Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. április 29., szerda Mails a lisza-parton Kábelcom-ütközet Képviselői tiltakozás, testületi döntés Nyíregyházán «• Nyílt levél Nyíregyháza Önkormányzatához! Május 2-án szombaton egész napos majálisra várjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg és a környező megyék lakossá­gát. Kérjük a családokat, az édesanyák napját töltsék együtt a dombrádi Tisza- panton. Helybeli szolgáltatás: hideg-meleg víz, halászcsár­da, büfé, sportolási lehetőség, sátorozás, camping, trafik — bazár, disco, népi zenekar. A majális keretében ama­tőr Ki mit tud? vetélkedőt rendezünk, melyre ki-ki je­lentkezhet egyéni számokkal minden műfajban. 1992. áp­rilis 30-ig az alábbi telefon- számokon: (42) 11-183. (42) 11-015, vagy személyesen Nyíregyháza, Luther u. 6. sz. (MDF Megyei Iroda). Amatőr sütő-főző versenyt rende­zünk. Hozott anyagból, sza­bad tűzön készült babgulyás, bográcsgulyás, slambusz, vagy öhön, pásztorételek, egyéb ételikülönlegességek készítésére lehet nevezni a megadott telefonszámon, vagy személyesen. A majáli­son műsort ad: Sándor György humoralista. Tisztelettel meghívjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, és Borsod ­Abaúj-Zemplén megye saj­tószerkesztőségeit (újság, rá­dió, televízió) a közönséggel tartandó eszmecserére. A majális vendége: Csurka István író, politikus. Az ama- tor Ki mit tud? vetélkedő győztesei jutái omban rés ze - sülnek. Kérjük mindazon polgár­mestereket, akik településük lakóinak közösséggé formá­lódását szívükön viselik, ne­vezzenek lakosságuk részvé­telével népi játékokra: kő­télhúzás, futballmérkőzés, zsákban futás, rúdmászás, stb. más falvak, települések lakóinak „kihívásával.” Tisztelettel és szeretettel várunk mindenkit a domb­rádi Tisza-partra május 2- án, szombaton. Az MDF V álasztmánya Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 1Ö MDF-es országgyűlési képviselője TISZTELT ÖNKORMÁNY­ZATI TESTÜLET! Tudjuk, hogy a mai Ma­gyarországon szokatlan még az a lépés, amire mi hatá­roztuk el magunkat, mint ahogyan szokatlan az a gyor­saság is, ahogyan a város — a lakossággal való alapos konzultáció, esetleges helyi népszavazás nélkül — még a törvényes szabályozás előtt létre akarja hozni azt a „Tár­saságot”, amelyik 2050. de­cember 31-ig kizárólagos jog­gal és mindenféle verseny kizárásával óhajtja üzemel­tetni a város és környékének tévékábel-hálózatát. A szó­ban forgó két külföldi társa­ság a Nyírkábel Kft.-vei és az önkormányzattal szándé­kozik közös társaságot létre­hozni, melyben 50—50°,n-os részarányt birtokolnának a hazai és külföldi tulajdono­sok. Mindenki előtt tudott, hogy a magyarországi városok té­vékábel-hálózata anyagában sem, technológiájában sem korszerű. Igazi értéket Nyír­egyházán is csak az jelent, hogy 21 ezer fölött van azok­nak a lakásoknak a száma, amelyek eddig is be voltaK kötve a kábeltelevíziózásba Nem kényszerültek tehát a lakosok egyéni antennákkal elcsúfítani a lapos háztető­ket. Nem kényszerültek 80 ezer forintos parabolaanten­nákkal „vadászni az égi csa- tornákra”, a műholdas adá­sokra. Ez a korszerűtlen, so­ros kötésű rendszer azonban kiépült, s úgy-ahogy ellátta feladatkörét. Ezt a rendszert üzemeltette az önkormányzat és a Nyírkábel Kft. Informá­cióink szerint a Nyírkábel vagyona 5—6 millió forint, az önkormányzaté e rend­szerben 22—24 millió. így adódik össze az a 28—30 mil­liós érték, amelyet most a város és a Nyírkábel bevisz a létrehozandó „Társaságba", s annak két külföldi tagja hozzáad ehhez 28—30 milliót^ melyből a közeljövőben min­den lakásba beépítik a csil­lag rendszerű koaksz kábe­leket, s ki-ki válogathat, mi­lyen szolgáltatást és meny­nyiért vesz igénybe. Eddig egyszerű üzletnek látszik a szándék. Csak a „Társaság” létrehozói, benne az önkormányzat és a Nyír­kábel Kft. képviselői is meg­feledkeztek azon egyszerű tényről, hogy a város és a kft. 28—30 milliós vagyona egy fabatkát sem érne annak a 21 ezer egynéhány „vevő­helynek” a kábeldarabjai nélkül, melyeket minden la­kás tulajdonosa vagy maga építtetett ki 6—15 ezer fo­rintért, avagy ezzel együtt vette meg szövetkezeti, OTP-s, korábban tanácsi, ma önkormányzati lakását. A legolcsóbban számítva is 100 —130 millió, amit most „ki­dob a város”. Mert igaz, hogy új koaksz kábeleket ígér ér­te ingyen, de ha valaki még­is úgy dönt — és alkotmá­nyos joga úgy dönteni —, hogy nem kéri az új „Társa­ság” szolgáltatását, kábelét, akkor az általa korábban be­ruházott 6—15 : ezer forint egyszeriben elveszett, s ha mégis televíziózni akar, sze­relheti fel a tetőre a parabo­la- és magyar adás vételére alkalmas antennákat, amit azonban a város bármikor esztétikai okokra hivatkozva megtilthat, s miért ne tiltana meg, ha gazdasági érdeke is úgy kívánja. Ahhoz tehát, hogy a „Társaság” megala­kuljon, igazság szerint minden egyes lakástulajdonosnak be­leegyezését kellene adni, mert ellenkező esetben tu­lajdona veszíthet értékéből 6—15 ezer forintot. Ezt négy- szemközti beszélgetésben Fel- bermann Endre alpolgármes­ter úr is elismerte, miközben kifejtette, hogy olyan „Társa­ságot” nehezen tud elképzel­ni, melynek 21 ezernél több tulajdonosa van. Mi isme­rünk olyan gazdasági társa­ságot, ahol 190,— Ft-os, azaz: egyszázkilencven forin­tos tulajdonrésszel is szava lehet a tulajdonosnak. Ilyen a Fotex Rt. Felbermann Endre alpol­gármester úr — aki az ügylet bonyolításával van megbízva — 1992. április 22-én, szer­dán, kételyeink eloszlatására — Hamvas László frakcióve­zető jelenlétében ígérte meg Takács Péter képviselőnek, hogy a „Társasági” alapszer­ződést, a Szindikátusi szerző­dést és a Manager szerződést eljuttatja mindkét ország- gyűlési képviselőhöz. Vasár­nap este 10 óráig vártuk ezt. Egyikünk sem kapta meg. Mindezekért kénytelenek va­gyunk Felbermann Endre al­polgármester úrnak néhány kérdést ilyen módon feltenni. Reméljük, Mádi Zoltán pol­gármester úr gondoskodik róla, hogy ha utólag is, a szerződéstervezeteket meg­kapjuk, s arról is, hogy a vá­rosi önkormányzat előtt adott alpolgármesteri válaszokat tartalmazó jegyzőkönyvet az országgyűlési képviselők megkapják. Kérdéseink: — Miért feledkezett meg Alpolgármester Ür számunk­ra a szerződéstervezeteket eljuttatni? (Talán mi nem a város lakóinak érdekeit kép­viseljük Alpolgármester Úr véleménye szerint?) — Miért az ügy körül a titkolódzás? A „titokvédelem”? — Ho­gyan szándékozik Alpolgár­mester Ür kárpótolni azokat a lakosokat, akik nem óhaj­tanak a „Társasággal” lakás­tulajdonosi közösséget vállal­ni? Nem veszik igénybe a „Társaság” szolgáltatásait — ehhez alkotmányos joguk van — s ezért elesnek a tele­víziózás lehetőségétől? Ezál­tal 6—15 ezer forinttal csök­ken a lakásuk értéke?! — Mivel sem a Nyírkábel Kft., sem az önkormányzat igazán nem megbecsülhető vagyonnal bír a tévékábel­hálózatban, miért nem kon­cesszióban, avagy nyilvános versenytárgyalás keretében hirdették meg Nyíregyházán a tévékábel korszerűsítési programját? — Miért nem konzultáltak előzetesen a lakossággal, s miért nem világosították fel a lakástulajdonosokat, hogy ha nem engedik be a „Társa­ságot” a lakásaikba, 6—15 ezer forint anyagi veszteség éri őket? — Miért állította Alpol­gármester Űr a Kelet-Ma- gyarországban, hogy a Ká- belcommal üzletet kötött vá­rosok lakói mindenütt elége­dettek? (Debrecenben, hogy csak a legközelebbi ilyen vá­rost említsük, más a lako­sok véleménye, de Pécsről is ide hallanak az elégedet- lenség hangjai! Csak figyelni kell rájuk!) — Hogyan történhetett meg, Alpolgármester Űr, hogy Naményi Zoltán kisiparosnak 1992. január 20-án, Nagy La­jos előadó útján iktatatlan levelet küldött, hatósági jo- gok gyakorlásáról, éppen a kábeltévé-hálózat ügyében? Miért akadályozza a város vezetése ma is — a panasz- tevők szerint — Borbányán a kábelhálózat hazai vállal­kozó általi kiépítését? Kérdésünk lenne még, de jobb szeretnénk javasolni Nyíregyháza önkormányzatá­nak egy korrekt, a demok­ráciákban mindenütt elfoga­dott megoldást ilyen kérdé­sek kezelésére. Mivel köz- szolgálati tevékenységről van szó, és ha valóban hatéko­nyan, színvonalasan óhajtja üzemeltetni e közszolgálatot a város, korszerűsíteni kell. E korszerűsítés előtt azonban fel kell értékelni a város és a Nyírkábel Kft. tényleges vagyonát. Ez a vagyon elvá­laszthatatlan attól a 100—300 milliót (egyszáz-háromszáz millió forintot) érő rendszer­től, mely 21 ezernél több la­kásban már ott van. Vagyon­értékelő ezt megtenni képte­len. Hirdesse meg hát a vá­ros nemzetközi tender for­májában minden olyan szer­vezet, kft., részvénytársaság, szindikátus stb. számára, akik nemzetközileg is elis­merten foglalkoznak hasonló tevékenységgel, s a legjobb ajánlatot tevő céggel társul­jon az önkormányzat a la­kosság megelégedésére. Meg­becsülhetetlen értékeket, mint a kábeltelevíziózás is, árve­résen szoktak szerte a világon értékben becsülni, s megvá­sárolni. Amit a város most 28—30 milliónak vél, egy nyílt árverésen esetleg kide­rül, hogy többszörösét meg­éri már ma is. Javasoljuk a közgyűlésnek — ez nem po­litikai és pártkérdés —, mé­rettessék meg a város ezen vagyona, mely tulajdonkép­pen a lakosságé is, egy nyílt árverésen. És ha a legjobb ajánlatot az Alpolgármester Úr által kiválasztott cég te­szi, úgy azzal köttessék meg a szerződés. Ha azonban len­ne jobb ajánlat, azt is érde­mes lenne megfontolás tár­gyává tenni. És javasoljuk, egy ilyen majdnem minden lakást érdeklő ügyet felsza­badítani a titokvédelem alól, s nemcsak az országgyűlési képviselőknek, minden érde­kelt lakástulajdonosnak ren­delkezésére bocsátani minden dokumentumot. Dr. Szilassy Géza országgyűlési képviselő Dr. Takáos Péter országgyűlési képviselő Forró nyomon Szivén lőtte magát Nyíregyháza (KM Í — CS. GY.) — A megyeszékhelyi _ I rendőrkapitány­-----------! ság őrizetbe vett egy nyíregyházi és egy tí­márt férfit, akik alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy április 27-re virradóra beha­toltak Nyíregyházán, az Eb­ben nevű gmk nagykeresike- delmi raktárába, ahonnan 487 ezer forint értékben mű­szaki cikkeiket tulajdonítot­tak el. Egy 36 éves leveleid férfi április 27-én 16 óra körül a lakásában egy megfúrt lég­puskával, kispuskalőszerrel szívtájékon lőtte magát, melynek következtében meg- haft. A rendőrség bűncse­lekményre utaló körülményt nem állapított meg. Az ügy­ben államigazgatási eljárás keretében folytatnak eljá­rást. Április 24-én 16 óra körül egy 32 éves turricsei férfi Fehérgyarmaton a helyi áfész ABC-áruháza előtt sze­meteskukákat, kerékpártá­rolót és újságos pavilont bo­rom gatott, -majd az autóbusz- pályaudvaron garázdálko­dott. A rendőrség eljárást in­dított ellene. Április 27-én 13,30 óna kö­rül Kiísvárdán egy 17 (!) éves fiatalember a lakásuk pad­lásán felakasztotta magát. A halálával kapcsolatosan bűn­cselekményre utaló adat nem merült fel. Áz alpolgármester válasza TISZTELT DR. TAKÁCS PÉTER! TISZTELT DR. SZILASSY GÉZA! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem nyílt kritikai észrevételeiket, ame­lyeket a Kelet-Magyarország hasábjain keresztül juttattak el hozzám. Számomra nem szokatlan ez a forma illetve lépés, hisz én mindig is demokratiku­san gondolkodó embernek tartottam magam, a felnőtté válásom óta. Ügy gondolom sok mindenben közelebb kerültünk volna az igazság­hoz, ha személyesen infor­málódtak volna az esemé­nyekről és a tényekről. Ne­kem személyesen nem ada­tott meg a lehetőség, hogy bővebben informáljam önö­ket, hisz egyetlen alkalom­mal mindössze 10 perc állt a rendelkezésemre, hogy né­hány tényt közöljek Takács Péterrel. Ez a találkozás is véletlenszerű volt és ön ak­kor is nagyon sietett. Nem hiszem, hogy 10 perc alatt rá lehet világítani egy olyan összetett kérdésre, melynek tárgyalásai már több mint egy éve tartanak, pontosab­ban 1991 január óta. Nem hiszem, hogy ez elhamarko­dott, gyors döntésnek nevez­hető. A város Lakossága rá­dión, tv-n és a helyi sajtón keresztül folyamatosan több ízben tájékoztatva lett már hónapokkal ezelőtt és egyet­len megválaszolatlan felvetés sem maradt. A Nyírkábel, a jelenlegi üzemeltető 10 éves üzemel­tetési joggal rendelkezik és nem gondolom, hogy kizáró­lagos joggal és a verseny ki­zárásával működik, hisz a város különböző pontjain több üzemeltető is működtet egy-egy kábelhálózatot. A 2050-es dátum tárgyi téve­dés. Ez nem a társaságra vo­natkozik, hanem a KÁBEL- COM Kft.-re. Ö fogja 2017-ig, azaz 25 évig manegelni a társaságot a fejlesztésben és a mozicsatorna szervezésé­ben. Ami a tulajdonjogot illetve a hálózatokat illeti: A va­gyon nagy részét képező törzshálózatot a városi ta­nács építette. A lakosság hozzájárult a házon belüli hálózat építéséhez, mely a lakás részeként kezelhető. Más országokban is kérnek fejlesztési hozzájárulást a lakosságtól, a szolgáltatások kiépítése során, mégsem lép fel minden egyes állampol­gár tulajdonosként. Tisztelt Képviselő Urak! Kérem, hogy nézzenek körül egy kicsit az országban, hisz gázvezetékek, csatornák, utak épülnek évtizedek óta az or­szágban, lakossági összefo­gással és az üzemeltetők in­gyen aktiválják a tulajdo­nukba. Az új törvényhozás pedig legalizálja ezeket, hisz ezek a beruházási pénzesz­közök nem minden alakuló közüzemi szolgáltató rt.-nek lesznek figyelembe véve ön- kormányzati, netán lakossági tőkerészként. Mindenesetre-a tulajdonlás körüli kritikai megjegyzésüket jogosnak íté­lem meg, de nem látok rá végrehajtható megoldást. Ha önöknek lett volna ilyen öt­letük, szívesen vettem voln'T. Az új társaságnál képződő, az önkormányzatot megillető osztalékot a jövőben min- denképpen — lakossági véle­mények alapján — városfej­lesztésre kívánjuk fordítani, így tudjuk visszajuttatni a lakosságnak az általuk hoz­zájárulásként befizetett ösz- szegeket. Ami a vagyon értékét ille­ti, utalnom kell dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter úr legutóbbi nyír­egyházi előadására. Más do­log a forgalmi érték és me­gint más az üzleti érték. A miniszter úr számomra na­gyon logikusan fejtette ki ezen dolgok értelmét. Az áru annyit ér, amennyit a piacon hajlandók fizetni érte. A városnak nincs külön gazdasági érdeke, hisz ha ilyen gazdasági társaságban profit képződik, ez bevételi forrás a városnak, természe­tesen a város fejlesztésére lesz felhasználva, mely az egész Nyíregyháza érdekeit szolgálja... A társaság ala­pítása körül sohasem volt titok, legfeljebb önök későn jutottak információhoz. Min­den üzleti szerződés bizo­nyos diszkrécióval kezelendő, mely szintén része kell, hogy legyen egy normális demok­ráciának. A megígért komplett szerződésterveze­tet egyébként április 24-én személyesen küldtem ki Hamvas Lászlónak, az MDF helyi frakcióvezetőjének, az országos elnökség tagjának és minden helyi párt frak­cióvezetőjének. Mivel Ham­vas úrral együtt jártak ná­lam, úgy gondoltam egy pél­dány elegendő, hogy imfor- mációt szerezzenek belőle. Tévedtem, ezért elnézést ké­rek. Ha nyomon követték volna az 1992. március 16-ai, kábel- televízióval foglalkozó elő­terjesztésünket,- abból világo­san megtudhatták volna, hogy verseny keretében nyer- te el a KÁBELCOM a fej­lesztési lehetőséget, az alábbi vállalkozók közül: KÁBEL­COM Kft. amerikai cég, DEUTSCHE UNGARN FO­TOCENTER Kft., WOODLIN- GER INTERNATIONAL IN­CORPORATION amerikai befektető, AXON INCORPO­RATION LTD svájci befek­tető nevében az ELEKTRO- NETT Kft. Nyíregyháza. Nem Felbermann Endre al­polgármester választotta ki a győztest, hanem a demok­rácia játékszabályainak meg­felelően a közgyűlés szakbi­zottsága. — A borbányai szervezést soha nem akartam megaka­dályozni, hisz semmilyen jo­gi lehetőségem nincs rá, csak szerettem volna a városban egy egységes rendszert, egy­séges szolgáltatási színvonal­lal, hogy Borbánya lakosai is teljes értékű nyíregyházi polgárnak érezzék magukat. A versenyt a városháza el­vesztette, hisz a vállalkozó gyorsabban tudja megvalósí­tani a hálózatot és megnyerte a lakosságot. A vagyonértékeléssel kap­csolatban tájékoztatom önö­ket, hogy természetesen ez megtörtént, már régen a NYlRKÁBEL rendelkezésére áll. Soha nem állítottam, hogy az eddig bekapcsolt városok lakói elégedettek. Én néhány város üzemeltető szervezeté­nek vezetőjével beszéltem, akik összességében úgy nyi­latkoztak, hogy a sok prob­léma ellenére bevált, meg­érte. (Kelet-Magyarország 1992. április 24.) összegezve úgy gondolom, hogy a valóságos tények mást mutatnak, mint az önök levele. Amikor ezt az ügyet elkezdtem a város érdeké­ben jártam el és politikai megfontolások nélkül végez­tem a dolgomat, szakmai se­gítség mellett. Nem tartom szerencsésnek, ha a politika meghatározóbb akar lenni szakmai kérdésekben. Ügy gondolom, ez is a demokrá­cia egyik alapszabálya. Végezetül: két és fél órás vita után a közgyűlés 24 igen szavazattal a fejlesztés mel­lett döntött. Felbermann Endre alpolgármester * * * (A kérdés rendkívül fontos voltára tekintettel szokatla­nul nagy terjedelemben ad- tjxk közre egy döntés króni­káját. A szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom