Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

6 Kelet-Magyarország IM im a rfnA M®M Divatos fazonok — a színeket mindenkinek saját fantáziájára bízzuk Újság a cukor­betegeknek A Magyarországon élő csaknem félmillió dia­béteszesnek szól a veszpré­mi székhelyű Alapítvány a Cukorbetegekért által ki­adott Diabetes című újság. A kéthavonta megjelenő lap a betegek számára in­gyenes, a kiadásához szük­séges összeget az alapít­vány, illetve szponzorok biztosítják. Az eddig csupán Veszp­rém megyében olvasható újsághoz mostantól az egész országban hozzájut­hatnak a cukorbetegek: a szakrendeléseken, a beteg- szervezeteknél. A lap célja, hogy a dia- béteszesek mindennapjait megkönnyítő alapvető infor­mációkat biztosítson olva- sóinak. A betegségről or- | vosok, a oetegség okozta hétköznapi gondokról ma­guk a betegek Imák. A Házi­asszonyok sok-sok diétás ételreceptet aiálnak a lap­ban, a gyermekek Képre- ; gényt olvashatnak benne. Az ezredvég vegy­konyhája A biotechnológia világszerte a kutatások középpontjában áll. A laboratóriumi körülmé­nyek között élő és növekvő sejtek megfigyelése a bioló­giai, illetve a kémiai kutatások alapkövetelménye. Többéves fejlesztő munka eredménye­ként jött létre a Reanal Finom­vegyszergyárban az Akadé­mia Műszaki Kémiai Kutatóin­tézetével közösen szabadal­maztatott bioreaktor. A beren­dezés főként erjesztési folya­matok megvalósítására szol­gál. Nagy előnye, hogy a sej­tek steril körülmények közötti rögzítésére alkalmas készülé­kekkel is ellátták. Budapest (MTI-Press) — Ezen a nyáron nyugodtan sut­ba dobhatjuk halovány, pasz­tellszínű, szolid holmijainkat. Merthogy eljött a színek ideje. Méghozzá a vad, határozott és szokatlan színeké. S ezek is a legkülönlegesebb összeállítá­sokban jelennek meg. Mindenek előtt a divat­színek: a fekete, a fehér, a cinóberpiros, az enciánkék, az égő napsárga, a levélzöld. Kiegészítő színként a püspök­lila, az ibolyalila, a narancssár­ga, a ciklámen és a türkiz jöhet számításba. Namármost, ezek a színek nem egyenként, hanem a leg­gyakrabban együtt, egy öltö­zéken belül tűnnek fel. Akár úgy is, hogy az alapszínek mindegyike szerepel a textil mintázatában. A mintázat nem hagyományos csík. oöttv vagy kocka, nem virág, nem is­métlődő mértani dísz, hanem kis és nagy méretű szabályta­lan alakzatok halmaza. Amo­lyan kaleidoszkópminta. Egé­szen kicsiben és jó nagyban. Szabálytalan négyszögek, el­lipszisek, bárom- és sok­szögek, folyondárok, amorf alakzatok. Oly módon, hogy szinte meg sem különböztet­hető a textília alapszíne a mintákétól. Ha netalántán mégis egyszínű az öltözéken belül mondjuk a szoknya, akkor a blúz, a mostanság nagyon di­vatos blézer is egyszínű, de tűzpiros szoknyához encián felsőrész, és sárga vagy zöld kabátka dukál. Ha csak egy darabból áll az öltözékünk, — vagyis ha ruháról van szó —, akkor a ruha gallérja, zseb­pántja, öve és a gombjai vagy a szegőzése, tűzése készül más, igen élénk színből, azaz színekből. Mert három színnél nem adják alább a divatter­vezők az összhangot. Hol rátett foltok, zsebek, elszórt, applikált Döttvök. sokszögek élénkítik az egyszínű ruhát,Tiol pedig a fölé vett mellény, kiskabát teszi színessé. És ennek a színességnek még nincs vége. Megis­métlődik a lábbeliken. Nem nagyon járnak már egyszínű, pláne nem fekete, fehér, drapp cipőkben a manökenek a ki­futón. Legfeljebb ciklámenbe, enciánkékbe, sárgába bújnak. De nagyon mutatósak a piros- sárga-kék-zöld kombinációjára építő, többnyire velúr- vagy vászoncipők, szandálok. Aki mégis a szolidabbat kedveli, az szürke-fehér pettyes, fekete-piros kockás, fehér-lila díszítésű szandált választhat. Miközben ezeket a színes, vad összeállítású modelleket méregdrágán kínálják már az elegáns üzletekben, jó ötle­teket kaphatunk házi színe­zésre is. Láttunk például olyan kiskabátot, amelyiknek herm fazonú gallérja négy színben pompázott. Más-más színű volt a zsebpántja, és négyféle színben játszottak gombjai is. Ezeket az ötleteket simán el­lophatjuk. Az egyszínű fekete, fehér, piros, sárga ruhát, blúzt, blézert könnyedén divatossá varázsolhatjuk néhány centi anyaggal, néhány színes gombbal. Egy fél óra munka és némi ötlet — s máris kiszí­nesedve léphetünk az utcára. Cukrosnak lenni nem leányálom Emelkedik a betegek száma Nyíregyháza (KM — Tóth Kornélia) — Még a tengeren­túlról is eljöttek azok a dia- betológus orvosok, akik kíváncsiak voltak a hazai szakmai tapasztalatokra. A Magyar Diabetes Társaság XI. nemzetközi kongresz- szusát a napokban ren­dezték meg a megyeszékhe­lyen. Itt beszélgettünk dr. Szigligeti Péter főorvossal, a megyei kórház IV-es belgyó­gyászatának cukorbetegte­am vezetőjével. — Milyen mértékben veszé­lyezteti ma a lakosságot a cukorbetegség? — Világtendenciaként érté­kelik a szakmabeliek a diabé­teszben szenvedők számának emelkedését. Most az össz- népesség 2—2,5 százaléka cukorbeteg, ám a becslések szerint 2000-ben ez már 4 százalékra növekszik. Tehát nemcsak abszolút számok­ban, hanem arányában is emelkedik e betegséggel baj- lódók száma, ■— Sorscsapás a diabétesz, amely az életkor előrehaladtá­val nagyobb valószínűséggel bekövetkezik, vagy esetleg tehetünk mi is valamit az el­kerüléséért? — Messzebbről kell kezde­nem a válaszadást. Kétféle cukorbajt különböztetünk meg. Az egyik általában a gyer­mekkorban következik be: a szervezet immunrendszere el­lenanyagot termel a saját in­zulinja vagy az inzulint termelő sejt ellen. A másik típust időskorinak is hívjuk, mert ez elsősorban az életmóddal függ össze. Az talán már közismert, hogy az elhízás, a mozgás­hiány, valamint egyéb beteg­ségek hatására valószínűbb, hogy kialakul a cukorbaj. Ebből pedig az következik, hogy az imént említett válfaj ellen mi magunk tudunk a legjobban védekezni: egész­séges, zsírszegény táplálko­zással, rendszeres testmoz­gással. — A közvélemény úgy tarifa, a cukorbetegség igen költ­séges, mert a betegnek nem­csak gyakran, hanem drága élelmiszereket is kell ennie. Alacsony jövedelműek miként oldhatják ezt meg? — Változott az orvosi felfogás ezen a téren. Koráb­ban kész recepteket adtunk a betegnek, mit kell fogyaszta­nia. Lehet, hogy nem szerette a tojást, a sonkát, de mégis ez szerepelt a javaslatok között. Most azt mondjuk, megfi­gyeljük a beteg életmódját, környezetét, étkezési szoká­sait és csak keretet adunk Dr. Szigligeti Péter főorvos Harasztosi Pál felvétele meg, miből mennyit érdemes elfogyasztania. Nyilván más a kalóriaigénye egy darusnak, vadászrepülőnek vagy egy irodistának. Egyébként is az a törekvés, hogy a cukorbetegek minél képzettebbek legyenek. Arról van szó, hogy az otthoni szűrés lehetőségével akár óránként ellenőrizhetik az ál­lapotukat a diabeteszesek és így ők tudják a leginkább, mire van szükségük a szerve­zetnek. — Megváltozott állapotnak mondják a cukorbetegek helyzetét. Mennyiben korlátoz­za őket korábbi életmódjukban a betegség? — Bár megfordíthatatlan a kialakult állapot, csak lassítani lehet, ezért arra kell megtaní­tanunk a betegeket, miként tudnak együtt élni a dia­bétesszel. Sokat segítenek ebben a cukorklubok — megyénkben több mint tíz fel­nőtt és két gyermekklub működik — hiszen itt a hason­ló sorsúak találkozhatnak. Számtalan orvosi, életmódbeli kérdést vitatnak meg, előadá­sokat hallgatnak, és maga az a tény, hogy a sok éve cukor- betegségben élők fizikai és szellemi jó közérzetben élnek, megnyugtató a számukra. — Létezik egy nemzeti dia- beteszprogram, amelyben megyénk is aktív szerepet ját­szik. Hogyan? — Nagyobb figyelmet fordí­tunk erre a lassan nép­betegséggé váló bajra. Bevon­juk a körzeti ápolónőket a kezelésbe. Bár a szűrést még nem sikerült megszervezni, szeretnénk, ha mindenki érezné a saját felelősségét a betegség megelőzésében. 1992. fúnfus 16.. kedd Kukoricaliszt és dara A hagyományos receptek szerint készült kukoricaéte­leink többsége — az alábbiak mind — akkor lesznek fino­mak, ha a kereskedelemben kapható kukoricadara- és liszt egy:egy arányú keverékéből főzzük őket. A kukoricaételek személyenkénti adagjainak meghatározásakor ne feled­jük: a kukorica fölöttébb köny- nyen emészthető táplálék, ám igen nagy, a gabonafélék között a legnagyobb az ener­giatartalma (100 gramm/1533 kilozsul). Kukoricamáié majd még 3-4 helyen a „lejtőit"; e lyukakba felnyomul a víz, és így a liszt jól átgőzölődik, de nem oszlik szét a „dombocs­ka”. Lassú tűzön 12 percig for­raljuk, azután a tűzről levéve a levét külön edénybe leöntjük. A liszthez hozzáadunk öt deka margarint vagy vajat, és a le­vét fokozatosan mind hoz­záadagolva simára megtörjük. Az így főzött, jó puliszka elválik az edénytől, az állaga pedig olyasféle, mint a kifőzött gríz- galuskáé. Kanállal kiszag­gatjuk, s minden olyan ételhez körítésnek adhatjuk, melyhez — rendesen — galuskát, tar­honyát, tésztaköretet, zsemle- gombócot stb. fogyasztunk. Fél liter kukoricalisztet (dara + liszt), háromnegyed liter for­ró tejjel leforrázunk, simára elkeverjük, hozzákeverjük három tojás sárgáját, 8 deka margarint vagy zsírt, hat deka cukrot, majd legvégül a három tojásfehérje felvert habját. Fagyos zsírral vagy margarin­nal kikent tepsibe öntjük, és sütőben 10 percig igen erős, azután közepes tűzön pirosra sütjük. Puliszka — köretnek Egy liter vizet egy mokkáskanálnyi sóval felfor­ralunk, a forrásban lévő víz tetejére előbb ráhintünk egy evőkanálnyi lisztet (dara + liszt), amelyből a víz színén hártyaszerű képződmény jön létre. Ezután 40 deka dara­liszt keveréket egy csomóban(l) a vízbe teszünk: fakanál nyelével átszűrjük a kis „dombocska” közepét, Juhtúrós puliszka Alapanyaga a leírt módon megfőzött puliszka. Tíz deka füstölt szalonnát apró Koc­kákra vagva pirosra sütünk. Ti­zenöt deka iuhtúrót összeke­verünk 10 deka Elmorzsolt márványsajttal. Egy énai tálat kizsírozunk, s az aljára szórunk egy kis túrót, a szalon­na zsírjába mártott kanállal kiszedett puliszkát rétegezzük rá (ez jól formázható, sík lappá alakítható a kanállal). Ezt is­mét megszórjuk túróval, majd megint puliszkát rétegezünk rá — am írj el nem fogy. A tetejét szintén megszórjuk túróval, és csinosan elrendezzük rajta a tepertőt. A sütőben lefedve jól átforrósítjuk. Savanyúsággal tálaljuk. Igen nagy az ener­giatartalma: összesen 13 478 kilozsul! Négy személynek ele­gendő, s a legtartalmasabb húsféleségekkel felér. Azok a félszavak... Dr. Ignácz Piroska pszichológus Mindenki ismeri, sőt bi­zonyára saját magán is tapasztalta már azt a jelen­séget, melyet így jelle­mezhetünk: „félszavakból is értjük egymást”. Közeli bará­tok, összeszokott kis közös­ségek tagjai közt a leg­gyakoribb, de távolabbi is­merősök, kortársak beszél­getésében is előfordulhat. Közelmúltunk legnagyobb magyar pszichológusa, Mérei Ferenc fedezte fel számunkra az utalást. Az utalás lényege az, hogy bi­zonyos — hangsúlyosabb, jellegzetesebb — szavak (esetleg ismerős tárgyak, gesztusok, vagy akár egy puszta hangsúly stb.) fel­idézhetnek az emberben egy egész eseményt, melyet valaha átélt, egy egész gon­dolatsort, melyet valaha végiggondolt. Ilyenkor nem­csak a puszta emlék bukkan fel tudatunk mélyéről, ha­nem — röpke időre ugyan, de sűrítetten — belénk villan mindaz az érzelem is, mely annak idején átitatta. Hasonlót egymagában is átélhet az ember, például ha olvas egy szöveget, ha egy dallamfoszlányt meghall a rádióban, vagy a fiók ren­dezgetésekor megtalált egy régi tárgyat. Néha elég hoz­zá egy virágillat vagy egy étel íze is. Ilyenkor önkénte­lenül megindul az asszociá­ciók (képzettársítások) ára­data, és felidéződik bennünk a régi eseménysor, szemé­lyek, beszélgetések, vele együtt kellemes vagy kel­lemetlen érzelmek, a gyer­mekkori nyarak vagy telek, reggelek vagy esték stb. hangulata. Az utalás annyiban más, hogy nem pusztán em­lékezés, hanem egymás közti kommunikáció része, tehát interperszonális (sze­mélyközi, társas) jelenség. És nem akármilyen emléket idéznek így fel, hanem jelen­tős, érzelmileg hangsúlyos és együttesen átélt élmé­nyekre utalnak. Mindenkép­pen van benne egy érzelmi többlet, melyet a társas hatás kölcsönöz az emléjr- nek. Utalás történhet például egy jellegzetes ruhadarab vagy egy jelvény felmu­tatásával, egy sajátos moz­dulattal (például „twist”). A szóbeli utalás legtöbbször csak egy-két szó, mondjuk egy vicc csattanója, egy iskolai emlék („és arra em­lékszel, hogy...?”). Néha egyetlen szó is nagyon so­kat kifejez, „mint cseppben a tenger” tükröződik benne egy sajátos hangulat, mivel a szavakhoz a meghatá­rozott jelentésükön túl egy laza „jelentésfelhő” is hozzá­tartozik. Az utalás nemcsak az em­lékek, érzelmek átélését teszi lehetővé, hanem es­zköze a társas kapcsolatok ápolásának. „Utalni" egymás közt szinte annyit tesz: „jól megértjük egymást", „jól érzem magam veled, veletek”, „ezzel is közelebb kerülünk egymáshoz”. Cso­portos helyzetben még erősebb a felidézett érze- mek hatása, mint páros helyzetben. Az együvé tar­tozás érzését, a kölcsönös kapcsolatok erősítését, a csoporthagyományok kiala­kítását és ébren tartását szolgálja. CSALÁD—OTTHON

Next

/
Oldalképek
Tartalom