Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország 3 Nyári örömök a nyíregyházi 23-as oviban. HARASZTOSI PAL FELVÉTELEI. Együttélés Nyíregyháza (KM — T. K.) — Ezzel a címmel hozott létre alapítványt a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézet (4400 Nyíregyháza, Sóstói út 4.) határozatlan időre. Tette ezt azzal a céllal, hogy az ál­lami gondoskodás szárnyai alól kikerülő fiatalok mun­kavállalását (hazai és kül­földi egyaránt) elősegítse, nyelvtanulását ösztönözze, pénzt és természetbeni támo­gatást nyújtson a rászorulók­nak. Mint azt Lippai Gergely igazgatóhelyettestől hallottuk: nevelőszülői modelleket, pél­dául gyermekházat működ­tetnének, koordinálnák a ha­sonló célú alapítványokra befolyó pénzek felhasználá­sát, pályázatokat, ösztöndíja­kat írnának ki, díjakat adomá­nyoznának az arra érdeme­seknek. A kuratórium elnöke Tom- csik Józsefné. A jó szándékú mecénások figyelmébe ajánl­juk, hogy az Együttélés Alapít­vány csekkszámláját a Keres­kedelmi és Hitelbank RT. (4400 Nyíregyháza, Ország­zászló tér 3.) vezeti, számuk 440—12980. A csekkre kér­nék ráírni az alapítvány nevét is. FELZÁRKÓZÁS VAGY LESZAKADÁS Az orvoscsábítás kényszere Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) — Az adatok tanú­sága szerint Magyarorszá­gon összesen 166 olyan egészségügyi intézmény ta­lálható, amelyben fekvő be­tegeket gyógyítanak. A kór­házak, klinikák közül 121 tartozik önkormányzati tu­lajdonba, huszonhármat közvetlenül a Népjóléti Mi­nisztérium, húszat pedig más minisztériumok, na­gyobb vállalatok mondhat­nak magukénak. Kórházak nagyító alatt A fekvőbeteg-intézmények állapotáról, jelenéről és gond­jairól készült, a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmé­rés szerint jelentős részük el­hanyagolt, lerobbant állapot­ban van, felújításuk, a kor színvonalához közelítésük sú­lyos milliárdokba kerülne. Pénz persze — mint oly sok mindenre —, erre sincs ele­gendő, így aztán nemcsak az épületek megjelenése, a mű­szerezettség is a jelenlegihez közeli szinten marad. Pedig az egészségügyben meghir­Szakképzett ápolónők Nyíregyháza (KM — T. K.) — Az egészségügyi szakkö­zépiskolából és a szakiskolá­ból az idén 62-en mennek dol­gozni a megyei kórházba — hallottuk Juhász Jánosné ápolási igazgatótól. Bár válo­gathattak is, mert vagy nyolc­van jelentkeztek, de később héhányan mégis meggondol­ták magukat. A szakemberek­re viszont égető szükség van, ezért az intézmény már érett­ségizetteknek szervezett fel­nőtt szakápolói tanfolyamot. — Ez azért is népszerű, mert a felsőoktatási intéz­ménybe fel nem vett diákok érettebbek, a betegágy mel­lett jobban megállják a helyü­ket, empátiás készségük alapján sikeresebben foglal­koztathatjuk őket, mint a szakiskolából érkezett 17 éve­seket. Akiknek egy komolyabb szakmai tanfolyamhoz előbb le is kell érettségizniük. detett reform megvalósításá­hoz mindkét területen szük­ség lenne az előrelépésre. Intenzív ellátás Az országos helyzet tehát elég szomorú, milyen a me­gyei? — tettük fel a kérdést dr. Kovács Attilának, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye tiszti főorvosának. Elmondta, a megye kórházainak átvilágí­tása, ellenőrzése és elemzése is megtörtént, melyet egy olyan főorvosi team végzett, melynek tagjai között az egészségügy alapterületeinek szakfőorvosai voltak megtalál­hatóak. A belgyógyászati, nőgyó­gyászati, gyerekgyógyászati és sebészeti szakmák mellett a különféle diagnosztikai terü­leteket is nagyító alá vették, hiszen mindeddig nem volt pontos információ arról, ho­gyan állnak, milyen gondokkal és terhekkel küszködnek a megyei kórházak. Szerették volna tudni azt is, az egyes ágazatok, részterületek mel­lett milyen a kórházi ellátás teljessége, a betegellátás mi­nősége. A „térképkészítés” mellett javaslatokat, ötleteket / llonganak a fák az (jí ablakok alatt, őrzik a /j csendet. Könnyen hihetnénk, hogy tét­lenkednek. Egy kisfiú, akinek korához képes sok tennivalót adott özvegy édesanyja, arra kérdésre, hogy mi szeretne lenni, azt felelte: fa, mert an­nak semmi dolga, csak áll egész nap. Azon felül, hogy a fák por­tól, gázoktól szűrik a levegőt, a szél erőssége szerint cse­rélgetik a csend minőségeit is. A figyelmes ember azt is ész­reveszi, hogy minden fa fajta a maga természetének megfe­lelően alakítja ki a csendet. Az akácfa levelei például köny- nyen mozdulnak, és susogó hangot adnak a páhogó szél­ben. A csend susogó lesz a fa körül. A kapuk előtti akácok alatt szoktak a szerelmesek búcsút venni egymástól. E fák árnyékába szoktak kiülni a ráérők, hogy összehajolva el­is megfogalmaztak a bizott­ság tagjai. Az általuk rajzolt kép, saj­nos, igencsak elkeserítő. A megyebeli kórházakról általá­nosan is elmondható, s a kis kórházakra különösképpen jellemző a műszerezettség hiánya, az elavult, korszerűt­len egészségügyi berendezé­sek alkalmazása. Különösen érvényes ez a fehérgyarmati és a vásárosnaményi kórház­ra, ahol minden erőfeszítés ellenére is csak nehezen jut­nak előbbre. A kórházak legégetőbb gondja az intenzív betegellá­tás, mivel az ehhez szüksé­ges igen magas igények csak kevés helyen valósultak meg. Problémát okoz ugyanakkor a neurológiai ellátás, a fertőző betegek gondozása, valamint a koraszülöttek kezelése is. Mindezekben a kérdésekben rövidesen dönteniük kell a szakembereknek arról, egy helyen sok vagy több helyen kevés beteg ellátására ren- dezkednek-e be. Dr. Kovács Attila hangsú­lyozta azt is, hogy minden anyagi, tárgyi gondnál na­gyobb a megfelelő szakembe­rek letelepítésének, megyé­ben tartásának gondja. Hiába suttogják mások kilesett tit­kait. Ezért ez a csend nem csak susogó, azaz ,.beszé­des", de titkokat sejtető is. A nyár és a jegenyefa leve­lei a legkisebb légáramlásra is billegnek, és olyan hangot hal­latnak, mintha könyvlapokat pergetnénk az ujjúnkkal. Ta­lán ez a regzés keltette,,lapo­zó" hang késztette a népet arra a társításra, hogy a nyár­falevelek üzenetközvetítők. A fehér fűz levelei mélyen le­csüngő vesszőkön ülnek. E fák olyanok, mint a hosszú hajú búslakodók. Enyhe szél­ben a levelek alig-alig mozdul­nak, inkább csak a zsinegsze­ugyanis a legdrágább műszer, ha nincs, aki használja, s hiá­ba a legszebb, legmodernebb kórház, ha benne lelketlenül, alacsony szakmai színvona­lon dolgoznak az orvosok. A jelenlegi helyzet — mely sze­rint a megyebeli kórházak egymástól csábítják el az or­vosokat — nem oldják meg a gondokat, csak annak hely­színeit változtatják. Pénz és ember Nemcsak a betegellátás­ban, a lakosság hangulatának javításában is rendkívüli se­gítséget jelenthet — jegyezte meg a megye tisztifőorvosa —, ha Szabolcs-Szatmár-Be- reg orvosai megfelelő anyagi biztonságban, erkölcsi meg­becsülésben részesülnek. Ez lehet a garancia arra, hogy a hiányzó milliókat a lehetőség szerint emberi szóval, pozitív ráhangolódással pótolják. Már csak azért is, mert azok a nagy és dicséretes progra­mok, amelyet a Népjóléti Mi­nisztérium megvalósítani ké­szül, csakis akkor lehetnek si­keresek, ha pénz és ember egyet akar. rű vesszők lengenek némán. A fűzfák alatt az emlékek fe­letti fájdalmas merengés, a szomorú emlékezés csendje borong. E fát úgy is nevezik: szomorúfűz. Itt-ott az ablakok alatt a kertecskékben fenyők állnak. Zöldjüket észre­vétlenül cserélik, ezért „örökzöld­nek” neveztet­nek. Gyönge szélben a tűleve­lek nem keltenek hangot, hallgatagok. A moz­dulatlanságot, örökkévalósá­got idézik fel a szemlélődő emberekben. A fenyők a megbékélés, az áhított örök­lét nem evilági csendjét őrzik maguk körül. Az ő csendjük­höz nincs fülünk... Ahány féle fa van a kertekben, annyiféle jelentésű körülöttük a csend, illetve az alattuk ránk váró hangulat. Tárca mm Nézó-g) Sajnálat Balogh József C sak nem hagy bé­kén ez a mostaná­ban tetéző bank­csőd. Tulajdonképpen már akkor ámulatba estem, ami­kor meghallottam a hírt: a Magyar Nemzeti Bank egy­milliárdos gyorssegélyt ad azoknak a vállalkozóknak, akik folyószámlájukat az Ál­talános Vállalkozási Bank­nál vagy az Ybl Banknál vezetik, magyarul ott tartják pénzüket, hogy minél keve­sebb hátrányát érezzék a csődnek. Természetesen jó dolog és bölcs dolog, hogy egy nemzeti bank amolyan ke­zességfélét vállal a kisebb bankok fölött és jótáll értük ha bajba kerülnek. Az vi­szont már egyáltalán nem rendjénvaló, amilyen kivé­telezést a Nemzeti Bank tesz. Valószínű, nem hallották annak az idős embernek a panaszát, aki arra szeretett volna választ kapni: kitől és mikor kapja vissza a kopor­sópénzre összekuporgatott 30 ezer forintját? vagy azt a másik idős asszonyt, aki azért takarékoskodott egész életében, hogy ha öreg korára leesik a lábáról, legyen amiből kihívni beteg­ágyához az orvost. Azt hiszem, nem is kelle­ne ilyen példákat felhozni, nehogy úgy tűnjön: ez az írás az érzelmekre akar hat­ni. Elég lenne csak arra hi­vatkozni: mindegy, hogy ki miért és milyen célra takaré­koskodott, annak a pénze akkor is visszajár, hogy ha nem éri el az egymilliót, hogy ha nem nála dolgozók munkabérének kifizetésére kell. Mert ha felróható bárki­nek is, amiért nem nézte meg hová teszi a pénzét, akkor az nem elsősorban a falusi kisembereknek, sok­kal inkább a dörzsölt, a pén­zügyekben járatosabb, a bankokban ismerős vállalko­zónak róható fel. Az emberek megszokták, hogy a takarékba helyezett pénz visszafizetéséért az ál­lam garanciát vállal akkor is, ha szövetkezetben, az OTP- ben helyezték is el, s eszük­be sem juthatott, hogy szél­hámosak, csalók és sikkasz­tok miatt veszélybe kerülhet amiért hosszú éveket, adott esetben egy életet ledolgoz­tak. Ezért nem kellene eb­ben a rendszerben is kü­lönbséget tenni a falusi, a vidéki és a fővárosi emberek között, ezért nem kellene amolyan karitatív alapon a nagyobb összeggel rendel­kezőket előnyben részesíte­ni, s ezért kellene egyfor­mán garanciát vállalni leg­alább addig, amíg meg nem edződünk. Együtt a család BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár Népességlemez Dombrovszky Ádám jm Központi Statisz- tikai Hivatal az 1990-es népszám­lálási adatokat a hagyományos kötetek kia­dása mellett a hazai infor­mációterjesztésben mér­földkőnek'számító CD-ROM technológia felhasználásá­val is körzeadja. A CD-ROM kiadás teljesen új a KSH gyakorlatában, követi, illetve számos ponton megelőzi a nemzetközi gyakorlatot. E tényeket jelentette be sajtótájékoztatóján Vuko- vich György, a KSH elnöke, majd munkatársai a részle­teket ismertették. A CD-ROM tulajdonkép­pen az audio CD megfelelő­je a számítástechnikában és az információterjesztés­ben. A CD-RÖM-hoz ké­szült kompakt lemez átlago­san 200 000 A/4-es oldal­nak megfelelő információt képes befogadni. Ez azt je­lenti, hogy az 1990-es nép­számlálási adatok negyven kötetének összes informá­ciója ráfér egy ilyen kom­pakt lemezre. A KSH tervei szerint ez év végére el is készül ez a lemez, s ennek ára kevesebb lesz, mint amennyibe a negyven kötet együtt kerül. A lemezről egy személyi számítógép és egy CD leolvasóegység segítsé­gével könnyen és gyorsan hozzá lehet férni a nép- számlálás adataihoz — bár­milyen megközelítésben, bármilyen csoportosításban. Országos, megyei és tele­pülési szinten, különféle ke­resztmetszetekben az ada­tok bármikor visszakereshe­tők. A lemez élettartama több, mint tíz év, nem lehet róla letörölni az adatokat, el­lenben gyorsan és könnyen lehet sokszorosítani. A KSH munkatársai egy térképi-grafikai eszközt mu­tattak be, amely a statiszti­kai elemzésekhez nyújt korszerű támogatást. A mikrogépes grafikai eszköz­tár fejlesztésével egy olyan számítógépes programot kínálnak fel, amely grafikai elemeket jelenít meg magas színvonalon. E program se­gítségével a hazai átlagos számítástechnikai kultúrával rendelkező felhasználók is készíthetnek ilyen karto- grammokat személyi számí­tógépükön a közreadott megyei térképeken és a publikált népszámlálási ada­tok felhasználásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom