Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. május 20., szerda Jobb repülést! A Parlamentből jelentjük A dán Bille August, „A legjobb szándékok” című film rendezője, az Arany Pálma nyertese a 45. cannesi film- fesztivál eredményhirdetésén. A film Ingmar Bergman forgató- könyvéből készült és a nagy svéd rendező családjának történetéről szól. Balról August felesége Pernilla Os- tergren, MTI — FOTO Több száz millió az átalap hiánya Budapest — Parlament (MS) — Mintegy harminc országgyűlési képviselő a honi repülés újrafelvirágozta- tását határozta el. Kedden a Parlamentben a nyilvánosság számára is kifejtették céljaikat, hiszen — mint mondták — a repülési vállalkozók, sárkányrepülők, motoros- és vitorlázó repülők, ejtőernyősök, ballonosok nagyon sokkal többre lennének képesek a repülőterek révén, mint azt jelenleg gondolnák. A magyar repülés helyzete szinte siralmas, a kisgépekkel történő repülés összeomlása szinte elkerülhetetlen, ha nem történnek sürgősen érdemi lépések. Sok felé eladják, elosztogatják, magánvállalkozásba viszik a gépeket, repülőtereket, a hozzájuk tartozó épületeket. Mindezt senki nem hangolja össze, holott enélkül ezt a fajta munkát nem lehet eredményesen végezni. Szakemberek értékelése szerint ma még mindezek ellenére egy működő, Európa közleMegyéhk két országgyűlési képviselője Kállay Kristóf (független), Mádi László (FIDESZ) „Nevelési segély még az idén?" címmel kérdést intézett a 3 illetékes miniszterhez. A kérdés plenáris ülésen történő előterjesztésére kedden délután került sor. Megyénk két képviselője megállapította: az 1991. évi 91. törvényben a kormány garanciát vállalt arra, hogy 2 milliárd 850 millió forint kedési vérkeringésébe bekapcsolható kisgépes repüléssel rendelkezünk, amit a legtöbb helyen túlnyomó- részt sportrepülők üzemeltetnek. A Nyíregyházi Repülőtér csak egyike a 20 vidéki hasonló létesítménynek, de a legjelentősebbek közé tartozik, mert szilárd kifutópályája van, itt pilótákat is képeznek, és ígéretes a belföldi, valamint most meginduló nemzetközi utasszállítás lehetősége is. Ennek az országos fejlesztését akarják — jó értelemben véve — kilobbizni a képviselők, megszüntetni a ma jellemző bizonytalanságot, törvényes garanciák mellett megőrizni azt az infrastruktúrát, ami a XX. századhoz méltó, és Európához integrálódó közlekedésünk számára elengedhetetlen. értékben az önkormányzatoknak nevelési segély címen pályázatot ír ki. A törvény szerint a kiírás határideje február 20-a. — Értetlenül és csodálkoz- ve állunk az előtt a tény előtt — fogalmaztak a képviselők —, hogy a pályázati kiírás mind a mai napig, május 19-ig nem törtét meg. Ez a három hónapos késés méltánytalan' és' kiszolgáltatott helyzetbe ' hozza ' az érintett önkormányzatokat. Nem akarjuk ezen példa mögött a kormány és jelesül a Keresztény Demokrata Néppárt miniszterének szociális érzéketlenségét feltételezni, és azt sem, hogy a költségvetés óriásivá duzzadt hiánya hátráltatja a pályázat kiírását, ezért meg kell kérdezni: 1. Mikorra várható a pályázati feltételek nyilvánosságra hozatala? 2. Mi okozta a kiírás eddigi közel 3 hónapos csúszását? 3. Ki felelős ezért? 4. Fölmérték-e mekkora kárt okoz, hogy az év első felében ez a pénzforrás egyetlen gyermek nevelését sem segíti? A kérdésre Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára válaszolt. Elmondta : viták hátráltatták az intézkedést, amelyek a korábbi maradványok újrafelhasználását célozták. Húzták az időt a két illetékes tárca közötti egyeztetések is. Tudomása szerint a pályázati kiírás a következő közlönyben megjelenik. Véleménye szerint a késés kárt nem okozott, mert végül is az önkormányzatok a pénzt megkapják. A válasz után lapunk munkatársa megkérdezte a kérdést előterjesztő Mádi László véleményét, aki elmondta: a legnagyobb gond, hogy tavaly ugyanez volt a helyzet, a késés miatt az ön- kormányzatok egy része fel sem tudta használni a pénzt, amiért később a kormány rájuk hárította a felelősséget. Ez egyszer előfordulhat, de nem ismétlődhet minden évben — mondta a képviselő. Budapest (ISB — S. Z.) — A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Autópálya Igazgatósága nemrégiben nyilvános pályázatot hirdetett az M3-as autópálya Gyöngyös—országhatár közötti, és az M30-as autópálya Ernőd—Miskolc közötti szakaszára vonatkozó koncesz- sziós versenytárgyalási dokumentáció elkészítésére. A május 18-i eredmény- hirdetés alapján a munkát az Encon Mérnöki és Szolgáltató Kft., mint fővállalkozó, az Utiber Kft., az Uvaterv Kft., valamint az Object Kft., mint alvállalkozók végzik majd el. Amint azt Tímár Andrástól, az Autópálya Igazgatóság koncessziós irodájának a vezetőjétől megtudtuk, a cégeknek olyan átfogó anyagot kell elkészíteniük angol nyelven, amely alapján későbD — talán már az ősszel — kiírhatják az autópálya-szakaszok megvalósítására az elő- tendert. A pályázati feltételek között szerepelt az autópálya-szakaszok megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítése is. Ilyen tanulmány eddig még nem készült, az őszi előminősítő pályázat kiírásához azonban erre is feltétlenül szükség lesz. A négy fővárosi cégen kívül,más nem adta be a pályázatát — tájékoztatta lapunkat Tímár András. — Ügy tűnik, nincs ma Magyarországon olyan vállalkozó, aki kellő tapasztalattal rendelkezik az ilyen jellegű pályázati dokumentációs anyagok elkészítésében. Ezek a cégek már három hasonló munkában vettek részt, tapasztalatokat szereztek, így árban sem tudta volna felvenni velük a versenyt más pályázó. Az árajánlatban szereplő összeget egyébként a cégekkel történő szerződés- kötés előtt nem hozzák nyilvánosságra. A szerződés aláírása nagyon is prózai okok miatt várat magára. Információink szerint az útalap hiánya már több száz millió forintra rúg, elsősorban az üzemanyag-áremelések és az általános életszínvonal-romlás miatti fogyasztás-visszaesés, valamint a tervezettnél kisebb adóbevételek következtében. Az útalapot terhelik az Ml-es, Ml5-ös, illetve az M5-ÖS autópályák, valamint a szekszárdi Duna-híd megvalósítására már kiírt pályázatokkal összefüggő költségek, amire a további kötelezettségek vállalásakor tekintettel kell lenni. Tímár András szerint a szerződést a közeljövőben mégis aláírják, hiszen az M3-as autópálya nemzetközi koncessziós versenytárgyalásának őszi meghirdetésére kormányhatározat kötelezi a tárcát. Nem szabad azonban abban a tévhitben ringatni magunkat — figyelmeztetett a koncessziós iroda vezetője —, hogy a külföldi vállalkozók magyar pénzügyi hozzájárulás nélkül is hajlandók a beruházások finanszírozására. Az államnak az összköltségek 20—30 százalékát magára kell vállalnia. Azokban a kelet-európai országokban, ahol az állami szerepvállalásra nincs lehetőség, egyetlen koncessziós pályázati kiírás sem zárult eredménye,- sen — mondta Tímár András. Mikor lesz meg a pénz? KSzélet é A megoldás • • Önnek Debrecenben is adott! Májig 114% M4F®k®ir mogipl & ZemskBÍáM Esraxák IRODATECHNIKA Nyitvatartás: Hétfő - Péntek: 7.30 - 16 óráig 4024 Debrecen, Sumen u. 14. Tel.:(52) 49-940, Tel./Fax: (52) 68-878 V---------------------------------------------- Hack Péter válasza Várkonyi István megyénk országgyűlési képviselője (MDF) nyílt levelet intézett nemrég lapunkban Hack Péterhez (SZDSZ), aki az alábbiakban válaszol: H álás vagyok leveledért, amely — „politikai kultúránk jelenlegi állapotában” szokatlanul — barátságos hangnemben hívja fel figyelmemet „tévedésemre”. Köszönöm, hogy ezzel lehetővé teszed, hogy közösen gondolkodjunk olyan kérdésről, amely meggyőződésem szerint ezekben a napokban mindannyiunkat — politikusokat és polgárokat egyarán1 — annyira foglalkoztat. Ez a politikai apátia, a választó- polgárok kiábrándultságé nak kérdése. A parlamenti vita óta eltelt idő csak növelte annak fontosságát, hogy beszéljünk arról: szüksége van-e a polgároknak képviselőre vagy sem, hiszen Békéscsabán ismét bebizonyosodott, hogy a hatályos választási törvény alapján nem könnyű érvényes időközi választást tartani. A magam részéről csak remélni tudom, hogy a második forduló sikeres lesz, és lesz Békéscsaba városának képviselője az Országgyűlésben. Ezekben a napokban talán még többeket foglalkoztatnak azok a dilemmák, amelyeket leveledben megfogalmazol. A parlamentális demokráciáról tudjuk, hogy nem jó kormányzási forma, csakhogy még senki nem tudott kitalálni jobbat. Ezért érdemes a nehézségeket is vállalva, erőfeszítéseket tenni ennek a rendszernek a megerősödése érdekében. Jó példa, hogy Angliában, ahol a parlament munkáját sok kritika éri, a választóknak több mint nyolcvan százaléka elment szavazni, holott a törvény értelmében akár egyetlen szavazat is elegendő egy képviselő megválasztásához. Nemrégiben egy, az angol parlamentarizmussal foglalkozó könyv akadt kezembe, amelyben rábukkantam egy képre, amelynek az volt a címe, hogy Választási gyűlés Angliában a XIX. század elején. A kép egy tömegverekedést ábrázolt, ahol a „gyűlés résztvevői” sarat és döglött macskákat vagdostak a szó legszorosabb értelmében egymás fejéhez. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy az angol politikai kultúra sem egyik pillanatról a másikra született. Szerintem az időközi választások eredményét két oldalról szemlélhetjük. Azoknak az oldaláról, akik a szavazás alkalmával távollétükkel tüntettek. Az ő szempontjaik nagyon sokfélék lehetnek. Lehetnek közöttük olyanok is, akiket egyáltalán nem érdekel, hogy van-e képviselőjük az Országgyűlésben vagy nincs? De lehetnek más okai is a távolmaradásnak. Például a velünk — aktív politikusokkal — szembeni élégedetlenség, A másik oldal, amelyet szintén meg kell néznünk, azoknak a helyzete, akik — ugyan nem túl nagy s/. mban — de ismét és isme- hajlandók időt és energy időzni a képviseleti demokrácia érdekében. Szerintem ekünk elsősorban rájuk kellene figyelnünk. Azokra, akik a nehézségek ellenére részt akarnak venni szavazatukkal, a választáson v e megjelenésükkel is a dere. rácia alakításában. Amiké: a távollévők miatt őket büntetjük, megmaradt támogatóinkat büntetjük. Szerintem el kellene gondolkodni erről. Mint ahogyan arról is, hogy előfordulhat, hogy a részvételi küszöb eltörlése a távolléttel való tiltakozás eszközének megszüntetésével a most még távol maradók aktivitását is fokozhatná. Biztosíthatlak, hogy teljesen értem azokat a nehézségeket, amelyekkel, mint egyéni képviselő szembesülsz. Ugyanakkor úgy érzem, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában nektek, kormány- párti képviselőknek nagy szerepetek volt. Az elmúlt évben egy kormánypárti képviselőtársad jelenlétemben kérdezte meg a kanadai parlament kormánypárti frakciójának egyik vezetőjét, hogy ott a kormánynak vagy a frakciónak van-e igazi hatalma. A válasz világos volt: a kormány addig van hatalmon, amíg eggyel több képviselő szavaz mellette, mint ellene. Ezért a képviselők akarata nélkül nincs kormány. H a a parlamenti képviselők kivívják azt, hogy véleményüknek, álláspontjuknak valódi hatása legyen a döntésekre, és pe pusztán a gombok nyo- mogatására használják őket, akkor tekintélyük is növekedne. De még ennél is fontosabb, hogy hosszú, fáradságos, a kudarcokból a megfelelő következtetéseket levonó munkával meggyőzzük az embereket, hogy tudunk és akarunk értük tenni valamit. Akkor megszabadulunk attól a gondtól, hogy nem figyelnek ránk, de ehhez előbb nekünk kell jobban figyelni rájuk.
