Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. május 13., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Külpolitikai jogyxot Éllovasoknak mondja Baraksó Erzsébet H azánkba készül a svéd külügyminiszter. A május közepére ter­vezett látogatás előtt indo­koltnak tartotta arról infor­málni a sajtón keresztül a közvéleményt, hogy a két­oldalú kapcsolatok megerő­sítésének szándékával uta­zik — idézem — „magyar barátaihoz". A stockholmi diplomácia vezetője, Ugglas asszony hangsúlyozta; határozottan támogatják az új demokra­tikus magyar kormányt, és meggyőződése: Magyaror­szág megújult képességével. politikai demokráciájával és gazdasági lehetőségeivel hozzájárulhat az egész eu­rópai helyzet megszilárdítá­sához. Önök most az „éllo­vasok a térségben”, fogal­mazott a miniszterasszony, ezért a svéd gazdaság arra törekszik, hogy megjelen­jen a magyar üzleti élet­ben, amit mutat egy adat, miszerint Svédország ha­zánkban az ötödik legna­gyobb beruházó. A svéd tőke bizonyára jól tudja, hol keressen üz­leti befektetést. Reméljük, ezt a folyamatot tovább erősíti majd a svéd külügy­miniszter-asszony látogatá­sa. Fákat döntött a vihar Nyíregyháza (KM — Cs K.) — Alaposan meglengette hétfőn éjszaka az erkélyek­re terített száradó ruhát a hirtelen feltámadt viharos erejű szél, s mint azt a hír­adásokban már kedden reg­gel hallottuk, a fővárosban és Debrecen, Szeged térségé­ben komoly károkat okozott a helyenként 130 kilométeres óránkénti sebességű szél, többfelé szünetelt az áram­szolgáltatás is. Az ügyeletektől kapott in­formációk alapján úgy tűnik, megyénket csak súrolta az ország fölött átvonuló hideg­front, a szél sem volt olyan erős, mint a „szomszédvár­ban”, óránként 79 kilométe­res sebességet ért el. A tűz­Forró nyomon oltóknak nem akadt munká­juk hétfőről keddre virradó éjszaka, s nem volt fennaka­dás a MATÁV-nál sem, mű­ködtek a telefonvonalak. A TITÁSZ szakembereinek azonban már akadt dolguk: Tiszalök, Rakamaz, Ibrány, Balsa és Kótaj térségében több fa is rádőlt a vezeté­kekre, villanypóznák törtek ki vagy hajlottak el. Komo­lyabb rombolást azonban nem okozott a vihar, s mint azt Angyal Pétertől, a TI­TÁSZ üzemirányító központ­jának vezetőjétől megtud­tuk, a hibákat még az éjsza­ka folyámán kijavították, két-három óránál tovább se­hol sem maradtak áram nél­kül a megyében. Puskával támadó Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Má­jus 9-én ismeret­len tettes behatolt a Nyíregyházi Áfész Korányi u' 56. sz. alat­ti ABC-áruházába, ahol a páncélszekrényt kinyitotta, s abból 140 ezer forint kész­pénzt, az eladótérből pedig 21 ezer forint értékű árút lo­pott el. A megyeszékhelyi rendőr- kapitányság ismeretlen sze­mély után nyomoz, aki má­jus 10-én 12,40 órakor egy 40 éves nyíregyházi férfit feltehetően légpuskával meg­lőtt. A golyó sérülést okozott. KÖZÉLET Jelentős kapacitás összevonásával betonozzák a „C” variá­cióhoz tartozó műtárgyak alapját Dunacsunynál a szlovák építők és az osztrák alvállalkozók. Képünkön: a magyar határtól mintegy 250 méterre folyik az építés. Mi történt Ramocsaházán ? Kalapáccsal az emléktáblát Cselényi György Baktalórántháza—Ramocsa- háza (KM) — Szerkesztősé­günkbe telefonbejelentés ér­kezett, miszerint a Magyarok Nemzeti Szövetsége nevű szervezet Ramocsaházán fel­háborító „cirkuszt” csinált. Az ügyben elsőként Ko­lozsvári Attilát, a Baitotaló- rántházi Rendőrőrs parancs­nokát kerestük meg, aki el­mondta: tudomása szerint május 10-én vasárnap késő délután a Magyarok Nem­zeti Szövetsége a ramocsahá- zi művelődési házban gyű­lést tartott. Éjjel Mező Imre szülőházánál egy autóból több ismeretlen személy ki­szállt, s az épület és a kerí­tés közötti kőoszlopon lévő márvány emléktáblát kala­páccsal szétverték, majd a helyszínről gépkocsival siet­ve távoztak. Az ügyben a rendőrség vizsgálatot indí­tott. A Mező Imre szülőházá­ban lakók úgy tudják, vasár­nap a ramocsaházi kultúr- házban a kisgazdák rendez­tek gyűlést, melyre nem tudják, kik, de érkeztek ven­dégek messziről is. A tábla- törést nehezményezik, az szerintük magánlaksértés­nek is felfogható. A már­ványt korábban valakik pi­ros festékkel szennyezték be. A Mező Imre-házzal szem­ben lakók vasárnap éjjel fél 12 után 6 perccel kalapálás­ra lettek figyelmesek. Ki­mentek a kapuba, s a sö­tétben két autót láttak. Ba­goly Albertet, a baktalóránt- házi szakmunkásképző inté­zet igazgatóját, Ramocsaháza megbízott polgármesterét is megkérdeztük: — A kisgazdagyűlésre en­gem is meghívtak — mond­ta. — Ott Romhányi Lászlót, mint a Magyarok Nemzeti Szövetségének vezetőjét mu­tatták be, aki korábban több ember társaságában — egy 1300-as fehér Zsiguliból szállt ki. Az összejövetel — néhány meredek kijelentés­től eltekintve — rendben zajlott le. Éjjel Mező Imre hajdani házánál az általam említett fehér Zsiguli és egy másik •— mellyel szintén a gyűlésre érkeztek vendégek — gépkocsi állt. Az autóba beülő személyeket nem is­mertem fel. A Zsiguli meg­fordult, s a 41-es út felé ment. Miután a faluban tett egy kört, a másik, a Székely felé közlekedő kocsi után vette az irányt. Az esetről telefonon azonnal értesítet­tük a rendőrséget, a fehér jármű rendszámát is közöl­tük. Lehetett volna másképp ? Sokszor vádolják az ellen­zéki pártodat a „magabiz­tos” kormányzópártok — különösen az MDF —, hogy az ellenzék sem tudna a he­lyükben mást tenni. Ez azon­ban csak részben igaz, s az ördög itt is a részletekben bújik meg. Ha nem dugjuk a fejünket a homokba, ak­kor el kell ismernünk, hogy a megelőző és az elkövet­kező két-három évben vál­ságmenedzselést kell foly­tatnunk, s vajúdó gazdasá­gunk még csak a szülési fáj­dalmak idejét éli. Először is azzal a jogos és alapvető kritikával illethet­jük az MDF-kormányt, hogy a kormányprogram összeállí­tásánál és ismertetésénél nem mondta meg egyértel­műen az embereknek: bi­zony, keserves három-négy év előtt állnak, ám ez elke­rülhetetlen ahhoz, hogy meg- tisztultan a múlt fekélyeitől, már középtávon elkezdődjön valami pozitív elmozdulás. őszintén beszélni, ez a leg­első követelmény, amit ilyen esetben egy kormánytól el lehet és el is kell várni. Ha megnézzük az Antall-féle kormányprogramot, akkor be kell látnunk, hogy nem ez történt, hiszen egy rózsaszí­nű és körvonalazatlan „vágy- csomag”-ot kaptunk a hu­taiba lépő MDF-kormánytól. A másik alapvető probléma, amely szemünk elé tűnik, az az MDF ideologikus, jelké­pekre koncentráló gondolko­dásmódja. Elengedhetetlen követelmény ugyanis egy ilyen helyzetben a gazdaság­ra koncentrálni. Ez jóval később, a Kupa­program kapcsán került csak előtérbe. Ez a közel egyéves késésből származó idő most rettentően hiányzik, különö­sen akkor, amikor a hiány­zó államháztartási és szociá­lis törvényre gondolunk, vagy amikor azt állapítjuk meg, hogy manapság a pri­vatizáció jogszabályi keretek nélkül és koncepciótlanul zajlik. Ez az MDF felelőssé­ge. Az sajnálatos balszeren­cséje a magyar népnek, hogy a kormányfő kritikán aluli káderpolitikáján túlmenően még egy alapvető hiányos­sággal bír: nem ért a gaz­dasághoz. Ezt ilyen válságos, helyzetben minimum egy na­gyon felkészült és befolyá-: sós gazdasági tanácsadói csa­pattal pótolni kellene. Sze­rintem a miniszterelnök úr nem szeret a gazdaságról be­szélni, s őszintén idegenke­dik a statisztikától. Enél- kül pedig nem lehet igazán megérteni az ország jelenle­gi állapotát. Az emberek ro­hamosan szegényednek. Tud­nunk kell, hogy ma a re-' gisztrált munkanélküliek szá­ma megközelíti a félmilliót (s a szakemberek • szerint több mint százezren ki is rekesztődnek a rendszerből.) Az állatállomány vészesen csökken szinte minden házi- és tenyészállatnál. A kár­pótlási hercehurca ellenére (vagy éppen miatta) nő a bevetetlen földek aránya, s drasztikusan csökken egyes termények vetésterülete. Mindezt azért fontos el­mondani, mert létfontossá­gúnak tartom, hogy a jövő­re figyeljünk, ne pedig a múlton rágód junk. Csak egy modern és fejlődőképes Ma­gyarországgal tudunk a fej­lett nyugathoz kapcsolódni. Ennek azonban tudatni kell az árát (pl. mezőgazdaság? kvóták), de azt is el kell mondani, hogy nincsen más út, ami előrevisz. Itt ismét visszajutunk az őszinte be­szédhez, amit olyannyira hi­ányoltam a meghirdetett kormányprogramból. Ezen a ponton elérkeztünk a megkerülhetetlen kérdés­hez: vajon lehetett volna másképpen csinálni? Igen, s még ma is lehetne. Sokkal jobb közhangulatot lehetett volna teremteni ebben az országban, a múltat sokkal hamarabb és sakkal egyér­telműbben lezárva. Sokkal őszintébben, és kevésbé le­kezelően és arrogánsán vi­selkedve, sokkal jobb sze­mélyzeti politikát kialakítva más lenne ma a kormányzat pozíciója. Más lenne a hely-- zet, ha a szakmai szempon-' tok számítottak volna a meg­felelő személyek kiválasztá­sánál (ellenpéldaként lásd a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének leváltását). Sokkal gyorsabb gazdasági törvény- hozást lehetett volna elérni, hiszen egy 1990 őszén beter­jesztett földtörvény esetében a mezőgazdaság nem itt tar­tana, s már megszülethetett volna egy modern közokta­tási és szooiális törvény is. A liberális pártok — köztük jelesül a FIDESZ — jelentő­sen korlátoznák az állam gazdasági szerepét, nagyobb autonómiát követelnének az egyházaknak, s felkarolnák a pályakezdő fiatalokat, programot kínálva az ifjúsá­gi munkanélküliség kezelésé­re. Van más alternatíva. Ez a költségvetési vitáknál egyér­telműen ki is derült, ami­kor mi a dekoncentrált ál­lami szervek támogatásnö­vekedése helyett elsősorban az oktatást, a környezetvé­delmet és a bölcsődéket tá­mogattuk. Mindazonáltal el kell ismernünk a jelenlegi kormánykoalíció érdemeit is a válság menedzselésében. Am kritikánk is van jócs­kán. A FIDESZ biztos ben­ne, hogy sokkal jobban is lehetne kormányozni. A kö­vetkező választáson újra a választópolgárok kezében van a döntés. Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ Levegőben lógó traktorok Ötszázmillió van, Ke az kevés Budapest (KM — Kovács Éva) — Egyre többen, ki türelmesebben, ki idegeseb­ben kérdezi, mi lesz azok­kal a traktorokkal, amelye­ket a megye tíz MDF-es képviselője kedvezményes akció keretében ígért a sza­bolcsiaknak? — Embertelenül nehéz az a küzdelem, amit a trakto­rok ügyében folytatunk — mondja Szűcs M. Sándor, akit az ötlet gazdájaként tartanak képviselőtársai. — Hozzám és képviselőtár­saimhoz is méltatlan, s tő­lünk szokatlan, hogy egy jó hír után hosszas hallgatás­ra kényszerülünk. Közel egy hónapja azért nem adunk információt, mert mindvé­gig reményünk volt arra, hogy a beígért 500 traktort megszerezzük a megyének, s rövidesen végső pontot tehe­tünk az ügyre. Mondhatom, nem volt nap, hogy több képviselő ne dolgozott volna az ügyön. — Ezek szerint nem egyé­ni akció, hanem csapatmun­ka volt? — Igen. — Hol tart most a dolog? — A választ azzal kell kezdenem, hogy legalább egy hónapot veszítettünk a bankokkal folytatott csatá­rozás miatt. Hetente új öt­lettel, új verzióval álltak elő, ha az egyiket teljesítet­tük, kitaláltak újat. Annyi tény, hogy mostanra megsze­reztük azt az 500 millió fo­rintot, amely a traktorok árának 40 százalékos hitelre történő kihelyezése fedeze­téül szolgai. Három hete el­vi döntés született az Álla­mi Fejlesztési Intézet illeté­keseivel, mely szerint az ál­taluk is jónak tartott prog­ramhoz 150 millió forintot különítenek el. — Mi akadályozza az ügyintézést? — Jelenleg a miniszterel­nök gazdasági tanácsadójá­nál fekszenek a papírok, mi­vel a traktorokhoz öt évre szóló hitelt, s különféle ked­vezményeket adunk. Azt re­méltük, hogy a megyei mun­kanélküliségre illetve a ve­tetten földek nagyságára te­kintettel az ügy lebonyolítá­sához szükséges összeget megkapjuk. Sajnos nem így történt, csak egyharmadát tudjuk megszerezni, a má­sik kétharmadot a Pénzügy­minisztériumból, illetve a Földművelésügyi Miniszté­riumtól várjuk. — A dolog lendületek és megtorpanások mellett rég­óta húzódik, a traktorügy joggal foglalkoztatja az érin­tetteket. Mi a hosszúra nyú­ló ügy tanulsága az ön szá­mára? — Hihetetlen energiát vett ki belőlünk ez az ügy. A de­mokrácia rögös út, s nem vi­gasztal az sem, hogy száz meg száz ötlet halt el má­sok miatt. Ha másképp nem megy, utolsó lépésünk a mi­niszterelnökhöz vezet. Sze­mélyes felelősségem nagy, s abban is biztos vagyok, hogy egy évvel később negyedany- nyi erővel célhoz tudnánk érni. A szabolcsi gazdálko­dóknak azonban most van szükségük a traktorokra. Vetőmag, hozómra Betakarításkor fizetnek Nyíregyháza (KM — G. B.) — Mérsékelt sikerrel járt az a kukorica-vetőmagot hitel­be kihelyező akció, amit a megyei MDF-képviselők szerveztek a Zsíros Géza ve­zette Békés megyei Gabona­forgalmi Vállalattal karöltve május legelején Nyíregyhá­zán és Vásárosnaményban, s amelyhez végül is kapcsoló­dott a Keletmag Vetőmag Kft. is. — A Békés megyeiek elé­gedettek voltak — tájékoz­tatta lapunkat Néző László, az MDF megyei irodájának munkatársa — az 1600 ton­na árukukoricára, tizenegy termelővel itt megkötött szerződésekkel. A termelők­nek lehetőségük volt, hogy a vetőmag árát készpénzben, vagy terményben törlesszék a betakarítás után. Ameny- ny.iben ez utóbbit választot­ták és termékértékesítési szerződést is kötöttek, ez olyan előnnyel jár, hogy hi­telfelvételhez garanciaként elfogadják a bankok. A Keletmag Kft. is jelen volt az akción, ahol ugyan nem kötött szerződést, de a kö­vetkező hétfőre hívta be ma­gához a nála érdeklődőiket. Mi is hozzájuk irányítottuk a későbbi napokban iro­dánkban jelentkező terme­lőket. — Mivel 50 vagon kukori­ca-vetőmagunk itt van ne­künk is a megyében, sőt hi­telbe is tudjuk adni megfe­lelő garanciák mellett, a bé­késiek akciójára oda kellett mennünk — nyilatkozta Ma­jor Dénesné, a Keletmag Kft. munkatársa —, mint a szá­molgatásak során kiderült, a mi ajánlatunk kedvezőbb­nek bizonyult, mint a vi­harsarkiaké. ök ugyan ka­matmentesen adták a vető­magot, viszont az érte adott takarmánykukoricát odaszál­lítva kérik, ami több költ­séggel jár, mint az, hogy mi kamattal is számolunk a ve- itőmagárban. — Mi, a hozzánk behívott magántermelőkkel, az alapo­sabb információink miatt persze válogatva is közöt­tük, 2000 tonnányi takar­mánykukoricára kötöttünk eddig szerződést, 640 forin­tos mázsánkénti áron. Azzal a kitétellel, hogy az esetleg elért ártöbbleten tisztessége­sen osztozni fogunk. Az ak­ciónkat jelenleg is folytat­juk, s aki vállalja, hogy a vetőmag értékének három­szorosát szerződi le nálunk takarmánykukoricában, az hozómra kapja a jó minősé­gű vetőkukoricát. Falusi turizmus Nyíregyháza (KM — R. J.) — Nemzeti hagyományaink és a nyugat-európai tapasz­talatok alapján megújítandó falusi turizmus aktuális kér­déseiről kezdődött három­napos nemzetközi konferen­cia május 12-én Mezőtúron a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségé­nek rendezésében. Az Európa Tanács főtitká­ra, több miniszter és állam­titkár, továbbá számos ön­kormányzati tisztségviselő — közöttük Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Közgyűlés elnöke — vállalt védnökséget a tanács­kozás felett, amelyen idegen- forgalmi és államigazgatási szakemberek igyekeznek fel­tárni a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, hang­súlyt adni jövőbeni szerepé­nek a térségben és számba venni a kiterjesztésére irá­nyuló kezdeményezéseket, feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom