Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. június 17., szerda Privatizációs javaslatok Ingatlanbefektetési alap Beszámoló a kormány munkájáról Új lehetősóg a felhasználásra Budapest (MTI) — Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén megkezdte a privatizációs törvényjavaslatok részletes vitáját, így a jogszabályt még a rendkívüli nyári ülésszakon elfogadhatják a képviselők. Kedden délelőtt az ellenzéki képviselők érveltek módosító indítványaik mellett. Határozott támadások érték az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság létrehozásának tervét. Pál László (MSZP) azt emelte ki, hogy az ÁV Rt. működési feltételei nem felelnek meg a részvénytársasági szabályoknak és a tartós állami tulajdon teljesen kikerülne a parlament hatásköréből. Kása Lajos (Fidesz) hangsúlyozta: az ÁV Rt. nem illeszthető a magyar jogrendbe. Olyan javaslat is elhangzott, amely az ÁV Rt.-ről szóló törvény teljes egészét el szándékozta hagyni. Soós Károly Attila (SZDSZ) számos érvet sorakoztatott fel arra képviselő- társainak, hogy máért rossz vállalkozó az állam, s ebből következően miért nem szabad tartósan állami tulajdonban hagyni vállalkozói vagyont. Az Országgyűlés 210 igen, 1 nem és 16 tartózkodó szavazat mellett határozatot fogadott el a kormány munkájáról szóló beszámoló ország- gyűlési vitájáról. A végül is az eredetileg két bekezdésből álló határozathoz, amelyet Fodor István független képviselő még áprilisban terjesztett a parlament elé, számos módosító indítvány érkezett. A Tisztelt Ház azt a Salamon László által beterjesztett indítványt támogatta, amelynek értelmében a kormány a határozat kihirdetésétől számított 90 napon belül köteles beterjeszteni a parlamentnek beszámolóját eddigi munkájáról. Egyben elmaradt a javaslat második része, amely az eljárás szabályait kívánta rögzíteni. Az Országgyűlés név szerinti szavazással, egyhangúlag, 249 igen szavazattal úgy döntött, hogy napirendre tűzi Ómolnár Miklós és Kocsenda Antal (35-ök) önálló indítványát, amely a képviselői feddhetetlenség ellenőrzése érdekében országgyűlési bizottság felállítását javasolja. Sin ka Zoltán Budapest (ISB) — Az Állami Vagyonügynökség ingatlanbefektetési alapot hoz létre a közeljövőben. Ezzel új befektetési formát kínál a kárpótlási jegyek tulajdonosainak, elsősorban azoknak, akik szeretnék minimálisra csökkenteni az egyedi értékpapír-befektetésekkel járó kockázatot. Az úgynevezett zárt végű — tíz évig működő — ingatlanbefektetési alap tulajdonát indulásképpen hét fővárosi irodaház képezi majd. Százezer forint névértékű kárpótlási jegyért -várhatóan évente 10 000 Ft osztalékot fizet az alap, a 10 év letelte után pedig az eredetileg befizetett összeget,, illetve a vagyon arányos részét is visz- szajuttatja a tulajdonosának. A befektetési alapnak két fajtája létezik: az értékpapír- és az ingatlanbefektetési alap. Az elsőben általában állampapírok, tőzsdei, illetve nyilvános kibocsátású értékpapírok szerepelnek. A második esetben ingatlanok kezeléséből, eladásából, vá*■ sárlásából, illetve hasznosításából származik a befektető haszna. Mindkét körben különböző minőségű vagyontárgyak — értékpapírok vagy ingatlanok — képezik az alap tulajdonát. Ezért a vagyon viszonylag kockázatmentesen kezelhető, hiszen a jobb „minőségű" tulajdon időről időre „eltartja” a gyengébbeket. Az ilyen alapok esetében a befektetőknek általában biztosabban megtérül, illetve gyarapodik a befektetett törzstőkéje. Az alapok befektetési jegyeket bocsátanak ki. Ezek megvásárlásával a vevő az alap tulajdonosai közé lép, s meghatározott időnként a befektetett tőkéjének megfelelő osztalékban részesül. A befektetési jegy speciális értékpapír, amely tőzsdei bevezetése esetén a hivatalos értékpapír-forgalomban is részt vehet. Általában bemutatóra szól, így bármikor szabadon eladható, elajándékozható és örökölhető. Az ÁVÜ először ingatlan- befektetési alapot hoz létre, hét fővárosi — II., V. és VII. kerületi — ingatlan bevonásával. A kórház és a belváros Köberl-gyilkosság Kisvárda (KM — CS. K.) — Húsz téma szerepelt a kisvárdai önkormányzat tegnapi ülésének meghívóján, melyek közül most csak kettőt emelünk ki: beszámolót tárgyalt meg a testület a helyi kórház tevékenységéről, illetve módosította a belváros részletes rendezési tervét. Az 1975-ben átadott, majd 1985-ben bővített több mint 670 ágyas városi kórház a lehető legszerencsétlenebb helyen épült: épp az Öntödei Vállalat közelébe, ráadásul északi fekvésű homlokzattal, úgyhogy friss helyett szeny- nyezett levegőt szívhatnak „gyógyító” sétáikon a betegek. A rossz kivitelezés, az elmaradt felújítások mára azt eredményezték, hogy szinte közvetlen veszélybe került a működés. A várost és a környező falvakat ellátó kórházban azonban remélhetőleg némi javulás várható, 938 ezer forintot kap az országos költségvetésből háromévi lebontásban: idén 80, jövőre 200 milliót, a többit pedig.. 1994-ben. Vita nélkül elfogadta - a testület a belváros részletes rendezési tervének módosítását., A HADAS Építés« Iroda készítetté, lényege: a Szent László utca egy szakasza a gyalogosoké lesz, a forgalmat más irányba terelik, viszont egy szervizút építésével újabb telkeket lehet kialakítani szinte a város szívében. Bécs (MTI) — Ismert filmrendező, illetve operatőr és jónevű adótanácsadó Fritz Köberl gyilkosa — ez derült ki kedden reggel Bécsben. A másik gyanúsított, akit sl rendőrség letartóztatott, a magyar származású dr. Pesti Gábor, aki Hannes And- roschnak egyik-másik üzleti tranzakciójában munkatársa is volt — írja a bécsi Kurier rendőrségi forrásokból szerzett értesülésekre hivatkozva, minthogy hivatalosan a második gyanúsított nevét még nem tették közzé. Az ORF bécsi központjában döbbenten értesültek arról, hogy az elsőszámú — már letartóztatott — ^gyanúsított az a 34 éves Helmut Frodl, aki külsős operatőrként. majd rendezőként népszerű műsorokat készített az ORF-nél, s nemzetközi elismerést is szerzett munkáival. A megdöbbenés oka az, hogy Százezer vágósertés exportálható A termelők újabb válságtól tartanak Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — Nyolc évvel ezelőtt még tízmilliós sertésállomány volt hazánkban, mára azonban hatmillióra apadt az állatok száma. Az elmúlt egy évben 2,5 millióval csökkent az állomány, s az emlékezetes nyári krízis után sokan az anyakocákat is kivágták. Az ágazat, ezen belül a termelők, a feldolgozók és a kereskedők helyzete azonban napjainkig sem stabilizálódott A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) valamint a terméktanács tagjainak véleményé szerint az idén az elmúlt évihez hasonló válsággal kell szembenézni. „A termelők ezreinek tönk- remenését mindenképpen meg kell akadályozni” — válaszolta lapunk kérdésére Feil József, a sertésválasztmány elnöke. — Ennek érdekében válságmegelőző tervet készítünk, s ezt hamarosan letesszük a kormány asztalára.” A tenyésztők legnagyobb gondját a felvásárlási árak csökkenése okozza. A korábban korlátozott keretek között mozgó, 72—82 forintos ár ismét csökkenni kezdett, és ma már több feldolgozó 70 forint alá szorította az egy kiló élő sertésért fizetendő összeget. Ráadásul harminc napnál hamarabb szinte senki sem utalja át a pénzt, míg jó néhány feldolgozó több száz millióval tartozik a kistermelőknek. A feldolgozók helyzetét mutatja, hogy eddig öt állami cég, a tatabányái,' a miskolci, a kiskunfélegyházi, a kaposvári és a szekszárdi állította le, vagy csökkentette minimálisra termelését. Az állandóan emelkedő • költségek — például a takarmány- és energiaárak növekedése —, illetve a belső kereslet több mint 20 százalékos visszaesése különösen nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Áremelést viszont nem mernek kikényszeríteni, mert tudják, hogy az újabb drasztikus fogyasztáscsökkenéshez vezetne. „Mivel a belső kereslet növekedésére nem számíthatunk, csak a malac- és a süldőexport húzóereje • mentheti meg az ágazatot az újabb csődhullámtól” — állítja Tóth István. A MOSZ főtanácsosa szerint a keleti piacokon — fizetőképes kereslet híján — egyelőre nincs esély az exportnövelésre, így maradnak a nyugati országok. Az Európai Közösség azonban vámokkal és lefölözéssel gátolja meg a vágósertés bevitelét, másrészt komoly támogatást ad termelőinek. „A magyar termelők ezzel aligha tudnak versenyezni, ráadásul Nyugaton csökkent a sertéshús iránti kereslet, s a forint magas árfolyama is akadályozza az export növelését” — elemzi a helyzetet a főtanácsos. Malacra és süldőre viszont külföldön is van igény, ezeket viszonylag jó pénzért lehetne eladni. Exportálásukkal kettős célt érhetnének el a termelők: egyfelől megvédhetnék az ágazat genetikai alapját, másrészt a termelőket magasabb minőségű állatok tenyésztésére sarkallná a külföldi vevő. „A baj csak az, hogy egyelőre nem engedélyezik kivitelüket, pedig a süldő és a malac tenyésztését egy fillérrel sem támogatja az állam. Ezért nem értjük, hogy miért n£m lehet korlátlanul exportálni ezeket az állatokat” — veti fel Tóth István. A feldolgozók viszont úgy gondolják, hogy a korlátlan export veszélybe sodorhatná a belföldi ellátás biztonságát. Ezért egyfelől gátolják a kivitel liberalizálását, másfelől pedig importálási engedélyt kérnek az illetékes tárcáktól. Napjainkban 250 ezer élő sertés behozatalát szeretnék elérni. A termelők viszont tiltakoznak a felvásárlási árak importtal való „lenyomása” ellen. „A huzavona első jelei már tapasztalhatók: a feldolgozók az import kia képviselő Frodlt szerény, kiegyensúlyozott férfiként ismerték, bár a Fritz Köberlhez fűződő rossz kapcsolatairól is tudtak. Dr. Pesti Gáborral Frodl egy szabadkőműves páholyban ismerkedett meg. A 45 éves férfi állítólag Androsch segítségére volt a magyarországi Consultatio cég megalapításában. Pestiről úgy hírlik, hogy évekkel korábban egy magyarországi autóbalesetben súlyos fejsérülést szenvedett, amely nem múlt el következmények nélkül. Ugyancsak a Kurier úgy tudja, hogy a titokzatos montenegrói Biljane avagy Szvet- lane nevű nő valójában Pesti felesége, akit arra használtak fel, hogy Köberlt Budapestre csalogassák. Más értesülések ennek ellentmondanak, abban azonban megegyeznek, hogy a nő nem jugoszláv, hanem bécsi, és a rendőrség elég jó ismerőse. Budapest (KM — Kovács Éva) — A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásáról szóló kormányrendelet mielőbbi megjelenése érdekében nyújtott be immár másodszor is interpellációt Vargáné Piros Ildikó független képviselő. — Az elmaradott térségek felzárkóztatására súlyos ösz- szegeket ígért a kormány, melyeknek segítségével kilábalhatnak a bajból. Lényeg, hogy a mezőgazdasági vállalkozók — egyéniek vagy szövetkezetek — egy összegben igényelhetnek bizonyos pénzt az APEH-től, ameny- nyiben az általuk művelt terület az ötezer négyzetméteres területet művelési áganként meghaladja, vagy a szántó aranylkorona-értóke hektáronként a 17 aranykoronát nem éri el. Az összeg természetesen akkor jár, ha a fenti feltételekkel rendelkező terület a besorolás szerint a hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el. A listát, amely ezt a területet konkrétan megjelöli, a kormányrendelet tartalmazza, s a polgármesteri hivatalokban várhatóan még e héten megjelenik az a közlöny, amelyben ezeket olvashatják. A dotált terület, s az érte járó összeg szántó és gyümölcsös esetében hektáronként 1900 forintot, rét és gyep esetében pedig 500 forintot ér, azaz utána ennyi pénz igényelhető. — Kik és hogyan juthatnak az összeghez? — Ha magánszemélyről van szó, akkor igazolnia kell, hogy a földet ő hasznosítja, ehhez az önkormányzatnál a tulajdonlappal, illetve bérleti szerződéssel együtt juthat hozzá. A támogatás igényléséhez szükséges adatlap is itt szerezhető be, mintája a Magyar Közlönyben jelenik meg. Nagyon fontos, hogy a határidő legutolsó időpontja szeptember elseje. A kitöltött adatlappal és igazolással a magánszemélyeiknek a területileg illetékes APEH-hi- vatalokba kell elmenniük, ahol megtudhatják, hogy az egy összegben kifizethető támogatást helyben, vagy esetleg egy mejelölt OTP-fiók- ban vehetik fel. Jogi személyek a földhivatalokban igazolhatják jogos igényeiket. — Mire használható fel az állami támogatás? — Bármire, ami a gazdálkodásban szükséges. A kormányrendelet azért is fontos, s érdekében azért emeltem ismételten szót, mert általa ötszázmillió juthat a megyének, csakis a földalapú támogatás címén, s akkor a munkahelyteremtő beruházásokhoz adható esetleges milliárdokról még nem is beszéltem. Forró nyomon Raboltak az álrendőrök „Falatoztak” a falatozóból erőszakolását könnyítendő késleltetik a belföldi állatok felvásárlását, s az amúgy is alacsony árat ezzel is tovább akarják csökkenteni” — hallható a helyzet egyféle magyarázata Tóth Istvántól. Ennek következtében a tenyésztők óljaiban lévő állatok könnyen „túlsúlyossá” nőhetnek, s kialakulhat egy, a tavalyihoz hasonló válságos helyzet. A termelők azonban egy másik tanulságot is levonhatnak a kialakult helyzetből. Azt, hogy a nagyobb igényű exportpiacokra csak akkor tudnak többet szállítani, ha újraértékelik tenyésztői munkájukat. A terméktanács legutóbbi ülésén az egyik zalai termelő fogalmazta meg: „húsz éve beszélünk arról, hogy a tömegtermelésnek vége, de máiig nem tudunk minden tekintetben megfelelni a magas minőségi követelményeknek.” A földművelési tárca osztályvezetője szerint az idén nem lesz a tavalyihoz hasonló válság. Kovács Béla munkatársunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy egyrészt nincs akkora árualap az országban, mint tavaly, másrészt a napokban meghirdetendő, mintegy 100 ezer élő sertés kivitelét lehetővé tevő exportpályázat is oldani fogja a feszültségeket. Nyíregyháza I (KM — CSGY) — Ismeretlen tettes Tímár és Rakamaz t-----I------3 között a debreceni Üt- és Mélyépítő Rt. aszfaltkeverő üzemének bérelt területén a gépekről rézkábeleket vágott le, s tulajdonított el. Mivel amerikai masináról van szó, a kár eléri a 15 ezer USA-dollárt. Egymillió 700 ezer forint készpénzt lopott el ismeretlen tettes június 14-én 16 és június 15-én 7,45 óra között az Autó-Primer Kft. Nyíregyháza, Rákóczi utcai irodahelyiségének faszekrényéből. Június 14-én kora hajnalban Magosligeten ismeretlen személyek egy 66 éves férfi lakásába bezörgettek azzal, hogy a rendőrségtől jöttek. Miután az idős ember az ajtót kinyitotta, három fiatalember közrefogta, fenyegette, valamint késsel 500 forint átadására kényszerítette. Az ügyben a Fehér- gyarmati Rendőrkapitányság nyomozást indított. Feltörték a Balkányi Áfész bökönyi presszóját, valamint a leveleki élelmiszer- boltját, a Kisvárdai Áfész szabolcsbákai, vegyesboltját, továbbá a Csengeri Áfész falatozóját, a kár összesen 249 ezer forint. Június 14-én a késő esti órákban Gégényben a Királycsik-féle italboltban 4 férfi verekedést provokált, melynek során több személyt megütöttek. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 *Várjon a második tárcsahangra Támogatást sürget
