rádió, illetve a televízió élére. Azonban két év alatt sem született meg a csakugyan pártatlan tájékoztatás. Éppen azért, hogy a köz- társasági elnök által is igényelt cél, „a társadalomban született meg a csakugyan meglévő vélemények teljes körű kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatása, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatás” elérhető legyen, javasolta a kormány Gombár Csaba és Hankiss Elemér felmentését. Két évi tevékenységükkel ugyanis nem tudták elérni, hogy az említett célok megvalósuljanak. A kormány „ésszerű időben” elő fogja terjeszteni részletes jogi véleményét és minden alkotmányos aggályát a sajnálatos döntéssel kapcsolatban, szeptemberben pedig az Országgyűlésben folytatni fogja erőfeszítéseit a médiatörvény elfogadtatására, illetve a benne foglalt célok megvalósítására, hogy a sajtó csakugyan akadálytalanul szabad lehessen. H miniszter Kelet-Európára is számit Az infrastruktúra fejlesztése országos érdek Sinka Zoltán Budapest (ISB) — „Hosszú évtizedekre kell megalapoznunk az országban az európai szintű közlekedési és egyéb infrastrukturális alap- feltételeket” — mondja Siklós Csaba. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri a világkiállítással összefüggő és elsősorban a vidéket érintő fejlesztésekről kérdeztük. — Az első és legfontosabb feladat a világkiállítási terület közvetlen környezetében biztosítani a megfelelő közlekedést. A másik lényeges szempont, a rendezvény megközelíthetősége az ország távolabbi pontjairól. Az utóbbi országos, illetve nemzetközi jelentőségű kérdés, de nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül a világkiállítás megrendezéséhez. Elsősorban nem azért kell megvalósítanunk a szükséges beruházásokat, hogy azok 1996-ban egy néhány hónapig tartó eseményt kiszolgáljanak, hanem azért, hogy hosszú évtizedekre megteremtsük az országban az európai szintű közlekedési és egyéb infrastrukturális alapfeltételeket. — Felkészült-e a tárca erre a vélhetően nagy energiákat és sok pénzt igénylő vállalkozásra? — Van egy tízéves fejlesztési elképzelésünk a közút- és vasúthálózat korszerűsítésére és bővítésére, s egy ennél rövidebb időt átfogó hírközlési programunk, amelynek legfőbb célkitűzése az, hogy 1996-ra egy év alá szoruljon a telefonhoz jutás várakozási ideje. Ami a közlekedést illeti: elsősorban az alapúthálózat kiépítése szerepel a terveinkben. Az autópályák mellett gyorsforgalmi utakra van szükség, amelyek a közúti közlekedés Budapest- centrikusságát oldják, és a vidéki nagyvárosok, települések jobb összeköttetését szolgálják. Két körgyűrűről van szó, az egyik Budapesttől délre, Dunaföldvár vonalában keresztezi majd a Dunát, a másik lejjebb, az országhatár mentén húzódva köti össze az egyes településeket. — Nem nehéz kitalálni, hogy nyugati irányból érkezik majd a ’96-os rendezvényre a „fizetőképes kereslet”. Léteznek-e valamiféle preferenciák az ország nyugati felében megvalósuló infrastrukturális beruházásokat illetően? — Azt hiszem, tévedés kimondani, hogy nyugatról érkeznek majd a legnagyobb számban látogatók Magyar- országra. Megítélésem szerint sokkal többen jönnek a másik három égtáj felől) tehát nem mondhatjuk azt, hogy számunkra csak egyetlen főirány létezik, ez pedig a bécsi. Szeretném hangsúlyozni, hogy soha nem szabad a ma nyomorúságát, gazdasági nehézségeit előrevetíteni a következő évekre. Meggyőződésem, hogy a keleteurópai térségben rövid időn belül megindul a gazdasági fellendülés — amihez természetesen politikai, társadalmi nyugalomra van szükség —, ami lehetővé teszi, hogy ne csak a nyugatiak rendelkezzenek megfelelő fizetőképességgel. Hiszem, hogy Erdélyből, a Felvidékről, Ukrajnából, Lengyelországból, Romániából és Szerbiából egyaránt szép számmal jönnek majd látogatók a világkiállítás rendezvényeire. — Van-e a tárcának valamilyen koncepciója arra nézve, hogyan lehet kihasználni a jelenleg lekötetlen építő- kapacitásokat a vállalkozások és a foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetben lévő területeken, így például az északkelet-magyarországi régióban? — összességében a piac dönti el, hogy a gazdasági élet szereplői hogyan, milyen feltételek mellett jutnak megrendelésekhez, köthetnek üzleteket. A tendereket azok fogják megnyerni, akik jó minőségű, pontos, gyors és lehetőleg még megfizethető munkát garantálnak. Azok a vállalkozások, amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek, életben maradnak és fejlődnek, amelyek nem, azok sajnos csődbe jutnak, és fölszívja őket a konkurencia. Pártvélemények Takács Péter MDF: Göncz Árpád elnök úrnak az Alkotmánybíróság állásfoglalása ellenére kihirdetett döntése megítélésünk szerint nemcsak törvényellenes, hanem alkotmányellenes is. Politikai felelősség nélkül végrehajtói jogkört ragadott magához. Ma még csak a rádió és a televízió elnökének kinevezését illetően. Az út azonban amelyen elindult beláthatatlan következményekkel jár. Könnyen vezethet az elnöki diktatúra megvalósításához. Maga az elnök úr is hangsúlyozza, hogy döntése politikai indíttatású. Mivel Magyarországon a többpárti parlament keretei közé szerveződött politikai erők pártokon keresztül artikulálják magukat, nem lehet vitás, hogy ez a döntés nem a nemzet érdekét, hanem a legnagyobb ellenzéki párt igényeit tekinti mérvadónak. Köztudott, hogy modem korunkban a társadalmi váltások, forradalmak, politikai átrendeződések sikere, vagy kudarca szorosan összefügg a rádió és a televízió birtoklásával. Elnök úr döntése két évvel a választások előtt előrevetíti, hogy ő melyik politikai erőt látná szívesen a végrehajtó hatalom gyakorlójaként. Nem a társadalom egészére bízza, hogy ők döntsenek egy szabad választás keretében 1994-ben, hanem megelőlegezi a rádió és televízió birtoklásán keresztül a győzelmet egy hozzá közel álló pártnak. A történelem dönti majd el, hogy ilyen hatalom birtokában a rádió és a televízió vezetői, maguk mögött tudva a köztársasági elnök úr politikai elfogultságát, nem provokálják-e egy idő előtti választás kikényszerítését. Természetesen mindezek részünkről politikai érvek. A választ az elnök úr döntésére, a mi feltételezéseinkre is a történelém fogja megadni. Gulyás József (SZDSZ: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke alkotmányjogilag megalapozottan, az egyetlen lehetséges lépést választotta döntése meghozatalakor. Meggyőződésem szerint az MDF vezette koalíció felismerte, hogy nem lesz képes a választásokat ismét megnyerni tisztességes és alkotmányos keretek között, ezért hatalmának kiterjesztésén fáradozik. A pártatlan és objektív tájékoztatás felszámolása, a tévé és rádió feletti uralom megszerzése egy olyan eszköz, amivel befolyásolni lehet a választások eredményeit. Az alkotmányos megoldás ebben a helyzetben egy köz- megegyezésen alapuló sajtó- és médiatörvény megalkotása lenne. Ezen a megoldáson azonban a kormány ez idáig nem gondolkodott, a médiák és elnökei lejáratásával, a minél rosszabb annál jobb taktikáját követve azt kívánja elérni, hogy erőszakkal avatkozhasson be a pártatlan tájékozta!!« alapintézményeinek életébe. Lépéseinél nincs tekintettel arra, hogy ez az ügy mennyit árt a miniszterelnök és az ország nemzetközi tekintélyének. Ha a kormány az égető gazdasági és szociális kérdésekre ennyi energiát fordítana és a kormánytagok teljesítményével is foglalkozna, akkor az úgynevezett nemzeti célok megvalósítása, s mindannyiunk boldogulása szempontjából előrébb tartanánk. Dr. Szilágyiné Császár Terézia KDNP: A KDNP sajnálattal vette tudomásul a döntést, annál is inkább, mert ez a köztársasági elnök politikai döntése volt, politikai felelősségvállalás nélkül. A KDNP azért is sajnálja ezt a döntést, mert ez nem szolgálja a közmegegyezést és az oly hőn áhított konszenzusos megoldást. A kialakult helyzetben etikus lépés lenne mind a két média elnökének a visszavonulása. A KDNP továbbira is fenntartja a korábban hozott és június 28-án megerősített IB-határozatát, mely a két intézmény egyesítését javasolja, és szorgalmazza a médiatörvény mielőbbi megszületését. Így e két intézmény hatékonyabban és gazdaságosabban működhetne mint jelenleg. A mostani közszolgálati célra használt frekvenciák mindegyikének nem feltétlenül kellene ezt a célt szolgálnia és nagyobb tér nyílhatna a kereskedelmi adásokra. A kereszténydemokraták ugyanis feladatuknak tekintik, hogy a társadalmi rendszerváltozásban — az európai demokráciákhoz hasonlóan — Magyarországon kialakuljon a kettős médiarendszer, amit a köz- szolgálati és kereskedelmi rádiók és televíziók együtt jelenthetnek. Támogatói annak, hogy létrejöjjön a kereskedelmi médiumok sokszínű, szabad versenye, ugyanakkor nemzeti érdeknek vallják, hogy a médiarendszer központjában egy szabad és független nemzeti közszolgálati rádió és televízió álljon. Juhász Ferenc MSZP: Göncz Árpád döntését tudomásul vesszük, s indokai alapján úgy látjuk, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak szellemében, a jogállamiság keretei között, elnöki hatáskörében járt el. Aggódunk amiatt, hogy az elnöki döntést követő első reakciók hisztérikusak, s igyekeznek az elnököt erkölcsi, politikai nyomás alá helyezni. Félő az, hogy a személye elleni támadások is megerősödnek, s a médiatörvény megvitatása a távoli jövőbe helyeződik. Mi mégis bízunk abban, hogy e döntés hatására a kormánykoalíció a konfrontáció helyett a megegyezést részesíti előnyben, s mindent el fog követni annak érdekében, hogy a médiatörvény minél hamarabb megszülessen, így semmilyen elvi, politikai akadálya ne legyen a médiaelnökök cseréjének. Forró nyomon _______ Ügyes kft. Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — A megyeszékhelyi rendőrkapitányság eljárást indított két férfi ellen, akik július elsején hajnalban a nyíregyházi Öz közben egy Lada benzintankjából 16 liter üzemanyagot leszívtak. A milotai Új Élet Termelőszövetkezet Tisza-parti kavicsbányájánál lévő rakodógépből 170 liter gázolajat lopott el ismeretlen tettes. Feltörték a nyírtéti Termelőszövetkezet méregraktárát, az Űjfehértói Áfész 17. sz. élelmiszerboltját, az új- fehértói szövőgyár raktárát, a nyírtassi Dózsa Tsz méregtárolóját, a Győrteieki Áfész szamoskéri tejboltját, a Jánk- majtisi Áfész rozsályi italüzletét, valamint a jánkmaj- tisi gázcseretelepet, a kár mindösszesen 370 ezer forint. Eljárás indult egy férfi ellen, aki azzal gyanúsítható, hogy tavaly március 14. és december 12. között — mint a nyírbátori Tüzép vezetője — a telep alkalmazottaival az általa létrehozott szálh'tási kft. részére is végeztetett munkát, továbbá a Tüzép vállalat területét, gépeit és helyiségeit a magán kft-ben folytatott vállalkozói tevékenység lebonyolítására használta, mellyel a Keletmagyarországi Tüzépnek csaknem százezer forint kárt okozott. A kemecsei Tüzépnél július 2-án, 8 óra 50-kor vasúti baleset történt. Egy férfi, eddig még tisztázatlan körülmények között, kiesett a vonatból. Kórházba szállították. Állapota súlyos, élet- veszélyes.
