Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
1992. július 20., hétfő csupa Érdekes Kelet-Magyarország Balázs Attila frvéíelb Hajléktalanul A Kossuth tér új arca ha jövőre zöld utat kap a kiskörút, fél év, egy év alatt rendeződhet az előkészítése a Szent István és a Bocskai utca közötti szakaszig a Domustól indulva. Egy nyolcszáz méteres szakaszról van szó, másfél év alatt megépíthető, a költsége 100-150 millió forint. S ezután lehet majd visszatérni újból a térre. — Legpesszimistább számítások szerint mennyi idő múlva lesz életnagyságú a mostani makett? — Legrosszabb esetben négy év múlva. Balázs Attila felvételei — Csakhogy közben lesz egy választás. Mi a biztosíték arra, hogy a következő városi vezetés is magáévá teszi a tervet? — Ez igaz. De én úgy gondolom, a város, mint életadó, rendszersemleges. Lehet mó- dosítgatni, de ami szükséges, az élet kikényszeríti. Nyíregyházán 1968 óta folyik a vita arról, hogy belvárost kell „csinálni”. — Mindenesetre kényszerpályán lesz a Kossuth tér. — Igen, de ez időben leállítható. Nekem azonban az az elvem, ha valamit elkezdünk, fejezzük is be. Egy korábbi felmérés azt mutatja, közbiztonságra, a közlekedés fejlesztésére vágynak az itt élők, hiányoznak a zöld területek, nincs hely a szabad idő eltöltésére. Ha a tervet sikerül megvalósítani, körutak épülnek, szélesednek a rávezető utak. A város vezetése azzal is számol, új parkolókat kell építeni a megszűnő lehetőségek helyett, tárgyalások folynak parkolóház építéséről, de ez egyedül már nem megy, ehhez vállalkozó, tőke kell. A hely adott, idő kérdése, hogy ki és mikor vág bele egy ilyen beruházásba. Rabszolgák megyénkben Cselérsyi György Nyíregyháza (KM) — Kis túlzással mondhatjuk, megyénkben terjedőben a rabszolgamunka. Ugyanis a Nyíregyházi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának munkatársai az eilenőrzések során egyre több, hazánkban engedély nélkül munkát vállaló Mcülföldi állampolgárt találnak. Ennek történetéről, illetve mikéntjéről '-Kása András osztályvezétő tájékoztatta lapunkat. — A román, és ukrán állampolgárok turistaútlevéllel jönnek hazánkba, ahol főleg magánszemélyeknél dolgoznak. * Mit? Potom fizetségért a kőművesek melletti segédmunkától kezdve a gyümölcsszedésen át festésig a légkülönbözőbb fizikai tevékenységekkel bízzák meg őket*”A körülbelül 300 forint/fő/nap díjazásból szállás címén még 50-100 forintot levonnák'tőlük. Megtörtént: valaki egy tányér levesért meszeltette ki velük a konyháját. Az ily módon kiszolgáltatott külföldiek nagy része emberhez - méltatlan körülmény ek^tközött él, például volt, amikor a rendőrök szabad. ég alatt, vagy éppen disznóólban alvó ukránokra és románökra bukkantak. — Gondolom, az őket foglalkoztatókban megfogalmazódik a kérdés: miért fáj másoknak, ami nekik jólesik? Ha ezeknek az embereknek az említett fizetség, illetve szállás megfelel — ugyanis annak elfogadására nem kényszerítik őket —, akkor mié gond? — Az, “hogy valakik csúnyán kihasználják őket, továbbá a munkaadójuk nem fizet utánúk sem adót, sem társadalombiztosítási járulékot — válaszolta Kosa András. — “Másrészt az illegálisan Magyarországon dolgozó külföldiek honfitársainktÓi vesznek el munkalehetőséget, aminek hatását — tekintettel a több százezer munkanélkülire — azt hiszem, senkinek nem kell magyarázni. Arról nem is szólva, hogy a románok és az ukránok az illegálisan keresett pénzből nem tudnak megélni, következésképpen a fenntartásukat bűncselekmények és szabálysértések elkövetésével fedezik. — Mit tudnak tenni, az említettek megakadályozásáért? — A Magyarországon engedély nélkül munkát vállaló külföldi állampolgár megszegi törvényeinket, ezért tőle a tartózkodási engedélyt megvonjuk, s visszaküldjük abba az országba, ahonnan jött. Ezek után egy évig nem jöhet hazánkba. Idén eddig 233 esetben került erre sor. Szabálysértési eljárás keretében bírsággal is sújthatjuk őket, de az esetek zömében ez nem jár eredménnyel, mert az illetőnek egy vasa sincs. A munkaadó magyar állampolgárt viszont a 132/91. sz. kormányrendelet 13. paragrafusa alapján a munkaügyi központ bírságolhatja meg, s az összeget a foglalkoztatási alap javára utalják. Ilyen bírságokat szép számmal szabtak' ki. A rendőrség kéri, hogy aki tud illegálisan külföldieket dolgoztató személyről, jelezzék vagy a rendőrségnek, vagy a munkaügyi központnak. — Mi a legális módja a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának? — Ha külföldi állampolgár hazánkban akar munkát vállalni, akkor előzőleg Magyar- ország külképviseleti szervénél munkavállalási vízumot kell kérnie. De ahhoz, hogy azt megkaphassa, -az illetékes magyar munkáltató a igazolására is szükség van, ami a külképviseleti szervnél mutatandó be — mondta végezetül Kosa András, a •Nyíregyházi ílendőrkapi tányság igazgatásrendészeti osztályának yezetője. Védekezés betörés ellen Nyíregyháza! (KM) — Itt a nyár, a szabadságolások ideje, amikor is sokan hetekre elhagyják otthonaikat Az emberek mit tehetnek a lakásuk, illetve -ff vagyontárgyaik védelméért? — kérdeztük dr. Vasas Szilárd 'élestredestől, % megyei Rendőr-főkapitány ság heiyéttsé vezetőjétől. — Én fs CSaR azt tanácsolhatom, amit a Zsaru magazin is közzétett. A lakás ajtajára szereltessenek speciális biztonsági zárat. Gondoskodjanak a nyílászárók biztonságos megerősítéséről. Használjanak biztonsági láncot. Jegyezzék fel a jelentősebb értékek azonosító jegyeit, például gyártási számát, készítsenek róla leírást, rajzot, fényképet... — A névtábláján a végzettségét — ha az nem feltétlenük szükséges — ne tüntesse fel senki. A szomszédainkat tanácsos megkérni, hogy gyanús zaj esetén nézzék meg a bejárati ajtónkat. De ne avatkozzanak be, mert támadás érheti őket. Inkább értesítsék a rendőrséget. Ha lakóházban ismeretlen személyeket látnak csomagokkal késlekedni, akkor ellenőrizzék,'kicsodák, s melyik lakásból jöttek. Jegyezzék meg a külsejüket, a gépkocsijuk rendszámát írják fel. Ha hosszabb időre elutaz- „ nak, ne húzzák be a sötétítő * függönyöket, s ne eresszék le a redőnyt. A levélszekrény rendszeres ürítéséről gondoskodni kell. Időnként jelenjen meg valaki a lakásban, s esténként kapcsolja fel a villanyt. — Taktikai védelemként alkalmazhatók olyan technikai eszközök, melyek a tulajdonos otthonlétének látszatát keltik, például bekapcsolt rádió, felgyúió villany... (Folytatjuk) Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Eleddig szoktalan módját választotta a lakosság tájékoztatásának Nyíregyháza önkormányzata: a Kossuth tér rekonstrukciójára kiírt pályázatra beérkezett két legjobbnak ítélt tervet maketten a városháza árkádjai alatt állította ki, kérve az arra járó városlakókat, nyilvánítsanak véleményt, a kettő közül melyik tetszik jobban, melyiknek a megvalósítását támogatják. Várakozáson felüli volt az eredmény — két hét alatt több, mint hatszá- zan dobták be szavazatukat a portán elhelyezett urnába, a többség névvel, címmel, telefonnal, személyi szám- mal(!) látta el a papírt, s még néhány gondolatot is fűzött indoklásul a választásához. Ezekből szemezgettünk Veres István főépítésszel, illetve a levelekben feltett kérdésekre is itt ad választ a főépítész. — Sokkal több kritikára számítottam — vallotta be Veres István. — Az embereket a mindennapjaik érdeklik elsősorban. Azt vártam, a vélemények között több lesz az, amelyik arról szól, miért a Kossuth teret tesszük rendbe, és miért nem valami másra fordítjuk a pénzt. Ezzel szemben azt látom: nagyon bölcsen végiggondolták a városlakók, mit válaszolnak. Reményeimen felül sokkal több volt a korrekt hozzászólás, pedig nincs annak hagyománya a városban, hogy döntés előtt, maketten bemutatva a tervet véleményt kérünk. A véleményekből is kitűnik: ha már csinálunk valamit, akkor minőségit érdemes. Az eddig leadott voksok alapján egyértelmű a B változat (a TE-PA KFT. által készített terv) elsöprő sikere. Több, mint 520-an szavaztak erre, míg az A variációra (NYÍRTERV) 52-en. Mindössze 11- en voltak, akik nem ezt tartják a legfontosabbnak, hanem a lakásépítést, a szociális segélyezést vagy az állomás előtti tér rendbehozatalát. Utóbbiak megnyugtatására: ez is szerepel a'tervekben, de ez már egy nagyobb volumenű feladat, ami más cégeket is érint az önkormányzat mellett, össze kell fogni a MÁV-val és a Volánnal is. S egy komolytalan vélemény, amit talán magában is tarthatott volna az illető — idézet szó szerint — : „Hülye barmok vagytok". A B változat mellett állást foglalók döntő része azt emeli ki, hogy ezzel végre füstmentessé válhat a belváros. Tudni kell azonban, mindkét tervben szerepel a belvárosi átmenőforgalom kitiltása, s feltételként szabják a kiskörút megépítését. A pályázatban az első ütem (Dózsa György utcáig terjedő szakasz) re- ; konstrukciója szerepelt, erről szól az A, a TE-PA viszont már tovább „gondolkodott”: „A maketten látható terv igazán szép, lehet, hogy még megérem” — írja vélhetően egy idősebb asszony. „Köszönöm a lehetőséget” — üzeni valaki, mások teljes kocsibehajtási tilalmat javasolnak, üdvözlik a szökőkutat, de remélik, nem lesz belőle csobogó. „Büszkék lehetnénk a főtérre, a turisták pedig csodájára járhatnának”, „van eszmei mondanivalója”, „Végre ebben a városban is legyen valami lélegzetelállító”. „Legyen Nyíregyháza a fák, virágok tiszta városa!”,„Ha kell, még pénzzel is támogatom”, közgyűlés pedig augusztusi ülésén hoz döntést a kérdésről. Bízom a képviselők bölcsességében. Érkeztek kérések, javaslatok a római katolikus egyháztól, a hívőktől is. Kérték, íegyen nagyobb tér a templom előtt a körmenetekhez, gyülekezéshez. A győztes tervpályázat készítőjét megkérjük majd, ezeket is vegye figyelembe a végleges megoldásnál. — Többen is kérdezték, mibe kerül majd mindez... — Mindkét terv első üteme A változat „...úgy gondolom, sok szépet, jót, tisztát szerető ember pénztárcáját megnyitná egy ilyen alapítvány”. Aztán egy üzenet a főépítésznek: „Te pedig azon legyél, hogy így is legyen!” Végezetül egy diák tollából egy vitathatatlanul meggyőző érvelés: „Inkább a B, mert én is b-s vagyok. Ezenkívül utálom az a-t (mint osztályt). És a Bonanza Banzai is B-vel kezdődik!” Az érdekes, hogy nagyon sokan, nem a belvárosban lakók nyilvánítottak önzetlen véleményt, holott bizonyára feléjük is elkélne járda, köves- út, közvilágítás, közművek. Ám úgy tűnik, a böjcs lokál- patrióta úgy gondolkodik, a főtér a város kirakata, ide érkezik az idegen, ami persze nem jelenti azt, hogy a többi részt el kell hanyagolni. De ezúttal erről nincs is szó. — A hónap végéig még várják a véleményeket, de az eredmény mostani állása alapján egyértelmű a lakoság állásfoglalása. Most a főépítész vállán a felelősség, sikerüi-e meggyőznie a képviselő-testületet is! — Úgy tűnik, nem is kell nagyon meggyőzni őket — folytatta Veres István. — Többségük az újat adó megoldás felé hajlik. Az illetékes bizottságok már tárgyalták, a B változat kb. nyolcvanmilliós nagyság- rendű, ebben már a kandeláberek és a padok is benne vannak. A költségek remélhetőleg csökkenthetők azonban azzal, hogy felszólítottuk a közműgazdákat, végezzék el a karbantartást (a Távhő, Titász, Szavicsav, Tigáz el is kezdte). Felmerültek olyan lehetőségek is, hogy vonjunk be cégeket, hisz előttük újul meg a tér, akár ízléses reklámokat is elhelyezhetnek a kandelábereken. De semmiképp sem lehet szó butiképítésekről, ez nem méltó egy város főteréhez. Idén húszmillió forint már rendelkezésre áll, a jövő évi költségvetést már elemzik, bele kell, hogy férjen a hatvanmillió. Az első ütem optimista számítások szerint másfél év alatt elkészül. — Néhányan azt is felvetették a szavazók közül, hogy akár anyagilag is támogatnák a tervek megvalósítását. Lesz-e erre lehetőség? — Ezzel eddig még nem számoltunk, a közgyűlés elé viszem a felvetést. — A Dózsa György úti forgalom kitiltásához feltétel a kiskörút megépítése. Fog-e menni? — Erre mindenképpen szükség van. A mostani állapot már tarthatatlan. Én úgy gondolom, ŐRSZEM
