Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
1992. július 15., szerda Kelet-Magyarország 3 Gyógyvíz a fellendüléshez Turistákra vár Tiszavasvári A vendéglátás nem jelent gondot Tiszavasváriban, bőven vannak csárdák, éttermek. Képünkön az egyik csárda épülete látható. Tiszavasvári (KM—M. Magyar László) A nehéz gazdasági helyzetben a fellendülést szinte minden önkormányzat az idegenforgalomtól várja. Azonban, hogy a turisták fogadása húzó ágazattá váljon, hogy a települések számára hasznot hozzon, annak érdekében először sok-sok pénzt kell befektetni. Tiszavasváriban vannak jó elképzelések, ötletek, amelyeket saját erőből is meg lehet valósítani, de sajnos az igazi kiugráshoz hiányzik még az a bizonyos anyagi forrás. A napokban idegenforgalmi szakmai napot rendeztek Nyíregyházán, amelyre a kiküldött meghívók ellenére nagyon kevés szakember ment el. Részt vett azonban a tanácskozáson Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere. Három megye határán — Azért mentem el arra a megbeszélésre, mert a megyének is az idegenforgalom lehet a kitörési pontja. Ez az egyetlen hátrány, amiből előnyt lehet kovácsolni. Az országnak ezen a részén szép és érintetlen tájakat találhatunk, amelyek vonzóak a hazai és a külföldi turisták számára — mondja Sulyok József. — Nem érzelmi alapon, hanem racionális gondolkodással, okos tejekkel lehet ezt kiaknázni. Úgy látom, Tiszavasvárinak és környékének idegenforgalmi lehetőségei nincsenek még teljes mértékben feltárva, alig vannak a köztudatban. Talán csak a ti- szadobi gyermekváros közismert, míg Dada, Eszlár, Lök egyelőre háttérbe szorult, holott nagyon jó e vidéknek a földrajzi fekvése. Három megye határán vagyunk, a nagyobb városoktól — Nyíregyházától, Debrecentől, Miskolc- tól —, szinte egyenlő távolságra. Kevesen tudják azt is, hogy a megye legmelegebb termálvize található Tiszavasváriban. A talpponton 95 fok a hőmérséklete, a kifolyásnál 85 fokos, s magas a -jodid, -bro- mid tartalma. Már két éve megkértük, hogy minősítsék gyógyvízzé, azonban nem elég ehhez maga a vízminta, még különleges egészségügyi eljárásokra van szükség. ELEK EMIL FELVÉTELE — A strandunkon négy különböző medence van, s ha gyógyvízzé minősítenék, akkor a szervezett gyógyturiz- musnak lenne itt jövője. Mindenekelőtt azonban egyértelműen tőkeerős partnereket kell keresnünk. Borkóstoló Tokajban — Természetesen kell készíteni felméréseket, gazdaságossági terveket, mert tőke nem lesz, ha a vállalkozók nem látják a befektetett pénz megtérülését. Fel kell térképezni a Tiszavasvárihoz kapcsolható egyéb idegenforgalmi lehetőségeket is. Gondolok például arra, hogy a Tiszán lehet hajózni Tokajig, ahol Jármüvek találkozása Balsán. HARASZTOSI PAL FELVETELE Tárca Tóth M. Ildikó Z suzsu egy pincsi, afféle csecsebecse, mint függő dísz az óraláncon. Zsuzsu neve erősen összefügg az órákkal, és az idővel. Zsuzsunak fejlett az időérzéke, lehetne akár ő maga is időmérő, alighanem olykor az is. Reggel fél nyolckor csaholással követeli, hogy vigyék sétálni a térre. Ugyanígy tesz délután hatkor. Soha sem előbb, vagy később. Belső órája oly pontos, hogy ellenőrizhetné vele az ember alkotta szerkezeteket. Zsuzsu az idő nagyobb egységeit is ismeri, és számon tartja a hét napjait. Minden héten egy napot ,,böjtöl” — mindig pénteken. Hogy miért épp pénteken, amikor sem világnézeti meggyőződés, sem bűntudat nem befolyásolja, nem tudni. És állhatatos. Csupán egyetlen finomságnak nem tud ellenállni: a mokkacukornak. Na, de az vessen rá követ, aki kibírna egy napot két-három szem cukron és vizen. A ,,böjtöt” éjféltől éjfélig tartja, ahogy illik. A Zsuzsu nevet a gazdájától kapta, akit a háta mögött szintén Zsuzsunak becéztek, mert az óraláncára sok apró zsuzsut akasztott. Meglehet, azért viselt zsebórát, hogy a láncán tréfás zsuzsukat fi- tyegtethessen, és azokat minden óranézéskor az emberek elé tárhassa. Boldog volt, ha irigyelték érte. A karórás kor azzal büntette, hogy maradinak tartották és Zsuzsunak csúfolták. A gúnynevét adta kutyájának, talán, hogy bosz- szantó hatását legyőzze azzal, hogy maga is többször kimondja napjában. Zsuzsu gazdája már nem él, egyetlen örököse maradt — Zsuzsu. A jóérzésű szomszédok úgy döntöttek, hogy a zsuzsus órát egy magányos öregember kapja meg azzal a kikötéssel: az óra tulajdonjoga Zsuzsué, használata fejében köteles gondoskodni a pincsiről. Zsuzsu ott él a szomszédomban, gyakran látom a téren, amint a zsuzsukkal díszített láncú órát viselő bácsival sétál. Minden reggel és alkonyaikor hallom, amint a gyerekek messziről kiáltják a nevét: Zsuzsu, Zsuzsu... Zsuzsu neve úgy hangzik át a téren és a házak között, mint figyelmeztetés a múló időre. borkóstolással köthető egybe a kirándulás. Nincs messze azonban a Hortobágy és Miskolctapolca sem. S ha a vendég színházba akar menni. Nyíregyháza hamar elérhető. Jelenleg bátornak tűnik ez a koncepció, de úgy érzem olyan teljes szolgáltatást kell nyújtani, amely valóban vonzza az idegent. Hozzátartozik ehhez az egészségügyi szolgáltatás is. Mint egyszeri „egészségügyi karbantartásként” jöhet szóba a szépségszalon, a szájsebész, a fog- technikus. / ízléses prospektusok A beszélgetés során természetesen a világkiállítás is szóba kerül. — Személy szerint nagy lehetőséget látok a világkiállításban, azonban csak jól szervezett, tartalmas programok jöhetnek számításba. Kihasználva Szabolcs-Szatmár- Bereg megye földrajzi fekvését, meg lehetne rendezni a népek találkozóját. A határokon túl élő népek, nemzetiségek jól tudják, hogy nekik együtt kell élniük, így az egymással együttérző, rokonszervező nemzetek találkozójának adhatna majd otthont Nyíregyháza és a megye többi városa. Nemrég egy küldöttséggel Dániában jártam, s ott megcsodálhattam az ízléses prospektusokat, amelyek elkészítésére nagy figyelmet fordítanak. Úgy érzem, erre mindenképpen többet kellene áldozni Magyarországon is. Népfőiskolái Módszertani Füzetek Nyíregyháza (KM — Kállai János) A Táji Népfőiskolái Központ és a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület közös kiadványaként látott napvilágot a közelmúltban a Népfőiskolái Módszertani Füzetek első száma.A jól szerkesztett és esztétikus küllemű első füzet tartalma információgazdagságával és a gyakorlatban eredményesen hasznosítható ötletadásával tűnik ki. Éppen emiatt adhat komoly segítséget azok számára, akikben talán most még kialakulatlan képzetek vannak erről a reneszánszát élő művelődési lehetőségrendszerről: az ön- szerveződés demokratizmusára alapozó népfőiskolákról. A Tanulmányok, cikkek című fejezet a népfőiskolák történelmi gyökereit és jelenkori „mozdulásait” vázolja fel a tájékozódni kívánó olvasónak, hazai és külföldi példák, tapasztalatok alapján. A kötet második egységében — A táj népfőiskolái — egyfajta kislexikont kapunk, működő iskolák címlistájával és az egyes szerveződések jól megírt karakterisztikájával. A praktikus tudnivalók a harmadik fejezetben kaptak helyet. Itt találhatók azok a módszertani segédanyagok, melyeket akár mintaként is kezelhetnek a népfőiskolaszervezők, vagy éppen az alakuló közössegek. Ez a látszólag nagyon „vegyes” összeállítás akkor mutatja meg igazi hasznát, ha pl. egy új közösségnek mondjuk alapszabályt kell készíteni, vagy éppen egy meghívót megszerkeszteni. A módszertani füzet függelékeként kerültek be az első számba azok a sajtóanyagok (Tallózó), melyek különböző mélységben foglalkoztak megyénk népfőiskolái mozgalmával. M. Magyar László A z egyik nyíregyházi család tőlem hallotta először a jó hírt, hogy gyermekük a Tini Nindzsa Teknőc Lutra Album sorsolásán megnyerte a II. fődíjat. Lelkesedésük hamar lelohadt, amikor kiderült, hogy a nyeremény pénzjutalom vagy valamilyen játék helyett kétszemélyes, kéthetes intenzív angol nyelvtanfolyamon való részvétel. A probléma egyszerűen az, hogy a kisfiú még csak most megy az általános iskola második osztályába, szívesebben játszik, labdázik inkább, minthogy egész nap ülve az angol kifejezéseket magolja. Semmit nem jelent számára az intenzív nyelvtanfolyam, s ez ebben a korban természetes is. Ugyanakkor a szülők sem tudnak élni a lehetőséggel, mivel korábban németet tanultak. A nyeremény gondokat, újabb és újabb kérdéseket vet fel a család számára: Mi legyen a jutalommal? Ki tudná örömmel felhasználni a rokonok közül? Vajon át lehetne-e váltani pénzre? A szervezőknek tudniuk kell, hogy melyik korosztály veszi illetve gyűjti a Lutra-al- bumokat. Bár a Szülők pénztárcáját célozzák meg ezek a rendkívül népszerű kiadványok, a gyermekeknek szerez örömet a kis képek gyűjtése, ragasztása. Erre már a pályázati játék kiírásánál jó lenne gondolni, s ennek megfelelően kellene megválasztani a jutalmakat, ajándékokat. Hiszen a gyermeki lélek már csak ilyen: jobban örül egy olcsóbb, kézzel fogható játéknak, mint egy értékesebb szellemi elfoglaltságnak. A Gávavencsellöi Victória Cipőipari Szövetkezetben olasz exportra készülő női csizmák gyártását kezdték meg. A hosszú távú kapcsolat az olasz partnerrel lehetővé tett egy 60 fős létszámemelést, sőt mi több, a jövőben ez még nőni fog. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Átképzés után Nábrádi Lajos M egyénkben az utóbbi hetekben, hónapokban átképzett emberek csupán 40—50 százaléka tudott azonnal, vagy rövid határidőn belül munkába állni. Ezt hallottuk a munkaügyi szakemberektől. Pontos statisztika nincs, annyi azonban biztos, hogy elég nagy azoknak a száma, kik az utóbbi 1—2 évben átképzésben vettek részt. Örvendetes, vagy sajnos (nehéz eldönteni), sok helyen foglalkoznak át- és továbbképzéssel. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk az átképző intézményeket. A nyíregyházi Széchenyi utcán lévő átképző központ, a Szakmai Továbbképző Vállalat megyei kirendeltsége, de foglalkozik átképzéssel a két nagy szakmunkásképző intézetünk, a baktalórántházi szakmunkásképző intézet, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola. Jó néhány kft. és vállalkozó is próbálkozott a munkanélküliek átképzésével. Utóbbiak közül néhá- nyan magas részvételi díjat szedtek be, s az oktatás színvonala itt-ott kívánnivalót hagyott maga után... Van néhány jó példa is. A Széchenyi utcán számítógépes tanfolyamot végzettek több mint fele munkába állt. A kosárfonók szinte száz százalékban elhelyezkedtek. A mezőgazdasági főiskolán európai követelményeknek megfelelő minősített hegesztőket képeznek ki. Az itt kiképzettek hamarosan külföldi munkára mehetnek, tisztes jövedelem reményében. Németországban társadalmi igény szerint folyik az átképzés és az átképzettek mindegyikének rövid időn belül garantált az elhelyezkedés. Persze ott másak a gazdasági és más feltételek. Az átképzettek munkájára nálunk is van, vagy inkább lesz társadalmi igény. Legalább is reméljük. A megszerzett tudás pedig egyéni, közvetve társadalmi haszon. A jól működő átképző tanfolyamon való részvétel tehát nem elfecsérelt idő, hanem hasznos dolog. HÁTTÉR Nézó'(pon^ Lutra-lutri
