Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

1992. június 24. HATTER Kelet-Magyarország 3 Tuzsér térségében a VAGÉP Vállalat telepén és a helyi termelőszövet­kezet udvarán több mint 4 ezer Lada Samara, Vol­ga, NIVA gépkocsit tárol­nak. A járművek egy ré­szét innen szállítják más országokba — mint a kis képen a Ladákat Horvát­országba. ELEK EMIL FELVÉTELE VÁLLALKOZÓK TÁRSBÉRLETBEN Gazdálkodj okosan Első az alapellátás Nyíregyháza (KM—R. J.) Gazdálkodj okosan — sugallja az ismert társas­játék címével jelképesen minisztérium az önkor­mányzatnak, ami ezek­ben az években tudvalé­vőén nem egyszerű fel­adat. Az állam nehéz fel­tételek mellett nagyfokú önállóságot vár el a testü­letektől, a közigazgatás szerveitől városokban, falvakban egyaránt. Hogyan összegezhetők az első két esztendő ta­pasztalatai, ezt tudakoltuk Dr. Sivák József pénz­ügyminisztériumi főosz­tályvezetőtől, aki az ön- kormányzati gazdálkodás időszerű kérdéseiről, fel­adatairól szólt a megye közigazgatási szakembe­rei előtt. — Hamarosan az or­szággyűlés napirendjére kerül az 1991-es zár- számadási törvény. Ezen belül dolgozzuk fel az ön- kormányzatok költségve­téséről, gazdálkodásáról kialakult tapasztalatokat, amelyekből kitűnik, hogy tavaly a 370 milliárdos előirányzattal szemben 390 milliárdos bevételre tettek szert a települések, így a vártnál kedvezőb­ben alakult pénzügyi hely­zetük. A települések mű­ködésében, az alapellátá­si feladatok teljesítésében zavarok nem voltak. A minisztérium Önkor­mányzati és Területfej­lesztési Főosztályának vezetője elmondta még: 1993-ra a gazdaságpoliti­kai előrejelzések szerint további szerény növeke­dés várható különösen ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos, az elosztással kapcsolatos reform mun­kák még folyamatban vannak. Egyébként általá­nos vélemény, hogy az önkormányzati gazdálko­dás szabályozásában alapvető, rendszerbeli változtatás nem szüksé­ges. Inkubátorház a volt szovjet laktanyában Máthé Csaba Nyíregyháza — (KM) — Sztoj! Papírt elővenni! Millió- szőr hangzott el a szuronyos katona felszólítása a nyíregy­házi orosz laktanya kapujában. Manapság nincs őr, a kapu tár­va nyitva, éppenhogy nem til­tás a fö cél, hanem hogy minél több vállalkozó kerese fel a PRIMOM Alapítvány inkubátor­házát. Mementóként mindössze az egykori lovarda sárga szí­nű falai és az elrozsdasodott szögesdrót maradt. Nem so­káig, ezt is teljesen átalakít­ják! Új bérlök a házban A kapun belül az új bérlők árgus szemekkel figyelik a most is zajló átépítést, hiszen leendő műhelyeiket készítik a mesterek. Rövid idő alatt tip- topba hozták össze a torna- és a kultúrtermet, hiszen júni­us 22-én a műszaki átadáson az illetékes szakhatóság mun­katársai vizsgálták át az épít­ményt. Tavaly augusztusban kezdődött a teljes rekonstruk­ció, amikor a városi önkor­mányzat ötéves bérletbe adta a volt orosz laktanyát a PRI­MOM Alapítványnak. Amikor az utolsó katona szalutálva távozott, egy videofilm készült az építményről, amelynek ta­lán azt a címet lehetne adni, hogy tájfun a kapun belül... — A főépületet alig több mint fél év alatt varázsolták újjá az építők — mondta az új gazda, Zsukk István, az inku- bátqrház igazgatója. — Az in­kubátorház célja egy olyan mini vállalkozói központ létre­hozása, ahol komplex szolgál­tatások vehetők igénybe, helyben megtalálják a külön­böző tanácsadókat, a műhe­lyekben ipari termelést végez­hetnek, sőt a menedzseriro­dában 10—15 cég képvisele­tét is ellátjuk. Kialakítottunk két vendégszobát, amelyhez dolgozószoba is kapcsolódik és egy 25 személyes tárgyalót is. Helyet adtunk a PRIMOM- Info Bt-nek, ideköltözik várha­tóan a mikrohitellel foglalkozó munkatársunk, külső szakta­nácsadóként a Tizek Kft. Se­gíti a vállalkozókat az emele­ten a Rutinsoft Kft., a földszin­ten többek között egy nyomda dolgozik. Velük 4—5 évre kö­töttünk bérleti szerződést, a piaci árból 10—25 százalék kedvezményt adtunk. Már teljesen kész A főépületre merőleges két épületsor közül az egyik már teljesen kész, az udvaron tor­nyosodó sitthalmot a napok­ban viszik el. A főkapu előtti betonrészen már nyugodtan parkolhatnak az autók, a hát­só épületekhez pedig bejár­hatnak az áruszállító teher­autók. Június végén a 47—60 négyzetméteres műhelyek több mint felébe már beköl­tözhet egy fogtechnikai labo­ratórium, két varroda, egy francia pékség és egy ostya­készítő. A garázssorban au­tó-, valamint egy víz-, gáz- és Tárca ■■■■■■■mi edves Balaton. ‘/T Elnézést kérek Tőled-*■ V, amiért régóta nem jelentkezem, pedig valaha minden évben találkoztunk, sőt, volt úgy, hogy nyaranta többször is. Mostanában — hogy is fogalmazzam — egy kissé eltávo­lodtunk egymástól azál­tal, hogy Isten alaposan felvitte a dolgod, mahol­nap ügyet sem vetsz a | magamfajta bérből és fizetésből élőre. Nem tartom kizártnak, letagadod még azt is, hogy ismertük egymást. Úgy hallom újabban inkább csak kétféle ember­típussal tartod a kapcsolatot: amelyik már meggazdagodott, vagy amelyik az előbbiekből akar meggazdagodni. Tekint­ve, hogy magam egyik fajtához sem tartozom, kénytelen vagyok lemondani az együttlét örömeiről. Nem tudom mennyire emlékszel rá, de először a szüleimmel együtt kerestelek fel, lehettem vagy tizenhárom éves és mi vállalati üdülőben tölthettünk két hetet, vállalati kedvezménnyel. Ott és akkor voltam először szerelmes, minek következtében akkor sóhajtoztam először ólom­nehéz szívvel a túlparti táj ké­kes párában ködlő hajlatai fe­lé. Aztán jöttek az ifjúság min­dent elsöprő évei, nyárra nyár, szerelemre szerelem, és a hozzá tartozó hangulat. Aranyhíddal, verőfénnyel, viharokkal. Később önfeledt játszadozás a gyerekekkel lágy hullámaid között vagy a bársonyos föveny langyosán hemperegve. Azóta volt szerelmek férjhez mentek, gyerekeink fűtésszerelő tervezheti a bel­ső berendezést. Nem jutott pénz — Egyedül a lovarda átala­kítására nem jutott pénz — mondta az igazgató —, erre egyébként egy pályázatot ad­tunk be, várjuk a választ. Ál­landó bemutatótermet és in­novációt szervező irodát is kialakítunk. A teljes átalakítás költsége egyébként várhatóan 30 millió forint lesz. A megnyi­tás óta sok vállalkozó keresi fel az inkubátorházat, kialakult egy nagyon jó üzleti légkör, az infrastruktúra is megfelelő, azért az új szárny megnyitá­sához új telefonvonalakat is igényeltünk. Még most is na­gyon sok jelentkezőt regiszt­rálunk, többségük viszont csak kereskedelmi irodát akar kialakítani, a műhelyek­nél viszont az ipari termelést végzőket részesítjük előny­ben. Akik itt bérelnek irodát, belekerülnek egy üzleti vérke­ringésbe, csak június harma­dik hetében amerikai, olasz, török, angol üzletemberek lá­togatnak ki az inkubátorház­ba, két angol szaktanácsadó pedig folyamatosan nyújt se­gítséget. Éjjel-nappal, sőt hétvége­ken is lehet a műhelyekben, irodákban dolgozni, a portai szolgálat este s azért megkér­dezi, az illető melyik céghez tartozik és melyik irodában fog dolgozni, de ez a bizton­ságot szolgálja és nem a tel­jes elszigeteltséget jelenti, mint a korábbi tulajdonosnál. saját szerelmeiket élik. A gyáraknak újra tulajdonosai kerültek, az üdülőket bérbe adták a legvegyesebb vállalkozók legvegyesebb vállalkozásaihoz és a kedvezményeket elfújta a félsziget mögül elő­rukkoló szél mint vitorlá­zó fejéről a szalma­kalapot. Anyám, apám is megöregedett és csak remélni merem, hogy nem fájlalják túlságosan a régi nyarak régi emlékeit. edves Balaton. Ha _K nagyon akarnám, V. felidézhetném eddigi találkozásaink szinte minden részletét, de nem erőltetem. Jobb így. Különben is: ki tudja most milyennek látnánk egymást? Persze miért is ne? Hátha egyszer összejön a leruccanásnyira való és kiderül, melyikünk változott többet. Addig szeretettel gondolok Rád. Távolból. Galambos Béla T alán egy kissé már elcsépeltük hazánk­fiainak mentalitásá­val kapcsolatban azt a humorban pácolt hasonla­tot, mely szerint a magyar — miután elpusztult tehene helyett cserében kívánhat valamit a Teremtőtől — csu­pán azzal tud előrukkolni: ,,dögöljön meg a szomszé­dé is”. Időnként mégis úgy tűnik, van benne valami. Pedig az élet rendre azt bizonyítja, hogy jobban jár­nak azok az országok, akik fizetőképes szomszédálla­mokkal 'vannak körülvéve. Jobban ázók a vidékek s azok a tér meló, szolgáltató üzemek;' ahol a környék meg tudja fizetni az általuk kínáltakat. Végül jobban azok az emberek, akiknek környezetében több tehetős ,.szomszéd" élz&flyan, aki, mint munkaadó közvetlenül, és mint fogyasztó közvetve munkaalkalmat teremt a környezete számára is. Persze, mint minden álta­lánosításnak, a tehenes viccnek is legalább a fele hamis. Az élelmiszeripari vállalataink sorozatos csőd­bemenetelével kapcsolatos riasztó hírek között minap olvastam egy biztatót is. Eszerint a Szabolcs Húsipa­ri Vállalat hitelezői, a csőd­egyeztető tárgyalás során elfogadva a vállalat talpra ál­lításában bízó — egyébként maguk is a húsipar nagy hi­telezőinek sorában helyett foglaló — pénzintézetek ja­vaslatát, a felszámolás elha­lasztását indítványozták. Ugyanis nem nehéz felis­merni annak a veszélyét, hogy ha a térségben tönkre­megy, s a gazdaság porond­járól eltűnik egy ilyen nagy felvásárló, az lefelé, az egész hústermelő ágazatra, köztük a jelenlegi hitelezők­re is negatív hatással lesz. Nyakunkon az aratás is, miközben a megyei Gabo­naforgalmi Vállalat ugyan­csak csődhelyzetben van. Felmerül a kérdés, réndbe- jöhet-e a gabonafelvásárlás idejére a megye termelőinek piacot jelentő, no meg a sü­tőipart liszttel, az állattartó­kat takarmánnyal'0 elíátó cég? Ez nagyrészhübié á'hi- telezőkön múlik. Há?'áHfia- guk is anyagi nehézségek­kel küszködő Tsz-ekben lesz annyi bölcs előrelátás, hogy nem kívánják;a:benne lévő pénzük töredékéért cserébe a ,,tehén-Jyatósági kimérését”, akkor létrejöhet a csődegyezség, s a nagyhi- telező bankok segítségével kivirulva talpra állhat és a gabonatermelőknek ' már idén is „tejelhet a szom­széd jelenleg roggygnt térdű tehene”. Anarcsi verőféoyben HARASZTOSI PAL FELVETELE Kommentár Régiók kézfogása Baraksó Erzsébet M indössze ■ néhány másodpercig foglal­kozott a megyei közgyűlés a leg­utóbbi ülésén egy elő­zetesen tervezet! napirendi ponttal, csupán addig, amíg megszavazták az előter­jesztés elfogadását arról, hogy megyénk csatlakozzon az Európái Régiók Gyűlésé­hez, ahhoz a szervezethez, amelyiknek Jász-Nagykún- Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg kivételével min­den magyar megye már a teljes jogú tagjává vált. Nem volt kérdés, vita, egysége­sen szavazott a közgyűlés, hiszen nem is lehet más vá­lasztásunk, mint az útkere­sés az európai közösségek­hez. Az Európai Régiók Gyűlé­sét 1985 júniusában Bel­giumban hozták létre első­sorban azzal a céllal, hogy az államközi kapcsolatok mellett a kisebb területi egy­ségek között kialakuló köze­ledés színtere legyen, ösz- szegyűjtse a kontinens régi­óit, ezzel hozzájárulva az új Európa megteremtéséhez. Az eredeti elképzelések szerint szükség van egy ilyen szervezetre azért is, mert az állampolgárokhoz a régiók közelebb állnak, a régiók képviselői' á1 helyi ér­dekeket közvetlenebbül tud­ják közvetíteni. A Strasbourgi központtal működő ERGY vállalja egyebek között az általános regionális fejlesztési straté­giát, a résztvételt az innová­ciós fejlesztésekben, a re­gionális kultúrák támogatá­sát, a határokon túlmutató együttműködést. Egyik leg­jelentősebb feladatának te­kinti a munkahelyteremtést az úgynevezett európái ifjú­sági csereprogram segítsé­gével. A szervezetnek pozi­tív viszonya van olyan más regionális csoportokkal, amelyek speciális érdekeket jelenítenek meg, mint pél­dául az Alpok—Adriád vagy a Kárpátok—Tisza munka- közösségek. Ma már 180 tagot számlál az ERGY, köztük a nagy ta­pasztalaté, vagy az éppen­séggel segítségre szoruló régiókat egyaránt megtalál­juk. Megyénk, nem kétsé­ges, ez utóbbiak közé fog tartozni, szükségünk van az erősebbek támogatására. A mostani jelentkezés, ami jár némi anyagi vonzattal is, hiszen az ERGY tagjai tag­sági díjat fizetnek, remél­hetőleg meghozza a várt eredményeket, hogy ez­zel a döntéssel egy jó lépést tettünk az európai úton. Autókavalkád a határszélen Nézojpohí) A szomszéd tehene Réti Iános Anzix

Next

/
Oldalképek
Tartalom