Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
4 Kelet-Magyarország ÜÜSHB MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992' május 6- szerda Egy nap károm törvény Indokolt a költségvetés módosítása Az Országgyűlés kedden délelőtt 134 igen szavazattal (72 ellenszavazat) elfogadta a közalkalmazottakról szóló törvényt. A törvény hatálya az állami, illetve önkormányzati költségvetés alapján működő intézmények alkalmazottainak teljes körére, mintegy 650-700 ezer emberre terjed ki. Folytatódott és lezárult a m inkavállalói résztulajdonosi program általános vitája és sikerült befejezni a privatizációs törvénycsomag általános vitáját. Ezután az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítása került sorra. Az interpellációk után részletes vitára bocsátották á munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvénytervezetet, majd elfogadták a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló határozatot. Nem fogadták el viszont a képviselők választásáról szóló módosítást, mert nem volt meg a kétharmados többség. A harmadik törvény is megszületett, elfogadták az útalapról szóló tervezetet. Estére folytatódott a privatizációs törvénycsomag, valamint az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával kapcsolatos vita. Több mint egyéves távoliét után újra helyére került a Vénusz-szobor Nyíregyházán, a Benczúr téren. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Számvevőszéki elemzés a hiány okairól Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A vonatkozó törvény és az Alkotmány szerint az Állami Számvevőszéknek évente legalább kétszer kell kötelezően megvizsgálnia és ellenőriznie a központi költségvetést. Először a tervezés, illetve a törvényjavaslat beterjesztésének időszakában, másodszor pedig a költségvetési év letelte után, a zárszámadás alkalmával. Ezzel szemben az európai számvevőszékek jellemzően mindig utólag ellenőriznek. Szakmai függetlenségük megőrzése és a politikai erők általi befolyásolás elkerülése érdekében parlamenti döntés előtt még az állam költségvetéséről sem mondanak véleményt. A magyar számvevőszék funkciója azonban különbözik más országokétól, mint ahogyan a honi költségvetés hiánya körül kialakult politikai helyzet is sajátos. A költségvetés mai állapotával kapcsolatos számvevőszéki vizsgálatról Nyikos László alelnököt kérdeztük. — Az első negyedéves költségvetési hiány lényegesen nagyobb a tervezettnél. A pénzügyi kormányzat ezt azzal indokolja, hogy az „egyébként jól kalkulált bevételek” rendre elmaradnak a tervtől, Önöknek elfogadása előtt is ellenőrizniük kell a költségvetést. Különös tekintettel a bevételi oldalát kell vizsgálniuk. — Ez nagyon nehéz feladat, bár mi elsősorban számszaki szempontból ellenőrizzük a bevételi előirányzatok megalapozottságát. Év közben csak akkor kell hivatalból foglalkoznunk a költségvetéssel, ha módosítják. — Ha nem módosítják, akkor lehet bármilyen rossz állapotban is a költségvetés, nem kötelező semmit sem tenniük... — ... akkor is vizsgálhatjuk év közben a költségvetést, ha erre a törvény nem kötelez bennünket. Az Állami Számvevőszék ugyanis általános hatáskörű pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervezete az Országgyűlésnek, s kritikus helyzetben megnézheti, hogy például az első negyedévi hiánynak milyen okai vannak. A számvevő- szék elnöke sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy vizsgálatot indítunk. — Hol tartanak? — Az adatok feldolgozása folyik, s van már néhány részeredményünk. Az összegzésről tájékoztatást adunk. — Nyilvánosságra hozzák a következtetéseket? — A számvevőszék elnökétől függ, hiszen ez nem sorszámozott hivatalos jelentés lesz. Megtörténhet az is; hogy időközben a parlament bíz meg bennünket egy effajta vizsgálat elvégzésével. A szakmai kíváncsiságon túl az elemzést azért is kezd • tűk el, hogy ne érjen váratlanul bennünket a költség- vetési törvény esetleges módosítása, illetve egy pótköltségvetés beterjesztése. — Milyen következtetésekig juthatnak el? — Tanácsokat adhatunk a parlamentnek és a kormánynak. Például a pénzügyi kormányzat adjon hivatalos és tényszerű tájékoztatást az állami pénzügyek állapotáról, illetve az elemzés során eljuthatunk odáig is, hogy javasoljuk: terjesszen be pótköltségvetési tervezetet a kormány. — Burkoltan azt mondják, hogy ez a költségvetés nem jó. — E javaslatunkkal azt állítjuk, hogy nem volt jól előkészítve a költségvetés. Nem voltak megalapozottak azok a számítások, amelyek segítségével a bevételek nagyságát kalkulálták. — Emlékezetem szerint ezt már tavaly, a költségvetési vitában is jelezte a számvevőszék. — Részben igen. A feladat bonyolultságát jelzi, hogy csak az adóbevételek megalapozottságának a vizsgálatához ismerni kellene többek között a bérek, a jövedelmek és a bruttó hazai termék (GPD) változását, a foglalkoztatottság alakulását valamint más gazdasági folyamatok kimenetelét. Egy ilyen prognózis készítése nem lehet feladata a számvevő- széknek. Viszont jó néhány ponton megvizsgáltuk a tervezett bevételeket, és például a privatizációval kapcsolatban jeleztük, hogy megalapozatlannak tartjuk a kalkulált bevétel nagyságát. A bevételi oldal egyik nagy problémája egyébként abból adódik, hogy a vállalkozói nyereség tényleges, 260 milliárd forintos, és becsült, 378 milliárdos mértéke lényegesen eltér egymástól. A csaknem 120 milliárdos különbség azért meglepő, mert a pénzügyi kormányzat tavaly decemberben végezte el az ezzel kapcsolatos becsléseket. — Minek tulajdonítják az eltérést? — A vizsgálat egyebek mellett, ennek az okait is kutatja, úgy vélem, hogy az új számviteli törvény várható hatásait nem jól mérték fel a pénzügyi kormányzatban. A vállalatok — élve a lehetőséggel — a nyereség terhére a korábbi évekhez mérten többet selejteztek, és leírták kétes kintlévőségeiket. A lényeg az, hogy az idén a számviteli előírások lényegesen megváltoztak, s ezt a tervezéskor mintha nem kalkulálta volna be a kormány. Mint egykori vállalati vezető nem látom annak az optimizmusnak az alapját sem, amely a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos. Az élénkülés előszelének ugyanis meg kellene mutatkoznia a vállalatok rendelésállományában. A rendelkezésre álló információk viszont azt mutatják, hogy itt nincs alapvető elmozdulás. — Milyen hatása lehet az önök elemzésének? — Jogi értelemben a kormány nem köteles pótköltségvetést benyújtani. Az államháztartási törvény hiányában az sincs meghatározva, hogy mekkora terven felüli hiány esetén kell a költségvetési törvény módosítását kérni az Országgyűléstől. A kormány tehát nem követ el törvénysértést, ha nem fordul az Országgyűléshez. — A pénzügyminiszter nemrégiben azt mondta, hogy az idei hiány nem lesz nagyobb a tavalyi 110 milliárdosnál, holott eredetileg csak 70 milliárd forintos deficitet terveztek. A Világbank és Nemzetközi Valutaalap e héten tartott tanácskozásán pedig már arról beszélt, hogy a hiány kétszerese lesz a tervezettnek. Ezzel kapcsolatban mi a szakmai álláspontjuk? — A hiány ezek szerint legalább 110 milliárdos lesz. A tervezettől durván hatvan százalékos eltérés mindenképpen indokolja egy pótköltségvetés beterjesztését. De legalább azt, hogy a parlament tárgyaljon a büdzsé állapotáról. Ez azonban már inkább politikai kérdés. Szociális munkások Kazettástól a pisztolyt A sikeres túszmentés hátteréről UfAklub Nyíregyháza (KM) Amit az ufókról tudni kell címmel Indi Attila ufókutató, természetfilozófus tart előadást Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban május 7-én délután 5 órakor, ami után videofilmét vetítenek az ufójelenségekről. Ez alkalommal kívánják megalakítani a nyíregyházi ufóklubot, amelyben a jövőben rendszeresen szerveznek programokat a Földön kívüli lények látogatásaival kapcsolatos természet- tudományi kérdésekről. Szacsvay hifi Nyíregyháza (KM — T. K.) — Együd János, a nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója is átvette tegnap a Parlamentben a Szacsvay Imre-díjat Horváth Balázs tárca nélküli minisztertől. Ezt a díjat tavaly alapították az első szabadon választott parlament megalakulása, május 2-a alkalmából. A kitüntetést, amelynek plakettjét Domonkos Béla szobrászművész készítette, a gyermekekért, az ifjúságért végzett tevékenységért adományozza az ifjúsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Az 1843- as forradalmár és szabadság- harcos nevét viselő díjat az országból nyolc személy és 7 közösség vehette át. szervezete Nyíregyháza (KM — Szőke Judit) — Megalakult a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének megyei szekciója május 4-én, a DOTE Egészségügyi Főiskoláján, Nyíregyházán. • Tájékoztatót tartott az egyesület jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről Gosztonyi Géza, az ELTE tanára, az SZMME elnöke. A jelenlévő alapítók háromtagú vezetőséget választottak Giczey Péter, Együd János és Hordós László személyében. Az egyesület központja az Egészségügyi Főiskola. Szívesen látnak a tagok sorában mindenkit, aki a szociális munka területén dolgozik, s akinek szívügye e tevékenység. S bár a szervezet születésénél túlnyomórészt nyíregyházi szakemberek bábáskodtak, az a céljuk, hogy megyei hatókörű, nyitott érdekvédelmi és szakmai szervezetté fejlődjenek. Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Mint arról beszámoltunk, május 4-én hajnalban Barabáson egy felfegyverkezett férfi azzal fenyegetőzött: ha nem teszik lehetővé, hogy az országos rendőr-főkapitánnyal, valamint a büntetés-végrehajtás parancsnokával beszélhessen, kiirtja a családját és önmagát. Szerencsére a megyei rendőr-főkapitányság munkatársainak sikerült ártalmatlanná tenniük. Olvasóink kíváncsiak rá, tulajdonképpen ki ez a férfi? A kérdésre Tamás Lajos alezredes, a megyei rendőr- főkapitány közbiztonsági helyettese válaszolt, aki a fiatalember lefegyverzését a főkapitánnyal együtt a helyszínen irányította. — A tettes a 26 éves Aranyos Ernő, szakképzetlen, munkanélküli, Barabás, Kossuth utca 67. szám alatti Iákos. Középmagas, erős testalkatú. Négy általános iskolai osztályt végzett. — Sokakban felvetődött, hogyan juthatott a pisztolyhoz? — A fegyverhez egyáltalán nem jutott könnyen — válaszolta Tamás Lajos. — Közismert, hogy a körzeti megbízottak a pisztolyukat megfelelő biztonsági feltételek mellett tárolják, azaz zárt lemez-, illetve páncélkazettában. A barabási kmb-iroda a polgármesteri hivatal épületében található. Oda Aranyos Ernő az ablakon át bemászott, a kmb-iroda ajtaján lévő biztonsági vasrácsot lefeszítette, melyhez nagy erő kellett. Ezután egy vasdarabbal a biztonsági ajtót is beszakította, majd a lemezszekrényt felfeszítette, s abból a kazettát eltulajdonította. Miután a helyszínről eltávozott, a kazettát tönkretette, s belőle a fegyvert, a gázsprét, a bilincset és a különböző iratokat magához vette. — Miért akart az ORFK vezetőjével, és a BV országos parancsnokával beszélni7 — Szerintem azért, hogy mentesüljön az, ellene folyó nyomozás, illetve a jogerős bírói ítélet végrehajtása alól. Bár a legutóbbi vallomásában azt mondta: ittas volt, hiszen azon az éjjelen 15- 20 üveg sört ivott meg, s arra, hogy valójában mit akart, nem emlékszik igazán. Egyébként Aranyos már többször volt büntetve. A bíróság legutóbb betöréses lopás miatt egy év egy hónapra ítélte el, melynek végrehajtása alól idén június 28-ig halasztást kapott. — A nagyszabású rendőri akcióhoz a helyiek mit szóltak? — A lakosság rendkívül fegyelmezett és segítőkész volt. Aranyos Ernőt a szomszédai is igyekeztek jobb belátásra bírni. Külön kiemelem a barabási polgármester bátorságát, mert ő az akció során mindvégig a rendőrök első vonalában tartózkodott. — Szinte érthetetlen, hogy Aranyos a pisztolyt miért cserélte fel légpuskával? — Szerintem azért, mert a pisztoly működésével nem volt tisztában. Nem akarom a rendőrség érdemeit túlhangsúlyozni, de a túszejtőt sikerült meggyőznünk arról, hogy a légpuska hatásosabb eszköz, holott nyilván ennek a fordítottja igaz. A lefegy- verezéséhez számos más taktikai eszközt is alkalmaznunk kellett. — A lélegzetelállító akció után hogyan érzi magát? — Remélem, a jövőben ilyen akcióra nem lesz gyakran szükség, bár meg kell mondanom, mind anyagi, mind technikai, mind személyi szempontból felkészültünk rá. Például az egyik kollegám — aki Aranyossal tárgyalt — tavaly nyáron a túszmentéseket Amerikában tanulmányozhatta, jómagam pedig nem régen az osztrák rendőrség ilyen és ehhez hasonló akcióiba nyerhettem betekintést — fejezte be Tamás Lajos alezredes. Az elmúlt két évben több mint 100 ikont koboztak el a magyar határ- és vámőrizeti szervek Záhonyban, ebből a legjelentősebb tételt a napokban — szám szerint 43-at. Az ortodox vallás e jeles rekvizitumai a XVII. sz. eleje és a XIX. sz. vége között készültek — stílusukat tekintve Moszkva környékén. A Puskin expressz 4 görög utasánál talált ikon együttes kultúrtörténeti és művészeti értéke jelentős, de napi kereskedelmi ára is meghaladja a 2 millió forintot az első független szakértői vélemények szerint.
