Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

1992. május 20., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-M agyarország 1 1 Felújításra vár a 26 méter ma­gas tornyú 16- nyai harangláb. A helyi polgár- mesteri hivatal pályázatot nyújtott be a megyei önkor­mányzathoz, mert a Műem­léki Felügye­lőség pénz hí­ján nem tudja támogatni a rendbehozata­lát. HARASZTOSI PAl. FELVÉTELE Nem díjemelés! Nemrég kaptam meg az április havi távhőszolgálta­tási számlát, és nagy meg­döbbenésemre észrevettem az alján, hogy rendelkezésre állási díjat is kivetettek rám. A számla összege ezzel a díjai együtt 2127,— forint volt, én viszont úgy számol­tam, hogy 1566,— forintot kellett volna fizetnem díj nélkül. Szeretném megkér­dezni, hogy a Távhőszolgál- tató Vállalat milyen alapon kér a készenléti időért több száz forintot?! Nekem sem­miféle szolgáltatást nem vég­zett. Úgy gondolom, a válla­latnak magának kell megfi­zetni az emberei készenlétét. Ilyen alapon a vasút, a tűz­oltóság, a TITÁSZ, az orvo­sok a lakosságon hajthatnák be, nogy ügyelniük kell. Szilágyi Mihály Nyíregyháza, Toldi u. (A Magyar Közlöny 1991./ 106-os számában olvasható a 29/1991. (X. 1.) IKM. ren­delet, amely előírja, hogy a fogyasztók a hőközpontban mért, átvett távhőért ren­delkezésre állási díjat fizet­nek a távhőszolgáltatónak. A minden városra külön meghatározott éves díj 1/12-ed részét havonta kell fizetni. Tavaly csak a fű­tési időszakban fizette a fogyasztó, most egyenlete­sen elosztották 12 hónapra, hogy kevesebb legyen a té­li díjköltség. A számlán külön tüntetik fel, de ez nem jelenti a távhőszolgál­tatási díj emelését. A ren­delet lényegét közölni fog­juk.) Mltszilnaagyár? Tavaly karácsony előtt egy nappal a 17 éves fiam a nyíregyházi Centrum Áruház félemeletén lévő maszek ci­pőboltban Adidas Torsion sportcipőt vásárolt. Ez volt a karácsonyi ajándéka a csa­ládtól, sokáig spóroltunk, hogy az árát, 5900 Ft-ot ösz- szegyűjtsük. Februárban a sportcipő talpa a ragasztásnál válni kezdett, visszavittük a blok­kal együtt a boltba. Azt mondták, van egy speciális Encsencs (KM —TMI) — Nincs ember, aki megmonda­ná, pontosan hány tsz van a megyében. A tavalyi évről százharminc készített mér­leget, hatvan zárt veszteség­gel. Veszteségük eléri az egy- milliárd forintot. A számadat mögött egyé­ni és kollektív drámák hú­zódnak meg: úgy tizenkétezer tsz-tag és alkalmazott maradt munka, és sokszor remény nélkül. Nagy hírű szövetke­zetek hullottak szét. Földjeik többsége parlagon, vetőmag­ra sem volt — ősszel lesz-e? — pénzük. Porosodnak a drága gépek ... Az erdőből élnek E lehangoló képben üdítő színfolt az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezet, mert kü­lönösebb bajok nélkül sike­rült talpon maradnia. Nin­csenek tartozásaik, nagyobb pénzügyi gondjaik, egy tag­juk sem munkanélküli, sőt idénymunkásokat foglalkoz­tatnak. Persze azért ők is megvívják mindennapi har­cukat a természettel, a kö­ragasztójuk, hagyjuk ott, megcsinálják. Amikor el­mentünk a javított cipőért, a blokkot már nem adták vissza. A cipő nem tartott sokáig, április végén már a varrás is elkezdett fesleni, elvittem egy cipészhez, hogy javítsa meg, de nem vállal­ta, mert nincs olyan varró­gépe, amivel varrni lehet. Üjra visszavittük a sportci­pőt oda, ahol vásároltuk, kérték a blokkot tőlünk. Mondtuk, hogy nem adták nekünk vissza, náluk van. Eismerték, hogy ott vettük a cipőt, de blokk híján nem fogadják el tőlünk a rekla­mációt. Most itt állunk egy méreg­drága, öt hónap alatt hasz- hatatlanná vált márkás sportcipővel, aminek állító­lag szavatossági ideje van, csak éppen nem érvényesít­hető. Furcsa elintézési módja a dolgoknak, hogy azt köve­telik tőlünk, ami náluk van. Kíváncsi volnék, hogy a hír­neves ADIDAS gyár mit szólna az ilyen panaszinté­zéshez. Szilágyi Lászlóné Nyíregyháza, Korányi u. 89. sz. •nyörtelen piaccal, inflációval, nehezedő életkörülmények­kel ... Encsencs és Nyírbéltek ha­tárában kétezerhétszáz hek­táron gazdálkodnak. A dom­bos, erdős tájon gyönge, erőt­len a föld, átlag 6,2 aranyko­ronás. Elkívánja a verítéket, a törődést, de szűk marokkal ad. Rozst termelnek, dohányt, csillagfürtöt, napraforgót, ke­vés kukoricát, almát, diny- nyét. Főként a majd ötszáz hektáros nyárfa- és akácer­dőből élnek, vannak fenyőik és vöröstölgyeik is. Azt mond­ják, aki fát ültet, jövőt te­remt. Az erdősítést nem hagyják abba, hiába nincs piaca most a nyárfának, mert megszűnt a ládagyártás. Nem kelendő a fold A piacot mindig megtalál­ták, tavaly is, csak épp ön­költségi áron alul tudták el­adni a rozst, a sertést, a tej sem volt túl kelendő, csök­kentették vagy tizedével az állatállományukat. Alakulá­suk — 1957 — óta mindig nyereségesek voltak. Hal­mozottan hátrányos helyze­Rászóltak a tolvajra Vásárolni mentem a nyír­egyházi Búza téri ABC-be május 9-én, szombaton dél­tájt. A biciklimet a könyves­pavilon mögött lévő fánál hagytam lezárva. Amikor a vásárlással végeztem, ijedten tapasztaltam, hogy a bicik­limnek hűlt helye. Sejtettem, hogy ellopták, ezért mindent bejártam a környéken, hátha rátalálok. Végre egy taxis látva kétségbeesésemet, in­tett nekem, hogy menjek oda hozzá. Elmondta, szem­tanúja volt, annak, hogy a kerékpáromat lecsukva egy részeg ember felemelte és el­vitte magával az átellenben lévő autóparkoló felé. Odasiettem, és nagy örö­mömre a kerékpárt a hely- pénzszedő bódéja előtt meg­találtam. A középkorú hölgy elmondta, hogy a vele szem­ben lévő vetőmagboltból az utcára szaladt egy fiatalem­tük miatt elég sok támoga­tást kaptak, tavaly még csur- rant-cseppent, most már enél- kül kell gazdálkodniuk. Vesz­teségesek, de nem mentek csődbe. Meglehet, a gyöngén termő föld tanította meg őket arra, hogy takarékoskodja­nak, szűkre húzzák a nadrág- szíjat. A szegény ember is könnyebben vészeli át a ne­héz időket, mint a bőséghez szokott gazdag. Encsencs határában min­den földet megműveltek, be­vetettek, még azokat is, ami­ket kárpótlásra kijelöltek, ősszel, a betakarítást köve­tően várható majd a licitá­lás, miért maradjon addig parlagon? Valószínűnek tart­ják, nem fognak tolongani azok, akik földet kérnek a kárpótlási jegyükért. A té- esztől mindössze öt tag, és öt örökös kérte visza a föld­jét, így összesen harminc hektárral lesz kevesebb a te­rületük. A mostoha természeti kö­rülmények között élők rá vannak utalva egymás segít­ségére. A közösségek jobban összetartanak. Talán ennek is köszönheti a Virágzó Tsz, hogy talpon maradt. — A tagság zöme az új tí­pusú szövetkezetté való ala­kulás mellett voksolt — mondta Papp István elnök. — Kérdőíveket osztottunk bér, amikor meglátta, hogy a tolvaj lecsukva viszi a ke­rékpárt. Rászólt, hogy azon­nal tegye le, mert nem lehet az övé. A hölgy aztán meg­őrizte nekem a kerékpárt. Köszönet érte mindkettőjük­nek, ha így figyelnék az em­berek a környezetüket, sok­kal kevesebb lenne a tolvaj, és azokat is könnyebb lenne megtalálni. Név és cím a szerkesztőségben Nyíregyháza Birtokháborítás Szeretnénk, ha véglegesen rendeződne az az áldatlan állapot, ami a Nyíregyháza, Orosi út 29. sz. alatti terüle­tünk környékén uralkodik. Ügy néz ki, hogy az idén sem tudjuk megművelni a földünket, mivel szemét-, törmelék- és földlerakóheíy- nek nézik, vagy jelölték ki. Az utóbbi időben ott tar­tunk, hogy egy ötméteres sávot már nem lehet meg­művelni, mivel az odavitt szemetet folyamatosan tolták rá a területre, és földdel, törmelékkel takarták el. Szóltunk a közterület-fenn­tartó vállalat igazgatójának, mert a vállalat dolgozói vé­gezték több alkalommal a fenti műveletet — ered­ménytelenül. Szóltunk a vá­rosi főkertésznek, hiszen a munkát végzők rá hivatkoz­tak, de ez is csak részered­ményt hozott. Ideje lenne már a helyszínen is megnéz­ni a megrendelt, illetve kia­dott munka megfelelő elvég­zését. Mert azért valakinek ezt a munkát is át kell ven­ni, a számlát aláírni, hogy kifizessék. Vagy mindegy, hogyan végzik el? Ügy gon­doljuk, hogy ez már a bir­tokháborítás fogalmát meríti ki hivatali közreműködéssel. Szeretnénk, ha az illetéke­sek most már hathatósan intézkednének, hogy helyre­állítsák az eredeti állapotot, és az illegális „művelési ág alól való kivonás” végérvé­nyesen megszűnjön. Nagy László Nyíregyháza, Galamb u. 4. sz. nekik a jövőt illető elképze­léseinkre, név nélkül kellett ■kitölteni. Körülbelül három­százötven tagunk van, két­harmaduk juttatta vissza, ez derült ki belőle. Három he­te volt a vagyonnevesítési közgyűlés, amin megválasz­tották az átalakulást előké­szítő bizottságot, őszig sze­retnénk végrehajtani az átalakulást. A megélhetés bizonytalan A tsz minden tagjának ad háztáji földet, de a nyugdí­jas tagok inkább a pénzjá­randóságot kérték. Nem kell a föld, arryben korábban ku­koricát, dohányt, mást ter­meltek. Most olyan nagyra nőttek a termelési költségek és annyira bizonytalan a pi­ac, hogy bele sem fognak. Így van ez a legtöbb helyen. A mezőgazdaságból, amely nemzedékeknek adott kenye­ret, manapság nem lehet megélni. Talán évekig látunk még dudvás, gazos földeket. Pedig milyen jó volna hírt adni arról, hogy szárba szök­kent a vetés, művelik a föl­deket, mint az encsencsi tsz területén... Talpon maradt a tsz Encsencsi remények Jogászszemmel Szomszédjogot sért az építtető Dr. Kovács Mihály Levelekről kereste meg la­punkat egy olvasónk: szom­szédai új lakóházat építettek a mezsgyehatárra. A vízel­vezető csatornát azonban nem csinálták meg, így a te­tőről lezúduló csapadék a tel­kükre folyik, veszélyeztetve az ott lévő melléképület álla­gát. Levélírónk szerint a szomszéd nem a valóságos te­lekhatárra építette a házat, hanem úgy harminc centi­méterrel rá az ő telkére, a tetőszerkezet pedig még en­nél is beljebb ér, de a jó szomszédság megőrzése miatt ezt elnézik. A csatorna hiá­nya azonban nagyon bosz- szantja őket, szeretnék tudni, hogy milyen lehetőségük van a probléma orvoslására. Levélírónknak kérelemmel kell fordulni a polgármeste­ri hivatal jegyzőjéhez, aki határozattal — ha­táridő megjelölésével — fogja kötelezni a szom­szédokat a vízelevezetö csatorna kiépítésére. Az Országos Építésügyi Sza­bályzat előírása szerint a tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező csapadékvizet úgy elvezetni, hogy az a szom­széd ingatlanát, vagyontár­gyait ne veszélyeztesse. A szomszédjog sérthetetlensé­gét védi a Polgári Törvény- könyv ide vonatkozó rendel­kezése is, amely szerint a tulajdonos a dolog használa­ta során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely másokat, de különö­sen a szomszédait szükségte­lenül zavarná. Az új lakóházzal kapcso­latban említett túlépítés jogi rendezése lehetséges békés úton, de ennek hiányában csak bírósági döntéssel. Föld­mérő szakértővel fel kell mé­retni mindkét ingatlant és annak eredménye után az új megosztási vázrajzot jóvá kell hagyatni a jegyzővel. Az építésügyi hatóság zá­radékolása után az ingat­lannyilvántartáson a földhivatal vezeti át a változásokat. Természetesen a túllépéssel szerzett ingatlanrészért meg­felelő pénzbeli kártalanítás jár a sérelmet szenvedett szomszédnak, azaz olvasónk­nak. M. S. csengeri olvasónk szolgálati (vállalati bér) la­kásban lakik, amelyet az ál­lami gazdaság el kíván adni A gazdaság a bérlőre nézve rendkívül kedvezőtlen felté­teleket állapított meg az adásvétel megkötésére, amit olvasónk és társai nem tud­tak vállalni. Hiába fordultak részletfizetési kedvezmé­nyért az igazgatóhoz, elutasí­totta őket. Majd arról kap­tak tájékoztatást, hogy a la­kásokat kívülállóknak aján­lották fel megvételre. Olva­sónk szeretné tudni, hogy ha kívülálló veszi meg a la­kást, mire számíthat. Az első kérdés — amit az állami gazdaságnak is tisz­táznia kell —, hogy ha a lakásban lakó bér­lő nem kívánja (tudja) megvásárolni az eladás­ra kijelölt lakást, milyen a szociális helyzete. Amennyiben nyugdíjasról,, vagy szociális bérlakásra jo­gosult bérlőről van szó. a la­kást kívülállónak nem lehet eladásra felkínálni. Ha a bérlő nem nyugdíjas és nem jogosult a vagyoni és jöve­delmi viszonya miatt szociá­lis bérlakásra, abban az esetben kívülálló is megvá­sárolhatja, de akkor lakottan veszi meg a házasingatlant — a lakott érték a beköltözhe­tő érték 40—70 százaléka — tehát beköltözni nem tud. A lakó (bérlő) számára ilyen esetben egy másik, megfelelő lakást kell biztosítani, amely­ről végső soron a bíróság dönt. Levélírónknak először tisz­táznia kell az önkormányzat­nál, hogy milyen lakásra jogosult a helyi rendelet szerint és ettől függően támadják meg a bíróságnál az ál­lami gazdaság eljárását. Az állami tulajdonban lévő házasingatlanok értékesítésé­vel összefüggésben felmerült költségek (értékbecslési díj, földmérési költség stb.) az el­adót, azaz jelen esetben az állami gazdaságot terhelik. Az oldalt össze állította: TÓTH M. ILDIKÓ ' r w . . | |—; I--------------------—-------------------—TT Szerkesztői üzenetek takács Géza, kis­VÄRDA: A szociálpolitikai kedvezmény nyújtását a la­káscélú támogatásokról szóló 106 1988. (XII. 26.) sz. MT. rendelet szabályozza. Szociálpolitikai kedvez­mény adható magánlakás építéséhez, eladás céljára épített és építtetett lakás megvásárlására, illetve ér­tékesítés céljára lakásépí­tő (építtető) szervezettől olyan lakás megvásárlásá­hoz, amelyet az a másik vevőjétől vett meg. A rész­letekről az OTP-ben felvi­lágosítják. ID. FEHÉR GASPARNÉ, ÜJFEHÉRTÖ: Nem tör­vénysértő, ha a termelőszö­vetkezet a nyugdíjasoknak és a rokkantaknak ter­ményben. a többi tagnak pedig földterületben biz­tosítja a háztáji járandó­ságot. TÖRÖK PALNÉ, MÁTÉ­SZALKA: Szívesen segí­tettünk, kívánunk a kisfiú­nak mielőbbi gyógyulást. KOCSIS PÉTER, NYÍR­EGYHAZA: A végkielégí­tésben részesített dolgozó valóban nem kaphat mun­kanélküli-járadékot anhyi hónapig, ahány hónap,g végkielégítést kapott. Ez független a dolgozó élet­korától, iskolai végzettsé­gétől, korábbi beosztásától, ön négy havi végkielégí­tésben részesült, ennek alapján négy hónapig nem illeti meg a munkanélküli- járadék, csak négy hónap letelte után kezdik meg a járadék folyósítását. N. NÓRA, MÁTÉSZAL­KA: A gyermekgondozási szabadság lejárta után a munkáltató a korábbi mun­kakörében köteles foglal­koztatni, ha az időközben megszűnt, hasonló munka­kört kell felajánlani ön­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom