Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
1992. május 6., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 ■becsület példája Háromezer forinttal elhagytam a pénztárcámat két hete. Csak sejtettem, de nem tudtam, hol felejtettem ott. A nyugdíjam maradéka volt benne, szinte fillér nélkül maradtam, kétségbeesve. Örömömben könny szökött a szemembe, amikor a 10. sz., volt Lenin téri ABC-ben Kékesi Attilámé átadta nekem. Megtalálta, és megőrizte, és csak köszönetét fogadott el érte. özv. R. K.-né Nyíregyháza, Északi krt. ■dómentes jövedelem Egy éve özvegyen maradtam egyedül, több rezsivel, mint amennyi nyugdíjam van. Ezért a lakásomat szeretném eladni, kisebbre cserélni. Információim szerint, ha nem tudom felmutatni, hogy ingatlanba befektettem a lakás árát, harminc-negyven százalékot be kell fizetnem jövedelem- szerzés miatt. Szeretném megtudni, hogy mi a tör- tény. E. A.-né Nyírbátor (Amennyiben olvasónk 1982. január 1. előtt szerezte az értékesítésre szánt ingatlanát, úgy adókötelezettsége nem lesz, mivel az 1991. évi XC. tv. 7. §-a szerint az így szerzett jövedelme — füg • getlenül attól, hogy azt mire fordítja — mentes az adó alól. Egyéb esetben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmének lakáscélú felhasználásakor a korábbi adómentesség „nem bevétel” kategóriává alakul át. Így, ha az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét saját- célú lakásvásárlásra fordítja, e bevételnek a szerzési és ráfordítási értéket meghaladóan az új lakás vásárlására fordított része nem minősül SZJA-köteles bevételnek Nem véletlen, hogy tavasszal olyan sok munkájuk van a tűzoltóknak, az óvatlan, egyébként káros és értelmetlen avartüzektől lángra lobbanak pompás, egészséges erdők, elégnek mezők, vetemények. Mikor jön már rá az ember, hogy az ilyen tüzekkel önmaga környezetét pusztítja el. Képünk néhány napja a 41-es úton, Nyírmada közelében készült. HARASZTOSI PÄL FELVÉTELE addig, amíg az ily módon szerzett lakást el nem adják. Az új lakás vásárlására a meglevő lakása eladásának évében, és az azt követő évben van lehetősége. Lakáscsere esetében a cserélő feleket úgy kell tekinteni, mintha adásvételi szerződési kötöttek volna. Ebben az esetben a bevétel a kapott csereingatlan forgalmi értéke, hiszen az a véltelár természetbeni formája az APEH tájékoztatása alapján.) Fantomcégnél dolgoztunk A NYÍRLAND Német- Magyar Kft.-nél dolgoztam tavaly november 6-ig. Még jelenleg is munkaviszonyban vagyok a nem létező cégnél, ugyanis a kft.-t nem jegyezte be a cégbíróság, új kérelmet meg nem nyújtottak be hozzá. Ügyvezető igazgatónk tudomásunk szerint felbontotta a társaival a szerződést. Néhány hét múlva közúti balesetben elhunyt, én és öt társam még elvégeztük a munkát. A munkakönyvünk el van zárva néhai igazgatónknál, nincs aki megszüntesse a munkaviszonyunkat. A munkakönyvünket a fennálló munkaviszonyt igazoló bejegyzéssel nem voltunk hajlandók átvenni. Sürgős kérelemmel fordultunk a Munkaügyi Bírósághoz fél éve, de még nem történt érdemleges intézkedés. A családtagok, örökösök felénk se néznek. A volt (?) társak kérésére ez év januárjáig dolgoztunk tovább a fantomcégnél, remélve, hogy a dolgok rendeződnek, de januárban közölték, mehetünk. A három hónapi fizetést nem kaptuk meg, járadékot sem kaphattunk, hisz nem tudtuk bemutatni a munkakönyvét, igazolni a fizetésünket. Nekem sikerüli elrendezni a járadékot az ezt megelőző munkaviszonyom alapján. Minden tarta • lékomat feléltem, azt sem bántam már, hogy tavaly július közepétől, amikor beléptem a kft.-hez, nem vehetik igazolás hiányában figyelembe, hogy dolgoztam, pedig ez is számítana a járadéknál. Ki figyel a hozzánk hasonlóan ártatlanul bajba jutottak sorsára? Kinek van joga intézkedni. Gy. Mihályné Nyíregyháza (Pontos cím) Mellette keres Olvastam az újságban a feketemunkáról, a gyanús segélyekről. Tavaly januárban született a kislányunk, rá hat napra a férjem a szüleihez költözött, mivel őneki többet ér az egészsége, mint a családja. Felmondott a munkahelyén, beadta a válópert, munkanélküli-járadékot kért, 7200 Ft-ot adtak neki. Júniusban adott először gyermektartást, amikor a válóperi tárgyalásunk volt. Addig 2570 Ft-ból éltem a kislánnyal. Beteg volt, jártam az orvosokat. Utána kaptam az önkormányzattól segélyt, így most van 2570 Ft családi pótlékom és 1500 Ft nevelési segély. Augusztusban és szeptemberben nem, októberben kaptam a munkaügyi kirendeltségtől 1353 Ft-ot, és van még 300 Ft' tej- és tejtermékjegyem, ennyiből élünk ketten. A férjem egyedül kap ennyi pénzt. Sőt azt is mondta, hogy nem fog elhelyezkedni, mivel ötször annyit keres, mintha dolgozna, szobafestő, megkeresi a magáét. Bizonyított tény, hogy tíz- tizenötezer forintos munkákat végzett. A szülei ellenőrzéskor azt mondták, munkát ment keresni. Eszébe sincs munkába állni, jobb így neki. Válásunk óta az apósom is százalékoltatja magát a pénz nyelvével. De nem értem, hogy tud egy munkaképtelen ember öt tehenet ellátni, háztájit művelni. Ez a munkaképtelenség? És így jár a munkanéi- küli-járadék, ha mellette tízezreket keres valaki. Ez nem csalás? Pontos név és tokaji cím Ötven éve megvették: Háború a sosemvolt földért Kállósemjéa (KM — TMI) — A föld szeretete sok emberben olyan mély, hogy nem bánnák, ha maguknak kellene húzni az ekét is, csak kapnák már vissza. Kállósemjénben vagy negyven család két évtizede harcol a földjéért... Nagy Gerzsonné házának szűk konyhájában tíz sem- jéni ember szorong, indulatosan, egymás szavába vágva beszélik el hosszú csatájukat a falu határában, a Németi-tagban lévő földjükért. Ök már örökösök, szüleik, rokonaik 1942-ben ügyvéd előtt, formailag szabályosan kötött adásvételi szerződéssel, tehermentesen megvásároltak özvegy Kövér Gusz- távné helyi földbirtokostól egyenként 1200—1500 öl földet. Ezt 1979-ben, a téesz betagosította. Egy szekér szalma — Egyszerűen elvették! — háborognak annyi év után sem csituló haraggal. — A faluban három szakcsoport működött — magyarázza szószólójuk, Teremi Jánosáé. — Ezek az Üj Élet Termelőszövetkezetté egyesültek, és akkor betagosítot- ták, elvették a tulajdonosoktól. — Csak egy papírt kaptunk, hogy nem nyúlhatunk hozzá — kiabál közbe egy idős asszony. Közben állandóan nyílik az ajtó, jönnek a sorstársak, az indulathullámok elöntik a kis helyiséget. — Énnekem be volt vetve árpával — mondja Pallagi Béla. — Kapok tavasszal egy felszólítást, hogy mondjak le a területről, mert ők a birtokukba veszik. Kénytelen voltam lemondani róla, de nem papíron. Ök az árpát nem aratták le, hanem otthagyták kint tönkremenni, majd őszszel, kihívnák engemet, hogy becsüljük föl az árpát. Azt már felverte a dudva. Kárpótlásul adtak nekem egy szekér szalmát, hogy létesüljek. Kárpótolják az örököst? A betagosításba nem nyugodtak bele, követelték visz- sza a földet, és mindig megfellebbezték az elutasítást. A megyei földhivatal 1989-ben azt írta Pallagi Bélának, hogy a föld tíz évvel azelőtt megváltással került a téeszbe, a tulajdonjog megállapítását elutasítják, mert az örökösök kívülállók. Ám — egyhangúan állítják mind — egy fillért sem kaptak, szó sem volt megváltásról, sem föld- járadékról. A téesz most sem adja vissza nekik a földet. Furcsállják, hogyan örökölhették meg ők a földet, ha az nem volt a szüleiké, rokonaiké. Aztán egyesek már közülük el is adták, amióta a téesz gazdálkodik rajta. Két semjéni embert emlegetnek, akiknek évekig tartó jogi hercehurca után a bíróság kimondta a tulajdonjogát. Nekik miért nem ismerik el a jogukat? — Jártam márciusban a földhivatalnál, de azzal utasítottak engem el, hogy kárpótlást nyújtott be erre Grazból Kövér Gusztávné örököse, a menye. Hogyan lehet kárpótlást benyújtani olyan földre, amit nem őtőle vettek el, amit megvásároltunk? — kérdi furcsáilva Tereminé. Egyébként a föld eladása is kételyeket vet föl, bár a szerződésben az áll, hogy a vevőket nem korlátozza a 2. zsidótörvény (amely megtiltotta a vagyon adásvételét, ha ilyen származásúak), adataink szerint Kövérnét is érintette az 1945-ig hatályos antiszemita diktátum. Nem Íratták a nevükre Ám a bajok gyökere nem ez. ötven év távlatából már kideríthetetlen, hogy azok, akik megvásárolták a Németi-tagban lévő földeket, miért nem íratták át a földhivatalban a nevükre. Akik még élnek a vevők közül, már mind idősek, többféleképp emlékeznek: jött a háború, a helyi jegyző nem egyezett bele az átírásba, mert az akarta magának a földeket stb. A nyírbátori földhivatalnál az is kiderült, hogy az adásvételi szerződés (egyről van szó, de sejthetően a többi is ilyen) tulajdonjog bejegyzésére nem alkalmas. Az 1942-ben érvényes szabályoknak is megfelelően csak létező helyrajzi számra lehetett tulajdonjogot bejegyezni, márpedig az a helyrajzi szám, ami a szerződésben szerepel, nincs a telekkönyvben. A szerződéshez megosztási vázrajz nem készült Vagyis Kövérné hatalmas birtokának egy helyrajzi száma volt, a földet felparcelláztatta, de a telekkönyvbe sem ő, sem pedig a vevők nem vezettették át. Lehet, hogy megkezdték, vázrajzot is csináltak, de abbahagyták valamiért. A földhivatai is akkor szerzett tudomást a vásárlásról, amikor bemutatták nekik a szerződést: évtizedek múlva. Bármi és bárhogy történt tehát, az elődök mulasztása miatt úgy tűnik, a semjé- nieknek nincs, nem is volt földtulajdonuk, hiába fizettek ki 1942-ben több, mint négyezer pengőt érte a szülők. Az államosításkor a Németi-tag, mint egykor úri birtok, az állam tulajdonába került. Ezek szerint huszonöt évig ingyen használták, és a téesz törvényesen tagosította be. A hagyatékátadásnál nem vizsgálják, hogy a föld be van-e jegyezve a földhivatalban, megörökölték tehát a szülőkői azt, ami sosem volt az övék. Ráadásul még egy csomó bosszúságot, időt és pénzt rabló fáradtságot is. Szerkesztői üzenetek Piros Imréné, Kisvárda: A gyermekgondozási segély meghatározott összeg a harmadik és minden további gyermek után a gyermekgondozási segély 1000 Ft, a jövedelempótlék ösz- szege pedig 3350 Ft havonta. Pallagi Béla és Orbán György, Kállósemjén: A tejipari vállalat és a tejtermelők között az erre az évre kötött termékértékesítési szerződésben úgy szabályozták a fizetés rendjét, hogy a tej ellenértékét utólag, a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a vállalat. A február havi tejpénzt március 25-től folyamatosan utalták át, a márciusi tej pénzfizetést április 25-től teljesítik. Cs. B., Nyíregyháza: A jubileumi jutalom kifizetéséhez azokat az éveket lehet egész évként figyelembe venni, amelyekben évente a közösben legalább 1500 munkaórát dolgozott. Amelyik évben a teljesített órák száma ettől kevesebb, a teljesített órákkal arányosan töredékévet kell számolni. Ha az így kiszámított idő eléri a 25 évet, jogosult a jubileumi jutalomra. Kovács Józsefné, Vásá- rosnamény: A biztosítás után járó összeget a hagyatéki végzésben megjelölt örökösnek fizetheti ki a biztosító. A kifizetés azonban csak két év múlva évül el. Ha ennél is tovább húzódna a hagyatéki eljárás, azt jelentse be a biztosítónak, és igénye a bejelentéstől számítva újabb két évig érvényes. Megvárta a kisvonatot Az ember sokféle autóbusz-vezetővel találkozik, néha olyannal is, aki nem veszi észre, hogy rohan a buszhoz és bezárja az orra előtt az ajtókat. Példa értékűnek tartjuk azt, ami április 10-én reggel 7 óra után történt Sóstógyógyfürdőn. Az AVE — 335-ös rendszámú 9-es autóbusz a kisvonat megérkezésekor már nem volt a megállóban, de vezetője, Bellus József látta, hogy beérkezett a kisvonat, az állomás mögött megállt a busszal, és megvárta a munkahelyre, iskolába menőket. Szurovcsák István szolgálatos MÁV- forgalmista pedig hangosbemondón közölte az utasokkal a busz várakozását. Segítőkészségüket és magatartásukat mindannyian kö - szönjük. Az utastársak nevében : Kralcomperger Béláné Búj Jogászszemmel ____________________________ A vagyonjegy bevonása Dr. Somogyi János A nyugdíjasok háztáji juttatásáról érdeklődött egy li- szaberceli nyugdíjas téesz- tag olvasónk. Ö a helyi termelőszövetkezettől mástél évtizeden át kapott háztájiként terményjuttatást, de ezt tavaly már nem adták ki neki. Jogszerű-e a téesz eljárása? — fordult lapunkhoz. A termelőszövetkezeti tagnak — ha az alapszabályban meghatározott munkamennyiséget teljesítette —, alanyi joga van a háztáji földjuttatásra, valamint az ezt helyettesítő terményjuttatásra. Az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen tagokat a föld- vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül megilleti. A háztáji juttatás mértékét az alapszabályt módosító közgyűlési határozattal lehetséges. A termelőszövetkezet vezetőségének ebben a tekintetben döntési jogosultsága nincs. Amennyiben a termelőszövetkezet közgyűlése az alapszabályt nem módosította, a korábbi terménymennyiséget kiadni köteles. Az igény végső soron tagsági per keretében érvényesíthető az eljárást a szövetkezeti döntőbizottság előtt kell megindítani. Balkányi levélírónk a személyi tulajdonában, de a termelőszövetkezeti használatban lévő föld szövetkezetből való kivitelével összefüggésben felmerülő költségek viselésére kér választ. A termelőszövetkezeti tagok. a tagokkal azonos jogállású személyek, valamint a kívülállók tulajdonában lévő földek bármikor kivehetők a termelőszövetkezetből. A részaránytulajdonként nyilvántartott földterületekből kivitelre kerülő földek ingatlan-nyilvántartási munkarészeinek elkészítésével kapcsolatos költségeket azonban a tulajdonosnak kell viselnie. A felmerülő költségek mértéke ötezer és tízezer forint közötti összegre tehető. Az állam csak a kárpótlás során tulajdonba kerülő földek kimérésével, tulajdonba adásával kapcsolatos költségeket vállalta magára. A tulajdonba adáskor vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni, azonban a tulajdonos ezer forint eljárási illeték megfizetésére köteles. Egy jánkmajtisi olvasónk viszont azt szeretné tudni, hogy a korábban kiadott vagyonjegy termelőszövetkezet általi bevonása jogszerű-e. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos korábbi jogi szabályozás lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet a vagyonának felét felossza a tagjai között. A jelenlegi rendelkezések viszont a teljes vagyon felosztását lehetővé teszik, ezért nem kevés problémát okoz, az, hogy mi a helyes eljárás, hogyan kell kezelni a korábban kiadott értékpapírokat. Az átmeneti törvény rendelkezése ebben a tekintetben egyértelmű. Kimondja, hogy a korábban kiadott vagyonjegy névértékét — a vagyonjegy bevonása mellett — a vagyonjegynevesítés során megállapított üzletrész névértékével össze kell vonni. Ugyanakkor a törvény garanciális rendelkezést is tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a tag részére az új szövetkezeti üzletrészben meghatározott részvagyon-nyil- vántartás névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban kiadott értékpapírok együttes névértékénél. Ebből pedig az következik, hogy a termelőszövetkezettől korábban kiadott vagyonjegy névértéke nem csökkenthető, s a vagyon újrafelosztásakor a tag részére minimálisan a korábbi vagyonjegyben szerepeltetett névértékű vagyonrészt az üzletrészben is meg kell adni. A vagyonjegy bevonásával kapcsolatos szövetkezeti eljárás mindezekre való tekintettel jogszerű, viszont az a kilátásba helyezett eljárás, miszerint az új vagyonfelosztás során a korábbi vagyonnevesítést teljes egészében figyelmen kívül hagyják, és különböző indokok alapján még a jogosultságot is kétségbe vonják, minden alapot nélkülöz. Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ
