Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. június 18., csütörtök Az ewkazak kárpótlása A gyilkos köztük van? A nagy port kavart bűneset feltételezett elkövetői: Hel­muth Frodl bécsi filmproducer, dr. Pesti Gábor osztrák— magyar állampolgárságú üzletember és Bica Novakov dél­szláv szépség. Pénz puskára A feketemunka ellen Szigorúbban ellenőrzik a munkanélkülieket Budapest (MTI) — Min­denki egyetért azzal, hogy az egyházakat valamilyen mó­don kárpótolni kell az el­kobzott javakért, és meg kell teremteni a felekezetek mű­ködési lehetőségeit. Azonban az erről szóló törvény — amelyet az ellenzéki pártok a [ parlamenti vita alatt tá­madtak — nem vesz figye­lembe „alapvetően fontos ér­dekeket” és nem garantálja a világnézeti esélyegyenlősé­get. Mindez az egyházi in­gatlanok visszaadásának ta­pasztalatairól rendezett fó­rumon hangzott el, amelyet a Baloldali önkormányzati Szövetség, a Pedagógus Szak- szervezet, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete és a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szerve­zett a fővárosban. Pokomy Zoltán, a PDSZ szóvivője az MTI-nek el­mondta: az egyházak kár­pótlásáról szóló törvényt módosítani kellene. A ta­pasztalatokról szólva hang­súlyozta, hagy az egyházak még akkor is visszakaphat­ják az iskolákat, ha nincs kellően felkészült pedagógus- gárdájuk, nincs oktatási programjuk, vagy nincs meg­felelő forrásuk az intézmény üzemeltetésére. Pokorny Zol­tán szerint több esetben az egyházak világnézeti alapon szelektáltak a pedagógusok közöitt, pedig ezt tiltja az al­kotmány is. A fórumot rendező négy szervezet elfogadott egy nyi­latkozattervezetet. A doku­mentum kimondja, hogy „minden olyan településen, ahol az egyházak ingatlant igényelnek vissza — a helyi önkormányzatok közremű­ködésével —, hívjanak élet­re társadalmi fórumot”. Budapest (MTI) — Sem a honvédelmi tárca, sem pedig az Országgyűlés honvédelmi bizottsága nem támogatja, hogy a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány miatt a honvédségtől idén az év vé­géig 4—6 milliárd forintot el­vonjanak — egyebek között ez derült ki a honvédelmi bi­zottság szerdai ülésén. A minisztérium az idei 59,5 mil­liárdos költségvetéssel szem­ben jövőre 75 milliárd fo­rintot tairt szükségesnek a honvédség működőképessé­gének fenntartására a meg­felelő szintű hadrafogható­ság érdekében. A fejleszté­sekre külön terv, s külön költségvetés készül. Budapest (ISB) — Scham- schula György keddi parla­menti sajtótájékoztatóján be­jelentette, hogy a munkaügyi tárca szigorítani kívánja a munkanélküli-segélyen lé­vők ellenőrzését. A megvaló­sítás módjáról kérdeztük az államtitkárt. — Mivel a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény mó­dosítása nincs napirenden — azaz a jogosultság megálla­pításának a feltételei a közel­jövőben nem változnak —, más módon kéll visszafogni a pazarló ellátást — kezdte a válaszát. — A jogosultság alapját továbbra is a mun­kaügyi központokban történő regisztrálás, mint ténymegál­lapítás adja. Sokan vannak azonban, akik a folyósítás ideje alatt feketemunkát vállalnak, egyéb be nem val­lott jövedelmük van, illetve nem működnek együtt a munkaügyi központokkal, te­hát törvénysértő módon jár­nak el, s így elveszítik a jo­gosultságukat. Tőlük ezentúl megvonják a munkanélküli- járadékot. Ahhoz, hogy a törvénysér­tő eseteket felderíthessék, nö­velni kell az ellenőrök szá­mát, s gyakoribbá kell tenni az ellenőrzéseket. A munka­ügyi tárca az ellenőrzések során együttműködik majd a munkaadói érdekvédelmi szervezetekkel a feketemun­ka és az illegális foglalkoz­tatás kiszűrése érdekében. Megpróbálják felderíteni az országban engedély nélkül munkát vállalókat, s kiszorí­tani őket a munkaerőpiacról. Kormányátalakítás vakáció előtt VfiSZGlfCS SkCÍÓK Időzavar és pártpolitikai sutaság rántják az összképet A YÁB vezetőjének levele Krecz Tibor Budapest (ISB) — Állam­titkán helycserék, egy több hónapja betöltetlen minisz­teri posztra történt jelölés — a kormány akár nyugodtan várhatja a nyári szabadsá­got, megoldódtak a legsür­getőbb problémák a kabinet háza táján. Írásunk azokat a körülményeket taglalja, me­lyek arra engednek követ­keztetni, hogy a személyi változások után mégsem le­het nyugalmas időszakot jó­solni. A mostani személycserék közül parlamenti körökben Pusztai Erzsébetnek a nép­jóléti tárcához történt javas- lását kíséri a legkedvezőbb visszhang. Az MDF-es kép- viselőasszony határozott, ám toleránsnak is nevezhető né­zeteket hangoztatott a ter­hességmegszakításról folyó vita első szakaszábain, közel másfél évtizedes orvosi gya­korlattal rendelkezik, aktív szakbizottsági munkát vé­gez. Pusztai Erzsébet Kele­men Andrást váltja a politi­kád államtitkári poszton, aki a külügybe kerül hasonló megbízatással. A több nyel­ven beszélő pszichiáter kép­zettségű kormánytag kedve­ző referenciát vihet magá­val, vitalkultúráját az ellen­zék is becsüli. Vele kapcso­latban talán az egyetlen kér­dés: hogyan fogadja majd a nemzetközi diplomáciai kar a színrelépését, elődjének bukásaként, vagy Kelemen András tehetsége jutalma­ként értékeli azt? Valóban, bukott-e Katona Tamás? Ha anra emlékezte­tünk, hogy külügyi államtit­kárként időnkénti megjegy­zéseivel alkalmat adott a sajtónak minisztere megcsip- kedésére, akkor akár azt is gondolhatnánk: Jeszenszky Géza megszabadult egy kel­lemetlenkedő politikustól, s vélhetőleg egy fegyelmezet­tebbet „kap” cserébe. Más eredményre juthatunk azon­ban, ha Katona Tamás új megbízatása felől közelítjük meg a dolgot. A sármőr kül­lemű és stílusú politikus a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkára lesz, s tájékoztatáspolitikai fela­datokkal bízzák' meg. Általá­ban mondható, hogy a kor­mány, egyáltalán a tágaíbb értelemben vett végrehajtó hatalom csak profitálhat ab­ból, ha a soros belpolitikai összecsapásokról sikerül az érdemi gazdaságirányítói vagy közigazgatási tevé­kenység felé terelni a köz­vélemény figyelmét. E stra­tégia kidolgozásán túl nem lesz haszon nélküli Katona Tamás diplomáciai tapaszta­lata a hazánkról a külföldi sajtóban megjelenő kép be­folyásolásában. Nem politi­kai jellegű problémát említ­ve kell megjegyezni, hogy a hazai környezetvédelmi ha­tóságok minden vizsgálati eredménye és erőfeszítése ellenére például a kontinens nyugati felén meg-meg jel en­nek olyan publikációk, me­lyék szerint a Balaton vize káros az egészségre, így je­lentősen osöfcken a hazánk iránti idegenforgalmi érdek­lődés. Katona Tamás megbí­zatásának további vonatko­zása lehet önmagában az a tény, hogy a kormány tájé­koztatáspolitikájának irá­nyítása a politikai államtit­kári szintre emelkedett. Minden megelőlegezett biza­lom mellett felvetődik, hogy a közszolgálati rádió és te­levízió még mindig jogállami szabályok nélkül működik, s a kereskedelmi adók enge­délyezése, létesítése körül je­lentős küzdelmek várhatók. E téren is feladat vár az új államtitkárra ? Majd három hónapja, hogy lemondott a polgári titkosszolgálatot felügyelő tárca nélküli miniszter. Há­rom héttel ezelőtt már szóba jött egy utódjelölt, aki azon­ban még korábbi megbízatá­sában is megbukott, mert nyilvánosságra került, hogy 1988-iban a bíróság felelőssé tette egy halálos kimenetelű közlekedési balesetért. Az ellenzék egyre sürgette a fontos poszt betöltését, így a kormányfő hirtelen lépésre szánta el magát; Füzessy Ti­bort, a KDNP parlamenti frakcióvezetőjét javasolta tárca nélküli miniszternek. Dr. Bariba Sándor, a me­gyei vagyonátadó bizottság vezetője az alábbi közérdekű állásfoglalás megjelentetését kérte lapunktól: „Az állami tulajdonban ál­ló egyes vagyontárgyak ön- kormányzati tulajdonba adá­sa során szerzett tapasztala­tok szerint nemcsak érvek, hanem indulatok és érdek­összeütközések is megnyil­vánulnak. Felismerhető az átadásra kerülő közüzemi vállalatoknál a fennálló hely­zethez való ragaszkodás, a pozíció megtartásáért tett lohbizás. Ezek el nem ítélhető, de semmiképpen nem méltá­nyolható magatartások. Mindezek felett álló szem­pont, hogy a helyi önkor­mányzatok jussanak közha­talmi és közszolgáltatási fel­adataik ellátásához minél nagyobb vagyonhoz. A Va­gyonátadó Bizottság igyek­szik a legmesszebbmenőkig figyelembe venni az önkor­mányzatok törekvéseit és igé­nyeit. Tiltakoznom kell azonban olyan megnyilvánulások el­len, amikor a sajtot az önkor­mányzatok szájából ki akar­ják énekelni. Ezzel a törvény megkerülésével egyesek ön­kényes vagyonátadási eljá­rást indítanak meg és a VÁB helyett határozat- és megálla­podástervezetekkel keresik meg a települések és saját ér­deküknek megfelelő döntések hozatalára kívánják azokat rábírni. Az 1992. június 1-jei, a me­gyében lévő városok polgár- mesterei és az érintett köz­üzemi vállalatok vezetői ré­szére tartott értekezleten nyomatékosan felhívtam a figyelmet az ilyen akciók elkerülésére. Ennek ellenére a SZAVICSAV és a VÁB ál­tal még meg sem indított va­gyonátadásra hivatkozással tendenciózus és egyoldalú ajánlatokat tartalmazó meg­kereséseket intéztek a tele­pülési önkormányzatokhoz.” Forró nyomon Betörők „egyházi köntösben” Rendőrségi felhívás Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — Az utóbbi napok­ban ismeretlen személyek Nyíregyházán több magán­lakásba betörtek, melyekből értékes aranytárgyakat és készpénzt vittek el. A rendőrség eddigi adatai szerint a főként lakótelepi otthonokba két jól öltözött, kitűnő modorú, s magát vallásos szervezet képvise­lőjének kiadó férfi csenget be. Ha valaki ajtót nyit, egyházi újságokat kínálnak megvételre: Ha a csenge­tésre nem reagálnak, tud­ják, a lakásban nem tartóz­kodik senki. Ha a körülmé­nyek kedvezők számukra, a nyílászárót vállal benyom­ják, majd a helyiségekbe mennek, ahonnan értékes tárgyakat tulajdonítanak el. A rendőrség kéri, hogy a lakók körültekintően járja­nak el, s ha ilyen emberük­kel találkoznak, értesítsék a rendőrséget. Három — késsel és vas­csővel felfegyverkezett — garázda fiatalember a ve­lük szemben intézkedő rendőrökre támadt, akik azt csak gumibottal hárít­hatták el. Az eset június 15-én 19 óra körül Kisvár­dán történt. A tetteseket a helyi rendőrkapitányságra előállították, s ellenük eljá­rást indítottak. Ügyes volt az a férfi, aki június 15-én a nyíregyházi vasútállomás melletti terü­leten a tőle pénzt követelő, s őt ütlegelő két fiatalem­bertől el tudott menekülni. A rendőrség a bűnözők el­len eljárást kezdeménye­zett. Százezer forint értekben élelmet, cigarettát és édes­séget vitt el ismeretlen be­törő június 15-re virradóra Nyíregyházán, a Mannás Kft. Szent István utcai diszkontáruházából. Szerda estig 2 súlyos köz­lekedési baleset történt a megyében. Hodász határá­ban egy teherautó ütközött egy mikrobusszal, a nem várt találkozásnak két sú­lyos sérültje volt Délután Borbányán, a Káliói úton árokba borult egy személy- gépkocsi. A balesetnek négy sérültje lett KÖZÉLET i'ii. rl" . ............^ mii......................... Fenyegeti-e veszély az öekornányzatekat? Mint ahogy azt az önkor­mányzatokban dolgozók és az azoknak a munkáját fi­gyelemmel kísérők tudják, az önkormányzatok- függet­lensége korántsem teljes. Nagymértékben függnek te­lepülésük lakosaitól (s ez így van rendjén), de ugyanakkor kiszolgátatottjai az állam, ezen belül pedig a koalíciós pártok döntéseinek is. Fe­nyegeti-e veszély az elkövet­kezendő időszakban az ön- kormányzatokat a kormány részéről —- cikkemben erre a kérdésre keresem a választ. Alapvetően két veszélyfor­rás létezik ma Magyarorszá­gon, ami a kérdés megvála­szolásánál szóba jöhet. Az egyik a hierarchikus függő­ség, az államigazgatási, jogi korlátozás és „iránymutatás” lehetősége. Ezen problémát a konszenzusos, így az ellenzék támogatását is bíró önkor­mányzati törvénnyel jórészt kivédi ük, mindössze a főis­pánt „helyettesítő” köztársa­sági megbízott oldaláról lát­nak egyesek kritikus pontot. Mindazzal együtt azonban, hogy a köztársasági megbí­zottak a kormányzat kinyúj­tott csápjaként ismertek, s hogy az utóbbi időben sorra jelentek meg kormányrende­letek, amelyek a köztársasági megbízottak hatáskörét pró­bálták növelni, s tudva azt, hogy sorra alakulnak a de­koncentrált szervek, én az igazi veszélyt mégsem ebben látom. Az önkormányzatok bevé­teleiben — a lakosság álta­lános központi túladóztatásá­ból következően — csak mintegy 21%-ot (1991-es adat) képviselnek a saját bevételek. Ezzel szemben a közvetlen állami hozzájáru­lás és az átengedett bevétel (SZJA) mintegy 61%-ot tesz ki. Ilyen körülmények között az önkormányzatok működé­se és gazdálkodása jórészt a kormánykoalíciós pártok, s leginkább az MDF szándékai­tól függ. Ezek után álljanak itt Pongrácz Tibornak, az MDF vezető gazdasági szakértőjé­nek, a Pénzügyminisztérium nemrégiben kinevezett ál­lamtitkárának elgondolkod­tató szavai: „Az önkormány­zatok Magyarországon rend­kívül gazdagok. ... A je­lenlegi szereposztást, hogy gazdag önkormányzatok és szegény állam, meg kell vál­toztatni. A jövő évi költség- vetés készítésénél erre ügyelni kell.” (!!!) Sokunkat megdöbbent ez a kijelentés, hozzátéve azt, hogy ezt a kisbéri választási kampányban nyilatkozta az MDF politikus-államtitkára. Még ha igaz is lenne ez (ti. szegény állam — gazdag ön- kormányzatok), akkor is fi­gyelemre méltó, hogy az MDF vezette kormánykoalí­ció arra nem gondol, hagy esetleg azért megy jobban „helyben”, mert ott jobban gazdálkodnak, okosabban osztják be a keveset is? Vagy netalán az sem jut eszükbe, hogy a társadalmi robbanást nem kis mértékben éppen a helyi önkormányzatok sok­kal célzottabb és hatéko­nyabb válságmenedzselése segített elkerülni, miközben a kormányzat sorra telepíti át a népszerűtlen feladato­kat a helyi szintekre? Mindenesetre több mint elgondolkodtató ez a szituá­ció, hiszen nem is olyan rég épp az MDF keltett hangu­latot az önkormányzatok el­len, mondván, hogy a tava­lyi évben több mint 50 mil­liárd forint szociális támo­gatást utaltak vissza fel­használatlanul az önkor­mányzatok a központi kasz- szába. Később persze kide­rült, hogy nem is annyi az az összeg, s nem is vissza­utalásról volt szó... Eköz­ben pedig — mint ahogy ar­ra Kállay Kristóf képviselő- társammal a Parlamentben rá is kérdeztünk — a kor­mány február 20-a helyett mintegy negyedéves késés­sel (s hadd feltételezzem azt, hogy nem kis részben a mi nyomásunkra) hirdette meg a közel 3 milliárd forintos nevelési segély célzatú pá­lyázatokat. Törvényt sértett, s mint ahogy tavaly, úgy az idén is mintegy rákényszerí­ti az önkormányzatokat arra, hogy idejében és hatékonyan ne tudják felhasználni a ne­kik járó pénzkeretet. Hallani lehet olyan véle­ményt is: az újonnan elfoga­dott államháztartási törvény egyik gumiszabálya lehetősé­get teremt arra, hogy a pénz- folyósítás rendjét a kormány év közben megváltoztathassa, s ezért késve vagy kevesebb pénzt utaljon a rászoruló ön- kormányzatoknak. Ennek még csak a lehetősége is ok­kal és joggal kelthet a pol­gármesterekben aggodalmat és felháborodást. Mint tudjuk 1994-ben or­szággyűlési választások lesz­nek. Félő, hogy az önkor­mányzat-ellenes hangulatkel­tés mögött politikai számí­tások húzódnak. A nagyvá­rosok liberális önkormányza­tai mellett a kormánykoalí­ciós falvakban szenvedett kudarca után az MDF meg akarja fosztani az önkor­mányzatokat a sikeres mű­ködés lehetőségétől is. Eköz­ben ő maga általános közér­zetjavító intézkedésekben bizakodik, akár az infláció, akár a további külföldi el­adósodás árán is. No de uraim, valóban ezt akarják? Mád! László FIDESZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom