Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

1992. június 10., szerda olvasóink leveleiből Özvegyi nyugdíj A J ériemmel húsz évig együttélitünk, akkor ő elköl­tözött egy másik nőhöz, a gyerekeim mondták nekem, nogy váljak el az apjuktól, mert ezt nem érdemeltem meg. Elváltam tőle 1987-ben. A nő öt hónap után kitette az elvált férjem szűrét, ő visszakönyörögte magát hoz­zám, akarta, hogy házasod­junk meg újból, de erre nem voltam hajlandó. De akkor a férjem már súlyos beteg volt, csak még nem tudtuk. Hazament lakni a falujába, én ápoltam, meg a gyerekek. Tavasszal halt meg, mi temettük el. Ügy hallottam, hogy nekem jár­na az özvegyi nyugdíj, azt szeretném tudni, hogy kér­hetem-e? Már ötvenéves el­múltam. K. Józsefné Nyíregyháza (Sajnos, levélírónk sem ál­landó, sem ideiglenes özve­gyi nyugdíjra nem jogosult, méltányosságból pedig ilyen nem adható. Az állandó öz­vegyi nyugdíjra jogosító fel­tételek a különéléstől szá­mított 15 éven belül nem következtek be: 55. életév betöltése, vagy rokkantság, vagy a házastársa jogán leg­alább két árvaellátásra jo­gosult gyermek eltartása. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az eset­ben jár az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosz- szabb ideje különélőnek, ha a házastársa haláláig tartás­díjban részesült, vagy részé­re a bíróság tartásdíjat álla­pított meg. Olvasónk tartás­díjban nem részesült.) Tartásdíjak Engedjék meg, hogy én is hozzászóljak a május 21-iki Kétszeresen szenvednek cí­mű cikkhez. Azt hiszem, ezen is el lehet gondolkod­ni. A férjemtől elváltam, van két gyermekem. A tartásdí­jat eleinte kaptam, később már nem. A bírósághoz for­dultam. Sehol semmi, csak tárgyalás. Közben a volt fér­jem szerzett egy gyereket, őutána is tartásdíjat kellene fizetni Gondolt egyet, meg­nősült, ez idáig már a har­madik gyereknél tart, egy közülük azóta már állami gondozásba Is került. A volt férjem nem dolgozik, rossz a családi helyzete, csavarog. Nem lehet miből letiltani a tartásdíjat, nincs keresete, csak a fusi. Három év alatt közel százezer forinttal tar­tozik nekem. Közben én férjhez men­tem, talán ez volt a vesztem, mert a volt férjem tartásdíj- fizetés-elmaradásával kap­csolatban egy éve még csak Jog ászszemmel Pátyodon, a Szatmár Termelőszövetkezet birtokában lévő Madarassy-kúria napról napra megy tönkre, megeszi íz idő vasfoga. Ha a közeljövőben nem újítják fel, a megye sze­gényebb lesz egy értekkel. habasztosi pAl felvétele tárgyalás sem volt. Most már összesen hat gyermekről kel­lene gondoskodnia. Azt hi­szem, van esze. Csinálja a gyerekeket, hogy ne kelljen fizetnie, vagy ne tudják megbüntetni. Hol itt az igaz­ság? A második férjem munkanélküli lett, hatezer forint a járadéka, én gyesen vagyok, és van három gyer­mekem. Aztán még a méreg­drága^ rezsi. Én már nem bírom'. Hová forduljak, mit tegyek? Név és cím i Hirdetés széli szó Nyolc éve van cascóm, a régi biztosításom ez év már­cius végén járt le, újat nem kötöttem, csak alapcascót. Március végéig balesetmen­tesen közlekedtem, egyéb­ként évek óta egyfolytában, tehát kértem a Hungária Biztosítótól a bónus-vissza- térítést. Hittem a hirdetés­nek, hogy aki balesetmente­sen közlekedik, annak visz- szatérítik. A biztosítónál azt mondták, hogy mivel nem kötöttem új cascót, már nem jár. Megértem, hogy jövőre már nem leszek rá jogosult, de ez így kissé furcsa. Vagy a reklámban vezettek félre? L. Eászlóné Nyíregyháza Pontos cím a szerkesztőségben Kis a jálszblér? Tűrhetetlen állapotok ural­kodnak a nyíregyházi Ung- vár sétányon. Mindannyian kisgyermekes anyukák va­gyunk, a gyermekeinktől el­vették a szabad területeket, ahol nyugodtan játszhatná­nak, ezért kérjük az illeté­kesek segítségét. A sétányon embernagyságú kutyák sza­ladgálnak póráz és szájko­sár nélkül. Előfordul, hogy a szaladgáló gyerekek után ugranak. Gazdáik nyugodtan beszélgetnek, vagy italoz­nak. Ha szólunk, hogy kös­sék meg a kutyákat és az ar­ra kijelölt sétáltatóhelyen engedjék el, gyakran olyan választ kapunk, amitől még a nyomdafesték is elpirulna. A másik probléma az au­tósokkal, motorosokkal van. Ök ugyanúgy száguldoznak a sétálóterületeken, mint a fő­útvonalon. A járdákon köz­lekedni nem tudunk, mert parkoló autók foglalják el (érdekes kísérlet volna, ha mi vonulnánk be a gará­zsokba, kiűzve onnan az au­tósokat. Rettentően fölhábo­rodnának érte — és jogo­san!). Tehát a gyalogosok, a gyerekek ki vannak szorít­va minden zöldterületről, mert azokat a kutyások és az autósok sajátították ki maguknak. Nagyon jó volna, ha a közterület-felügyelők és ä rendőrök odafigyelnének az egyre jellemzőbb hely­zetre. A környékbeli kisgyermekes anyukák, Jósaváros fiz egyiknek tilos Nyíregyházán, a Fazekas János tér 1. számú ház előtt mindössze tizenkét parkoló­hely van kiépítve, édeskevés az ott lakók gépkocsijaihoz képest. Ha már áll a meg­szokott helyen más autó, so­kan kénytelenek vagyunk ráhajtani az ottani parkosí­tatlan, murvás területre. Má­jus 18-án a közterület-fel­ügyelők parkrongálás címen ötszáz forint büntetést rót­tak ki rám, mert autómmal csak az említett, parknak vagy szép füves területnek egyáltalán nem nevezhető senki földjén álltam meg. Legnagyobb meglepeté­semre 21-én ugyanoda te­rületfoglalási engedélyt ad­tak egy cirkusznak, ami a kocsikat, sátrakat, egyéb kellékeket figyelembe véve jóval több kárt okozott a parkiban. Sz. László Nyíregyháza, Fazekas J. tér Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Mézesmadzag a szavatosság? Kárvallott megrendelők Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — Vállalkozói világunk­ban ma már szinte minden munkára akad ember. A la­pok hirdetési oldalai tele vannak kedvezőnek tűnő ajánlatokkal: hívjon, me­gyek, elkészítem, megjaví­tom, olcsón, gyorsan, garan­ciával ! Ez önmagában jó dolog, de sokszor úgy érzi az em­ber, kidobta a pénzét silány, használhatatlan termékre, munkára. A szavatosság csak mézesmadzag, amit a vállal­kozó elhúzott az orra előtt.. . Penészleken négy asszony úgy döntött, hogy újrazo- máncoztatják megkopott für­dőkádjaikat. Felhívták az egyilk nyíregyházi zománc- felújító kisiparost, aki gyak­ran hirdette a vállalkozását. A kisiparos alkalmazottja el is ment a román határ men­ti községbe, újrazománcozta a kádakat. A lelkűkre kötötte, hogy három napig nem sza­bad használni, víz ne érje. így is lett, de amikor ki­próbálták a kádakat, majd a halukat tépték dühükben, mert a zománcréteg rögtön felpúposodott, sőt az egyik fürdőnek hártyaként ragadt a testéhez. A negyedikkel másféle probléma volt, szemcsés, durva felületével valósággal smirglizte a bőrt. Másnap már hívták a kis­iparost, hogy egyéves garan­ciát ígért, hát csináljon va­lamit a kádakkal, mert az alkalmazottja kontármunkát végzett. A vállalkozó ígérte, de nem tett semmit, pedig még háromszor telefonáltak ne­ki. Az asszonyok felhábo­rodtak, kádanként 3600 fo­rintot fizettek, no meg négyszáz forintot tett ki fe­jenként az útiköltség, és még ügyet sem vet a reklamáció­jukra a kisiparos? Az is nyomasztotta őket, hogy csu­pán egyikőjüknek adott számlát 5160 forintról (így lehet gazdagodni manapság), tehát megkeresték szemé­lyesen a vállalkozót. Közölték vele, hogy egy hónapja hiába próbálják érvényesíteni a jogaikat, nincs már bizalmuk, türel­mük, adja vissza nekik a pénzüket. A telefonálás és a nyíregyházi autóút költsé­geit tanulópénznek tekintik, amiért őt kérték fel a mun­kára. A kisiparos ellensége­sen viselkedett, megegyezés nélkül váltak el. A négy asz- szony nyakába vette a nagy­várost, elmentek az IPOSZ- ■hoz, az önkormányzathoz, végül eljutottak a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség megyei szervezetéhez, amely nemsokára Penészleken, a kisiparos jelenlétében meg­vizsgálta és orvosolta a pa­naszt. Tűnődésre késztet, hogy az egyszerű minőségi kifogás intézéséhez is hatóságra van szükség. Sajnos, elég gyako­ri, hogy a vállalkozó úgy ahogy elvégzi a munkát, az­tán fütyül a törvényben elő­írt kötelességeire. Sokszor tehetetlenül tű­rik, hogy a becsületes iparo­sok, egy-egy szakma hírét befeketítik a felelőtlen vál­lalkozók, vagy a kontárok. A szabadság szabadossággal párosult. Messzi még az idő, amikor a tisztességtelenség és a silány munka megbuk­tatja a vállalkozókat. A tisz­tességtelen piaci magatartást az 1990. évi LXXXVI. 'ör­vény tiltja, de hányán tart­ják ezt be? A jogos minőségi kifogást a kisiparosnak, vállalkozó­nak a bejelentéstől számí­tott 15 napon belül rendez­nie kell. Az ő felelőssége, hogy hibátlan, megfelelő anyaggal és technológiával végezze el a munkát. Ha a szolgáltatás minősé­gét illetően vita támadna közte és a megrendelője kö­zött, kötelessége minőség­vizsgáló szerv szakvélemé­nyét kérni. Viszont a meg­rendelő számára is van ha­táridő: a munka elvégzésé­től számított 3—12 hónapon belül (ez pontosan a szol­gáltatás díjtételétől és a vál­lalt jótállástól függ) kell mi- nőséei kifogást tennie, ak­kor illeti meg ez a jog. Az esetünkben említett zo­máncfelújító kisiparos is a felügyelőségtől tudta meg, hogy ha tizenöt napon belül nem javítja ki az elrontott terméket, munkát, a meg­rendelő kérésére vissza kell fizetnie a szolgáltatási díjat. Mivel a határidőt nem tartotta be, a kötelességei­nek nem tett eleget, a íel- ügvelőség kötelezte a mun­kadíj — tizennégy ezer fo­rint — visszafizetésére, rá­adásul még szabálysértési bírsággal sújtotta. Minden szigorúság ellenére nagyon sok a csalódott, kárvallott megrendelő manapság. Amíg nem tisztázódnak a piaci erőviszonyok, lesznek áldo­zatai a felelőtlen, kontár, vagy szélhámos vállalko­zóknak. Az új Munkatörvénykönyvből (1.) Nagy Mihály Az új Munkatörvénykönyv szabályait 1992. július 1-től kell alkalmazni. Az alábbi változásokra hívjuk fel a munkavállalók figyelmét: A munkaviszonnyal össze­függő alapvető kérdéseket, a minimális juttatásokat a törvény rendezi. Ettől eltér­ni akkor lehet, ha a dolgo­zóra nézve kedvezőbb; eze­ket a. kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben kell rendezni. A törvény a korábbinál nagyobb lehető­séget biztosít a kollektív szerződések és a szerződő fe­lek számára. Több olyan munkáltató lesz, ahol nem kötnek kollektív szerződést. Ennek hiányában a szerződő feleknek mindenre kiterjedő munkaszerződésben kell megállapodniuk. Minden munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglal­ni. Nem kötelező viszont az írásba foglalás, ha a mun­kaviszony időtartama 5 nap­nál kevesebb. A személyi bért akkor is meg kell hatá­rozni, ha a dolgozó kerese­tét teljesítmény alapján szá­molják el,‘ csakúgy a betöl­tendő munkakört, munkahe­lyet, a munkába lépés nap­ját, a munkáltatói jogot gya­korló személy megnevezését. Ez utóbbi azért fontos, mert más személy esetleges eljá­rása érvénytelen. Természe­tesen a szerződő felek több más kérdésben is megálla­podhatnak. Megszűnik a munkakönyv kötelező alkalmazása, meg­szűnnek a munkaviszonyhoz kapcsolódó különböző jutta­tások, kedvezmények, pl.: a jubileumi jutalom, a fel­mondási idő hossza. A mun­kaviszonyban töltött idő hosszának csak az azonos munkáltatónál lesz jelentő­sége. Áthelyezéssel nem le­het munkahelyet változtat­ni. A munkáltató a nála el­töltött munkaviszony időtar­tamáról igazolást köteles adni, amelyet a dolgozónak meg kell őriznie. Ezen túl­menően, a munkáltató a dolgozó kifejezett kérésére úgynevezett működési bizo­nyítványt köteles adni. En­nek tartalmaznia kell az el­látott munkakört és az el­végzett munka értékelését. Munkával össze nem függő tájékoztatást azonban nem tartalmazhat. A munkaviszony határo­zott és határozatlan időre lé­tesíthető. A határozott idő hosszát a törvény 5 évben maximálja, ezen túl ún. szerződéshosszabbításnak nincs helye. A határozott idő elteltével a munkaviszony automatikusan megszűnik. Ebből következik, hogy azt felmondani nem kell, nincs felmondási idő, nem jár fel­mentés a munkavégzés alól és nem jár végkielégítés sem. Határozatlan idejűvé vál­tozik a munkaviszony, ha a dolgozó a határozott idő le­telte után az ő közvetlen irányításával megbízott sze­mély tudtával egy napot to­vább dolgozik. Ha azonban a határozott idő 30 nap, vagy annál rövidebb, a szerződés csak ennyi idővel hosszab­bodik meg. Ez a munkavi­szony megszüntethető közös megegyezéssel vagy rendkí­vüli felmondással. Nincs azonban annak akadálya, hogy a munkáltató a hatá­rozott idő letelte előtt ren­des felmondással szüntesse meg a dolgozó munkaviszo­nyát, ha a hátralévő időre kifizeti a dolgozó, átlagkere­setét. A munkaszerződést tovább­ra is csak közös megegye­zéssel lehet módosítani. A kollektív szerződés is csak akkor módosíthatja az ere­detileg megkötött munka- szerződést, ha az a dolgozó­ra nézve kedvezőbb. Nincs annak akadálya, hogy a munkáltató kéthavi időtar­tamra más munkakörben, vagy más munkahelyen fog­lalkoztassa a dolgozót. Eb­ben az utóbbi esetben a fel­merült többletköltséget a munkáltatónak kell megtérí­tenie. A felek a munkaszer­ződésben a két hónapot meg­haladó időtartamon felül is megállapodhatnak. Ugyanígy meg kell állapodni a munka­bérben, ami azonban a mun­kaszerződés eltérő szabályai­nak esetét kivéve nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörben elért átlagke­reset. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló munkaszerződésben próba­időt lehet kikötni, aminek az időtartama nem lehet hosszabb 3 hónapnál. Az eredetileg kikötött próbaidőt meghosszabbítani tilos, az ettől eltérő megállapodás semmis. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszün­tetheti. Kelet-Magyarország ] ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom