Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
vl^Rn'TrieLv cg f.Tri cl Icklcte Malii kérdések Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — A nagybetűs élet kapujában legtöbben szívesen visszafordulnának. Nem azért, mert nem szeretnék próbára tenni önmagukat, erejüket, képességüket. Prózai okok miatt torpannak meg az indulásnál: sajnos, sok fiatal érzi úgy, hogy bezárulnak előtte azok a kapuk, amelyeket éppen most kellene szélesre tárni a tizen-, huszonéves generáció előtt. Elveszett illúzió sokuknak a tanult szakmában elhelyezkedni, de akkor miképp vágjanak neki a felnőttéveknek? Miként segíthet ebben a megyei munkaügyi központ? — kérdeztük Kiss Géza képzési csoportvezetőtől. >-A vártnál sokkal meredekebben ível felfelé a munkanélküliséget jelző görbe. Köztük jelentős réteget képviselnek azok, akik az iskolapadból egyből a munkanélküliek kategóriájába kerülnek. A napokban végzettek milyen esély- lyel indulnak munkahelyet keresni? — Az országban a második helyen áll megyénk a 47 ezres adattal a munkanélküliek számát tekintve. Közülük 7 százalék, körülbelül 3300 a pályakezdők aránya. Ez tavalyi adat, csakúgy, mint az, hogy az általános iskolákban 9245 a szakmunkásképzőkben 3448, a szakiskolákban 200, a technikumokban 207, a szakközép- iskolákban 1559, a gimnáziumokban 1616 és a főiskolákon 669 fiatal végzett. Tehát 16 ezer 944 fiatalból mintegy 7 ezren akartak munkát vállalni á megyében. A többi közép-, vagy felsőfokú intézménybe jelentkezett, vagy beérte az otthon dolgozik minősítéssel, esetleg a családja oldotta meg a foglalkoztatását. De az említett 7 ezernek csak az egyharmada reménykedhet állásban. Azoknak a legnehezebb az elhelyezkedés, akik alacsony iskolai végzettségről visznek papírt. Ezért a munkaügyi központ arra törekszik, hogy minél magasabb szintű képzést nyújtson a jelentkezőknek. Hoppon maradt pályakezdők? Kiss Géza BALÁZS ATTILA FELVÉTELE >-Korábban a népgazdaság, a szocialista nagyipar szinte korlátlanul felszívta a tömegesen képzett vasas és építőipari mesterségek ifjú képviselőit és a szövő-, kötőhurkoló, szabó-varró lányokat, fiúkat. Nemcsak rendszerváltás történt, hanem a piacgazdaságot sürgetjük. Ám a szakképzési rendszerünk, az egyes szakmákra felvettek létszáma nem sokat változott. A megyei munkaügyi központ tehet-e valamit azért, hogy a mindenkori igényeknek megfelelő szakképzett gárda álljon rendelkezésre? — A szakképzési törvény még kimunkálásra vár, egyébként sem bírálhatom az állami szakképzési programot, ha egyáltalán beszélhetünk még ilyenről. Azt viszont örömmel mondom, hogy cégünk arra törekszik: naprakészen kövessük a gazdasági élet változásait. Mindezt úgy, hogy már a várható leépítéseknél gondolkodjunk olyan átképzési formákon, hogy az utcára került dolgozó mielőbb bekapcsolódjon egy újabb szakma tanulásába, és igen kicsi legyen a holtidő a két munka között. Különösen igaz ez az általános iskolát végzettekre, ők indulnak ugyanis a legkisebb eséllyel a munkahelyért folyó harcba. Őket még alapvető társadalmi, közéleti ismeretekre is meg kell tanítania valakinek, például nekünk. Erre szervezi a jelzárkóztató tréninget az ÉRÁK, az észak-magyarországi átképző központ nyíregyházi kirendeltsége. Itt főként önmenedzselési ismeretekre tehetnek szert a három hónapos tanfolyam után, megtanulnak önéletrajzot írni, megnyerő módon fellépni, összefüggően, röviden beszélni. Lényegében alkalmassá válnak ezek a fiatalok egy önálló szakma elsajátítására. A visszajelzésekből arra következtetünk, hogy igen hasznosak ezek a tanfolyamok. >►1/an-e garancia az elhelyezkedésre a fontos, sikeres vagy éppen divatos szakma megtanulása után? — Garanciát természetesen nem adhatunk, de a minél magasabb szintű szakmai képesítés nagyobb reménnyel kecsegteti a jelentkezőt. Valaki lehet szabó-varró például általános iskolai végzettséggel is, de ha érettségi után tanulja, esetleg bonyolultabb gépen dolgozhat, különlegesebb megoldásokra is képes lesz, és a magánkereskedők is inkább tőle rendelnek, mint attól, aki csak zsebet vagy nyakat tud elszegni. — Szólni kell arról is, hogy korábban karriert befutott szakmák népszerűsége leáldozóban. Ilyen az autószerelő, még a járművek számának ugrásszerű növekedése után is telített a piac. A számítógépes szakmákkal is ez a helyzet. De annak is tanúi lehetünk, hogy a fodrász, a kozmetikus azért nem tud elhelyezkedni, mert az életkörülmények romlásával egyre kevesebb pénz jut a személyi szolgáltatások igény- bevételére. >-Említette a kisvállalkozások szaporodását. A pályakezdő fiatalok sikerrel startolhatnak egy-egy állásra az új szervezetekben ? — Igyekszünk olyan tanfolyamokat indítani, amelyek tipikusan mai ismeretekkel vértezik fel a fiatalokat. így például az érettségizetteknek hirdetjük meg a középfokú adó- és pénzügyi ügyintézői tanfolyamot. De szerezhetnek középfokú képesítést könyvelésből, bank- és deviza-ügyintézésből, idegenforgalmi és szállodai ügyintézésből, kisvállalkozásból és még sok mindenből, amelyekre alapozva a tőkeerős kisvállalkozó rendszerint szívesen alkalmaz olyan munkatársat, aki nemcsak a családhoz tartozik, hanem ért is valamit a szakmához. >-Az új szakma elsajátítása pénzbe kerül. Ki finanszírozza ezeket? — Egyéni és csoportos pályázatokat nyújtanak be hozzánk, előbbieket magánemberek, utóbbiakat a cégek. Ha úgy ítéljük meg, hogy azokra a jövőben hosszabb távon is szükség lesz, a képzési díj 50-80 százalékát átképzési támogatásként megítéljük. Egyéni pályázóknak hozniuk kell egy igazolást arról, hogy a szakképzést nyújtó cégnél fogják majd alkalmazni. Ugyanis utólag benyújtott számlákkal nem tud mit kezdeni a munkaügyi központ. Még az is belefér a támogatásba, hogy az útiköltség egy részét vagy az albérleti díj egy hányadát fizetjük az átképzésben részt vevőknek. De természetesen nem tudunk anyagiakkal segíteni akkor, ha mondjuk a telített boltvezetői szakmát választja valaki. >-Helyesen mérlegeli-e a jelentkező, hogy számára milyen szakma elsajátítása lenne a legelőnyösebb? — Pszichológiai szakszolgálatunk kivétel nélkül minden egyes jelentkezőt meghallgat, a képességeit tesztekkel felméri, hogy eldöntsük közösen: valóban alkalmas-e arra a kiszemelt posztra. Későbbi konfliktusokat tudunk megelőzni, ha már az elején tükröt tartunk az önmagára kíváncsi jelentkező elé. >-Az itthoni ínséges munka- vállalási gondok miatt sokan rózsaszínnek látják a külföldi munkavállalást. Milyen arányban pályázhatnak fiatalok határon túli munkára? — Hivatalos kapcsolatot Németországgal ápol az Országos Munkaügyi Központ. A németek szívesen alkalmaznak minősített hegesztőt, ácsot, asztalost, cukrászt, szakácsot. Ők hivatalosan megkeresik a központunkat, amely összegyűjti a jelentkezőket a külföldi munkára. Általában nagy számban jelentkeznek egy-egy ilyen pályázati felhívás után. Természetesen előny a nyelvismeret. Ezenkívül magán-munkaközvetítők és családi kapcsolatok révén is elhelyezkedhet külföldön a fiatal párhónapos munkára. >■ Köszönöm a beszélgetést. Balatoni Klára: Ötvös Angyalka Csikai Márta: Siratás ezúrta kapuit Sóstón az 'Éremmdvészeti í K és 9(Ls plasztikai Mkotótelep. Ä meg- hívott művésze k.hat héun át ideális feltételek. meííett alkothattak, Stz itt született mun- kákát a Városi Qalériáhan tekinthetik, meg az érdeklődők, “Néhány művet mellékletünkben mi is bemutatunk; A TARTALOMBÓL: _________________ • Szamosszeg és Olcsva • Beethoven zongorája • ZEN-szerzetes Párizsból Balogh József m döntés megszületett: /1 az Alkotmánybíróság /I kimondta, hogy a köztársasági elnök akkor tagadhatná meg a kinevezést, vagy a felmentést, ha az érintett — adott esetben a Magyar Az elnök jogköre Rádió — alapfeladatának ellátására képtelenné válna, ha ilyen zavar közvetlenül fenyegetne. E^zel együtt szerepelt a laikus számára hosszas és bonyolult indokolásban, hogy az elnök nem támaszthat a kinevezéshez vagy felmentéshez a törvényben előírtakon, túl további feltételeket. Őszintén szólva,, azt gondolom, nem okozott senkinek komoly meglepetést az Alkotmánybíróság határozata már csak azért sem, mert ha egy hatpárti konszenzussal kinevezett személy elvesztette a többség bizalmát, az nem konszenzus többé, de nem okozhatott meglepetést amiatt sem, mert a meglehetősen hosszú és bonyolult elnökválasztási procedura ha másra nem, hát arra alkalmas volt, hogy tisztázódjanak jogkörök és hatáskörök, miután az alkotmány előzőleg tisztázta már, hogy a Magyar Köztársaságban parlamentáris demokrácia és nem elnöki hatalom lesz. Lehetett volna ez másként is, ha az előző rendszerben a politikai kerékasztal-tárgyalások ellenzéki résztvevői jobban hittek volna saját erejükben és abban, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége rendszerváltást akar, ám abban a bizonytalan helyzetben a latolgatások szerint nagy volt az esély arra, hogy nem az új erők, hanem a régiek közül választanak elnököt. Még a régi parlamenti ciklusban történt, hogy öt megye képviselőit hívták meg Egerbe az alkotmány módosításának előkészítésére. Eléjük tették a tervezetet, ami többnyire azonos volt a mai alkotmánnyal, majd felállt a központi bizottság képviselője, Budzsáklia Mátyás és azt kérte: fogadják el úgy, ahogy van, mert ezekben már megállapodtak az ellenzéki kerékasztallal. így született meg az alkotmány. Azt már jóval később Kulcsár Kálmántól, a Grósz és Németh-kormány igazságügy-miniszterétől tudom — ő nyilatkozta körülbelül egy fél éve a Vasárnapi Híreknek —, hogy már kész volt egy teljesen új alkotmány, Kilényi professzor szerint a régiből ebben csak annyi szerepelt, hogy Magyarország fővárosa Budapest, de ezt épp az ellenzéki kerekasztal nem fogadta el. Ezért lett túl sok a kétharmados törvény, ami — ha nincs az MDF—SZDSZ paktum — kormányozhatatlanná tette volna az országot. Ennek a paktumnak az eredménye az elnök személye, ez a paktum üt most vissza, s okozhat akár alkotmányos válságot is, ami nem feltétlenül tragédia, ám elkerülése konszolidáltabb vizekre evezheti az ország hajóját. Most az Alkotmánybíróság döntése megoldotta a helyzetet. És ráadásul úgy, hogy mindenki elégedett, mindenki úgy aposztrofálja a döntést ahogy neki kedvez. Az ellenzék azt emeli ki — és ez nagyon lényeges —, hogy a vélemény- nyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak a fogalmába szervesen bele tartozik a tájékoztatás függetlensége az államtól, a kormánytól, a pártoktól, a politikától, a hatalmon lévő pártok pedig, hogy a köztársasági elnök már nem gördíthet akadályt Gombár Csaba felmentése elé. Most mindenki várakozik. Feltehető azonban, hogy az ellenzék újabb alkalmat keres majd, hogy ismét felhasználja az ország lakossága szemében igen népszerű elnök személyét arra, hogy látszólag hatáskörével élve, jogilag azonban azt túllépve ismét erőpróbát tegyen, ismét megpróbálja a hatalmi egyensúlyt átbillenteni, noha mindenki tudja, hogy az volna igazán alkotmányellenes. ■ egalábbis addig, amed- I dig ez az alkotmány az 1— érvényes, s ameddig Magyarországot nem közvetlenül a nép által választott elnök irányítja, hanem berendezkedése parlamenti demokrácia. KM galéria <Éremművésze(<i tárCata 9á^agán’üéíemény
