Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

1992. július 15., szerda Kelet-Magyarország 3 Gyógyvíz a fellendüléshez Turistákra vár Tiszavasvári A vendéglátás nem jelent gondot Tiszavasváriban, bőven vannak csárdák, éttermek. Képünkön az egyik csárda épü­lete látható. Tiszavasvári (KM—M. Magyar László) A nehéz gaz­dasági helyzetben a fellen­dülést szinte minden önkor­mányzat az idegenforga­lomtól várja. Azonban, hogy a turisták fogadása húzó ágazattá váljon, hogy a tele­pülések számára hasznot hozzon, annak érdekében először sok-sok pénzt kell befektetni. Tiszavasváriban vannak jó elképzelések, öt­letek, amelyeket saját erő­ből is meg lehet valósítani, de sajnos az igazi kiugrás­hoz hiányzik még az a bizo­nyos anyagi forrás. A napokban idegenforgalmi szakmai napot rendeztek Nyíregyházán, amelyre a ki­küldött meghívók ellenére na­gyon kevés szakember ment el. Részt vett azonban a tanácskozáson Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere. Három megye határán — Azért mentem el arra a megbeszélésre, mert a me­gyének is az idegenforgalom lehet a kitörési pontja. Ez az egyetlen hátrány, amiből előnyt lehet kovácsolni. Az országnak ezen a részén szép és érintetlen tájakat ta­lálhatunk, amelyek vonzóak a hazai és a külföldi turisták számára — mondja Sulyok József. — Nem érzelmi ala­pon, hanem racionális gondol­kodással, okos tejekkel le­het ezt kiaknázni. Úgy látom, Tiszavasvárinak és környéké­nek idegenforgalmi lehetősé­gei nincsenek még teljes mér­tékben feltárva, alig vannak a köztudatban. Talán csak a ti- szadobi gyermekváros közis­mert, míg Dada, Eszlár, Lök egyelőre háttérbe szorult, ho­lott nagyon jó e vidéknek a földrajzi fekvése. Három me­gye határán vagyunk, a na­gyobb városoktól — Nyíregy­házától, Debrecentől, Miskolc- tól —, szinte egyenlő távol­ságra. Kevesen tudják azt is, hogy a megye legmelegebb termálvize található Tiszavas­váriban. A talpponton 95 fok a hőmérséklete, a kifolyásnál 85 fokos, s magas a -jodid, -bro- mid tartalma. Már két éve megkértük, hogy minősítsék gyógyvízzé, azonban nem elég ehhez maga a vízminta, még különleges egészségügyi eljárásokra van szükség. ELEK EMIL FELVÉTELE — A strandunkon négy kü­lönböző medence van, s ha gyógyvízzé minősítenék, akkor a szervezett gyógyturiz- musnak lenne itt jövője. Min­denekelőtt azonban egyértel­műen tőkeerős partnereket kell keresnünk. Borkóstoló Tokajban — Természetesen kell ké­szíteni felméréseket, gazda­ságossági terveket, mert tőke nem lesz, ha a vállalkozók nem látják a befektetett pénz megtérülését. Fel kell térké­pezni a Tiszavasvárihoz kap­csolható egyéb idegenforgal­mi lehetőségeket is. Gondolok például arra, hogy a Tiszán lehet hajózni Tokajig, ahol Jármüvek találkozása Balsán. HARASZTOSI PAL FELVETELE Tárca Tóth M. Ildikó Z suzsu egy pincsi, affé­le csecsebecse, mint függő dísz az óralán­con. Zsuzsu neve erősen összefügg az órákkal, és az idővel. Zsuzsunak fejlett az időérzéke, lehetne akár ő maga is időmérő, alighanem olykor az is. Reggel fél nyolc­kor csaholással követeli, hogy vigyék sétálni a térre. Ugyan­így tesz délután hatkor. Soha sem előbb, vagy később. Bel­ső órája oly pontos, hogy el­lenőrizhetné vele az ember al­kotta szerkezeteket. Zsuzsu az idő nagyobb egy­ségeit is ismeri, és számon tartja a hét napjait. Minden héten egy napot ,,böjtöl” — mindig pénteken. Hogy miért épp pénteken, amikor sem vi­lágnézeti meggyőződés, sem bűntudat nem befolyásolja, nem tudni. És állhatatos. Csu­pán egyetlen finomságnak nem tud ellenállni: a mokka­cukornak. Na, de az vessen rá követ, aki kibírna egy napot két-három szem cukron és vi­zen. A ,,böjtöt” éjféltől éjfélig tartja, ahogy illik. A Zsuzsu nevet a gazdájá­tól kapta, akit a háta mögött szintén Zsuzsunak becéztek, mert az óraláncára sok apró zsuzsut akasztott. Meglehet, azért viselt zsebórát, hogy a láncán tréfás zsuzsukat fi- tyegtethessen, és azokat min­den óranézéskor az emberek elé tárhassa. Boldog volt, ha irigyelték érte. A karórás kor azzal büntette, hogy maradi­nak tartották és Zsuzsunak csúfolták. A gúnynevét adta kutyájának, talán, hogy bosz- szantó hatását legyőzze az­zal, hogy maga is többször ki­mondja napjában. Zsuzsu gazdája már nem él, egyetlen örököse maradt — Zsuzsu. A jóérzésű szom­szédok úgy döntöttek, hogy a zsuzsus órát egy magányos öregember kapja meg azzal a kikötéssel: az óra tulajdonjoga Zsuzsué, használata fejében köteles gondoskodni a pincsi­ről. Zsuzsu ott él a szomszé­domban, gyakran látom a té­ren, amint a zsuzsukkal díszí­tett láncú órát viselő bácsival sétál. Minden reggel és alko­nyaikor hallom, amint a gye­rekek messziről kiáltják a ne­vét: Zsuzsu, Zsuzsu... Zsuzsu neve úgy hangzik át a téren és a házak között, mint figyel­meztetés a múló időre. borkóstolással köthető egybe a kirándulás. Nincs messze azonban a Hortobágy és Mis­kolctapolca sem. S ha a ven­dég színházba akar menni. Nyíregyháza hamar elérhető. Jelenleg bátornak tűnik ez a koncepció, de úgy érzem olyan teljes szolgáltatást kell nyújtani, amely valóban vonz­za az idegent. Hozzátartozik ehhez az egészségügyi szol­gáltatás is. Mint egyszeri „egészségügyi karbantartás­ként” jöhet szóba a szépség­szalon, a szájsebész, a fog- technikus. / ízléses prospektusok A beszélgetés során ter­mészetesen a világkiállítás is szóba kerül. — Személy szerint nagy le­hetőséget látok a világkiállí­tásban, azonban csak jól szervezett, tartalmas progra­mok jöhetnek számításba. Ki­használva Szabolcs-Szatmár- Bereg megye földrajzi fekvését, meg lehetne ren­dezni a népek találkozóját. A határokon túl élő népek, nem­zetiségek jól tudják, hogy ne­kik együtt kell élniük, így az egymással együttérző, ro­konszervező nemzetek talál­kozójának adhatna majd ott­hont Nyíregyháza és a megye többi városa. Nemrég egy kül­döttséggel Dániában jártam, s ott megcsodálhattam az ízlé­ses prospektusokat, amelyek elkészítésére nagy figyelmet fordítanak. Úgy érzem, erre mindenképpen többet kellene áldozni Magyarországon is. Népfőiskolái Módszertani Füzetek Nyíregyháza (KM — Kállai János) A Táji Népfőiskolái Központ és a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület közös kiadványaként látott napvilá­got a közelmúltban a Népfőis­kolái Módszertani Füzetek első száma.A jól szerkesztett és esztétikus küllemű első fü­zet tartalma információgaz­dagságával és a gyakorlatban eredményesen hasznosítható ötletadásával tűnik ki. Éppen emiatt adhat komoly segítsé­get azok számára, akikben ta­lán most még kialakulatlan képzetek vannak erről a re­neszánszát élő művelődési le­hetőségrendszerről: az ön- szerveződés demokratizmu­sára alapozó népfőiskolákról. A Tanulmányok, cikkek című fejezet a népfőiskolák történelmi gyökereit és jelen­kori „mozdulásait” vázolja fel a tájékozódni kívánó olvasó­nak, hazai és külföldi példák, tapasztalatok alapján. A kötet második egységé­ben — A táj népfőiskolái — egyfajta kislexikont kapunk, működő iskolák címlistájával és az egyes szerveződések jól megírt karakterisztikájával. A praktikus tudnivalók a harmadik fejezetben kaptak helyet. Itt találhatók azok a módszertani segédanyagok, melyeket akár mintaként is kezelhetnek a népfőiskola­szervezők, vagy éppen az alakuló közössegek. Ez a látszólag nagyon „ve­gyes” összeállítás akkor mu­tatja meg igazi hasznát, ha pl. egy új közösségnek mondjuk alapszabályt kell készíteni, vagy éppen egy meghívót megszerkeszteni. A módszertani füzet függe­lékeként kerültek be az első számba azok a sajtóanyagok (Tallózó), melyek különböző mélységben foglalkoztak me­gyénk népfőiskolái mozgalmá­val. M. Magyar László A z egyik nyíregyházi család tőlem hallotta először a jó hírt, hogy gyermekük a Tini Nindzsa Teknőc Lutra Al­bum sorsolásán megnyerte a II. fődíjat. Lelkesedésük hamar lelohadt, amikor ki­derült, hogy a nyeremény pénzjutalom vagy valami­lyen játék helyett kétszemé­lyes, kéthetes intenzív angol nyelvtanfolyamon való rész­vétel. A probléma egyszerűen az, hogy a kisfiú még csak most megy az általános is­kola második osztályába, szívesebben játszik, labdá­zik inkább, minthogy egész nap ülve az angol kifejezé­seket magolja. Semmit nem jelent számára az intenzív nyelvtanfolyam, s ez ebben a korban természetes is. Ugyanakkor a szülők sem tudnak élni a lehetőséggel, mivel korábban németet ta­nultak. A nyeremény gondo­kat, újabb és újabb kérdése­ket vet fel a család számára: Mi legyen a jutalommal? Ki tudná örömmel felhasználni a rokonok közül? Vajon át lehetne-e váltani pénzre? A szervezőknek tudniuk kell, hogy melyik korosztály veszi illetve gyűjti a Lutra-al- bumokat. Bár a Szülők pénz­tárcáját célozzák meg ezek a rendkívül népszerű kiad­ványok, a gyermekeknek szerez örömet a kis képek gyűjtése, ragasztása. Erre már a pályázati játék kiírá­sánál jó lenne gondolni, s ennek megfelelően kellene megválasztani a jutalmakat, ajándékokat. Hiszen a gyer­meki lélek már csak ilyen: jobban örül egy olcsóbb, kézzel fogható játéknak, mint egy értékesebb szelle­mi elfoglaltságnak. A Gávavencsellöi Victória Cipőipari Szövetkezetben olasz exportra készülő női csizmák gyártását kezdték meg. A hosszú távú kapcsolat az olasz partnerrel lehe­tővé tett egy 60 fős létszámemelést, sőt mi több, a jövőben ez még nőni fog. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Átképzés után Nábrádi Lajos M egyénkben az utóbbi hetekben, hó­napokban átképzett emberek csupán 40—50 százaléka tudott azonnal, vagy rövid határidőn belül munkába állni. Ezt hallottuk a munkaügyi szakemberek­től. Pontos statisztika nincs, annyi azonban biztos, hogy elég nagy azoknak a szá­ma, kik az utóbbi 1—2 év­ben átképzésben vettek részt. Örvendetes, vagy saj­nos (nehéz eldönteni), sok helyen foglalkoznak át- és továbbképzéssel. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk az átképző in­tézményeket. A nyíregyházi Széchenyi utcán lévő átkép­ző központ, a Szakmai To­vábbképző Vállalat megyei kirendeltsége, de foglalkozik átképzéssel a két nagy szakmunkásképző intéze­tünk, a baktalórántházi szakmunkásképző intézet, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola. Jó néhány kft. és vállalkozó is próbálkozott a munkanélküliek átképzésé­vel. Utóbbiak közül néhá- nyan magas részvételi díjat szedtek be, s az oktatás színvonala itt-ott kívánniva­lót hagyott maga után... Van néhány jó példa is. A Széchenyi utcán számítógé­pes tanfolyamot végzettek több mint fele munkába állt. A kosárfonók szinte száz százalékban elhelyezked­tek. A mezőgazdasági főis­kolán európai követelmé­nyeknek megfelelő minősí­tett hegesztőket képeznek ki. Az itt kiképzettek hama­rosan külföldi munkára me­hetnek, tisztes jövedelem reményében. Németországban társa­dalmi igény szerint folyik az átképzés és az átképzettek mindegyikének rövid időn belül garantált az elhelyez­kedés. Persze ott másak a gazdasági és más feltételek. Az átképzettek munkájára nálunk is van, vagy inkább lesz társadalmi igény. Leg­alább is reméljük. A meg­szerzett tudás pedig egyéni, közvetve társadalmi haszon. A jól működő átképző tanfo­lyamon való részvétel tehát nem elfecsérelt idő, hanem hasznos dolog. HÁTTÉR Nézó'(pon^ Lutra-lutri

Next

/
Oldalképek
Tartalom