Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

1992. június 17., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország ] ] Nyűgös nyugdíjevek Levél Szabolcsbókáról Elmúlt a könyvhét, érdeklődő volt elég, vásárló kevés. Egyre drágább a kultúra, és egyre laposabb az emberek pénztárcája. Máskor a könyvárus egy pillanatot sem pi­hent, most pihenésre ítélte a privatizált kultúrpolitika. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kismama munkanélkülin Elvégeztem a gimnáziu­mot, de sehol nem találtam munkát, így most a pálya­kezdők munkanélküli-jára­dékát kapom. De már nem sokáig, mert néhány nap múlva lejár. Időközben férj­hez mentem, és most gyer­meket várok, júliusra vagyok kiírva szülésre. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben a járadék lejárta után kaphatok-e táppénzt, gyed-et, szülési segélyt? Novak Mihályné, Nyíregyháza (A munkanélküli-járadék lejárta előtt, vagy közvetlen utána keresőképtelen-állo­mányba kerülő a szülése után terhességi gyermekágyi segélyre, gyed-re és gyes-re jogosult. Ha olvasónk jelen­leg is munkanélküli-járadé­kot kap, ezt a táppénz igény­léséhez meg kell szüntetni, a beszüntető határozatot a táppénzes okmánnyal együtt a nyíregyházi Társadalom- biztosítási Igazgatósághoz kell eljuttatnia. Az anyasá­gi segélyt a szülést követően a szülést igazoló okmányok­kal együtt igényelni kell. Az ellátás összegének megállapí­tásában a munkanélküli-já­radéknál figyelembe vett bruttó bér az irányadó.) Szép gyermeknap Szeretnénk nyilvánosan megköszönni az Ibrány és Vidéke ÁFÉSZ elnökének és vezetőségének (ők évek óta rendszeresen segítik az óvo­dát), Kulcsár Ferencnek, a Kulcsár GMK. vezetőjének, Farkas Jánosné, Márkus Fe­renc, Szilágyi Lászlóné ma­gánvállalkozóknak, Bagdi Miklósnak, a Vasipari Kis­szövetkezet elnökének, hogy anyagilag támogatták az óvo­dai gyermeknap megrendezé­sét. Végtelenül fontosnak tartjuk, hogy nehéz gazdasá­gi életünkben önzetlenül tá­mogatták a gyermekeket, ajándékokat és élményeket nyújtva nekik. önálló Vezetésű Napközi Otthonos Óvodák Ibrány, Hősök tere 8. sz. Lezárt át Sóstóhegyen, a Fácán és az Attila utca között húzódó keskeny földutat több mint egy hónapja lezárták, állító­lag azért, mert a közelben lakók nem nézték jó szem­mel, hogy estefelé ott moto­roznak a fiatalok, felverik a csendet és a port. Az utca közepét három, derékig érő vasoszloppapl zárták le, holott elég lett volna, ha egyirányúsítják, vagy táblá­val megtiltják a behajtást, így, ha valami baj történik, a mentőkocsi, tűzoltóautó, rendőrjárőr nem tud átmen­ni a földúton, hanem eset­leg kilométereket kell kerül­nie mind a két oldalról. Ta­lán a nagyobb baj bekövet­kezte előtt érdemes volna fe­lülvizsgálni a döntést. Szécsi László Nyíregyháza, Fazekas J. tér 1. Köszönjük szépen! Naponta csoportosan já- runk-kelünk Nyíregyházán, jó volna leülni néha fagyiz­ni, mint más gyerekek, de nekünk nincs rá pénzünk. Ezért nagyon nagy ünnep volt nálunk a gyermeknap, mert a Belvárosi Fagyizó vendégül látta iskolánk mind a kétszáz! gyermekét. Sze­retnénk köszönetünket kife­jezni a Belvárosi Cukrászda összes dolgozójának, hogy ilyen édes ajándékkal, nagy élménnyel leptek meg ben­nünket. Bárczi Gusztáv Ált. Iskola és Diákotthon Nyíregyháza. Szarvas u. 10—12. Példaértékű döntés A közelmúltban áthelyez­ték a Kállói úti buszmegál­lókat, a 24-es busz a Pity­pang utca végén lévő meg­álló helyett a Káliói út déli oldalán állt meg. Kb. 20—30 gyereknek a reggeli csúcs- forgalomban kellett átkelni a forgalmas, veszélyes úton. A lakosok kérték, hogy dönt­senek másként, és meglepően rövid idő alatt a Szabolcs Volán Vállalat és a nyíregy­házi önkormányzat meghozta a döntést: a 24-es busz újra megáll a Pitypang utca sar­kán. Példa értékű ez a gyors döntés, hogy a kifogások ke­resése helyett egyetértésre is lehet jutni az illetékeseknek. Hajtó József Nyíregyháza, Kacagó u. 22. sz. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó • Szabolcsbáka (KM — D. M.) — Nem szeretem a név­telen leveleket, de az vég­képp felbosszant, ha valaki mások nevével visszaélve ír­ja le panaszát. Szabolcsbáka egy Kisvárdához közeli kis település, Anarcstól elválva néhány éve nyerte vissza ön­állóságát. Szépen fejlődik, lakói szorgalmas, jóravaló emberek. A faluiban most mégis fel­boly dúlt a világ, először a polgármester, majd a szer­kesztőségünk kapott egy ,,többek” nevében fogalma­zott levelet. Mivel az ügy konkrét, s a feltüntetett ne­vek valósnak tűntek, szemé­lyesen kerestem meg a pa­naszost. Nem ö irta Az első meglepetés ekkor ért. A megadott címen ott la­kott az illető, de talán ő ijedt meg a legjobban, ami­kor elolvasta a papírra ve­tett sorokat. A problémát is­meri ugyan, sőt sok min­denben egyet is ért az el­hangzottakkal, de mégsem „vetemedne” ilyen tettre — nyilatkozta felháborodottan. Marad a másik lehetőség, a községházán érdeklődni. Nem csalódtam, László Jó­zsef polgármesternek azon­nal ismrősnek „tűnt” a té­ma. S hogy miről is van szó tulajdonképpen: A levélíró azt sérelmezte; X. Y. soha sem dolgozott, munkaviszo­nya nem volt, és most mégis nyugdíjat kap, sőt ugyan­annyit, mint aki 20—25 évig gürcölt a termelőszövetke­zetben. Mindezt úgy érte el, hogy a szövetkezet társada­lombiztosítással foglalkozó ügyintézője jó pénzért éve­ket igazolt számára. Az igaz, bizonyítani nem tudja, de állítja; okirathamisítás tör­tént. — Egy 1991-től érvényben lévő rendelet lehetővé te­szi ; a korábbiaktól eltérően megszűnt a nyugdíjkiszámí­tásnál az ötéves megszakí­tás és minden ’68 előtt szü­letett gyermekre jár egy év. Saját jogon S akinek nem volt meg a jogosultsághoz az idő, vagy csak a férjük után részesül­tek ellátásban, most lehető­vé vált a saját jogán meg­szerezni a járadékot. Az ilyen állampolgárok leg­többjének, — nagyrészt asz- szonyóiknak — eddig mi utaltuk a támogatást, a köz­ség pénzéből. Ezért termé­szetes, hogy segítettünk azoknak, akik a töredék évekből és a „gyerekekből” össze tudták szedni a mini­mális időt. Az sértheti az emberek társadalmi igaz­ságérzetét, hogy amíg ők a földeken szenvedtek, mások nyugodtan otthon maradtak, s most azokhoz is bekopog­tat havonta a postás. Ennek ellenére úgy érzem, a rende­let adta lehetőséggel élni kell, talán így kevesebb lesz az ellátatlan egyén, s az itt felszabadult pénz másra (gyerekek, idősek támogatá­sára) költhető — foglalja össze véleményét a polgár- mester. — Hozzám is eljutott a pletyka, — fakadt ki Király Istvánná, a tsz ügyintézője. — Folyik a találgatás, a köz- tudatban olyan összegek rep­kednek, hogy eláll az ember lélegzete. Sajnos, nem me­hetek oda mindenkihez meg­magyarázni a történteket. A tények alátámasztására előkerültek a régi tagnyil­vántartók, amiből kiderült, az említett xy is 5 évig volt tsz-tag, s emellett még két gyermekére jár neki két év, tehát bőven megvan az el­látáshoz szükséges öt esz­tendő. Nincs csalás Ennyi az igazság, s nincs csalás, okirathamisítás, hiá­ba kerestük a bűnt. A bűn inkább az, ahogy másak be­csületébe gázolnak egyesek. Ez a támadás még akkor sem bocsátható meg, ha tényleg sérti az embereket, hogy úgymond valaki „munka nél­kül” jut most pénzhez. JOGÁSZSZEMMEL Az új munkatörvénykönyvből (2.) Nagy Mihály A dolgozó a munkáltatója előzetes engedélye nélkül más munkáltatónál is létesít­het munkaviszonyt, de ezt köteles neki bejelenteni. Ha ez a munkaviszony (munka­végzésre irányuló egyéb jog­viszony) sérti a munkáltató­ja érdekeit, akkor meg kell szüntetnie. A határozatlan időre léte­sített munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a dolgozó rendes és rendkívüli felmon­dással, illetve próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntethe­ti meg. Rendes felmondás esetén a felmondási idő 30 napnál kevesebb, illetve egy évnél több nem lehet. Az et­től eltérő megállapodás ér­vénytelen. Az alap, a har­mincnapos felmondási ha­táridő az ugyanannál a mun­káltatónál eltöltött három év után öt nappal, húsz év alatt pedig fokozatosan hatvan nappal hosszabbodik meg. Természetesen a kollektív szerződésben vagy azon kívül a felek ettől eltérően hosz- szabb felmondási időt is ki­köthetnek. A munkáltató a dolgozót a megállapított, vagy kikötött felmondási idő felére — a dolgozó kívánságának meg­felelően — köteles felmen­teni a mukavégzés alól. A dolgozónak erre az időre is átlagkereset jár, kivéve, ha egyébként sem lenne jogo­sult munkabérre. A kifize­tett átlagkeresetet utólag sem lehet visszakövetelni a dol­gozótól, még abban az eset­ben sem, ha a felmentési idő alatt új munkaviszonyt létesített. Rendes munkálta­tói felmondás esetére a fel­mondási tilalmat a törvény négy (betegség miatti kereső- képtelenség ; beteg gyermek ápolásának ideje alatt ka­pott táppénz: a terhesség alatt és a szülést követő ha­todik hónap végéig; sor­vagy tartalékos katonai szol­gálat ideje alatt és az ezeket követő 30 napig); illetőleg egy esetre szűkítette, ez az eset pedig: csak különösen indokolt esetben mondható fel annak a ■ dolgozónak a munkaviszonya, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár el­éréséig öt éve van hátra. Továbbra is köteles a munkáltató a felmondást in­dokolni. A felmondás oka csakis a dolgozó képességé­vel, munkaviszonyával, ma­gatartásával, illetve a mun­káltató működésével lehet kapcsolatban. Vita esetén a felmondás indokát a mun­káltatónak kell bizonyítani,, de a felmondást nem köte­lező írásban közölni a dol­gozóval, a szóban közölt felmondás is érvényes. Rendkívüli felmondással a munkáltató és a munka- vállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt, akár hatá­rozott, akár határozatlan időre létesítették. Erre ak­kor van lehetőség, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét va­lamelyik fél szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból megszegi, illetve olyan ma­gatartást tanúsít, ami a mun­kaviszony fenntartását lehe­tetlenné teszi. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Ilyen eseteket a felek a kollektív szerződés­ben, ill. a munkaszerződés­ben is meghatározhatnak: Például, ha a munkáltató nem fizeti a kikötött bért, vagy annál kevesebbet fizet; nem biztosítja a biztonságos, egészséges munkafeltétele­ket; vagy a munkavállaló marad távol alapos ok nél­kül, igazolatlanul a munka­helyéről. A munkavállalói vagy a munkáltatói rendkívüli fel­mondásnak lényegesen eltérő következményei vannak. így, ha a munkáltató mondja fel rendkívüli felmondással a dolgozó munkaviszonyát, nem köteles végkielégítést fizetni, sem a dolgozót a munka­végzés alól felmenteni, nem érvényesülnek a felmondást tiltó vagy korlátozó jogsza­bályok. Ha a dolgozó kifogá­solja a rendkívüli felmon­dást, jogvitát (korábban munkaügyi vita) kezdemé­nyezhet, és ennek az elbírá­lásáig a munkáltató felfüg­gesztheti az állásából. Ha a bíróság megállapítja, hogy a rendkívüli felmondás jogel­lenes volt, a dolgozót az ere­deti munkakörében kell to­vább foglalkoztatni, köteles megtéríteni az elmaradt munkabérét, egyéb járandó­ságát és a felmerült kárát. Ha viszont a munkavállaló nem kéri a korábbi mun­kakörében való foglalkozta­tásának elrendelését, a mun­káltató az előbbieken túlme­nően köteles a rendes fel­mondással együtt járó végki­elégítés kétszeresének meg­felelő összeget megfizetni ré­szére. A munkáltató egyébként csak korlátozott ideig élhet a rendkívüli felmondás le­hetőségével. A felmondásra okot adó dolgozói magatar­tás tudomására jutásától szá­mított három napon belül, illetve az elkövetéstől számí­tott hat hónapon belül élhet a rendkívüli felmondás jo­gával. A kollektív szerződés a hat hónapot egy évre meg­hosszabbíthatja. Ha a fel­mondás oka egyben bűncse­lekmény is, az intézkedési jog határideje a büntethető­ségre vonatkozó elévülési idő Mindezekkel a rendelke­zésekkel a fegyelmi elbocsá­tásokra vonatkozó jogszabá­lyok megszűnnek. Jogvita kezdeményezésére a munkál­tatónak is van lehetősége, ha a munkavállaló rendkívüli felmondása alaptalan volt, vagy a felmondási időt nem töltötte le. Ha a bíróság a rendkívüli felmondást meg­alapozatlannak találja, a munkavállaló köteles a mun­káltatója részére legfeljebb másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeget megfi­zetni. A munkáltatónak a sorka­tonai szolgálatból, gyermek- gondozási szabadságról visz- szatérő dolgozó személyi alapbérét az időközben meg­valósított átlagos bérfejlesz­téssel növelnie kell. A dol­gozó nőt a terhesség megál­lapításától a gyermek egy­éves koráig az egészségi ál­lapotának megfelelő munka­körbe kell áthelyeznie. Ha nem tud megfelelő munkát biztosítani, ill. az egészségi állapotának megfelelő mun­kafeltételeket kialakítani, fel kell mentenie a munkavég­zés alól, és erre az időre a személyi besorolási bérét fi­zetni. Minden külön intéz­kedés nélkül automatikusán megszűnik a munkaviszony a dolgozó halálával; ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg; a határozott idő­re vagy munkára létesített munkaviszony, ha éltéit a szerződésben kikötött nap. Ezekben az esetekben a fel­mondáshoz kapcsolódó jo­gok és kötelezettségek fel sem merülnek. Nézzen szét A múlt hét szombaton fél egy tájban a gyalog­átkelőhelyen mentünk vagy hárman a nyíregy­házi piac jobb oldaláról a bal oldalra. Én voltam elöl, jött messze egy piros nyugati kocsi, olyan tá­volságra volt, hogy úgy gondoltam, átérünk. De a kocsi olyan sebességgel száguldott, hogy alig pár lépést tettünk, máris ott termett a gyalogátkelőhe­lyen, és hirtelen leféke­zett, holott jól látta, hogy épp átkelünk az úttesten. Az autó megnyomta a bal lábam térdét, a ruhám csupa kosz lett, a jobb lá­bamra ráment a kerék. Ijedtemben még a kocsi rendszámát sem tudtam feljegyezni, a vezető mel­lett ülő úr csúnyán rám kiabált, hogy ,,k ... anyá­dat, miért nem nézel szét!” Igaz, hogy a látá­som csak húsz százalékos, de azért igyekszem úgy közlekedni, hogy senki­nek se okozzak problémát. Puskás Miklósné Nyíregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom