Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-30 / 153. szám
1992. június 30., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Csőd helyett /lessze még az igazi — Gyakori, hogy az ados vitatja a fizetésképtelenséget, és ezt csak könyvszakértő kirendelésével tudjuk elbírálni. Az is gyakori, hogy a bíróság által tényként megállapított fizetésképtelenséget az adós továbbra is vitatja. Ezért fellebbezést nyújtanak be a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol az ugyancsak nagy munkateher miatt nem ritkán közel egy évig várnak az ilyen ügyek döntésre. A posta is jelentősen hátráltatja munkánkat, a tér- tivevények a küldemények jelentős részénél nem érkezik vissza. Csődöt egyébként január elsejétől 181-en jelentettek, ebből 27 csődeljárási kérelmet megtagadtunk, a hiányosságokat ugyanis nem pótolták. K. M.: — A 35 közzétett felszámolási eljárás befejezésére már senki nem mer jósolni. Miért húzódnak el ennyire ezek az eljárások? E. K.: — A régi nagy felszámoló cégek nem tartják be a jogszabályban előírt határidőket, vannak mekapcsolatos következtetések levonására, de olyan információkat is nyújtanak, amelyekből például a pedagógusok béremelését is meg lehet állapítani. ■■■■■■■■■■■■ kazlakon a megpúpozott pet- rencerudakkal, hogy alig bírtunk felkapaszkodni a járásdeszkákon; a zsákoknál és a mérlegnél, és némelyik zsákba 120 kiló búza is belefért, s nem csupán a mázsára, a mázsáról a szekérre kellett őket rakni, de még bezsákolni a magtárba vagy a padlásra is. Lángolt, lángolt a nyár, s bár ez a hajnal más volt, mint a többi, azért csak beindítottuk a gépet; már a reggeli ideje is elérkezett, amikor esni kezdett az eső. Először csak szemerkélt; reggeli után még bele is fogtunk a munkába, de aztán sűrűn, konokon kopogott; míg el nem verte, por szállt fel az esőcseppek alól, egyszerre mindent elborított az ázó szalma illata, golyva- szőkeséggel játszott az alacsony, lila ég alatt, s az esőben még jobban fénylettek az akácfák zöld levelei. Elnéptelenedett az udvar, a szérű, csak a kacsák, libák szala- doztak vidáman föl s alá; a baromfiak féllábra állva csö- pögtették le farkukról a vizet, behúzódtak a bokrok alá, ólak rejtekébe; az eső mindenre ráparancsolt, s különös némaság ülte meg a tájat, különös visszhangja a monoton esődobogásnak. E lbűvölve az ellentét erejétől, mely lángoló, porfüstös napjaink s a váratlan esős idő között feszült, zsibbadtan heverész- tünk erre-arra, ponyvák, pajták, kazlak rejtekében; csak a bandagazda ácsorgott gondterhelten a verandán; a monoton esőben arra gondoltam: ez a nap ide vagy oda, egy hét múlva vége a csépiesnek, s én bezsákolhatom első felnőtt-keresetemet az udvarunkba; jöhet az ősz, jöhetnek e méglilább alkonya- tok, hetes esők — ezt a váratlan nyári napot senki sem veheti már el tőlem: amikor, mint pihenő állat, szabadon és boldogan heverésztem, s más dolgom sem volt, mint mélyre szívni a szénapajta lányszagú illatát. felszámolás gyénkben is olyan cégek, amelyeket két év után sem sikerült még felszámolni. A megyében a felszámolási eljárások lefolytatására engedélyt kapott négy felszámoló iroda jelentősen meggyorsíthatja a munkát. A csődeljárások közül is mindössze egy fejeződött be érdemben, az érintett gazdálkodó szervezet a hitelezőivel abban egyezett meg, hogy vagyonának kijelölt részét meghirdeti eladásra és a befolyt pénzből kifizeti adósságát. — Ha a csődegyezségben résztvevő adós a meghatározott időpontig nem fizet, a hitelezők azonnal megindíthatják ellene a felszámolási eljárást. Az egyezségi tárgyalásokról szóló értesítéseket az új ügyfélfogadási rend szerint hétfőtől csütörtökig 8—12 óráig lehet leadni a gazdasági bíróság irodájában. Ha a csődtörvényben meghatározott tájékoztatást az adós a meghatározott időn belül elmulasztja beküldeni 50 ezer forint bírságot fizet. Több olyan cég is van a megyében, amely ugyan eredetileg csődöt jelentett, de a csődeljárás lefolytatása illetve a moratórium idejének igénybevétele nélkül maga kérte, hogy a csődeljárást felszámolássá alakítsuk át. K. M.: — Sokat vitatott, a csődbüntett fogalma. Ön jelentett-e már fel valakit csődbűntett vétsége miatt? E. K.: — Munkatársaimmal együtt eddig senkit nem jelentettünk fel. A fenyegetettség egyelőre csak a jogszabályban él a gyakorlatban nem. Jelenleg nincs olyan intézmény, amely megbízható vizsgálatot folytatna vagy adatokkal rendelkezne arról, hogy a gazdálkodó szervek minden esetben csődöt jelentettek volna akkor, amikor lejárt tartozásaik meghaladták a 90 napot. Úgy gondolom a gyakorlati tapasztalatok számának növekedésével e tekintetben is előbbre fogunk lépni és a csőd valamint a felszámolási eljárásokban rendszeresen résztvevők egymás munkáját segítve ki fogják alakítani a gyakorlatot ezen a téren is. Törvényértelmezés A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyv értelmezésére, feldolgozására szervez tanácskozást a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. Július 3-án délelőtt 10 órakor a megyeháza nagytermében dr. Dudás Ferenc, a Belügyminisztérium közigazgatás-fejlesztési főosztályvezetője és Fehér József, ■ a Közalkalmazottak Szakszervezetének ügyvezető elnöke tart bevezető előadást, ezután konzultáció következik. HA TRAKTOR NINCS... Napkoron Lekli István kedvenc segítőtársával műveli a földjét. . BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Nézó'(pon^ Fityisz! Cselényi György T udom, sokan kerülhetnek önhibájukon kívül anyagilag nehéz, sőt szinte kilátástalan helyzetbe, s rajtuk lehetőség szerint segíteni kell. Mégis úgy gondolom, többen, mielőtt különböző pénzügyi lépésre szánják el magukat, nem ártana, ha elgondolkoznának. A minap Nyírbátor közeléből egy, az igazában túlságosan magabiztos férfi kereste fel szerkesztőségünket. Fennhangon panaszolta, neki a helyi önkormányzat nem adott segélyt. — Foglalja írásba! — kiáltott a polgármesterre. Az illető hivatalos iratokat mutatott, melyek alapján kirajzolódott a probléma. A rokkantnyugdíjas férfi valamelyik rokona házépítéséhez kölcsönt vett fel, melynek visszafizetéséhez a barátunk kezességet vállalt. De mivel a hozzátartozója a hitelt nem törlesztette, a pénzintézet a nagyhangú kezesnek is benyújtotta a számlát. Ez utóbbi gondolta: semmi probléma, hiszen a mechanizmus igen egyszerűen működik: az önkormányzattól rendszeresen segélyt követelek, s így a felvett hitelt valahogy csak visszafizetjük. Azt hiszem, az önkormányzat illetékese ekkor mutathatott fityiszt. A panaszos valamelyik országos hatáskörű szervnek akart írni annak reményében: hátha az az ön- kormányzatot a felelőtlenül felvett személyi hitel, illetve kezességvállalás finanszírozására kényszeríti. Tartok tőle: nem teszi meg! Ugyanis itt az ideje, hogy mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér, s ki-ki a pénztárcájának és egyéb tehetségének megfelelő terheket vállaljon magára. Gondolom, az önkormányzatok segítenek, amiben tudnak, de a könnyelműen gondolkodó és viselkedő állampolgárok által benyújtott ultimátumoknak, fenyegetőzéseknek lejárt az idejük. Szerintem, segély adható, de az sehol nincs előírva: azt annyiszor kötelező juttatni, ahányszor a mellét ok nélkül döngető állampolgárnak a hivatalt eszébe jut felkeresni. Helyi adó Amikor megszületett a parlamentben a döntés a helyi adók bevezetéséről, az önkormányzatok többsége úgy vélekedett: van elég teher az emberek nyakán, nem szaporítják helyi adókkal is tovább gondjaikat. Ehhez képest sok, a 228 településhez képest pedig kevés, hogy 1992-ben 75 ön- kormányzat vezetett be helyi adót. Előzetes becslések szerint még az idén várható, hogy újabb önkormányzatok döntenek így, s 1993-tól a települések 80 százalékában bevezetik. Sok helyen gondot okoz az adóügyek feldolgozása, ezért számítógépes rendszert vezetnek be. Eddig 84 önkormányzatnál vitték gépekre az adatokat, de a TÁKISZ segítségével jövőre újabb önkormányzatok gépesítenek. Ennek előnye, hogy ha az állampolgár bemegy az adója felől érdeklődni, a gépen pillanatok alatt megjelenik kötelezettsége, túlfizetése, netán tartozása. Kommentár A föld műveléséért Galambos Béla M érvadó becslések szerint akár 600 millió forint is „ ütheti” a megye — százhetvenkilenc támogatható településén élő — földhasználóinak ,,markát", ha élnek egy most megjelent kormányrendeletben közzétett támogatási lehetőséggel. Az elmaradott vidékek fejlesztését és munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásról e hónap 16-án adta ki, 97/1992 számú rendeletét a kormány. Ebben, megyénk településeiből százhátvanki- lenc olyat jelöltek ki, amelyeknél a külterületi szántóföldek átlagos aranykorona értéke hektáronként nem haladja meg a 17-et. Ezeken a településeken mező- gazdasági földhasznosítást elősegítő támogatást igényelhetnek a magánszemélyek és az üzemek, a május 31-i területi adatok alapján. A támogatás a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágú külterületek mezőgazdasági ha- szonosítására igényelhető — szolgált a részletekkel a megyei Földművelésügyi . Hivatal — s a gyep kivételével, ahol 500 forintot tesz ki, i 1900 forintot jelent hektáronként. A támogatási, qsz- szeget, amely 5000 négyzetméter terület nagyságtól fölfelé jár, egész hektárra kerekítve számolhatják el a magánszemélyek, s ezzel az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságához kell fordulniuk. Csatolni kell azonban egy igazoló adatlapot, amelyet a helyi önkormányzatok állítanak ki. Ehhez pedig az igénylőnek be kell mutatni: ha tulajdonosa a földnek, az általa használt terület tulajdonlapját; ha bérlő, a bérelt területek földbérleti szerződését; és végül, ha háztáji-, vagy illetményföldről van szó, a területet juttató gazdaságtól beszerzett igazolást. A támogatás természetesen csak a mezőgazdaságilag művelt, illetve szabályosan ugaroltatott területek után jár, amelynek ellenőrzését a földvédelmi törvény értelmében a Földhivatal illetve a Földművelésügyi Hivatal látja el. Ezekre a területekre viszont jogosan igényelhető. Bár egyénenként nem olyan jelentős összegről van szó — nagyüzemeknél természetesen más a helyzet és vannak sok-sok hektáron gazdálkodó magángazdák is — , azért arra mindenképp alkalmas, hogy a tulajdonos földadóját (ha van), vagy a bérlő bérleti díját, mérsékelni tudja. A megyére számolt 600 millió pedig már nem kevés. Csanády János: ESŐ VERI A PONYVÁT j* nyár az őszt megélőiéit gezte egy-egy boron- gós nappal, hosszabb esővel: első dolgunk volt — a félig bontott asztagot odahagyva, azon úgy sem lehet segíteni — ponyvát húzni a cséplőgépre; hatalmas asz- tagponyvát, mely minden alkatrészét, de főleg az égre tá- togó etetőállást, dobot betakarta. Előfordult, ha volt mivel, az asztagot is letakartuk, hogy az eső elálltával azonnal folytathassuk a cséplést. Amerre a szem ellátott, szederfák, szilvafák, kerítések, ólak, istállók és pajták, szalma és szénakazlak, csutaboglyák' a hatalmas parasztudvarokban, szérűkben — s föléjük egészen alacsonyra ereszkedett az ég, a szürke felhőbo- rulat; tyúkok, kacsák, galambok, verebek elcsendesedtek, bár a kacsák, megesett, vidáman hápogva szaladgáltak az esővert udvaron, viritykoltak a pocsolyákban. Az édesalma- fát megvámolva mi is elhúzódtunk, előbb csak a gép alá, a polyvalyukba; verte az eső a ponyvát, dobolt a fejünk felett, az asztagot a gép mellett még némiképp védték a föléje hajló akácfák, de aztán azok is átvizesedtek, apró le- vélpénzeikről kövér ezüst- cseppek cseperésztek. A nedvesség mindent átitatott, fejünk fölött a ponyvát is — odahagytuk hát rejtekünket, ki az istállóba, vagy a fészerbe, vagy a pajtába vette be magát — lassan szétszóródott az egész nép, csak a bandagazda állt gondterhelten a ház tornáca alatt, talán pipázott, s a felhőket latolgatva mondott valamit a gazdának. Ami nekik gond, nekem öröm volt, de — úgy vettem észre — mind a többieknek is. Tartott a nyár, lángolt erősen már vagy két hete szakadatlanul; s mi pitymallattól előfordult, hogy este nyolcig, kilencig egyfolytában a dohogó, golyvát, szalmát és sűrű port ontó gép mellett, a golyva- és törekluknái, az asztagön kurta vasvellákkal, az emelkedő láthé Csaba Nyíregyháza (KM) — A )Slatok csak részben válik be, nem csőd —, hanem okkal inkább felszámolási ullám söpört végig a me- yénkben is. A részletekről tőss Károlyné dr.-t, a me- yei bíróság gazdasági bioját kérdeztük. K. M.: — Valóban több a megyében a felszámolási eljárás, mint a csődbejelentés? E. K.: — A megyei bírósá- jon 1990 májusától idén július 16-ig 511 felszámolási el- árást indítottak be, ebből erre íz évre 292 jutott. Ezekből I63 befejeződött, de nem elszámolással, hanem például hiánypótlás elmulasztása, vagy a tartozás kifizetése miatt megszüntettük az elja- 'ást. Csupán 35 felszámolási eljárás jelent meg a Magyar Közlönyben vagy a Cégközlönyben. Ennek oka egyrészt a sok elutasítás vagy a megszüntetés, másrészt az előkészítési eljárások elhúzódása. Elemzés Négyszáznyolcvanhat intézmény és önkormányzat költségvetését összesítették az elmúlt hetekben a TÁKISZ szakemberei, s készítettek olyan elemzéseket, amelyek alkalmasak a gazdálkodással Tárca hhhhhbb
