Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. június 9., kedd Intés a politikai bölcsességre Íz Alkotmánybíróság döntése az államfő hafáskörgyakerlásáról Budapest (ISB — Krecz) — Az Alkotmánybíróság hét­főn kihirdette két határoza­tát. Az egyikben Dörnbach Alajosnak, az Országgyűlés szabaddemokrata delnőké­nek egy 1974-ben alkotott, a televízió cs a rádió kor- mányfelügyeletéröl szóló kor­mányrendelet meghatározott rendelkezése alkotmányel­lenességének megállapításá­ra vonatkozó indítványa fe­löl, a másikban a miniszter­elnök alkotmányértelmezési indítványa kapcsán a köz- társasági elnök kinevezési és felmentési hatáskörgyakorlá­sa felől döntött a testület. Dörnbach Alajos indítvá­nyára az Alkotmánybíróság megvizsgálta az 1047 '1974 számú minisztertanáosi ren­deletnek azt a szakaszát, mely szerint a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. A magas testület alkot­mányellenesnek nyilvánítot­ta ezt a tételt, s rámutatott, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya előírja: a köz- szolgálati rádió és televízió felügyeletét, a kereskedelmi médiumok engedélyezését, a tájékoztatási monopóliumok megakadályozását törvény­ben kell szabályozni! Az 1974-es minisztertanácsi ren­delet említett kitétele for­mai okból azért alkotmány­ellenes, mert magasabb ren­dű jogszabálynak kell a rá­dióról és a tévéről rendel­keznie, tartalmilag pedig azért, mert a két intézmény felügyeletét úgy bízza a kor­mányra, hogy közben nem határozza meg azokat a ga­ranciákat, melyek védelmet biztosíthatnának , a műsorok befolyásolása ellen. Az Al­kotmánybíróság mostani ha­tározata arra kötelezi az Or­szággyűlést, hogy ez év no­vember 30-ig alkosson tör­vényt a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózásról és televíziózásról, valamint a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról. Az al­kotmányellenesnek ítélt 1974- es minisztertanácsi rendelet addig hatályban marad, de a határidő eredménytelen elteltével hatályon kívül ke­rül. A miniszterelnök indítvá­nyára az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy csak azokra a kérdésekre válaszol, me­lyek az elvont alkotmányér­telmezés eszközével megvá­laszolhatók. A határozat lé­nyege: a köztársasági elnök akkor tagadhat meg egy ki­nevezési indítványt, ha an­nak teljesítése az államszer­vezet demokratikus működé­se súlyos zavarát idézné elő. Az elnök akkor állapíthatja meg ezt a feltételt, ha a ja­vasolt személy kinevezése esetén az a szervezet, ahová az illető kerülne, képtelen lenne ellátni alapfeladatait, nem tudná biztosítani a szer­vezet működéséhez kapcsol­ható szabadságjogok védel­mét. A felmentésre vonat­kozó indítvány esetében a köztársasági elnök akkor ta­gadhatja meg a teljesítést, ha olyan személy lépne a felmentett helyébe. akit nem kell külön kinevezni, s az így tisztséghez jutott sze­mély irányítása alatt lévő szervezet képtelen lenne el­látni az alapfeladatait, nem tudná biztosítani a hozzá kapcsolódó alapvető jogok védelmét. * * * Az Alkomány.bíróságnak az 1974-ben kelt minisztertaná­csi rendelettel kapcsolatos döntése végre jogi formában mondja ki azt a politikai ítéletet, miszerint tarthatat­lan, hogy pártállami szabály biztosítson kormányfelügye­letet a közszolgálati, - rádió és televízió fölött. A rádió­zás és a televíziózás, alap­vető feltételeit jogállamhoz méltó módon törvényben kell szabályozni, ezen a té­ren mulasztásban van az Országgyűlés. Az Alkot­mánybíróság nem helyezte hatályon kívül az 1974-es szabályt, megadva a lehető­séget a törvényhozásnak, hogy november 30-ig maga korrigálja a hibát. Az új törvény elkészüléséig' még alkalmazható a pártállami kormányhatározat, de mint azt munkatársunk érdeklő­désére Dörnbach Alajos megerősítette, a formális jo­gi lehetőség kihasználása sú­lyos politikai hátránnyal jár­hat: a kormánynak szémbe kellene nézni a vaddal hogy az utolsó pillanatban is fel­használ egy alkotmányelle­nesnek ítélt, pontos határ­idővel a süllyesztőbe utalt szabályt. Ezt a kockázatot aligha vállalja bárki is. A másik döntés után elő­álló helvzet új politikai vi­tát vetít előre. Az alkot­mánybírósági határozat sze­rint Göncz Árpád abban az esetben hagyhatja a helvén a Magvar Rádió (a tv-elnök is ebbe a kategóriába kerül­het) elnökét, ha a döntése indoklásában rá tud mutat­ni: a Gombár Csaba helyé­be lépő rádiós alelnök, Csúcs László vezetése alatta Magyar Rádió működése kapcsán sérelmet szenved az objektív tájékoztatás köve­telménye, megsérül a sajtó- szabadság. Megoldást jelent­het, ha a megismételt fel­mentési javaslattal egyidejű­leg kinevezési javaslat is érkezik Göncz Árpádhoz, olyan személyre, akivel kap­csolatban nem hozható fel az említett kifogás. A leg- bölcsebb megoldás az lehet, ha a kormány nem ismétel meg semmiféle személyi ja­vaslatot, a törvényhozás ele­get tesz a november 30-i határidőnek, s az új törvény alkalmazásával dönthetik el, ki lesz a közszolgálati rádió és televízió vezetője. Meglehet, nem így törté­nik, s a kormány ragaszko­dik eredeti indítványához, az államfő pedig az eredeti döntéséhez. Elindulhat a po­litikai vita: néger-e Csúcs László,, v.eszélyezteti-e a rá­diós (alelnöknek az elnöke távozása utáni helyettesítő ténykedése a sajtószabadsá­got? Ebben a vitában már lehetetlen jogi döntést hoz­ni, itt csak a politikának lehet szerepe. Itt dőlhet el, hogy a politikai vetélytár- sak megtorpannak-e egy ál­talánosabb politikai válság küszöbén és alkotmányos kötelezettség alapján új tör­vénnyel oldják meg a hely­zetet, vagy ,,Ki a legény a gáton?” alapon percérdek miatt veszélyeztetnek hosszú távú. elemi érdekeket. Busb-Major találkozó Camp David, Maryland: John Major brit miniszterelnök és George Bush amerikai elnök hétvégi találkozójukon. A néző visszaköveteli... Á Scotland Yard London belvárosi őrseiről nagyszámú rendőrt kellett vasárnap este a Queen’s Theatre-hoz vezé­nyelni, amikor mintegy 500 feldühödött néző az előadás után nem volt hajlandó tá­vozni az épületből és vissza­követelte a 20 font összegű jegy árát azzal az indoklás­sal, hogy a műsor túl rövid vo.lt. A csalódott nézők va­lósággal megostromollák a pénztárakat Joan Rivers show-műsorának befejezté­vel. Az este 8 órakor kezdett előadásnak eredetileg két óra hosszat kellett volna el­tartania, de 45 perc után vé­get ért, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a műsort felvették a televízió számá­ra. Sokan arra is panaszkod­tak, hogy a tévések Jupiter- lámpái a szemükbe világítot­tak előadás közben. Ügy tudni, hogy a televí­ziós felvétel tényét nem kö­zölték előre a nézőkkel, de állítólag a jegypénztárak sem tudtak róla. Az este fél tizenegykor kezdődött máso­dik előadást nem vették vi­deóra, de az jóval később kezdődött, mert a nézők nem tudtak bejutni a színházba az előző előadás elégedetlen és tiltakozó nézőinek rend­zavarása miatt. A Scotland Yard szóvivője szerint a tiltakozó nézők visszakapták a jegy árát. Egy pénztári alkalmazott viszont azt állította, hogy az igazgatóság csak hétfőn dönt arról, visszakapják-e a pén­zű két. Vita a szakszervezeti vagyonról Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfői illésén iga­zolta a Békéscsabán megvá­lasztott Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) mandátumát, majd megkezdte a szakszer­vezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991-es XXVIII. törvénymó­dosítására benyújtott javas­lat általános vitáját. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a módosításra azért van szük­ség, mert a törvény által a szakszervezeti választásokra és az azt követő vagyonmeg­osztásra előírt eredeti idő­pont nem tartható.; Az előterjesztés után éles, több irányú vita kezdődött'. Az ellenzéki képviselők hiá­nyolták, hogy a módosító in­dítvány nem oldja fel a „XXVIII-as” törvény egyes pontjainak alkotmányelle­nességét. Az ellenzéki pár­tok szónokai azonban egy­mással is vitába bonyolód­tak, de a kormánykoalíció padsoraitól is számos kívá­nalmat fogalmaztak meg a képviselők. Az elnöklő Szabad György elnapolta a vitát, s jelezte, hogy annak folytatása még ezen a héten várható. Aranyat ér az eső Budapest (MTI) — Nagy segítség a mezőgazdasági termelők számára a jelenle­gi időjárás. Az elmúlt na­pokban néha 1—2 óra alátt esett annyi csapadék, mint ami 1—2 nap alatt szokásos, a helyenként 100 millimétert is meghaladó vízhiányt azon­ban, ez a 10—30 milliméter, csak átmenetileg enyhíti. Mindenképpen használt a csapadék a kapás növé­nyeknek, így a kukorica ese­tében még jó termésre szá­míthatnak a termesztők. A tavaszi szárazság miatt már károsodott a búza is — ha az időjárás a továbbiakban kedvező lesz — megadhatja a tervezett 5,5—6,5 tonnás hektáronkénti hozam a 60 százalékát. Az időjárástól függetlenül az ez év szep­tember 30-áig felhasznált öntözővízre, a korábbi kor­mánydöntés értelmében, ál­lami támogatás igényelhető. «sok ítélkezés el A elöntés még várat magára Nyíregyháza (KM — K. D.) — Két, annak idején nagy vi­hart kavart gyilkossági ügy végére még mindig nem ke­rült pont, a bírói döntések váratnak magúikra. A döbbenetes taxisgyilkos­ság tetteseinek tárgyalását ugyan május közepére tűzték ki, azonban a bíróságon megtudtuk, hogy az egyik ügyvéd betegsége miatt csak július 3—15. között kerül sor a tárgyalásokra, s a hónap közepére várható a lakosság által nagy érdeklődéssel várt ítélet. Mert egy ilyen ször­nyű cselekedetet nem lehet könnyen elfelejteni. A gólyabáli gyilkos ügye is húzódik, elmeszakértői vizsgálatok tartanak még, melyek jelentősen befolyá­solhatják a kiszabható bünte­tés mértékét. Csak tippelni lehet, hogy még hetek, esetleg hónapok telnek majd el, míg az ítélet megszületik ebben a szintén szörnyű bűnügy­ben. Pótollak az államkasszából A Világgazdaság Gávárói ® VILÁGGAZDASÁG Lapunkban többször fog­lalkoztunk a Gávavencsellői Takarékszövetkezet csődbe jutásával. Június 6-án a Vi­lággazdaság című országos napilap is foglalkozott az üggyel. A gazdasági, pénz­ügyi lap cikkét kissé rövi­dítve közöljük. „Nagy hitelek folyósítása, az ésszerűnél és engedélye­zettnél jóval nagyobb garan­ciavállalás vitte csődbe a Gávavencsellő és> Vidéke' Tá: karékszövetkezetet. K3V* hely­zet kísértetiesen hasonlít g Szil és Vidéke ' Takarékszö­vetkezetinél -történtekhez’ Ügy tűnik azonban,1 - hogy nem rendszerbeli hiba, ha­nem a vezetők gyarlósága vitte csődbe ezt a két kis­bankot. Ez a véleménye dr. Tóth Tibornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövet­ség titkárának is. Nagy Miklós gávavencsel­lői elnöik jegyzőkönyvben tett ígéretet az előírások be­tartására. Ám az adatok a pénzintézet egyre’ súlyosabb állapotát tükrözték. Le kel­lett volna váltani a szövet­kezet elnökét. . Az összehí­vott küldöttgyűlés tagjai azonlban erre nem voltak hajlandók. Az elnök ugyan­is meggyőzően állította, hogy a szövetkezet 800 milliós kö­veteléseit megveszi egy fak­toraié cég és megszűnnek a likviditási gondok. Mindez persze elmaradt. Nemrég az elnököt és a nyíregyházi ki- rendéltségvezetőt letartóz­tatták. Jellemző, hogy a több tíz milliós garanciavállalási szerződésekről hiányzik a főkönyvellő aláírása. Az el­nök egymaga írta alá a kö­telezvényeket. Eddig három részletben több mint 100 millió forintot fizetett ki a Pénzügyiminisz­térium az állam nevében a takar ékbetéteseknek. ’ ’ Vállalkozások támogatása , í ; ä 'i. Valódi befektetési társaság lesz Budapest (ISB) — Az Ál­lami Vagyonügynökség igazgató tanácsa múlt heti ülésén döntött egy kelet-ma­gyarországi regionális fej­lesztési és befektetési társa­ság felállításáról. A hégy kdet-m'agyaró’rázági’ -'méjgy'e — Borsod, Szabolcs, Hajdú és Békéskis- és közép- vállalkozóit (segítő befektet fési társaság; . ötlete^a kor- máriy békéscsabai kihelye­zett ülésén vetődött fel' elő­ször. Az elképzelések szerint a délolasz és francia ta­pasztalatok alapján működő alap üzletpolitikájának és alapszabály-tervezetének a kidolgozására a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Rész­vénytársaság kapott megbí­zást. Az ÁVÜ-től származó in­formációnk szerint a társa­ság alaptőkéje a privatizá­ciós bevételekből elkülönített kétmilliárd, illetve az érin­tett önkormányzatok által összeadott félmilliárd fo­rintból tevődik ősszé. (A kétmilliárd sorfáról a par­lament a ;v1agyurtpolitikai irányelvek ", för^álás^kpr dönt.) A társasadéin hi­telintézetként, hanem üzleti alapon működő valódi be­fektetési társaságként funk­cionál majd. Tőkerésszel száll be az ötletgazdag, ám­de. pénzhiánnyal küszködő vállalkozások^. jé.él6ál£;ifó Egy válIal^zúsVá ;-rpaxi- mum 50 milnp „forintot, vi­het be a társaság, ezzel — az elképzelések szerint —^el­kerülhető, hogy a nagyobb és tőkeerősebb cégek húz­zanak hasznot á deklaráltan kis- és középvállalkozók tá­mogatására létrehozandó alapból. A társaság hitelga­ranciát is vállalhat majd, ami szintén a szerényebb anyagi forrásokkal rendelke­ző, de a megvalósulás szem­pontjából mindenképpen hi­telképes vállalkozások bein­dulását segítheti. Nyíregyházai (KM — Cs. Gy.) — Hét­százezer forint ér­tékben gyomirtót, valamint permet- szert tulajdonított el isme­retlen tettes a nyírtéti ter- melőszövekezet gyümölcsö­sében lévő raktárból. Az ügyben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság nyomo­zást indított. Hasonló tör­tént. egy nyíregyházi ma- gáikzemély sérelmére is, akinek nyírtéti raktárából 216 ezer forint értékben loptak el gyomirtó szert, a nagyhalászi tsz homokta­nyái raktárából pedig 400 ezer forint értékben vittek el növényvédő szert isme­retlen tettesek. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság eljárást indí­tott hét fiatalember ellen, akik behatoltak a megye- székhelyi kereskedelmi szakiskola épületébe, ahon­nan 36 ezer forint értékben különböző tárgyakat zsák­mányoltak. Gávavencsellőn feltörtek egy italboltot, a kár 43 ezer forint. Június 4-én a fehérgyar­mati Fortuna Presszóban ismeretlen személy egy fér­finek egy 100 USA-dollá- rost kínált megvételre — sikerrel. Amikor az illető a bankjegyet a fehérgyar­mati OTP-ben megvizsgál­tatta, kiderült, hamis. A pénzt a rendőrség lefoglal­ta, s az ügyben nyomozást rendelt el. Két fiatalember június 7-én 10,30 óra körül Nyír­egyházán, a Sóstói útról el­lopott egy személygépko­csit. A rendőrség ' eljárást indított ellenük. Június 5-én egy 15 éves fiú a társaival egy 13 éves tanulót arra kényszerített, hogy vigye őket a lakásuk­ra, s ott számukra 28 ezer forintot adjon át. A rend­őrség a „vezér” ellen eljá­rást indított. Forró nyomon Milliós lértilopás

Next

/
Oldalképek
Tartalom