Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

4 Keiet-Magyarország 1992, július 22., szerda Külpolitikai jegyzet ___________ Tűzszünet—ramokhai Dajka Béla 4 fon ma már csak fel­háborodni lehet, cso­dálkozni semmikép­ben sem, hogy Boszniában nem tartják be a frissen megkötött tűzszünetet a szembenálló felek. A csa­patok vezetőinek személyes ígérete ellenére sem sike­rült elérni, hogy megálljon az értelmetlen öldöklés, hogy elfogadható körülmé­nyek között rendezzék Bosz­nia-Hercegovina amúgy igen sok vitára okot adó helyzetét. Nem csodálkozhatunk. A tűzszüneti felhívások eddig is süket fülekre találtak, miért éppen a londoni meg­állapodás lenne kivétel ez alól. Azt, hogy ennek a fel­hívásnak sem lesz sok fo­ganatja, már akkor sejteni lehetett, amikor Karadzsics, a boszniai szerbek vezére csupán szóban intette a mi- licistákat: fejezzék be Go- razsde város lövését — s ez mégsem történt meg. Azóta a harcok beszüntetéséről már aláírt papír is van, de kit érdekelnek az efféle do­kumentumok a harcmezőn, ahol nem a józan, békés szándékú gondolatok, ha­nem az indulatok csatáz­nak egymással. A Nyugat sokat tett már a helyzet rendezése érdeké­ben, de úgy látszik, nem eleget. Az ENSZ menekült- ügyi főbiztossága tegnap ideiglenesen felfüggesztette a szarajevói légihídat a re­pülőtér körül felerősödött ágyúzás következtében, miközben az Európai Kö­zösség külügyminiszterei tegnap újabb tanácskozás­ra ültek össze, amelyen az egyik napirendi pontként ki tudja hányadszor!? -r- a boszniai helyzetről is< tár­gyaltak. A zöldasztal mellett szü­letett döntések azonban a jelek szerint a délszláv helyzeten semmit nem se­gítenek. Expedíció Kazahsztánba ZÁGRÁB: Alija Izetbegovic (b), a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke július 21-én kétnapos látogatásra Zág­rábba érkezett. Képünkön vendéglátójával, Franjo Tudj- man horvát államfővel az ünnepélyes fogadáson. MTI — FOTO Ezerötszázan átiÉnUett Szigorú felvételi követelmény az egyetemeken Nyíregyháza (KM — K. D.) — Hétfői számunkban ad­tunk hírt arról az expedíció­ról, mely Kazahsztánba ké­szül, hogy segítsenek az ott élő magyaroknak. A hadifo­golyként, vagy a kitélepíté- sék révén évtizedekkel ez­előtt odakerült honfitársa­inknak négy fiatal, Bodor Andrea, Bodor Enikő, Kál- nay Tamás és Pénzes Ferenc juttatta el a Kárpátalja Ala­pítvány által összegyűjtött tankönyveket, könyveket, hanglemezeket, latin betűs írógépeket. Így érhet célba legbiztosabban az adomány, emellett megismerkednek, kapcsolatokat teremtenek az ott élőkkel. Bár nem volt probléma­Budapest (MTI) — A ma­gyar Köztársaság honvédel­mi alapelveivel és a Magyar Honvédség távlati fejlesztési terveivel összhangban, az or­szág védelmi képességének növelése érdekében néhány honvédelmi dandárt állít hadrendbe a honvédség. Azo­kat csak egy esetleges moz­gósítás esetén hívják életre, tartalékos állományban lévő hadkötelesek behívásával. A dandárok alapvetően meg­alakítási helyeik közelében, mentes az indulás, mégis út­ra keltek tegnap délután, újabb támogatóktól szerezve meg a hiányzó összeget (Debrecen önkormányzata, s a Román—Magyar Kulturá­lis Egyesület is segített, a maradékot egyikük tette hoz­zá spórolt pénzéből. Busszal indultak Ungvárra, onnan vonattal tovább Moszkvába, majd Alma-Atába. Magnó, jegyzetfüzet, és sok tekercs film is került a poggyászba, hogy megörökítsék élményei­ket, rögzítsék tapasztalatai­kat. Sikerült videokamerát is beszerezniük, mégsem vi­hetik magúkkal, mert nem akadt biztosító, mely meg­kötötte volna rá a biztosí­tást. védelmi feladatokat látnak majd el. Az első honvédelmi dan­dárt Nyíregyháza térségében ez év szeptember 30-áig, a további dandárokat — az or­szág teherbíró képességét fi­gyelembe véve — egy hcsz- szabb folyamat részeként ál­lítják fel. A gyakorlatot november 2—20 között Nyíregyháza térségében tartják. Az érin­tett tartalékos állomány a behívóját ez év októberében kapja kézhez. Nyíregyháza (KM) — Min­dig örvendetes hír, ha a me­gye gazdasági életének élén­küléséről hallhattunk. Ezt a celt kívánja szolgálni az El­ső Magyar Direktmarketing Szövetség megyei képvisele­tének létrehozása is, mely­nek működésével remélhető­leg szőkébb hazánk még in­kább bekapcsolódik az or­szág gazdasági, kereskedelmi vérkeringésébe. A szervezet­ről, jelenlegi helyzetéről, cél­jairól bővebb információkkal Patakfalvi Andrásáé megyei képviselő szolgált a keddi nyíregyházi tanácskozás után, amelyen négy megye résztvevői előtt Molnár G. András elnök ismertette a terveket, tennivalókat. Az EMDSZ 1991. novem­berében alakult meg Buda­pesten. A Szövetség felada­ta, hogy a termelők és fo­gyasztók közvetlen össze­kapcsolásával, így az árrések csökkentésével felpezsdítse a kereskedelmi életet. A di- rektmarketin.g kifejezés ar­ra utal, hogy először a fo­gyasztói igényeket országo­san felmérik, és ehhez kere­sik a megfelelő gyártót, szol­gáltatót. A szervezet köz­pontja a fővárosban találha­tó, de az országos hálózat kiépítésébe minden megye bekapcsolódott már, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg az el­sők között. A szövetségnek bárki tag­ja lehet, magánszemélyek, kisvállalkozók, cégek, válla­latok egyaránt. Egyrészt a magánszemélyek részére vég­zettségüktől függetlenül munkalehetőségek kínálkoz­nak, ahol tehetségüket, . rá­termettségüket és képzettsé­güket kaimatoztaithatják, ezr zel is enyhülnének a térség munkanélküliségi gond- (jai. Másrészt a me­gyében előállított ter­mékek, megtermelt javak gyorsabban, közvetlenül jut­hatnak el az ország bármely pontjára. Hogy ez megvaló­sulhasson, a belépő tagjaikat országos nyilvántartásba ve­szik. A jövőbeni elképzeléseik között szerepel ügynökbank, menedzseriroda, komplett iroda és tanácsadó szolgálat létrehozása, amelyben a ta­gok számára jogi, vállalko­zási, adótanácsadó és ked­vezményes könyvelési szol­gáltatást nyújtanak. A me­gye mezőgazdasági jellegéből kiindulva fontos szerepet kap az elektronikus agrár­piac bekapcsolása a rend­szerbe, melynek feladata a célirányos termesztés megva­lósítása. A Szövetség külke- kereskedelmi joggal is ren­delkezik, melyet a tagok szolgálatába ál-lít. Újdonság­ként említhető meg a tele­marketing módszerének fel- használása a teljes értékesí­tési folyamatban. Jelenleg a tagszervezés fá­zisánál tartanak, a megfele­lő létszám elérése után be­kapcsolódhatnak az országos rendszerbe. Bővebb informá­cióval a Megyei Igazgatósá­gon Ungvár stny. 2. VIIV48. sz. alatt vagy a 19-988-as te­lefonon szolgálnak. Az állami felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatá­ra idén hatvanezren jelent­keztek 25 ezer helyre. Ta­valyhoz képest 15 százalék­kal több volt a jelentkező, és nagyjából ugyanennyivel nőtt a felvehető diákok szá­ma is. Változatlanul a jogi karok, a közgazdasági felső- oktatási intézmények és a bölcsészkarok voltak a leg­keresettebbek, jelentősen nőtt a felvételizők száma a műszaki főiskolákon és az agrár-felsőoktatási intéz­ményekben. Á felvételi vizsgák mene­téről, a ponthatárokról Bakos Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felvételi ügyeket intéző fő- munkatársát kérdeztük: — Változott-e tavaly óta a felvételi rendszere? — A jogszabályi keretek nem változtak, csak bizonyos tendenciák erősödtek fel: idén a felsőoktatási intézmé­nyek már több mint 60 szá­zaléka adott részletes vagy teljes felvételi mentességet, és gyakorlatilag minden in­tézmény élt azzal a lehető­séggel, hogy a többletteljesít­ményt (nyelvtudás, szakmá­ban eltöltött idő, sporttelje­sítmény stb.) külön pontok­kal jutalmazza. — A felvételhez a minimá­lis pontszámot ki és hogyan állapítja meg? — Az egyes egyetemek, fő­iskolák a felvételik befejez­tével sorrendbe állítják a fel­vételizőket az általuk elért eredmények alapján, és a meglévő helyek számának megfelelően meghúzzák a határt. Aki megfelelő meny- nyiségű pontot szerzett, azt föl kell venni, aki ezt a szin­tet nem érte el, annak nem szabad felvételt nyernie. Semmilyen más szempont nem jöhet számításba, csak pontokkal kifejezett teljesít­mény. Ha a határon több azonos pontszám van, akkor az intézmények javaslatot tesznek a minisztériumnak, és a miniszter joga dönteni az alacsonyabb vagy maga­sabb végső határról. A jogi egyetemeken például egy-egy pont akár 50 felvételizőt is érinthet. — Fellebbezhet-e az, akit nem vettek fel? — Csak ha jogszabálysér­tés történt, más esetben nem. — Lesznek átirányítások, pótfelvételik? — Pótátjelentkezési lehető­séget hirdet 21 intézmény 1500 helyre azok számára, akik valahova jelentkeztek, de felvételt nem nyertek. A felvételeket az egyes iskolák határozzák meg, a lehetősé­geket a napilapok közük. Esetleg egy helyen lesz pót- felvételi, de erről még nem született döntés. — Mivel magyarázható az, hogy amikor az egyetemek a nyitást tűzik napirendre, ak­kor ilyen magasak a pontha­tárok? — Csa/k a pontszámokból nem lehet következtetéseket levonni, hiszen a pontok egy­részt nem tükrözik például a felvételimentességet, más­részt pedig a pontszámok nem összehasonlíthatók, a 120 pontos rendszer ugyanis nem egységes, sok más szisz­téma működik. Egyébként sehol a világon nem fordul elő, hogy egyáltalán nincs felvételi és mindenki ott ta­nulhat, ahol akar. Az elit felsőoktatási intézrnények mindenütt felvételiztetnek. Véleményem szerint Magyar- országon is már ez a helyzet: van, ahova közepes középis­kolai eredménnyel be lehet kerülni, és mindig lesz olyan hely (jogi, közgazdasági, or­vosi egyetemek), ahol felvé­telizni kell, mert nagy a túl­jelentkezés. — Változik-e jövőre a fel­vételi rendszer? — Amíg a felsőoktatási törvény nem születik meg, addig lényegi változás nem lesz, de a minisztérium fo­lyamatosan igyekszik tökéle­tesíteni, finomítani a jelen­legi rendszert. (A Magyar Hírlapból) Romhányi letartóztatásban Budapest (MTI) — A Pes­ti Központi Kerületi Bíró­ság halált okozó testi sér­tés bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt ked­den előzetes letartóztatás­ba helyezte a 48 éves Rom­hányi Lászlót, a Magyarok Nemzeti Szövetségének el­nökét, színházi rendezőt, valamint négy munkanél­külit: a 31 éves Boda Lász­ló törökszentmiklósi, a 24 éves Lusták Tibor kávai, a 36 éves Takács Ferenc mo­nori és a 27 éves Varga Jó­zsef törökszentmiklósi la­kost. A nevezettek a Jurta Színház alagsorában több napon keresztül fogva tar­tottak és bántalmaztak egy 37 éves, ugyancsak mun­kanélküli férfit, aki el­szenvedett sérüléseibe be­lehalt. Erről a nyomozási kezdeményező BRFK ked­den értesítette az MTI-t A rendőrség az ügyben to­vább nyomoz. Hadgyakorlat Nyíregyháza térségében Utazás az ismeretlenbe Tóth Kornélia A titokzatosság fátyla rejti el az olcsó és gyors megismerést hajszolok elől a buddhiz­mus tanításait. A dalai lá­ma magyarországi, immár második látogatása egybe­esik egy érdekes könyv megjelenésével: Harmadik szem címmel a tisztánlátás­ról, a tibeti lámakolostorok titkáról mondja el tapasz­talatait egy valóban auten­tikus személy, Lobszang Rampa lámaszerzetes, akit az egyik dalai láma élő in- karnációjának fedeztek fel az asztrológusok. A keresztény Európa fi­gyelme a múlt század vége óta fordult a tibeti budd­hizmus felé, amióta angol nyelven is napvilágot láttak azok a vallási, etikai, filo­zófiai tanok, amelyek jó ré­sze — a Kangyur néven is­mert szent könyvet — ma is titkosan és csak a be­avatottak tanulmányoz­hatják a távoli lámakolos- torokban. A hatezer méter magas hegyek közt, a világtól igen elzártan élő tibetiek nem a technikai civilizáció cso­dáitól remélik a személyes boldogulást. Nem az anya­giakat hajszolják, hanem szellemüket tökéletesítik. Hisznek a telepátiában (megérzés), a lélekvándor­lásban, a reinkarnációban, az asztrálutazásban (szel­lemi utazás — vesd össze a nyugati féltekén a mexi­kói Jósé Silva által kidol­gozott agykontroll-mód- szeréböl ismert alfaállapot tudatos előidézésével és en- nak hasznos célokra törté­nő alkalmazásával!). A buddhizmus az emberi igazságosság eszméjét hir­detik. Belső erkölcsi paran­csolat szerint kell tökéle­tességre törekedve élnünk, nem pedig azért, hogy el­kerüljük a halál utáni bün­tetést. Filozófiai bölcsesség­ről tesznek tanúbizonyságot, amikor az élet keletkezésé­nek kutatása helyett a föl­di élet értelmét, az embe­ri szellem tökéletesítését tűzik célul. S még azért is vonzó a hitük, mert nem tiltják meg egyetlen vallás­ban születettnek sem, hogy elfogadják a buddhizmus eszméit. Mint Lobszang Rampa leírja: soha nem hitték, hogy az ember a fejlődés csúcsa. Meggyőződésük, hogy időről időre újjászü­letünk és nemcsak erre a világra. Mert léteznek la­kott bolygók és az ember­től fejlettebb lények és létformák, ahol nem dobál­nak atombombákat. Külö­nös égi járművekről szóló feljegyzéseket látott Tibet- ben a mű szerzője. Egy lá­macsoport telepatikus úton érintkezésbe lépett az ide­genekkel, akik azt hozták tudomásukra: figyelik a földet. Ha a mostanában megjelenő és az ufónak tu­lajdonított gabonakörökre gondolunk, ez a figyelem nem is olyan elképzelhe­tetlen. A buddhizmus a remény­ség, a jövőbe vetett biza­lom, a tökéletessé váló szel­lem filozófiája. A keleti misztikum általunk is megtapasztalható csodái miatt hódít a keresztény vi­lágban is. Forró nyomon _____________________________ Elfogták a támadókat Nyíregyháza (KM — CSGY) A Nagy káliói Rendőrőrs mun­katársai két nap, s két éjjel tartó bravú­ros nyomozással elfogták a Nagykálló Szirond-tanyán elkövetett brutális rablás két tettesét. Mint arról hírt adtunk, jú­lius 18-án 18 óra körül két ismeretlen cigány férfi és két cigány nő Nagykálló Szirond- tanyán egy 57 éves gazdálko­dó asszonyt a lakása közelé­ben megtámadott, gázsprével lefújt, kezeit hátrakötötte, a nyakát egy pulóverrel elszo- rította, s a szájába kést for­gatott, mellyel a nő ínyét megvágták. Ezután a kuko­ricatáblára húzták, ahol a száját betömték, s otthagy­ták. Később a nyitott lakás­ba bementek, illetve értéke­ket kerestek. Éjjel esett az eső, s az asszony nagyon meg­fázott. Az összekötözött ál­lapotából másnap reggel tu­dott kiszabadulni, s hazamen­ni. Az otthonát felforgatva találta, s a rekamiéja aljá­ból a támadók 200 ezer fo­rintot elvittek. Torma Tibor rendőr had­nagy elmondta, először nagy erőkkel Érpatakon nyomoz­tak, majd a szálak Nagykál- lóba vezettek, ahol az erő­feszítéseket siker koronázta. Az elfogott férfi, illetve nő — akiket őrizetbe vettek — beismerő vallomást tett. A bűntársak kézre kerítése ügyében is intézkedtek. Egyébként a csoport más bűncselekmények elkövetésé­vel is gyanúsítható. A megyei rendőr-főkapi­tányság zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított két ukrán és egy lit­ván állampolgár ellen, akik július 20-án a nyíregyházi Tokaji úti piac parkolójá­ban a volt Szovjetunióból érkező autóbuszok utasaitól a biztonságos leszállásért, úgynevezett védelmi pénzt — fejenként 300 forintot — követeltek, fenyegetőzve. Az egyik busz utasai 6 ezer fo­rintot átadtak számukra, míg a másik két jármű esetében a gyors rendőri intézkedés a pénz átvételét, behajtását megakadályozta. Július 19-re virradóra be­törtek a Vám- és Pénzügyőr­ség Nyíregyháza, Bethlen Gábor utcai irodájába, ahol kutattak, valamint a lefog­lalt áruk raktárából több tár­gyat, továbbá a vámőrség gépkocsiját eltulajdonították. Ugyanezen nap délutánján a vélhető tetteseket a megye- székhelyen igazoltatni akar­ták, sikertelenül, mert gép­kocsival elmenekültek, ké­sőbb a Trszavasvári úton a 42. sz. kilométerkőnél fának ütköztek. Mindhárom sze­mélyt súlyos sérülésekkel kórházba szállították. A Nyír­egyházi Rendőrkapitányság eljárást indított ellenük. MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL MtiMng-pmgn a megyében Közvetítőlánc a gyártó és fogyasztó között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom