Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
1992. április 23.. csütörtök HATTER Kelet-Magyarorszäg 3 Megélénkült a határ Rázós témák, hanyag cégek / Erintésvédelem — gondokkal Nyíregyháza (KM — K. D.) — A munkavédelemmel foglalkozók kisebb-nagyobb problémákkal találkoznak tevékenységük során, ezek időnként a figyelem, máskor a pénz hiányára vezethetők vissza. Pedig az előírások betartása biztonságunk érdekében szükséges lenne. Szász János munkavédelmi felügyelő elsősorban az érintésvédelmet kíséri figyelemmel. Tapasztalatai szerint a felülvizsgálatokat végzők egy része nem alkalmazza a több éve változott rendeletet a jegyzőkönyvek elkészítésénél, mely ugyan alaki probléma csupán, de a javítások elvégzésére is kihat. Korábban ugyanis tételesen, többtucatnyi, esetleg több száz oldalon sorolták fel a hibákat, most viszont rangTárca Dankó Mihály Veréb ^ ang... Alig hallatszik a 'K parányi csattanás. Riadt verébcsapat lódul neki a háztetőről, csak egy gurul le véres fejjel a cserepeken. — Eltaláltad...I eltaláltad! — lelkendezik az apróság. — Szép lövés volt — erősíti meg a csöppség véleményét az apa, s büszkén lóbálja kezében a nemrég vásárolt légpuskát. A kisfiú odarohan a madárhoz, kicsit félve emeli fel, a kezére hűli egy vércsepp. Pillanatok alatt elmúlik felhőtlen jókedve az arcáról. Szomorúan húzza szét az állat szárnyát. — Meghalt — jelenti ki bizonytalanul, látszik, az öt év bölcsessége már megtanította vele az elmúlás félelmét. — Milyen madár ez? — nézegeti az apró kezébe fogott állatkát, s ujjával megemeli a lekókadt fejet. — Láttad, milyen szép lövés volt — szól a férfi meg sem hallva a kérdést —, majd megtanítalak téged is célozni. sor alapján, a legfontosabbakkal kezdve kellene. Hiszen a lényeg, hogy a nem szakember is megértse a jegyzőkönyvből, mi a teendő. (Talán úgy gondolják, a vastagabb jegyzőkönyv készítése jobban bizonyítja az elvégzett munkát, s ez hat á díjazásra is?) A gond ugyanis az lehet: a gazdálkodó egységnél, intézménynél úgy vélhetik a vastag jegyzőkönyv láttán, ennyi mindenre nincs pénz, a vizsgálat megtörtént, így a fiókba kerül 3 vagy 6 évre az anyag... Ha azonban rangsorba állítva jelölik meg a teendőket, köny- nyebben el lehet igazodni a felülvizsgálat megállapításain, megkezdeni a hibaelhárítást. Hiszen a munkavédelmi felügyelő a helyszíni szemle során súlyosabb esetben felfüggeszti a munkát az adott gépen vagy helyiségben, és meg pénzbírságot is kiszab. A gyerek csak néz, nem jut el tudatáig a szó, szeme a kezére tapadt rubincseppre mered. Látszik, alig bír köny- nyeivel. Ekkor fordul felé az apja. — Csak nem fogsz szomor- kodni egy veréb miatt! — veregeti meg a fiúcska vállát. — Ez nem is hasznos madár —jelenti ki meggyőzően. A szavak nem győzik meg a csöppséget, csak nézi a halott jószágot. — Apa, a verébnek van apukája? — teszi fel fátyolos szemmel a kérdést. — Biztos siratja a gyerekét, ha nem megy haza... Te sírnál, ha... A férfi magabiztosan szorítja a fegyvert, a napokban vásárolta. Régi, gyerekkori álma teljesült ezzel. Gondolta, jó lesz célba lőni, a gyerek is jól szórakozik majd. De amint meglátta a verébcsapatot a tetőgerincen, nem tudott ellenállni az ősi vadászszenvedélynek. Szólt a fiának, hogy most figyeljen, és már tüzelt is. Nem is sejtette, any- nyi év után így tud még lőni, vagy hogy ilyen pontosan hord ez a fegyver. Most már bánja a lövést, szomorú lett a kisfia... — Butasági — rázza meg mégis a fejét —, a verébnek nincs is apja, tojásból kél ki — füllent, hogy enyhítse a fiú bánatát. A felügyelő tapasztalatai azt mutatják, általában igyekszenek elvégezni a karbantartást, a javításokat, különösen a nagyobb gazdálkodóegységeknél. Igaz, most, az átalakulás időszakában, amikor bizonytalan egyes épületek sorsa, talán nem a munkavédelmi előírások betartását tartják elsődlegesnek, különösen, ha csupán kisebb problémák vannak (téeszek, stb.). Ezek sokszor nem is a nagyobb cégek esetében jelentkeznek, hanem a kisebb káef- téknél, a kis üzleteknél (garázsboltok, műhelyek) hisz sokszor azt sem tudják, milyen előírásoknak kell eleget tenni. Ehhez szívesen ad tanácsot a munkavédelmi felügyelőség. Az idén egyébként országos jellegű célvizsgálatot folytatnak az érintésvédelmi szabályok betartásáról, eredménye valószínűleg még több problémára rávilágít. Koltai Károly a több mint tízéves tapasztalattal rendelkező Matyó GMK vezetője, csoportjuk egyike azoknak, akik a felülvizsgálatokat végzik a velük szerződésben állóknak, s azoknak, akik kérik — gyakran szinte végveszélyben. Pedig nem helyes a „csak világítson a lámpa, működjön a motor” jelszó! — Volt rá példa, hogy egy cég, bár esedékes volt a felülvizsgálat, anyagiak híján elutasította azt, s a több milliós kárral járó tűzeset után fordultak hozzájuk. Egy másik esetben egy dolgozót ért áramütés után tettek hasonlóképpen. A vizsgálatnak természetesen akkor van értelme — mondta —, ha az észrevételeket a megrendelő hasznosítja is, azaz elvégzik a szükséges javítást. Már az is haladás, ha a legégetőbbeket megcsinálják első lépésként. A példák is azt mutatják, érdemes. Segély helyett munka Ötlet és lehetőség Tiszanagyfalu (KM — M. M. L.) — Nem is olyan rég, pár évvel ezelőtt még büntették a munkakerülőket, hiszen csak az nem talált magának megfelelő munkát, aki nem akart. Most pedig hiába szeretne elhelyezkedni több százezer honfitársunk, zárt ajtókra találnak az üzemekben, gyárakban. Közülük sokan, mivel csak nem akarnak munkanélküliek lenni, megpróbálnak valamilyen vállalkozásba kezdeni. Bár kis település Tiszanagyfalu, magas a munkanélküliek száma: az 1700 lelket számláló faluban kétszázan várják sorsuk jobbra fordulását. Korábban szinte az egyetlen lehetőséget a termelőszövetkezet kínálta, pár hete azonban az felszámolta önmagát. Voltak, akik megvásárolták a szövetkezettől a gépeket, a traktorokat, s mint mezőgazdasági vállalkozók próbálják meg eltartani a családjukat. Mellettük az idén egy közpon- tifűtés-vízvezeték szerelő, egy kocsmáros és egy kereskedő váltotta ki a vállalkozói engedélyt. A művelődési ház egyik kis helyiségében működik a hobbibolt, amely horgászcikkek és pamutok kereskedésével foglalkozik. — Még csak három hete nyitottuk meg ezt az üzletet, ezért nemigen tudok a tapasztalatokról beszélni — mondja Fodor Károlyné kereskedő. — A harmadik kislányommal vagyok gyeden, így ez másodállásnak tekinthető. Szülés előtt a Rafafémben dolgoztam, azonban olyan hírek keringenek, hogy azt hamarosan felszámolják. Ezért kellett valamilyen állás, hiszen gondoskodni kell a gyermekekről. A férjem Nyíregyházára jár be taxizni, ma mar az sem biztos megélhetési forrás. — Sorba vettünk mindent, mit is csinálhatnánk. Mivel van otthon kötőgépem, varrógépem, gondoltam bedolgozásra, majd ostyasütésre, drótfonásra, állattartásra, szóval mindenre, ami az ember legrosszabb álmában előjön. Aztán jött az ötlet, sok itt a horgász, a környék valóságos horgászparadicsom, így aztán belevágtunk. Az önkormányzattól bérbe kaptuk a helyiséget, mivel ez itt van a falu szívében, mi pedig kint lakunk a falu szélén. Kereskedelmi iskolát végeztem Nyíregyházán, tehát nem áll távol tőlem ez a munka. Nem tudom, mi lesz, mennyire fog sikerülni ez a vállalkozás, az biztos, hogy munkanélküli-segélyből nem akarok megélni, hiszen az sem végleges állapot. Valamihez mindig kezdeni kell... Balogh József _ Meteorológiai Intéyj zet jelentése szerint a hőmérséklet 1 és 7 fok között van. Ennél melegebb napközben sem várható. Ezt hallhattuk kedden reggel a rádió híradásaiban. Meghogy ez jóval hidegebb, mint ami az évszaknak megfelelő. A baj, hogy csak mi hallottuk, a gyermekintézmények, vagy felügyeleti és irányítószervei, gazdái (nem tudom melyik a jó), nem. Mert akkor nem érkeztek volna hideg termekbe, foglalkoztatókba a gyerekek, hanem — ahogy az régen volt — most is fűtöttek volna, míg az átlagos napi középhőmérséklet a 12 fokot el nem éri. Valami rémlik, hogy most egy egészen új rendelet született, amely szerint csak akkor fűtenek, ha ezt az érintett intézmény, vagy a lakók megrendelik. Csak a módját nem tudom elképzelni, hogyan kellene bemenni a távhő központjába, kinek kellene elmondani, hogy kérjük változatlanul a meleget. Mindennek ellenére gondolom, a gyermekintézmények esetében az önkormányzatnak, — minden bizonnyal ők a fenntartók, — ám kedd reggelig nem ment be, s nem is telefonált senki. A termek ennek megfelelően hidegek maradtak Nem tudom szándékában áll-e valakinek szólni, intézkedni, vagy megvárják míg előbb-utóbb meleg lesz, erre ilyenkor, áprilisban már minden esély megvan. Legfeljebb akkorára meghűlés miatt a gyerekek fele otthon marad, a velük otthon maradó szülők táppénzét pedig a munkahely fizeti. így kell takarékoskodni! Más kárára. Kölcsey domborművé előtt Fábián Gusztávné írja Vitkáról r\~ ~A A Beregi Ünnepi Hetek ren- ............. dezvénye sorozatában a vásárosnamé- nyi (Vitka) 3. sz. iskola tanulói, szülői közössége és nevelői egy sokáig emlékezetes ünnepi esemény részesei lehettek az elmúlt napokban. Iskolánkban névadó ünnepély volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalmi életét áttekintve gazdag választási lehetőség kínálkozott. Ebből a bőségből, érzelmi világunkból egy szál szorosan húzott Kölcsey világa felé. A kultúra napja januárban jó alkalom irodalmi jellegű programok indítására, pályázatok meghirdetésére, mely alkotói munkára ösztönzi a tanulókat. Március 16-án a vá- sárosnaményi 3-as számú iskola hivatalosan felvette Kölcsey Ferenc nevét. A város polgármestere, Hegedűs Antal adta át azt a dombormüvet, mely Takács Erzsébet SZOT-, és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Felhőséé dr. Csiszár Sarolta a Beregi Múzeum igazgatója mutatta be névadónk nagyságát, méltatta életútját avató beszédében. A 8. osztályos tanulók színvonalas ünnepi műsorban idézték a történelmi múlt zivataros századait. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy lakóhelyünk ifjúsága ismerje meg a haza történelmét, tanuljon a névadótól hazafiú kötelességet, hazasze- retetet. Segít ebben a különleges sorsú, fegyelmezett munkájú nagy magyar Kölcsey Ferenc, akinek a nevét akkor vesszük fel, amikor szükség van új erőre az új magyar társadalom építéséhez. Kommentár Csatlakozni Tóth Kornélia z andalúz főváros, VI Sevilla képei pereg- L tek húsvétkor a képernyőkön. Hétfőn nyitották meg a felfedezések történetét reprezentáló világkiállítást, amely — megkockáztatom — nem kapott volna akkora publicitást, ha négy esztendő múlva nem Budapest várná az újabb seregszemlére a látogatókat. Nemzeti büszkeségünket legyezgették az udvarias vendéglátók, hiszen többször kinyilvánították: a Ma- kovecz Imre tervezte és építette pavilon, a maga hét tornyával, a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Megismerkedhettünk nemcsak a kész művel, hanem azzal a sajnos, tipikusan magyar botránykrónikával, amely a tervpályázat kiírását, Makovecz első felkérését, visszautasítását, majd ismételt megnyerését megelőzte. Tartok tőle, hogyha két éve, amikor javában csatároztak az érintettek, puskaporos hordóként robbant volna sok józan szóra adott válasz. a világhoz Most, amikor már a sikernek kerestetik a gazdája, akadnak jelentkezők. Mondhatnánk, a világ már csak ilyen emberi gyarlóságok tárháza, a bukás, a kudarc mindig más számlájára is írható, míg az eredményt szívesen tulajdonítjuk magunknak. Azért jutottak eszembe ezek a gondolatok, mert finiséhez érkezett a budapesti világkiállítás szervezése, a szakembernek számító Ba- ráth Etele — mint a mór, aki megtette kötelességét, mehetett — helyét Barsiné Pataki Etelka váltotta fel, mert a hivatalos indoklás szerint most már politikai döntéseket kell hozni. Bízom benne, hogy a budapesti világrandevú felelős szervezői nemcsak a sevillai pavilonok egyediségére, a várhatóan nagy számú látogató vásárlásaiból származó bevételre gondolnak, hanem arra is, hogy — ha méreteiben a mostanihoz nehezen hasonlítható —, de mégis reprezentatív, torzsalkodásmentes, pénztárcánkhoz szabott világkiállításra invitálnánk a kék bolygó lakóit. Nézójpont) Hűtési szezon
