Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
Kelet-Magvarország 3 1992. július 24., péntek Amerikai piacra dolgoznak Mátészalkán, a Szatmárvidéki Ruhaipari Szövetkezetben jelenleg amerikai piacra dolgoznak, de hamarosan újabb lehetőségek is adódnak egy olasz partnerrel. A jelenlegi fiatal szakmunkásgárda létszáma ezáltal bővülni fog. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI SENKI TÖBBET HARMADSZOR Kezdődnek a földárverések Nyíregyháza (KM — B. J.) — Több lapban látott már napvilágot, hogy kezdődik a földárverés. Az első kárpótlási törvény végrehajtási rendelete szerint ugyanis a kárrendezési hivatalok kitűzhetik a termőföldárveréseket, ha a gazdálkodó szervezet részére megküldött összesített értesítésben szereplő aranykorona érték 30 százalékának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta. Időben közzéteszik Hogyan áll e téren a megyei Kárrendezési Hivatal? — kérdeztük dr. Sveda Bélától, a hivatal vezetőjétől. — A megyei Kárrendezési Hivatal ütemtervet készített azokról a mezőgazdasági nagyüzemekről, ahol ebben az évben a földárveréseket le kívánja folytatni. 1992. november 30-áig 28 mezőgazdasági nagyüzem területén kívánunk árverezni, ezen belül augusztus 24-én 10 órakor a nyírkércsi Aranyhomok Tsz területével kezdjük a földárverést. Ezzel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy akiknek a kárigényét az árverés időpontjáig nem bírálták el, s a kitűzött földárverésen nem vehetnek részt, nem kell aggódniuk, mivel valamennyi nagyüzemnél legalább annyi termőföldet tartalékoltunk a későbbi árverésre, árverésekre, mint amennyi a megjelölt időpontokban árverésre kerül. — Hogyan szerezhetnek tudomást az árverés kitűzéséről az igényjogosultak? —- A Kárrendezési Hivatal az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos és egy megyei napilapban az árverést megelőző 30 nappal korábban közzéteszi. Kik vehetnek részt? — Hol tekinthetők meg az ingatlanok adatai, jellemzői? — Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján, a helyi mezőgazdasági nagyüzemnél, valamint az árverés helyszínén tekinthető meg. — Kik vehetnek részt az árverésen? — Az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-jén és az árverés időpontjában is tagja; aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1 -jén és az árverő szövetkezetnek 1991. január 1- jén és az árverés időpontjában is tagja; akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. — Van-e lehetőség a termőföld árverezését megelőző egyezségkötésre? — Igen, sőt az árverés vezetőjének az árverés megkezdése előtt kötelessége megkísérelni az egyezség létrehozását az árverésen résztvevők között. Ez esetben minden egyes kialakítandó földrészletre 1000 Ft aranykoronát kell alapul venni. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el. — Milyen kötelezettséget kell vállalni a jogosultnak a termőföld vételekor? — Vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhat, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására és a termőföldet öt éven belül nem vonja ki a termelésből. Amennyiben vállalt kötelezettségét megszegi, a tulajdonszerzéstől számított 5 éven belül, a föld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül. Közokiratba kell foglalni — Lehet-e árverezni meghatalmazott útján? — Van lehetőség rá, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. — Kérem, konkrétan ismertesse az első árverésre kijelölt település adatait. — Az első — mint mondtam — a nyírkércsi Aranyhomok Termelőszövetkezet, ahol augusztus 24-én 10 órakor a művelődési házban, a tsz kenderáztatóban lévő 047-es helyrajzi számú 52 hektáros szántóját,'valamint az Újtag repceföld 054-es helyrajzi számú 10 hektár szántóját árverezik. Az előbbi 555, az utóbbi 70 aranykorona értéket jelent. Tárca ■■■■■■■■■■■■■ 'a megköveznek is a privatizálj/ ció gombamód termett, ken- / dérként nőtt megszállottái, ki kell hogy mondjam, le kell hogy írjam, mert fojtogat a gondolat. Engem nem dobott fel az országos kézi aratóverseny nagydobra vert híre. És nem tett boldoggá, nosztalgiát sem keltett bennem a KM első oldalán közölt kép. ,,Egy magyi család öt hold gabonát takarított be a régi hagyományos kézikaszás aratással. ” Annak ellenére sem repestem a boldogságtól, hogy „Ez jó mulatság, férfimunka volt...” De nem csattant tapsra a tenyerem akkor sem, amikor megjelentek a tengeri- és krumplisorok között az egy lóval vagy tehénnel ekekapázó párok. Én arattam a nemzetes és tekintetes urak földjén tizenkettedik, tizenharmadik keresztért. És hallottam sírni édesanyámat, amikor a bagóval átszőtt gabonában markot szedett. És sírtam, amikor a Sándor-pusztán Lőrincz nemzetes úr búzájából nem tudtam kötelet csavarni, mert már kihúzáskor leszakadtak a kalászok az avult szálról, szalmáról. És vezettem lovat, tehenet is a tengerisorok között. Valahogy szívesebben néztem a búzatáblában szinte méltóságteljesen haladó kombájnt. Csak ne zavart vona olyankor egy sor gondolat. Bosszantott az árokparti hűvösön ülő 8—10 gazdász, agronómus, ágazatvezető, az egyetlen kombájnosnak asszisztáló siserehad. Dühített az utak mentén, a kereszteződésekben és kanyarokban lapáttal szedhető búzaszemtenger. Elkeserített a tarlóhántás után hamarosan vetésként zöldellő tábla. Mert mindegyik kép mögött láttam, tudtam, éreztem a felelőtlenség, a hanyagság, a nemtörődömség egyetlen magyarázatát. A kombájnos, a gazdász, a sofőr még titkon sem érezhették, hogy az övék a kalász, a szem, a föld, a megtermett élet. Töprengek. Nem lehetne, nem lehetett volna ezen változtatni? Önként társult földtulajdonosok nagy tábláin kombájnnal aratni, minden szemre vigyázni. Hogy saját tegyen a gép, a föld, a szem, a gond és az öröm. Hogy ne állami diktátum rögzítse a vásárolandó vetőmag, gép, műtrágya,, vegyszer, üzemanyag, alkatrész, és a megtermett, értékesítendő termény árát szinte kikapcsolva a termelés és értékesítés folyamatából a termelő embert és annak érdekeit. A betegség megszűnik, ha legyőzi az erős szervezet. Megszűntetheti orvosi beavatkozás, gyógyszer, műtét is. De elmúlik a betegség akkor is, ha agyonütik a beteget. Mintha hasonló ,,gyógyításnak" lennénk tanúi. A mezőgazdaság betegségeit az egész termelési ág agyoncsapásával akarjuk megszüntetni. A kézi aratás népszerűsítésén, idealizálásán berzenkedve két torzszülött gondolatom támadt. Amikor arra gondolok, hogy a Magyon kézzel aratóknak keresztbe kell rakni a termést, és úgy behordani egy kombájnhoz, vagy odamenni egy kombájnnal, hogy az elcsépelje, fura képzetem támad. Úgy tűnik 1992-ben ez az egész kézi aratási divatolás, mintha kivernénk a Ladák szélvédőüvegjét, eléfognánk két jó lipicait vagy nóniuszt, és beülve a volán mögé, kézbe a hajtószár, gyí, te fakó, irány Európai Balogh Géza S zeretek vidékre vagy ahogy az erdélyi, kárpátaljai pályatársaink mondják, terepre járni. Vannak azonban időszakok, mikor nagyon befogják az embert, képtelen elmozdulni az íróasztalától. Ilyenkor szoktam elővenni azokat a kiadványokat, melyek a száraz, szenvtelen számok tükrében mutatják be a megye településeit. Sokszor többet mondanak el ezek az adatok a legfelkészültebb interjúalanyoknál is. Legutóbb például a „Ki kicsoda a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei önkormányzatokban" című kötetet forgattam felüdülés gyanánt, de a rideg számok annyira lehangoltak, hogy jobbnak láttam becsukni a lapokat. Csak sokára nyitottam ki újra őket, hogy most már okával utánanézzek, valóban oly nagy mértékben fogy-e a megye kistelepüléseinek lakossága vagy csak a véletlen hozta úgy a múltkor, hogy csupa apró- falvan akadt meg a tekintetem. Ám akárhol ütöttem fel a könyvet, szinte mindenütt szembetűnt a lélekszám apadása. Találomra kinyitottam például a 132. oldalt, ahol az alábbiakat találtam: Nyírcsaholy 10,9, Nyírderzs 10,2, Nyírgelse 16,7, Nyír- gyulaj 12,1, Nyíribrony 13,2 százalékkal számol kevesebbet 1990-ben, mint tíz évvel korábban. Pedig ezek a községek még csak nem is a periférián helyezkednek el, hiszen Mátészalka vagy Nyírbátor öttíz kilométerre van tőlük. Mi lehet akkor a végeken, túl a Tiszán, a Krasznán, a Túr meg a Szamos mentén? Nézzük! Még megszámlálni is sok azokat a településeket, ahol a harminc évvel ezelőtti népesség mára a felére csökkent. Csengerújfa- lu. Hete, s Fejércse, Lónya, Mátyus, Tivadar, de ugyanezt mondhatjuk el az ország belsejéhez közelebb lévő Ömbőlyről, Nyírpilisről vagy Penészlekről is. Az adatok két évvel korábbiak. A maiak természetesen még nem ismertek, de tartok tőle, ha látnánk is a pontos kimutatásokat, akkor sem lenne sok okunk a derűre. így marad a reménykedés, hogy mihamarabb megáll a lélekszám csökkenése, s lassan elkezdhetjük újból belakni e hazát... A debreceni postaigazgatóság szállítási üzemének nyíregyházi üzem- egysegeben tartják karban a posta szállító járműveit. A szabad kapacitásokat kihasználva a magánszemélyek előtt is nyitva áll a Lujza utcai korszerű javítóbázis, legyen szó hibaelhárításról, vizsgáztatásról vagy a környezetvédelmi zöld kártya kiadásáról. Kommentár Tandíjak és ösztöndíjak Dombrovszky Ádőm M iként alakul a felsőoktatás gazdasági háttere? Erre a kérdésre keresték a megoldásokat a héten a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácskozásán. Az ezt követő sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumot Pongrácz Tibor államtitkár, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot Kálmán Attila államtitkár, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét Kiss Papp László elnök, míg a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét Várnai András ügyvivő képviselte. Hangsúlyozták, hogy az 1993-as költségvetés elkészítése során a szűkös lehetőségek között relatíve négy terület élvez prioritást: a felsőoktatás, a szociális ügyek, a honvédelem és a közbiztonság. A pénzügyi államtitkár véleménye szerint a felsőoktatás kérdése kulcsszerepet kaphat a gazdasági talpra állásunk során. Ezért a felsőoktatásba be kell ruházni. Hosszú távon ez akár üzletet is eredményezhet. Az alapvető átalakulás &orán hosszú távon 35 ezer fővel emelni kívánják a hallgatói létszámot, j s a nagyobb városokban universitasok jönnek létre. A tandíjak funkciójáról vitázva a pénzügy álláspontja szerint ezzel maximum a diákok költségeinek 2 százalékát fedezik. A művelődésügy államtitkára elismerte: a tandíjnak jótékony hatása is lehet a színvonalra, a fegyelemre, de mindenképpen ellensúlyozni kell a szociális ösztöndíjrendszerrel. Ellentétes vélemény alakult ki a magasabb kvalitású egyetemi dolgozók munka- viszonyával kapcsolatban. Pongrácz Tibor szerint a határozott időre kötött szerződés biztosítaná a csere lehetőségét, ha valaki nem válik be, nem okozna olyan nagy nehézséget a más területre való „átirányítása”. Ez a módszer megakadályozná a struktúra konzerválását. E tekintetben a művelődésügy a pénzügyhöz hasonló elképzeléseket képvisel, a szakszervezetek viszont alapvetően nem értenek egyet a határozott időre szóló szerződésekkel. Szerintük ez létbizonytalanságot okoz. Nézőtoní) Fogyó falvak HÁTTÉR
