Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. június 25 Tüskés sarok Csak lőnek, lőnek... Balogh Géza ß ajban a magyar könyvkiadás, filmforgalmazás. Rettenetesen megnőttek a költségek, a vásárlók pénztárcája pedig egyre soványabb. Egy-egy vala­mirevaló könyvet kétszáz forint alatt ma már nem­igen lehet megkapni, a mozijegyek ára is lassan egy kerek százas. Ám milyen könyvet, fil­met lehet eladni ennyi pén­zért? Voltaire-t, Kosztolá­nyit, Turgenyevet aligha, az úgynevezett művészfil­mekről pedig jobb ha nem is beszélünk. Mit tesz te­hát a kiadó, a filmforgal­mazó? Olyan műveket dob piacra, melyekre vevőt ta­lál. Elöntötte hát az orszá­got a rengeteg háborús témával foglalkozó könyv, film, melyekben semmi sem fontos, csak maga „story”. Folyik hát a vér, záporoznak a golyók, s a győztesnek — óh, milyen ismerős! — mindig igaza van. Eszembe jut a boldog gyermekkor, meg a híres pályi mozi háborús filmára­data, ahol a szovjet kato­nák csak győznek, csak győznek, csak győznek. Nézem a mai filmeket, ol­vasom a mai háborús köny­veket, s eszembe jut a régi idők halhatatlan mondása: ,,Nézzétek már! Ezek nem is töltenek, csak lőnek...!” Ott a gaz német katona vérében fetrengve könyörög életéért a szovjet partizánhoz, itt meg a bitang tupamaró, a sunyi vietkong, az elvete­mült KGB-ügy nők fohászko­dik a hős francia, angol, amerikai kommandósokhoz. Akiket most a percen riasz­tottak, hogy veszélyben a szabad világ...! Akik ugyan éppen lazacra horgásznak, a szomszédos virágkertész feleségével enyelegnek, szokásos, hétvégi golfbaj­nokságukat vívják, de most, hogy hívja őket a köteles­ség, nyomban helikopterre szállnak. Nyakukban a lézer- fegyver, övükben az ultra­hangos gránát, s jaj az ellen­ségnek! S jaj nekünk, itt Magyar- országon... Ahol az utóbbi egy-két évben végre azt hit­tük, hogy megszabadultunk a kötelezően ünneplendő hősöktől. Tévedtünk. Itt van­nak az újabbak, akik nem is töltenek, csak lőnek — ... s persze állandóan győz­nek. S még azt mondják, itt vál­tozott valami. Mindenféle AUTÓBUSZKIRÁNDU- LÁST szervez a Mozgáskor­látozottak Egyesületének nyírbátori csoportja. Főbb ál­lomások: Vásárosnamény, Szatmárcseke, Túristvándi. Indulás 27-én reggel nyolc órakor a nyírbátori OTP előt­ti parkolóból. Érkezés: dél­után négy, öt óra körül. A korábban jelentkezetteken túl korlátozott számban még várnak útitársakat. FOGADÓÓRA. Dr. Ta­kács Péter országgyűlési képviselő június 26-án, pén­teken öt órától fogadó­órát tart a nyíregyházi pol­gármesteri hivatal képviselői irodájában. FEDICS MIHÁLY mese­gyűjtő nevét viseli az a nép­meséi tábor, amely a napok­ban zajlik Nyírbátorban az Éltes Mátyás Általános Isko­lában. Témája: a népmese és a drámajáték szerepe a nevelésben. HONVÉDSÉGI ügyfélfo­gadás ma a mátészalkai pol­gármesteri hivatalban lesz reggel fél nyolctól déli tizen­két óráig, amelyet a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Hadkiegészítő Parancs­nokság városi katonai fő­előadója tart. Gratulálunk Hetvenöt éves a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium. Ebből az alkalom­ból évkönyvet jelentettek meg, amely egyrészt a jelent tükrözi — bemutatva taná­rait, diákjait, végzőseit —, s végül szól a jövő terveiről is. A majd háromszáz fotó­val illusztrált évkönyv elő­szavában Nyíregyháza pol­gármestere, az iskola egy­kori diákja, Mádi Zoltán buz­dít másokat is hasonló számvetésre. Rendezvények Mozi Kiállítások KRÚDY MOZI: Ice Baby. Előadás: 16, 18 és 20 óra­kor. BÉKE MOZI: Őrült szafári. Előadás: 16, 18 és 20 óra­kor. VIDEOMOZI: Lady Skorpió. Előadás: 9.30, 11.30 és 14 óra. Farkasokkal tán­coló. Előadás: 16 és 19 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: A hegylakó visszatér. Elő­adás: 21 óra. KISVÁRDA: Megcsalatva. NAGYKÁLLÓ: Nikita. MÁTÉSZALKA: Utánunk a vízözön. NYÍRBÁTOR: Tini nindzsa teknőcök 2. A trutymó titka. VÁSÁROSNAMÉNY: Dinasztiák harca. ZÁHONY: nincs előadás. Nyírbátorban a Báthory István Múzeumban Gádor Emil festőművész tárlata te­kinthető meg hétfő kivételé­vel naponta 8—18 óráig. A nagykállói városi könyv­tár kiállítótermében látható Kaibás Éva Katalin festő­művész kiállítása. A nyíregyházi Városi Ga­lériában a XVI. Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái alkotótelep leg­jobb alkotásait mutatják be. A tárlat július 31-éig tekin­thető meg. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett két idősza­ki bemutató nyílott. Sok lát­nivalót kínál a Nemesi lakás­belsők a XIX. században, il­letve a Magyarok és lengye­lek a történelem sodrában című kiállítás. A kisvárdai Rétközi Mú­zeumban Erdélyi népviselet címmel nyílt kiállítás. Ugyanott Barkóczi Vera és loan Anghel Negrean nagy­bányai képzőművészek tár­lata is látható. Orvos kontra önkormányzat? Küszöbön az egészségügy reformja (1.) Nyíregyháza (KM) — Július 1. nevezetes dátum a magyar egészségügy történetében, mivel ez az a nap, amelytől hi­vatalosan is biztosítási alapra helyeződik az egészségügyi alapellátás. Ez pedig azt jelen­ti, hogy ingyenes gyógyítás­ban csak azok részesülnek, akik után egészségügyi bizto­sítási járulékot fizetnek a tár­sadalombiztosításnak. Július 1. tehát az első lépcső, a re­form további részei folyamato­san, a későbbiekben várhatók. Milyen gondokat, feladatokat jelent mindez, s hogyan birkóz­nak meg új teendőikkel az orvo­sok? Erről beszélgettünk dr. Bartha Tiborral, Nyíregyháza egészségügyi alapellátási igaz­gatóságának orvosigazgatójával. — Az egészségügy reformján belül elsőként az alapellátásban lesznek változások, azáltal, hogy a biztosított személy érvényesí­tett betegbiztosítási kártyájával szabad akaratából orvost vá­laszthat, s hogy az orvos teljesít­ménye után kapja a bért. Célsze­rű az eddigi információkkal ellen­tétben mihamarabb orvost vá­lasztani, a kártyákat érvényesít­tetni és leadni. • Eddig azt hallottuk, rá­érünk vele, amíg megbeteg­szünk. — Tévedés, hiszen július else­je után az orvos csak akkor írhat fel gyógyszert a betegnek, ha megbizonyosodik arról, hogy biz­tosított, tehát ő vagy munkáltató­ja fizeti a TB-járulékot. • Köteles-e az orvos min­den nála jelentkező pácienst betegévé fogadni, s hogyan alakul az orvos és az önkormá­nyzat eddig sem mindig felhőt­len viszonya? — Az önkormányzati törvény értelmében a település önkor­mányzata felelős az ott élők egészségügyi ellátásának bizto­sításáért, az ő feladata, hogy az ehhez szükséges feltételeket Dr. Bartha Tibor ELEK EMIL FELVÉTELE megteremtse: rendelőt adjon, or­vosról gondoskodjon. Ugyanak­kor az orvos területi ellátási kö­telezettséget vállal, hiszen min­den állampolgárnak kell vala­mely orvoshoz tartoznia, ellátás nélkül egyetlen biztosított sem maradhat. A régi körzetekhez hasonló területi ellátási kötele­zettséget vállaló július 1 -jétől há­ziorvosok tehát a körzetükhöz tartozók kártyáját továbbra is kö­telesek elfogadni, a más körzet­hez tartozóét azonban már fon­tolóra vehetik. — Az önkormányzatokra is számos feladat hárul: a törvény értelmében kötelesek biztosítani a háziorvosi ellátás tárgyi feltéte­leit, s ezen az orvosi műszerek, valamint a rendelő biztosítását értjük. A működtetés, tehát az orvos és az önkormányzat kapc­solata azonban már külön szer­ződés témája, s e területen két variáció létezik. Egyik, amikor az önkormányzat ingyen engedi át az orvosnak a rendelőt, s ez esetben a festéstől a műszerpót­lásig mindent az orvos fizet. Ha viszont az önkormányzat a ren­delőt bérbe adja, s térítési díjat kér érte, akkor a testület felel a rendelő zavartalan működteté­séért. Bármely variációt választ­ják az érintettek, rendkívül fontos tudnivaló, hogy az önkormányzat szakmai kérdésekbe nem szól­hat bele, az ő feladata kizárólag a lehetőségek megteremtése marad. • Ez azt is jelenti tehát, hogy a rendelőkben történte­kért, az ellátás színvonaláért, netán a rendelési időért sem felelős? — Pontosan azt jelenti, hiszen mindezekért kizárólag az orvos felel. Előírás az, hogy a rendelé­si idő mértékét úgy kell az orvo­soknak meghatározniuk, hogy az a megfelelő szakmai színvonal ellátására elegendő legyen. Ezen túl a folyamatos ellátás ér­dekében ügyeleti rendszert kell szervezni, mely garantálja, hogy a betegek háziorvosuk rendelési idején kívül is megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek. A re­form lényege éppen az, hogy az orvosok nagyobb feladatot és lehetőséget, de nagyobb sza­badságot is kapnak, s önállósá­guk minden eddiginél nagyobb lesz. • A megye tisztiorvosai kö­zelmúltbeli beszélgetésükön például attól is tartottak, hogy egyes önkormányzatok esetleg — saját elképzeléseik kikénys­zerítése érdekében — mondjuk a bérleti díjjal tartják majd sakkban az orvosokat. — Ez szóba sem jöhet, hiszen a bérleti díjat a társadalombizto­sítás fizeti. A szerződés komoly dolog, mi már többször is tár­gyaltunk a részletekről, s még mindig nincs köztünk egyezség. Bizonyos fokig érthető, hogy az orvos és az önkormányzat is bi­zonytalan, hiszen teljesen új, amiről dönteni kötelesek. Á szerződést kötő orvosnak ter­mészetesen minden informác ra szüksége van, tudnia ki hogy rendelőjének költségei r lyen tételekből t( vödnek öss: Piaci alapon tehát semmiképp nem adhatja ki az önkormány: a rendelőt, csakis abban az es- ben, ha az illető orvos nem v latja a területi ellátási köteleze séget, tehát azt, hogy fogadja korábbi körzetéhez tartozó be geket. Gondot okoz, hogy m nincs meg az új egészségügyi társadalombiztosítási törvény, azonban egyértelmű, hogy szakmai jellegű kérdések ne az önkormányzat, hanem a tie tiorvosi szolgálat hatásköré tartoznak. • Sem az önkormányzatc sem az orvosok dolgát ne könnyíti, hogy a különbö rendeletek késve jelenn meg, ráadásul esetenként vie szamenőleges hatállyal is m dosulnak... — ... épp ezért nem árt ti niük az alapellátás orvosain; hogy az önkormányzatokkal k tendő szerződéseket előzetes alaposan tanulmányozniuk kell nem felejthető az sem, hogy TB által javasolt szerződésmir lehetőséget ad arra, hogy a t< mészetszerűleg sok ideiglen adat birtokában megkötött szí ződést 30 napos határidővel ak ebben az évben is felbonthass az orvosok. Nagyon is elképz hetőnek tartom tehát, hogy ; ma az önkormányzattal vagy tézménnyel ma még alkalmazc ként köt szerződést, az az ő folyamán az újabb informáci hatására másképp gondolkod s vállalkozóként vállal a gyóg tásban munkát. Az önkormár zattól ez esetben is maximé segítséget kell kapnia, hisz ekkor is az adott település adott terület betegeit gyógyí az orvos. Következik: Csúcsforgalom rendelőkben Szappanbuborékgyártás oviséknál. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Táborozás Csángóföldön Nyíregyháza (KM — Kállai J.) — Rendben alakulnak annak a Csángóföldön (Románia) szer­vezendő tábornak az előkészí­tő munkálatai, melyet a Szat­márnémeti MADISZ és a Szent- Györgyi Albert Társaság kez­deményezett. A július 20-tól 30-ig működő sátortábor telephelye a Bákó (Bacau) megyei Lujzikalagor moldvai csángó falu közelében lesz. Ezen a kis településen, de a környező falvakban sem találni már magyar tanítót, katolikus papot, és a helybéli gyerekek többsége is csak románul be­szél. A tábor életre hívói, elindítói kívánnak lenni egy folyamatnak, melynek során a csángó magyar gyerekek megtanulnának ma­gyarul írni és olvasni, az őket oktatók pedig munkájuk közben megismerkedhetnének távolra szakadt rokonaink ősi kultúrájá­val. Az előkészítő munkálatokból kiveszi a részét a nyíregyházi Városi Művelődési Központ. Mint arról lapunkat tájékoztatták, Nyíregyházáról és megyénl« más településeiről eddig töbt mint húszán — óvónők, tanító­nők, egyetemi és főiskolai hall­gatók, lelkészek, népművelői« és gazdasági szakemberek — jelentkeztek, s velük együtt £ táborban mintegy 60—70 főny szakember — Budapestről Debrecenből és Szekszárdró — fog részt venni a közös munkában. A kulturális misszió mellett £ szervezők szeretnék a vendé gül látó falut anyagilag is támo­gatni. Ezért indítványoztál« egy segélyakciót, melynek keretében július 10-ig várjál azok jelentkezését, akik hasz­nált ruhával, cipővel, takarók­kal tudják segíteni Lujzikalagoi polgárait. Szívesen veszik, h£ az adományok között mese­könyvek, olvasókönyvek, ké­pes bibliák is lesznek. A felajánlott darabokat £ nyíregyházi Városi Művelődés Központban — az információ- szolgálatnál — veszik át na ponta 8-tól 19 óráig. A tárgyalóteremből Rablók a személyvonaton Ügyeletek Nyíregyháza (KM — CS. GY.) A bűn- cselekmények, s azon belül is a vona­tokon elkövetett rab­lások elszaporodtak, az embe­rek nagy része akkor boldog, ha a vagonokban jócskán akad, ráadásul nem félelemkel­tő útitárs. A következőkben egy kéjuta­zásnak aligha nevezhető esetet ismertetünk: R. József, R. Miklós és R. Gyula tavaly májusban munkát keresni Budapesten voltak. Mivel nem kaptak (rajtuk), ezért május 15-én hajnalban a postavonattal hazaindultak. Pechére velük egy kocsiban utazott S. Ferenc, aki előzőleg a fővárosi Bosnyák té­ren ezer darab paprikát vásárolt. A férfi az áruját részben a táská­jában, részben a zsákjában tar­totta. S. Ferenc az álmából Téglás állomásnál ébredt fel és sajnos, a kocsiban rajta kívül már csak a 3 büntetett előéletű férfi volt. A balhé kitörése nem is váratott sokáig magára. R. Miklós S. Ferenctől paprikát kért, de nem kapott. Ekkor nyitott zsebkésével odament R. József, s a paprikás zsák oldalát ki akar­ta vágni. A tulajdonosa rászólt: ne tegye, mire R. József a kés­sel S. Ferenc felé csapott. Ez­után R. Miklós a zsákot levette a csomagtartóról, kibontotta és R. Gyulával együtt összesen 223 darab paprikát a diplomata tás­kájukba, illetve a szatyrukba rak­tak. Közben R. József a késsel mindvégig S. József mellett állt, aki talán jól tette, hogy nem tanú­sított ellenállást. Miután R.-ék a nyíregyházi vasútállomáson a vonatról le­szálltak, a sínek mentén a repü- lőhíd felé vették az irányt. S. Fe­renc pedig értesítette a rendőr­séget,. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a csoportosan elkövetett rablás bűntettéért R. Józsefet 5 év, R. Miklóst 3 év 4 hónap, míg R. Gyulát 3 év 10 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Sürgős esetekben e megyei rendelőintézet­ben (Nyíregyháza, Bocs­kai u. 73.) látják el a fel­nőtt és gyerekbetegeket este 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógyszertál Nyíregyházán a Szabad­ság tér 1. sz. alatt este fél 8-ig kereshető fel. A nyíregyházi állatkór­házban naponta rendelé­si időben (7.30-tól 1£ óráig) ellátják a megye területéről beszállított állatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom