Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

1992. május 27., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 1 1 Fegyvert, de kinek? Kaphat járadékot Több embertől hallottam már, hogy akinek 50 száza­lékos az egészségromlása, megkaphatja a rendszeres szociális járadékot és ezzel együtt munkanélküli-jára­dékra is jogosult, ha elve­szítette a munkahelyét. Va­jon ez vonatkozik-e azokra is, akiknek 67%-os vagy en­nél magasabb a rokkantsá­ga? Ha igen, kérem, írják meg, hogy ez milyen jog­szabály alapján van így. H. Jánosné Nyíregyháza (A foglalkoztatás elősegí­téséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 25. § (1) bek. értelmében mun­kanélküli-járadék illeti meg azt, aki: munkanélküli; öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult; a Munkaügyi Központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani ne­ki; elhelyezkedése érdeké­ben a Munkaügyi Központ­tal együttműködik; a mun­kanélküli-járadék iránti ké­relmének beadását megelőző négy év alatt minimum há­romszázhatvan nap munka- viszonnyal rendelkezik. A fentiekből következik, hogy a már idézett törvény nem zárja ki azokat, akik a munkaképességük csökkené­se miatt rendszeres szociális járadékban részesülnek. A rokkantnyugdíjasoknak azonban munkanélküli-jára­dék a törvény értelmében nem adható — tájékoztatta olvasónkat Rutkainé Nagy Melinda, a Megyei Munka­ügyi Központ nyíregyházi kirendeltségének vezetője.) II lakó a vesztes A „Nem díjemelés” cím alatt megjelent íráshoz sze­retnék én is csatlakozni. Tö­kéletesen egyetértek a cikk írójának felháborodásával, mivel én is az április hóna­pi számlámon fedeztem fel i többletszámlázást. A fél- iavi díjam sem kevés, de, íogy ilyen alapon meg­emeljék az amúgy is tete­mes távhőszámlát, hát az ir­ritáló és túlzás. Sajnos, az evek során tapasztaltam, Az aranyosapáti határban birkanyáj legelész, a régóta kibelezett, szeméttelepre való roncs „őrizete” alatt. Az autóvázra senki sem tart igényt. Igaz, ami érték volt benne, s mozdítható, annak hamar lába kélt. harasztosi pal felvétele hogy a pénzünkért, amit természetesen előre fizetünk, elég gyakran fagyoskodtunk. Amikor odakint mínusz tíz Celsius-fok volt, a lakásban csak 19 C-fok körül volt a hőmérséklet. Tudom, a Táv­hő szerint ez ideális hőmér­séklet, valóban, amikor jól beöltöztünk, már mi sem nagyon fáztunk. Ez is egy szempont! Vé­gül is takarékoskodni kell ugye, de miért mindig a fogyasztó zsebére? Volt olyan eset, hogy jéghidegek voltak a radiátorok, betele­fonáltam, mire az ügyeletes közölte velem, hogy a szén sem olcsóbb, ők otthon az­zal fűtenek és csak este gyújtanak be, spórolni kell! Ez igen! Ö a saját zsebére takarékoskodik, ez rendben, de mi? Előre kifizetjük a fűtést, ami a nappalokat is magába foglalja, ha jól tu­dom. Rendben, akkor, ha így áll a dolog, fizetnénk inkább fél fűtésdíjat és rá­tudnánk, hogy este meleg­szünk csak, és a fél díj a mi zsebünkben marad. Már ez sem kevés! Sajnos, ki vagyunk szol­gáltatva. Ezzel a mondva­csinált indokkal akarja be­hozni a rendelet a Távhő kintlévőségét? Miért min­dig a becsülettel fizető ál­lampolgárokon akarnak min­dent behajtani? És akkor még azt mondják, hogy veszteséges a Távhő. Ugyan kérem! Itt az igazi vesztes a lakó, aki fizeti az állandó­an emelkedő díjat, mert mindent meg lehet magya­rázni, hogy mit — miért. Ha nem emelnek hivatalosan árat, akkor ráteszik a „ké­szenlétet”, hogy legyen ne­ve a gyereknek ... Sok em­ber jövedelme lassan csak a fűtési díjra elég, és akkor hol van a többi rezsi és a megélhetés? Meddig fog még tartani ebben az agyon­privatizált világban az a versengés, hogy ki tud több bőrt lehúzni az emberről, visszaélve a monopolhelyze­tével ? Én sem értek egyet ezzel a döntéssel, sajnos, itt már mindenki azt csinál, amit akar. Jobb lenne, ha már nem feszítenék tovább a húrt, az emberek idegeit, béketűrését, ami már amúgy is fogytán van. Vagy azt akarják elérni, hogy az ed­dig még fizetni tudó és aka­ró lakosok nagy hányada is fizetésképtelen legyen? A legjobb úton haladunk efe­lé, és akkor tényleg vesz­teséges lesz a Távhő, és nem csak a lakók! B. Jánosné Nyíregyháza, Öz köz Léglökések Vagy két éve megszokhat­tuk már a nyíregyházi Si­mái úti lőtéren a robbant- gatásokat, de ebben az év­ben egyre gyakrabban for­dulnak elő és egyre hango­sabbak. Nem ismerjük a nagy erejű robbantások vagy lövések eredetét, de következményeit, sajnos, vi­selnünk kell. Általában négy-öt nagy durranás kö­veti egymást, ezeket olyan erejű léglökések követik, hogy a házak ablakai nem sok híján kihullanak a he­lyükből. A mi családi há­zunk, amelynek felépítésé­hez nagy kamatozású OTP- hitelt vettünk fel, már re­pedezik. A kisgyerekek ijedelmük­ben sírva menekülnek be a házakba a szüleikhez. Ha az ember kint dolgozik az ud­varon, majd mellbevágja a lökéshullám. A polgármes­teri hivatalban is jártunk a panaszunkkal, mindenfelé küldözgettek, de hathatós se­gítséget senki nem tudott adni. Kérjük, hogy ha lehet, szüntessék meg ezeket a robbantásokat, esetleg lövé­seket, vagy ^pedig gondolja­nak arra a száz családra, akiknek életébe nem túl fi­nom módon beleavatkoznak. Bem József út, Guszev út, Pálma út, Tó út, Homok út lakói, Nyíregyháza Az oldalt összeállította: Tóth Itb Ildikó Válaszol az illetékes A nyíregyházi sárga domb- láz lakói szóvá tették la- lunkban, hogy horribillis -sszegű vízdíjat számláztak lekiik. Egy lakó úgy j elle­nezte, hogy ennyi pénzért kár tokaji borban is fü- ödhetnének. A Nyíregyházi Ingatlan- ezelő és Szolgáltató Válla­it válaszlevelében olvas­ok: Az önkormányzati tu­ijdonú bérlakások vízdíját avonta, egy összegben az KSZV előre fizeti a SZA- rICSAV-nak. Az elszámolás lapja a vízszolgáltató közös igyasztási helyeken mért ízfogyasztásszámlája. A érlők 1991. szeptember 30- ; a 18/1990. (I. 31.) MT sz. mdelet mellékletében meg- atározott átalánydíjat fizet­ik, függetlenül a közös mé- 3 által regisztrált tényleges igyasztástól. (PL: 2,5 szo- ás, összkomfortos lakásé 1 m3/hónap volt.) A vízdíj tényleges fogyasz­táson alapuló szétosztása ér­dekében az önkormányzat megalkotta 25/1991. (VI. 17.) sz. rendeletét, ezért már nem az előbb említett miniszter- tanácsi rendelet szerint, ha­nem a főmérőn mért (és a SZAVICSAV által az IK- SZV-nek számlázott összeg) vízfogyasztás alapján szám­lázta a vízdíjat. Ezért, ahogy a fogyasztás, úgy a számla összege is havonta változó. A Kossuth u. 8/a. sz. alatt lakó bérlők többsége a lét­szám szerinti elosztást kérte. Számítógépes programhiba miatt ez év márciusban nem a létszámarányos elosztás szerint készült a számla, er­ről azonnal értesítették az érintetteket. A sárga domb­házban a közös mérő kizá­rólag a lakások vízfogyasz­tását méri, a szomszédos épületektől és közületektől függetlenül. Ezt a szakembe­rek és a vízszolgáltató írás­ban igazolták. A lakóközösség által el­használt nagy vízmennyiség — a tapasztalat szerint — a valódi fogyasztáson kívül a csöpögő csapoknak és az ál­landóan folyó öblítőtantá- lyoknak is köszönhető. Az olvasólevélben kifogásolt 4 —6000 Ft-os pótszámlákkal kapcsolatban a következőket írták: A lakosság anyagi túlterhelését méltányolva az önkormányzat a számlák ki­küldését követően a 19/1992. (II. 3.), majd a 42/1992. (II. 24.) sz. határozatában elren­delte, hogy az IKSZV az 1991. I—IX. hónapokra ki­számlázott különbözeti díja­kat ne érvényesítse. A lakbérrel és a vízdíj­jal kapcsolatos feladatokat 1992. április 1-jétől az IK­SZV saját hatáskörébe visz- szavonta, azaz nem a Nyír- Gesztor Kft. bonyolítja. A számlázás rendje és a fize­tés módja nem változott, az IKSZV kéri a fentiek meg­értését és a vízdíjak befize­tését. Megjavítják az utat „Régi átkunk” címmel kö­zöltük április végén a pa­naszt, hogy a nyíregyházi Vasvári Pál úti és a Kos­suth úti csomópont között évek óta egyenetlen az autó­út burkolata. A gyakorta üresen arra haladó teher­autók olyat zökkennek rajta, hogy a közelben lakókat ko­ra hajnalban felverik ál­mukból. Jó hírt kaptunk a Nyír­egyházi Közúti Igazgatóság­tól : az ez évi tervükben sze­repel az említett útszakasz aszfaltozása. Ezzel természe­tesen a meglévő burkolati hibákat is megszüntetik. Er­re a munkára az év máso­dik felében kerül sor, addig kérik az érintett lakosság megértését és türelmét. Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — A demokrácia két éve J alatt rendezte sorait az al­világ. Pénz van bőviben, a bűnözők többsége alaposan felfegyverkezett. A menők drága nyugati fegyverekkel, a kisebbek beérték a szov­jet kivonulóktól vodkáért, konyakért, pénzért vásárolt pisztolyokkal. Ügy hírlett, már 1500 fo­rintért géppisztolyt vehettek. Gáz- és riasztópisztolyhoz pedig némi ismeretséggel most is bárki hozzájuthat a KGST-piacokon. És egyre több véres bűncselekmény történik: fegyveres rablás, betörés, gyilkosság ... Nem állampolgári log A kormány —, hogy el­lenőrizhető legyen a fegy­vertartás — rendeletet ho­zott: mindenki köteles beje­lenteni a tulajdonában lévő fegyvert, és engedélyt kérni a tartására. Orvosi vizsgálat után vizsgázniuk kell az ön­védelmi és sportfegyver tar­tását kérelmezőknek. Csupán a hivatásos vadászok kivéte­lek, ha vadgazdálkodásból legalább középfokú végzett­séget szereztek. A rendte­remtés, -ellenőrzés célja csák helyeselhető, ám sejt­hető, hogy a bűnözőket nem érdekli, mit ír elő a rende­let. ök aligha fogják bújni a jogszabályokat, nem kér­nek engedélyt (nem is kap­nának) az illegálisan be­szerzett pisztolyokra, pus­kákra ... A rendelet így min­den jó szándék ellenére csak félig-meddig érheti el a cél­ját. Azok, akik úgy vélik, hogy ha fegyverrel támadnak rá­juk, joguk van fegyverrel védekezni, az Alkotmánybí­rósághoz fordultak. Az állás­pont azonban egyértelmű: a fegyvertartás nem tartozik az állampolgári jogok közé. Valóban szükség van a sza­bályozásra. ellenőrzésre. Ta­lán ezért akad meg az em­ber szeme a paragrafuson, hogy aki szándékos bűncse­lekményt követett el, és még nem mentesült a büntetett előélet hátrányai alól, nem kaphat fegyvertartási enge­délyt. Vagyis, ha mentesült, és megfelel a feltételeknek, kaphat! Rossz belegondolni, mit tehet egy ilyen ember fegyverrel a kezében. Háromezren kértek A megyében közel három­ezren — sportlövők, sport­vadászok, felelős beosztású vezetők, polgárok — kértek fegyvertartási vagy -vásár­lási engedélyt. Az erdésze­ket, biztonsági őröket, hiva­tásosokat nem számoltuk bele. Mintegy ezerkétszázan már levizsgáztak fegyver- és jogszabályismeretből. Egyne­gyedük megbukott, nem tudtak eligazodni a terje­delmes rendeletekben, újra be kell fizetniük a kétezer forintos vizsgadíjat. Elgondolkodtató, hogy a vizsgát semmiféle előkészí­tés nem előzte meg. Azaz, egy cég indított tanfolyamot, tudomásunk szerint három­ezer forintot kért, de alig akadt jelentkező. Amúgy is nagy anyagi teher az enge­dély megszerzése, mert az orvosi vizsga 300 Ft, a fegy­verekért is 300 Ft-ot kell fizetni, a sokszor tetemes utazási költség mellett ez máris 2600 Ft kiadás. Volt olyan sportvadász, aki sírva vitte be a fegyverét a rend­őrségre, egész életében va­dászott, sokat tett a vadgaz­dálkodásért, és most az egyetlen hobbiját, szenvedé­lyét kellett feladnia, mert a kisnyugdíjából nem telik ekkora luxusra. Szombatonként a megyei rendőrkapitányságon néha kétszáz ember is vizsgázik. Jobbára idős, vagy közép­korú férfiak, fiatalokat és hölgyeket alig látni közöt­tük. Aki golyós fegyverre kért engedélyt, annak még lőtéri lőgyakorlaton kell bi­zonyítania, hogy biztonságo­san kezeli a fegyvert. Ezek az emberek jobbára évtize­dek óta vadásznak, vagy sportlövők. Bántja az önér­zetüket, hogy számon kérik a tudásukat. — Nem vagyok én kisis­kolás! — káromkodik cifrán egv harcsabajszú beregi öreg a folyosón. — Negyven éve van puskám, jobban isme­rem, mint a feleségemet! Körbeállják vagy nyolcán, mindegyik mondja a magá­ét, záporoznak a szemrehá­nyások, keresetlen szavak. — És az mit csináljon, akinek véletlenül kilőtték a fél szemét, mert az orvos nem írja alá a papírját! — kérdi egy alacsony, vadász­sapkás ember. Mondja is, a barátja járt így, jó hírű, ré­gi vadász, szinte belebetege­dett abba, hogy kivették a kezéből a puskát. Bizonyítsanak újra? És négy év múlva ezek­nek az embereknek újra vizsgát kell tenniük, bizony­gatniuk a megszerzett jár­tasságukat, gyakorlatukat! Senki sem érti közülük, hogy miért kötelezik őket erre. Háborognak nagyon, mert újra fizethetnek, de ezt még feláldoznák a szenvedélyük oltárán. A lelkűket bántja, bizalmatlanságot éreznek benne, hisz nap mint nap a kezükben a fegyver. Aki egyszer megtanul vele bán­ni, az éppúgy nem feledi el, mint a kerékpározást. Emberre nem fogták soha, még ha történnek is balese­tek tévedésből, figyelmet­lenségből. övelük szigorúan bánnak, pedig a bűnözőkkel, a fegyverrel visszaélőkkel kellene. Az ilyen emberek­nél lévő fegyverek számát még megbecsülni sem lehet. Nyilvántartani még kevés­bé, hiába van rendelet, amely elméletileg a bűnö­zőkre is vonatkozik. Szerkesztői üzenetek FAZEKAS GÁBORNÉ, Nyírparasznya: Most sem tudunk mást tanácsolni önnek, mint az előzőekben írott leveleinkben. A leszá- zalékoláshoz az Orvosi Bi­zottság szakvéleménye szükséges, sürgetésével hoz­zájuk kell fordulni, határo­zatuk ellen joga van fel­lebbezni. DÉNESKE GIZELLA, Zá­hony: A szabadság pénz­beli megváltására csak a tagsági viszony megszűné­se, sorkatonai szolgálatra történő bevonulás, nyugdí­jazás alkalmával, illetve a nem folyamatosan dolgozó tag esetében van lehetőség. PAKULA BÁLINT, Nyír­egyháza: Az átmeneti tör­vény szerint vételi jog illeti meg a haszonbérlőt a szerződés alapján legalább öt éve használatban lévő földre. A tulajdonszerzési szándékot a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül kellett (vol­na) bejelentenie. „ERZSÉBET” jeligére, Kisvárda: Köszönjük tá­mogató levelét, reméljük, optimizmusa végigkíséri életét, és a helyzete a kö­zeljövőben megjavul. DANUS PÁLNÉ, Máté­szalka: 1992. január elsejé­től a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. a hatályos. 4agas a vízdíj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom