Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
1992. április 23., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 tpailian Vajon mikor láttak a megyeháza falai apácaruhát utoljára? Nem tudom, tény hogy néhány napja, április 13-án, hétfőn két apáca is ült a nagyterem padjaiban, sőt egyikük — , Karczug Márta Magdolna fönővér — az emelvényen is megjelent, hogy válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. A téma — az esemény kapcsán megírtuk már — a máriapócsi csecsemőotthon további sorsa volt, amelyet a megyei önkormányzat eladott a Nagy Szent Bazil- rendnek, s ezen a napon állapodtak meg a vételárban. Az üzlet megköttetett, nyolcmilliót fizet a rend a megyei önkormányzatnak, hogy szociális otthonná alakíthassa a valamikor sajátjának épített épületet. És persze ehhez a nyolcmillióhoz jön még az ÁFA, követi majd a felújítási, az átalakítási költség, így kerekedik ki majd 30—40 millióra a végösszeg, mire beköltözhetnek az ápolásra szoruló idősek, betegek. Ötleié darabolva léseken lévő közszolgáltatást biztosító vízi közművek önkormányzat! tulajdonba kerüljenek. Ezeket ugyanis a Tisza menti Regionális Vízművek kezeli, mely nem tanácsi alapítású vállalat, ezért nincs a VÁB-nak e kérdésben hatásköre. Egyébként az illetékes minisztérium ezeket a vízi közműveket állami tulajdonba kívánja egyelőre tartani. Átadták még a záhonyi és a fehérgyarmati strandfürdőt is az önkormányzatoknak, és a megyeszékhely önkormányzatának utalták az Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Vállalatot. Színvonal, törvényesség, emberség r Uj tagokat vár a Közigazgatási Kamara A Magyar Közigazgatási Kamara 1990-ben jött létre, a közigazgatásban foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek demokratikus önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek- védelmi és érdekképviseleti szerveként. A kamara alapszabálya fő célkitűzésként határozta meg többek között a közigazgatási munka szak- szerűségének, színvonalának, törvényességének, emberségességének és racionalitása- nak elősegítését: a közigazgatási tevékenység társadalmi presztízsének, erkölcsi és anyagi elismerésének szervezett előmozdítását, képvise- letét. A Magyar Közigazgatási Kamara Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tagozata az elmúlt évben jött léire, létszá- ma jelenleg 26, elsősorban önkormányzatoknál — illetve területi és egyéb állam- igazgatási szerveknél — dolgozó jogász és államigazgatási főiskolát végzett szakember. Az elmúlt évben a tagozat tevékenységét még az útkeresés jellemezte, elsősorban a taglétszám toborzása, az alapszabály-tervezet vélemé- nvezése, illetve egyes jogszabálytervezetek véleményezése. 1992. február 7-én tartott ülésén a tagozat meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket egyben az elnökség 1992. évi munkaprogramjában Is javasolt rögzíteni, így többek között szolgai- mazta a közszolgálati törvény mielőbbi elfogadását, ebben kiemelten a közszolgálati alkalmazottak bér- helyzetének javítását. Igényként fogalmazta meg, hogy az önkormányzatokat, a köz- igazgatást érintő jogszabályok elkészítése során vonják be a tagozatokat is a tervezetek véleményezésébe. Kérik a helyi önkormányzatoknál, illetve a köz- igazgatás egyéb területein dolgozó szakembereket, hogy megismerve a kamara célját, tevékenységét, kérjék felvételüket a közigazgatási kamara megyei tagozata tagjainak sorába. Gyakorlati tapasztalataikkal, kezdeményezéseikkel, a különböző jogszabályok előkészítése kapcsán adott véleménynyilvánításaikkal tegyék teljesebbé, az eddigieknél eredményesebbé a kamara, illetve a megyei tagozat tevékenységét, hozzájárulva egyben a közigazgatásban . dolgozók szakmai elismeréséhez, társadalmi presztízsének növekedéséhez, és remélhetőleg erkölcsi és anyagi elismertségéhez. Kérik továbbá, hogy a gyakorlati munkájuk során jelentkező, vélhetően általános gondot, problémát jelentő felvetéseiket, összegzéseiket. állásfoglalást igénylő kérdéseiket juttassák el a megyei tagozat vezetőségéhez, amely felvállalja azt, hogy a szükséges egyeztetéseket követően kialakítja állásfoglalását az adott szakmai kérdéseben, és visszatá- jékoztatást ad az érintetteknek. Amennyiben központi állásfoglalás kialakítására van szükség, azt megkéri a kamara elnöksége útján az érintett központi szervektől. Várjuk a kamara tagjainak sorába felvételüket kérők jelentkezését (Dr. Körössy Kálmán osztályvezető TÁKISZ Nyíregyháza, Kondomé dr. Kán Elvira jogtanácsos Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Nyíregyháza, Kossuth tér 1., Pankotainé dr. Gergely Piroska munkatárs. Megyei önkormányzati Hivatal Nyíregyháza. Hősök tere 5., Győri András jegyző, polgármesteri hivatal 4234. Szakoly, Rákóczi u.) (Érdett- lődés esetén az alapszabály teljes szövegét rendelkezésre bocsátjuk.) Vissza a babaruhát! „Túltámogatás "pontatlan adatok miatt Majdnem azt mondták a rádió vezetői, hogy közkívánatra helyezték át a nyíregyházi rádió adásidejét kora reggelre a megszokott délutáni időpontról. Történt, hogy a megyei közgyűlés kérelemmel for- dúlt a Magyar Rádió vezetőihez: helyezzék vissza az adást a megszokott időre, mire az a válasz érkezett, hogy másutt is reggel sugározzák a vidéki adók műsorukat, mert a lakosságot így jobban tudják szolgálni friss információkkal. Mivel azonban a nyíregyházi kérés változatlanul a délutáni időpontot tartotta kedvezőbbnek, nem zárkóztak el a műsoridő visszaállításától. Budapest (KM — K. É.) — Több ízben is megírtuk, Geszteréd és Petneháza köteles visszafizetni azt a pénzt, amit annak idején az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések a közös kasszából kaptak. Seszták László, megyéink parlamenti képviselője, a parlament önkormányzati bizottságának tagja fűz a tényhez magyarázatot. — Az Országgyűlés valóban visszavonta a két szabolcsi településnek nyújtott támogatást, s felkérte az Állami Számvevőszéket, végezzen vizsgálatokat ebben a kérdésben. O Miből fogják visszafizetni a falvak, a vizsgálat szerint jogtalanul felvett támogatást, amelynek — mint oly sok szabolcsi községben, náluk is számtalan helye lenne? — Ez bizony nagy kérdés, s a válasz sem könnyű. Nem mentségül, de el kell hogy mondjam, a visszavonást kimondó döntés azért született, hogy figyelmeztesse az ön- kormányzatokat: a bevallott adatokért felelősek, ha hibáznak, vállalniuk kell a következményeket. O Ok viszont joggal állítják, azért kérték a pénzt, mert szükségük volt rá... — A pénzre mindenkinek szüksége van. Az ÁSZ-jelen- tést az önkormányzati bizottság köteles elfogadni. Ha nem ezt teszi, a parlamentnek kellene az ügyet megvizsgálnia. Márpedig úgy gondolom, az Országgyűlésnek kellene az ügyet vizsgálnia, holott nem lehet ilyesmi a feladata. O A kérdés így is jogos: mi lesz, ha nem tudnak fizetni? — Erről ma még nincs konkrét döntés. Jómagam azt javasoltam, fizethessenek részletre, de ezt a bizottság elutasította, így nem marad más hátra, a Pénzügyminisztériummal kell tárgyalniuk. Természetesen — mint szabolcsi képviselő, igen sajnálom a dolgot, de a többi ön- kormányzattal szemben nem tehetjük meg, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna .. . Tízórai a nyírlövői óvodában. Csenger (KM) — Klub, otthon vagy éppen család! Mindezekre igennel válaszolnak azok az idősek, akik egy éve rendezkedtek be az 1-es számú óvoda átalakított, felújított épületében. Az óvoda ugyanis megkapta a megüresedett bölcsőde épületét és így a szociális és egészségügyi ágazatban e célra hasznosíthatják legjobban a városközpontban lévő intézményt. Mint azt Gaál Sándorné- tól, a gondozási központ vezetőjétől megtudtuk: a Népjóléti Minisztérium másfél millió forintjához a városi önkormányzat 1,2 milliót tett, és így rendeztek be egy valódi otthont azoknak a szociálisan rászoruló embereknek, akiknek főként a kemény tél elviselhetetlenné teszi az életet. Az állam évente 80 ezet forintot utal ki egy személy ellátására, ehhez jön a havonta a bentlakók által fizetett 1260 forint, s aki hétvégén is kéri a szolgáltatásokat, az 5—600 forinttal többel járul hozzá a szolgáltatásokhoz. Határ menti falukép Zajtáról. Nyíregyháza (KM) — Ülést tartott április 16-án a megyei vagyonátadó bizottság. Dr. Maleczky Imre elnökhelyettest kértük, foglalja össze a sokakat érdeklő és érintő közüzemekkel kapcsolatos döntéseket. — A megyénkben lévő öt, távhőszolgáltatásba kapcsolt város osztozik ezentúl a Táv- hőszoLgáltató Vállalat feladatain és vagyonán. Elég hosszas tárgyalások előzték meg önkormányzati tulajdonba adását. Mivel a városok között a megállapodás megtörtént, annak megfelelően mindegyikőjük megkapta kizárólagos tulajdonként a területén Lévő közüzemi vagyont. A központi működtető vagyonon százalékos arányban osztoznak, így ebből Nyíregyháza 60, Kisvárda 17, Mátészalka 15, Nyírbátor 5, Záhony 3 százalékot fog kapni. Tehát e közüzemi vállálát állami státusa vagyonátadást elren - delő VÁB-határozat jogerőre emelkedésével minden eljárás nélkül megszűnt. Mivel több önkormányzat tulajdonlásáról van szó, ki kellett jelölni az alapító jogokat gyakorló önkormányzatot. Ez Nyíregyháza lett. El kellett utasítaniuk vi- szoat a képviselő-testül etek azon kérését, hogy a telepüMagad, uram... Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Kellene gáz, szennyvízcsatorna, kábeltévé, de nincs pénze az önkormányzatnak? Dobjuk össze a rávalót! így van ez az egyire nélkülözhetetlenebb telefon esetében is, különösen az elmaradott vidéki falvakban, ahol a lakossági önerős hálózatfejlesztés az egyetlen reális lehe tőség. Szabó Tibort, a Matáv má- szatészalkai üzemegységve- aetőjét kérdeztük a tapasztalatokról. Környékükön ugyanis ez elterjedt, jól bevált módszer. Jelenleg is él az Állami Fejlesztési Intézet pályázata. A Matáv szívesen szolgál szakmai segítséggel. Ha térségek pályáznak. az ÁFI a költségek 69, ha önálló települések, akkor 50 százalékát fedezi. A szervezést a polgármesteri hivatalok végzik. A Matáv ezeket a lakossági törekvéseket maximálisan támogatja, s biztat a pályázatadta sansz kihasználására, még akkor is, hogy az idén kiépítik a rendszert, de a bekapcsolásokra a jövő évi bővítésekkor fog sor kerülni. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF O.) házak Kemecsón. elek emil felvételei Városok osztoznak a Távhő-vállalaton Közkívánatra Otthonott
