Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

1992. június 16«, kedd HÄHER Kelet*Magyarország 3 Bogárrágta romatervek A támogatást csak a vezetők kapják? Galambos Béla A mokány cigány férfi utolsó kétségbeesésében fordult a szerkesztőséghez. A paraszti munkával idén először ismerkedő harminc cigánycsalád téli ennivalója került veszélybe, s forog kockán azáltal, hogy pénz és/vagy segítség hiján nem tudják megvédeni azt az öt hektár krumplit a burgo­nyabogaraktól és tizenöt hektár kukoricát a gyomok­tól, amit egy kibérelt föld­darabon maguk ültet- tek/vetettek Dombrádon. A Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége még Dombrádon sem az egyetlen romaszervezet, amelyik a már beilleszkedett, vagyonosabb helybeli vezetője révén, a köréje tömörülő családok számára központi támogatá­sok segítségével munkale­hetőséget, ezáltal némi jöve­delmet igyekszik teremteni. Vetőmag hitelből Az emberünk által elnökölt megyei igazság szövetség az Autonómia Alapítványtól ka­pott tavasszal százezer forin­tot. A pénzt Vadászi Nándor nem mulatozásra, hűtőgép —, vagy autóvásárlásra fordította, hanem húsz hektár földet bérelt, amit megműveltetett. Pedig állítása szerint nem egy felháborító példáról tud, ami- koris „azt hiszi sok cigány­vezető, hogy a kapott pénz a sajátja, holott azt a cigány- családok kapták!”. Harminc dombrádi és eper- jeskei cigánycsaládnak mérte ki a területet. A burgonya- és kukorica-vetőmagot 280 ezer forint értékben, azonban már csak hitelbe tudta meg­• szerezni úgy, hogy a szép családi házára jegyeztetett be jelzálogot. Ám a lényeg, hogy elvetettek, s ki is kelt minden. Ingyen kaptak még két holdat, amit Vadászi már a zsebébe nyúlva ültett be paprikával és paszullyal. Minden szépen, az elképzeléseknek megfelelően alakult. Letelt a határidő A vetemények kikeltek, fej­lődtek — hála a szaktanácsoló szakembereknek —, ám eljött május közepe, a vetőmagvak árának fizetési határideje, majd június eleje, amikor már halaszthatatlanná váltak a nö­vényvédelmi munkák. Pénz vi­szont már egyikre sincs. Vadászi egyre kétségbe­esettebben kilincsel, a pol­gármesteri hivataltól a Föld­művelésügyi Minisztériumig, a Keletmag Kft.-tői a Roma Par­lamentig, a megyei Földműve­lésügyi Hivataltól az újság szerkesztőségéig. Kapott ja­vaslatot hitelpályázat benyúj­tására, amit sok ezer forintért dolgozna ki számára valaki, s ráadásul hetekbe telne míg pénz lenne a dologból, vala­mint született ez az írás a Kelet-Magyarországban. A harminc család téli krumpliját pedig eközben „lelegelik” a bogarak, a kukoricát benövik a gyomok. És a kapa? Mondhatná persze erre valaki: „volt idő, amikor iskolá­sokat vezényeltek ki a krump­liföldekre bogarat gyűjteni be- főttes üvegbe. Azután a kapát is föltalálták már egy ideje.” Kicsit demagógnak hangzana, de azért ebben is van valami. Expo-emlékek Autóparádé Amex kártya a Nyírségben Pénzkímélő szolgáltatás utazóknak Tárca váltják. Bankokban, pénzváltó helyeken, illetve az American Express utazási irodáiban sok­féle valutanemben és címlet­ben lehet az adott ország va­lutájára átváltani a csekket. Ha elveszett... Amennyiben elveszett a csekk, azt az egész világon 24 óra alatt pótolják, sőt vész­helyzetben vagy különösen in­dokolt esetben 3 óra alatt. Ha eltűnik a csekk, csak telefonon tárcsázni kell az adott ország csekkpótlási központjának számát, amely éjjel-nappal hívható. Ez is növeli az utazó számára a biztonságérzetet. A Dunabank Rt. nyíregyházi fiók­ja a nyári turista- és utazási szezon nyitányaként kínálja új­fajta szolgáltatását. Július el­sejétől pedig az 50 dolláros lakossági valutakeretet is ki­válthatják az utazni szándéko­zók a Dunabanknál, a me­gyeszékhely belvárosában. Nyíregyháza(KM) — Rövi­den csak Amex, a világon nagyon sokan csak így ismerik az American Express utazási Csekket, amelyet 170 ország 1700 irodájában fogadnak el. A pénzkímélő, biztonságos, praktikus csekkel bővítette szolgáltatásait a Dunabank Rt. nyíregyházi irodája. Három valutanem Bemutatta a Gold Cars Kft. a legújabb Renault 19 típusát A Volvo 940-es az itt látható autók sztárja Elek Emi felvételei Megyénk nagy autókereskedelmi cégei a legújabb, legkor­szerűbb gépkocsikat hozták el az expóra Az Amexet a megyeszékhe­lyen három valutanemben, amerikai dollárban, márkában és schillingben árusítják. Az ügyfél befizeti a kívánt ösz- szeget vagy helyben a deviza- számlájáról leemeli a valutát és cserébe 20, 50 illetve 100-as címletekben kapja meg a csekket. A helyszínen alá­írásával hitelesíti az Amexet, beváltáskor az ügyintéző előtt kell a szignót megismételni. Az American Express Utazási Csekkhez nem kell valu­takiviteli engedély, a fel nem használt címleteket vissza­Tóth M. Ildikó H a gyermekkorom Nyír­egyházájára gondo­lok, gyakran felrémlik előttem a szürke szakállú, bo­zontos hajú koldus. Télen- nyáron ugyanabban a rongyos hosszú kabátban ült a kórház előtt. For­rná t I a n kalapot rakott a lába elé és úgy dünnyögte, hogy „csak né­hány fillért adjanak”, mintha ősi héber siratóimát énekelt volna. Hívták vén koldusnak, sza­gos Józsinak, ki hogyan, mert senki sem, talán ő maga sem tudta, mi a tisztességes neve. Korát elfedte a zsíros, guban­cos szakáll, a rákérgesedett mocsok, a tetves hajbozont. Kibírt süvítő szelet, égető nap­sütést a járdán ülve, de a fürdőbe majd belehalt. Mert egyszer valamelyik főorvos két vasmarkú legénnyel becipet- tette a sarokról, ordítva rúg- kapált, mint, akit akasztófa alá visznek. Zengett a kórházi folyosó a visításától, amikor iehántották róla a bűzös ron­gyokat, és beleültették a me­leg, fertőtlenítős vízbe. Ugrált kifelé belőle, de nem volt kegyelem, a műtősfiúk erősen fogták, amíg a gumikesztyűs, maszkos nővérkék fehérre si­kálták, megmosták a haját, levágták, és a szakállát is leberetválták. Rá nem ismert senki, amikor vinnyó sírással, mint a meg­vert kutya, tisztán és kopott, de ép öltönyben kioldalgott a kór­házkapun. Utána hetekig hánykolódott a vackán láza­san, csak ak­kor gyógyult meg, amikor újra bemocs- kolódott, haja összegubanco­lódott, szakálla megnőtt. Rög­tön a helyére telepedett és kéregette az alamizsnát. Aztán — magam sem tu­dom, mikor — eltűnt örökre. Talán meghalt, elkergették a városból vagy bezárták egy szociális otthonba. De em­lékeim között megőriztem a szánalmat, amit rongyos kül­seje ébresztett bennem. A múlt héten egy hasonló figura kopogott be hozzám, s már a zárt ajtó előtt könyörgött: napok óta nem ettem, szánjon meg pár forinttal. Tegnap egy asszony állított meg az utcán. Cafrangokban lógtak rajta a rongyok, a mosdatlanság bűze lengte körül, az istenre kért, hogy adjak neki ötven forintot. Ó, boldog gyermekkor, amikor csak egy koldus volt Nyíregy­házán... A koM Hitelesség Kováts Dénes jl | apjainkban — a l\J pártpolitikai és hatal- I V mi harcok közepette — gyakran halljuk rádióban, tévében, olvassuk a napi- és hetilapokban közéletünk szereplőinek egymásra szórt vádjait. Gondoljunk csak a rádió- és a televízióelnökök körül kialakult hercehurcára, a köztársasági elnök jog­körével összefüggő vitákra, a_ napokban vihart kavaró Őrsi Mátyás kontra Horváth Balázs afférra, vagy Torgyán József korábbi és legújabb megnyilatkozásaira a nem­zetbiztonságiakkal és a kor­mánnyal kapcsolatban. Hallgatjuk a vádakat és a cáfolatokat, s nehéz eliga­zodni . abban, kinek van igaza. Érvek és ellenérvek ütköznek néha, de sokszor nem tudják hitelt érdemlően alátámasztani állításaik igaz­ságát. Egyre inkább azt lehet érezni, kis hazánkban bárki bármit mondhat a másikra, különösebb következmény nélkül. Mert időnként eljut bírósági perig az ügy, meg­oldásuk, lezárásuk azonban esetleges. Ha a vádak nem bizonyul­nak valósnak, legfeljebb következik a bocsánatkérés, a helyreigazítás, netán még az sem. Kérdés viszont, mi lesz ezután a szó hitelével. Mert az érvek és cáfolatok csatájában ez mintha el­sikkadna. Pedig súlya kell hogy legyen egy közéleti sze­mélyiség szavának, egy pártvezetőnek, egy parla­menti képviselőnek. Sajnos számos jel mutatja, ezt ép­pen a (felelőtlenül) nyi­latkozók nem látják be, le­gyenek bár kormánypártiak vagy ellenzékiek. A de­mokráciába az is beletartoz­na, hogy vállalják kijelenté­seiket, s aki alaptalanul rá­galmaz, vonja le a megfele­lő következtetést: vonuljon vissza a közélettől. Ez lenne a minimum. Szőttes Paszabról Paszabon közel fél évszázada működik a képen látható népművészeti szövőház, melynek termékeit megtaláljuk az ország valamennyi népművészeti boltjában Hwwsrrosi Pál felvétele KOMMENTÁR Időzavar Tóth Kornélia M ki időt nyer — tartja a £\ mondás és egyben /I példázza azt: a köz­felfogás milyen súlyos tartal­mat tulajdonít a múló időnek. Mindannyiunk kincsével élni és visszaélni is lehet, de tet­ten érhetjük azt is, ha csupán rosszul gazdálko­dunk vele. Legutóbb ez akkor jutott eszembe, amikor a népjóléti tárca államtitkára és a parla­ment hosszú nevű szociális, egészségügyi és család- védelmi bizottságának a vezetője találkozott fórumon a megyei kórház dolgozóival a napokban. A pénteken dél­után fél négyre hirdetett, majd fél hat után befeje­ződött fórumon igen gyér számú érdeklődő előtt mondhatták el tapasztalatai­kat a vendégek. Vélhetően az eszmecsere időpontjának kiválasztásába csúszott hi­ba, hiszen a társadalombiz­tosítás, az egészségügy fi­nanszírozása és a meg­kezdett reformok végrehaj­tása nemcsak az osztály- vezető főorvosokat érdekel­hetik, hanem az intézmény sok-sok dolgozóját, hiszen ők közvetlenül találkoznak a betegekkel és a háziorvosi rendszer kialakításáig mind­össze egyetlen hónap áll mindannyiunk rendelkezé­sére. Több példát hozhatnánk a gyakorlatból az időt fe­leslegesen rabló, gyakorta szópocsékolásnak minősülő tanácskozásokról, amelye­ken az érdemi mondanivalót feleslegesen hígítják a sem- mitmondások. De a min­denkinek szót kell adni demokratikus elv szellemé­ben általában nem merik magukra vállalni a szervezők annak ódiumát, hogy bele­fojtották a szót valakibe. Pedig az éjszakába nyúló önkormányzati ülések né­hány városunkban, például Záhonyban, Kisvárdán, biz­tosan előbb befejeződné­nek, ha mindannyiunk kin­csét, a múló időt okosabban használnák ki. Nézo^ont^)

Next

/
Oldalképek
Tartalom