Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

1992. június 3., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Válaszol az illetékes A jótállási jog Kél sikeres műiét Köszönetét szeretnék mon­dani azoknak, akik kisfiam, Makara Sándor gerincműté- te költségeinek fedezéséhez hozzájárultak. Tavaly az új­ságokban — közte a Kelet- Magyarországban — és a té­vében, hirdetésben kértem, hogy segítsék hozzá a gyó­gyuláshoz. A hat hónapi né­metországi tartózkodás alatt gyermekemen két sikeres műtétet hajtottak végre, még kissé lábadozik. Emberségü­kért, segítőkészségükért kö-- szönetet mondunk elsősorban a Nyírség Konzervipari Vál­lalat, a szakszervezetnek és a személyzeti osztály vezető­jének, az anyagi körülmé­nyek ellenére is segítőkész kolleganőimnek és kollegá­imnak, akik külföldi tartóz­kodásunk ideje alatt is sze retettel érdeklődtek gyer­Képünkön Makara Sándor, a Németországban megmű- tött gerincbeteg nyíregy­házi kisfiú, az ölében ked­vencével, Detti kutyával. mekem egészségi állapota iránt. Köszönetét mondunk még a 15. sz. Jósa András Álta­lános Iskola igazgatójának, tanári karának, a Kereske­delmi Szakközépiskola ta­nárainak és diákjainak, va­lamint annak a nagyon sok magánembernek, akik isme­retlenül is segítettek; válla­latoknak, bankoknak, szö­vetkezeteknek, kft.-nek, az orosi és a máriapócsi egyház- közösségnek. Makara Sándorné Nyíregyháza, Korányi F. u. 32. Uvegkálvária búnkat lejáratni, hogy aztán kereskedő tartsa természe- hazatérjünk az üvegek nagy tesnek, hogy visszavegye tő­részével. Nekünk, ha tetszik, lünk. ha nem, meg kell vennünk a termékkel együtt az üve- Bákonyiné Brátis Zsuzsanna get is, akkor a gyártó vagy a Nyírbátor, Móricz Zs. u. P. Elhordták az erdőt Többször olvastam az új­ságban, hogy egy éjszaka ki­vágtak az erdőből fákat. Győrtelek és Kocsord köz­ség határában nincsen na­gyobb, összefüggő erdő, csak erdősávok, széles fasorok vannak. A két község hatá­rán jön a csengeri vasútvo­nal, mellette erdősáv van, kb. két km hosszú, szélessége néhol eléri a száz métert. Már nagyszüleink Ideje óta itt áll a két falu1 közt; és' a fák azóta szépen' megnőttek nagyra. Ezen a,télen azon­ban úgy megritkítofta né­hány kocsordi faluvégi lakos, hogy már átlátni Kocsordra Győrtelekről. Több esetben magam is elmentem az erdő helyére és láttam, hogy szinte feketél- lett tőlük, épp szorgoskodtak a tüzelő megszerzésén. Min­dennapos vendégek voltak. Az évtizedekig meglévő erdő immár kimúlóban van. de úgy látom, nem keresi senki, senkinek nem hiányzik. Nagy felháborodás és rend­őrségi ügy lett néhány köb­méter ellopott fából, itt té­len egy egész erdőt hordtak el, igaz, hogy a kocsordiakét. De azért nagy kár volt ezekért a szép fákért. Egy újságolvasó Győrtelek (Az írás igaznak mondha­tó — válaszolta lapunknak Jakab Zsigmond, Kocsord polgármestere. Az említett erdősáv'a mátészalkai Krasz- na menti Termelőszövetke­zet tulajdona. A falopásról az önkormányzat már az elő­zőekben többször tájékoztat­ta a téeszt. Két alkalommal a körzeti megbízottal együtt helyszíni ellenőrzést tartot­tak. Tíz ember ellen sza­bálysértési eljárást folytat­tak le. Ök a munkanélküli­séggel, megélhetési nehézsé­gekkel védekeztek, de bár­mennyire is nehéz a család megélhetése, az erdő tönkre­tételét ez nem indokolhatja.) Rögtön intézkedtek Április végén a lakásunk­ban leszakadt a konyhaszek­rény. Elmentem az Állami Biztosítóhoz, ctt nem foglal­koztak a kárbejelentéssel, ál­lítólag a biztosítás ilyenre nem vonatkozik. Aztán el­mentem a lakást építő 3ZÁ- ÉV-hez, mert az ő hibájuk­ból történt. Ügy gondoltam, nem fognak törődni egv le­szakadt konyhaszekrénnyel, de dacára annak, hogy sú­lyos problémákkal küzdenek, pillanatok alatt intézkedtek. Már másnap helyére tették a szekrényt, és rendezték a ká­rok kifizetését, hiszen min­den tányér, pohár összetört. Cselényi Lajosné Nyíregyháza, Fazekas J. tér 18. Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ A tartós fogyasztási cikkek jótállásával, javításával kap­csolatban elég sok a panasz, amellyel olvasóink megkere­sik lapunkat. M. Jolán nyír­egyházi olvasónk BOSS VF 25 típusú fagyasztószekrénye a vásárlástól számított fél év múlva meghibásodott. A szerviz kicserélte a motort, ám három nap múlva a gép hűtése leállt. A benne lévő élelmiszerek többsége meg­romlott. Néhány nap múlva ismét megjavították a fa­gyasztót és olvasónk akkor megkérdezte, hogy kinél je­lentheti be a kárigényt, a szerelő azonban azt mondta, hogy külföldi termékre nem jár kártérítés. A jótállási tájékoztatón ol­vasónk ezt olvasta: Javítási szelvény alapján a vásárlót a jótállási időn belül a hi­bássá vált termék díjmentes kijavítása, vagy ha ez nem lehetséges, kicserélése és ez­zel összefüggő kár megté­rítése illeti meg. de a szerelő szerint — aki egyébként nem töltötte ki a jótállási szel­vényt, mert „annak semmi jelentősége sincs” — ez csak formanyomtatvány. Ha el­fogy az öt szelvény, akkor sem cserélik ki a gépet, ha­nem új jótállási jegyet kap­nak — közölte. Most levél­írónk nem tudja, kinek higgyen, és valójában mik a jogai, lehetőségei. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség tájékoztatta levélírónkat: A fagyasztószekrény jótál­lási jogainak érvényesítésé­nél azt a rendeletet kell al­kalmazni, ami a vásárlás időpontjában volt érvény­ben. A rendelet alapján — amennyiben jótállásos javí­tás történt, a szerviz' köte­les levenni a jótállási jegy­ről a szelvényt, ugyanis a szelvénnyel tudják igazolni a javítások számát. A szel­vényt azonban csak akkor kell levenni, ha jótállásos ja­vítás történt, gondatlanság, helytelen kezelés, használat, túlterhelés stb. miatt bekö­vetkezett hiba esetén a szer­viztől nem lehet megköve­telni a szelvény levételét. 'A jótállásról szóló jogsza­bály egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben öt jótállá­sos javítás történt, ha hato­dik alkalommal is meghibá­sodik az adott tartós fo­gyasztási cikk, azt a vásárig. v kérésére azonos típusú újra kell kicserélni. Az idézett rendelet negyedik paragrafu­sa kimondja, hogy a termék jelentősebb részének cseréje esetén a kicserélt fődarab jótállási ideje újra kezdődik. A szerviz olvasónk esetében akkor járt voina el helyesen, ha a kicserélt motorhoz a ja­vítás alkalmával külön jót­állási jegyet állított volna ki, vagy a jótállási jegyen az erre a célra rendszeresített rovatban rögzíti a fődarab­cserét, és annak időpontját. Jó tudni, hogy a javítási idővel a tartós fogyasztási cikk jótállási ideje meghosz- szabbodik. A Lehel Hűtőgép­gyár Kft. szerződést kötött a Providencia Biztosítóval, a szerződés alapján a garanciá­lis vagy szavatossági meghi­básodásból származó egyéb kárt a biztosító tízezer fo­rintig megtéríti a vásárlónak. Az importból származó fa­gyasztók esetében ilyen meg­állapodásról nincs tudomása a Főfelügyelőségnek. A már idézett 4 1969. (III. 30.) együttes sz. rendelet má­sodik paragrafusa alapján a vásárló a hibás termék meg­javítása, kicserélése mellett a szerviztől, a forgalmazótól kérheti a hibás teljesítés miatt keletkezett kárának megtérítését. Amennyiben nem kapna megfelelő kár­talanítást, a hibás teljesítés­ből származó kárának meg­térítéséhez polgári peres úton kereshet jogorvoslatot. Kosz, bűz, rendetlenség A KGST-piac árnyai Egy egyszerű, hétköznapi dologról van szó, az üveg­visszaváltásról. Szomszédai­mat, barátaimat is érte már bosszúság emiatt. Ugyanis, ha az otthon összegyűlt üve­geket vissza akarjuk válta­ni, az valóságos kálvária. A nyírbátori Szabadság téren lévő ABC-ben ki van írva, hogy sörös, boros, pezsgős stb. üvegeket nem tudnak visszavenni. (Levelem írása­kor nem volt nyitva.) A Bá- tori ABC-ben is hiába áll­tunk sorba, sajnos a sörös­üveget ott sem tudták visz- szaváltani. A Zöldért ABC- ben visszaveszik ugyan az ott vásárolt üveget, de hi­deg zuhanyként értek az el­adónő szavai, hogy máskor a címkét ne mossam le az üvegről, de nem mondta, mi­ért. Sajnos, két olcsó italboltos is elküldött bennünket, hogy sörösüveget ök sem tudnak visszavenni. A mai nehéz helyzetben a hat, vagy tíz forint nekünk is pénz. Néha az üvegek árai elegek lenné­nek egy-két napi vásárlás­hoz. Egyre többen bosszan­kodunk az ilyen egyszerű hétköznapi dolog miatt, nem tudom, hogy az üvegvissza­váltás miért megy ilyen ne­hezen. Amúgy is sok bosszú­ság éri az embereket, miért kell még ezzel is megkeserí­teni a napjainkat, és a lá­Nyíregyháza (KM — TMÍ) — Mint egy zsúfolt tábor, olyan a KGST-piac a megye- székhely északnyugati ré­szén. A tágas téren asztalok­ról, földre terített papírokról, autókról ezerféle portékát kí­nálnak. Bábeli a zűrzavar, lengye­lek, ukránok, románok, er­délyiek, kárpátaljaiak, ma­gyarok, még vietnami diákok is adják-veszik, amit néha távoli országokból hoztak, s amit vinni kell magukkal. Kavarog a tömeg, minden­ki nézelődik, mutogat, alku­dozik. Mindegy, hogy tik­kasztó hőség, vagy maró hi­deg van, talán még éjjel is áll a vásár. Kinőtte önmagát A Tokaj felől érkezőknek Nyíregyháza lompos, koszos arcot mutat. Mindenütt sze­mét és rendetlenség. Rozoga és bűzös füstfelhőt okádó buszok ontják belsejükből a bátyus, degesz szatyrokat ci­pelő utasokat; a vasúti át­járóban néha fél órára is megakad a forgalom. De nemcsak a levegő szennye­zett. Ezren is árulnak naponta a Vásártéren, és hétvégeken húszezren keresik fel gyalog, buszon, autóval. A piaccal átellenben lévő parkolót magánvállalkozó üzemelteti, a sínek mentit nemrég épít­tette meg a Piac- és Város­gazdálkodási Iroda. Ám nem mindenki akar parkolási dí­jat fizetni, a környező utcák­ban keresnek helyet a kocsi­nak, busznak. Ezek az utcák nem parkírozásra valók, de ez nem zavarja a sofőröket. A Kopogó utcában lakókat veréssel fenyegetik, ha szól­ni mernek a széttiport virág­ágyásokért, kidöntött fá­kért és a „Várakozni tilos. Teherautóval behajtani ti­los” tábláknak is nekimen­nek. A közeli utcák lakói tehetetlenül nézik a rongá­lást, védtelenek. A piac kinőtte önmagát. 1989 őszén, amikor hosszas ádáz vita után odatelepítet­ték, senki sem hitte, hogy ez lesz Nyíregyháza legnagyobb üzletelőhelye. Nem vitás, hogy ezrek süllyednének nyomorba nélküle, mert itt még aránylag olcsón vásá­rolhatnak ételt, italt, ruhát, műszaki cikket, miegyebet. Benzint is árulnak, kelendő nagyon, de ha egyszer vala­ki óvatlanul feldöntené a teli kannát, más odahajítaná az égő gyufát, cigerettát... Elzavarják a takarítókat A Vásárteret naponta ta­karítják, rendszeresen fer­tőtlenítik, irtják az elszapo­rodott, mohó rágcsálókat. Nem sok látszatja van a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda igyekezetének. Éjjelre na­gyon sok külföldi árus itt marad, hozzászoktak a no­mád élethez. Az autók mel­lett főznek, mosnak, esznek, szerteszórják a papírokat, üres konzervdobozokat, mű­anyag flakonokat, a piac vé­céjét (pénzért) ritkán hasz­nálják. Bár vendégek ők ha­zánkban, a városban. nem sokat törődnek vele, hosv mit hagynak maguk után. Az üzlet, a megélhetés a fő. A helypénz kifizetésével — sok­szor ezt is nehéz behajtani tőlük — mindent letudnak. A takarítókat pedig álta­lában durván elzavarják a kocsik közeléből, mindenkit tolvajnak hisznek. Így csak akkor lehet összeszedni a hulladékokat, ha végre el­mennek. A rendszeres rendőri fel­ügyelet — amiért az iroda évente 2,8 millió forintot fizet a rendőrségnek — leg­feljebb a vásárlókat nyug­tatja meg, de ezeket az em­bereket ritkán inti óvatosság­ra, össze-visssza marakod­nak egymással, verekszenek is. A környezetvédelem csak álom, amíg az erkölcsök nem változnak, meg kell alkudni a helyzettel. Most már egy­értelmű, jól döntöttek, hogy a piacot a város szélére tele­pítették, a gondokkal aligha tudnának megbirkózni a bel­városban. Igaz, a piac árnya­ival most a környékbeli ut­cák lakóinak is szembe kell nézniük. Mi volna a megol­dás? Európai színvonalat Az iroda nem békéi meg a balkáni állapotokkal. A piac területének agyharma­dát már lebetonozták, jövő év őszig mindenütt beton lesz. — Európai színvonalú pi(, acot szeretnének kialakítani — mondja Hámoriné Rudolf Irén irodavezető. — Az első lépés az aszfaltozás volt az asztalsornál, és a csapadék­víz elvezetésére is szolgáló parkoló kiépítése. Szép kül­lemű, hideg-meleg vizes, fűtött vécé, zuhanyozóépület, több ivókút lesz a piac te­rületén. Egyelőre csak ta­nulmányterv szintjén léte­zik az átriumos, húszszobás motel, ahol megszállhatná­nak az árusok ... Nem könnyű a Vásártérből modern, esztétikus kinéze­tű piacot létrehozni. Ha si­kerül az irodának megvaló­sítani a terveit, remélhető­leg, a környezet védelme is könnyebb lesz. Egyelőre a piac a távol-keleti zsibvá­sárokra hasonlít, ahol lom és szemét között kínálják portékáikat a soknyelvű el­adók. MOLNÁR PÉTERNE, NYÍREGYHÁZA: A terhes­ségi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapját az előző évi kere­set képezi, ön tavaly de­cemberben szült, tehát az 1990. évi keresete az irány­adó. IDŐS PÁL MIHÁLY GS TÓTH GÉZA, KISVÁRDA: A földtörvény 1990. február 14-i módosítását követően a téesz közös használatá­ban lévő, de örökléssel kí­vülállók tulajdonába került földek megváltására nem kerülhetett sor. Az ily mó­don tulajdonjogot szerzők a földel a téesztől bármi­kor kikérhették. A saját tu­lajdonú földterület után nem kell bérleti díjat fizet­ni. MEZEI JÁNOSNÉ, NYÍR­EGYHÁZA: A törvény sze­rint a munkanélküli-jára­dék és a végkielégítés alap­ja a munkajogi átlag. En­nek megfelelően az alapja a kiszámítást megelőző négy naptári negyedév ösz- szes keresete. A végkielé­gítés kifizetésére ezt köve­tően kerülhet sor, tehát nem számítható be az át­lagkeresetbe, illetve nem keresetnek, hanem jövede­lemnek minősül. Hazánk­ban jelenleg minden jöve­delem adóköteles, így a végkielégítés is. Lapunkban — főleg ezen az oldalon — gyakran közöljük a kiszá­mítás szabályait, bizonyára elkerülte a figyelmét. Ha megadta volna a címét, le­vélben postafordultával tá­jékoztathattuk volna. CSONTOS GÉZA, ZÁ­HONY: Az egyéni vállalko­zó korlátlan anyagi felelős­séggel tartozik a tevékeny­ségéért. Ha kontár, ellene a helyi önkormányzatnál le­het szabálysértési eljárást kezdeményezni. Szerkesztői Szenetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom