Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 • KISTERMELŐK - KISKERTEK^ Két dudás egy csárdában Az oldalt tfssze&llf tóttá: Seres Ernő A málna gondozása Tómrandszaras ültatvónyak A gazdaboltok a gazdálkodókra várnak A vállalkozói gazdabolt. szekeres tibor felvétele Az áfész üzletében nagy a kínálat, kevés a vevő. Népfőiskola Nyírbogdányban Vezetőségválasztás, borbírálat Baktalórántháza (KM) — Nyíregyházi tapasztalatom, hiszen mindennap látom, hogy a gazdaboltok gépkíná­lata, vegyszer- és vetőmag­ajánlata több mint kielégítő. Amire a fenti mondattal uta­lok, konkrétan az, hogy á bolt tulajdonosa naponta ki­rakja az utcára készletének egy részét, motoros kapától a kerti traktorig mindent, és este raktároz. Vásárló alig akad. Dehát miért is jönné­nek Nyíregyházára vásárolni a vidékiek? A megye min­den jelentős településén van már gazdabolt, maszak is, áfész is. A kínálat, választék ugyanaz. Például Bakta- lórántházán viszonylag kö­zel egymáshoz tart nyitva a vállalkozói gazdabolt és árul­ja ugyanazokat a termékeket az áfész. A piactéren az egy éve működő üzletben kevés si­kerrel jártunk. Arra a kér­désre, hogy milyen a forga­lom, és milyen a választék, csak nagy általánosságban kaptunk információt. Sem­miből nincs hiány, vetőmag­vakból, zöldségfélékből nagy a választék. Növényvédő sze­rekből, műtrágyából szintén kielégítő a készlet. Most, azaz április elején elsősorban a réztartalmú szereket veszik. Ez érthető, hiszen a gyü­mölcsfák tavaszi kezeléséhez a lemosó permetezéshez er­re volt szükség. Ami a zöld­ségféléket illeti, a legtöbb vetőmagot karfiolból és hol­land fajtájú káposztából ad­ták el. Minden második ve­vő Vajáról, Jánosiból is eze­ket vette. Az áfész az egyéni bolttól sok mindenben különbözik. Utal erre az is, hogy vas- és Nyirbógdáiny (KM) — A Kemecse községben megala­kított kertbarátklub és nép­főiskola megalakításán fel- _ buzdulva április 4-én Nyír­bogdányban is népfőiskolát alakítottak. Az alakuló ülé­sen hatvan kertgazda volt jelen. A község polgármeste­re Tanicsák Miklós ismer­tette a klubalakítás célját, ezt követően dr. Széles Csaba a mezőgazdasági főiskola ta­nára, a Westsik Vilmos Far­mer Népfőiskola szakvezető­je a népfőiskolák legfonto­sabb teendőiről szólt. Ha egy-egy településen tíz gaz­da úgy határoz, már meg­alakíthatja saját szervezetét. Ha a helyi népfőiskolák bejelentik csatlakozási szán­dékukat a nyíregyházi nép­főiskolái egyesülethez, úgy a visszajelzést követően jo­gi személlyé válnak. így jól megírt és indokolt pályáza­tokkal jelentős anyagi támo­gatásokat nyerhetnek el. A Nyírbogdányban meg­alakult népfőiskola megvá­lasztott klub krónikása Nagy István nyugdíjas iskola- igazgató arról is írt levelé­ben, hogy az alakuló egyesü­leten dr. Inántsi Ferenc be­számolt az Üjfehértón mű­ködő Alma Szövetségről, amely a termelők informá­lását és érdekvédelmét fel­vállalta. Sallai Pál igazgató viszont érdekes előadást tar­tott a növényvédelmi és táj­védelmi feladatokról. Az ese­mezőgazdasági áruk üzlete. Az üzletvezető szerint min­den áruféleségből nagy a kí­nálatuk, de ha valami hiá­nyozna, azt rövid idő alatt beszerzik. Sajnálkozott vi­szont amiatt, hogy az elmúlt évihez viszonyítva a forga­lom jelentősen csökkent. Meglehet a vállalkozói bolt miatt, de ez nem biztos, ugyanis olyan árufélesége­ket említ, amelyek inkább a termelés mérséklődésére utalnak. Fóliából idén a ta­valyi mennyiségnek csak a felét adták el. Ugyanígy a növényvédő szer forgalma több mint 50 százalékkal csökkent, mégis egyes nö­vényvédő szerek már kifo­gyóban vannak. Műtrágyából is van még készlet, de alig. Az eszközforgalom nem nagy. A gazdaboltok felkeresésé­nek, a boltvezetők, illetve al­kalmazottakkal való beszél­getésnek egyetlen célja volt. Képet alkotni, hogy a kisáru- termelés milyen úton halad. Nem túlzás, de nem a fel­lendülés korszakát éljük. Ke­vesen mernek ma vállalkozó­ként szerződés hiányában árutermelésbe fogni. A ház­táji is bizonytalan. A terme­lőszövetkezetekben sok he­lyütt mint régen még létezik a háztáji föld, de az áruter­melést, és az áru értékesíté­sét nincs aki integrálja. Vannak kft.-k, akik a gaz­dákkal paprika, uborka, ká­poszta termesztésére szerző­dést kötnek, de ismerve az elmúlt évi értékesítési gon­dokat, szerződésszegéseket, a kockázat nagy. És ez főként a gazdákat érinti. Egyszóval gazdaboltok vannak, az áru­kínálat nagy, de a kisáruter- melői készség (főként mert mindenért azonnal fizetni kell) optimizmusra nem ad okot. ményen jelen volt Jakab Fe­renc a körzet országgyűlési képviselője is, aki örömmel nyugtázta a nyírbogdányi kertbarátklub és népfőisko­la megalakítását. A klub krónikása levelében írta, hogy miután a gazdák meg­választották a vezetőséget, borbírálatot is rendeztek. Lelkes és jó hangulatú ta­nácskozás és barátkozás volt április 4-én Nyírbogdány­ban. Dr. Széles Csaba A málna az elmúlt eszten­dőben nem hozta meg az árutermelőknek a kívánt eredményt, sőt a korábbi években sem volt jövedel­mező. Mindezek ellenére ha nem is árugyümölcsként, de a málnatermesztésről nem mondhatunk le. Szaktaná­csunk is inkább azok számá­ra íródott, akik házikertjük­ben, hétvégi telkükön most próbálkoznak a málnater­mesztéssel. A gazda ha málnaültetvé­nyét ősszel telepítette, _ ta­vasszal az legyen az első te­endője, hogy a felkupacolt tövekről a földet lehúzza, majd terítse szét a bokrok között. A málna vesszőit 20—30 cm-re célszerű visz- azavágni. A második évbe jutott ül­tetvényeket tavasszal a mű­velésmódtól függően karók­kal kell ellátni, illetve hu­zalos művelésnél szakszerű­en kell elkészíteni a huzal- vezetési módnak megfelelő­en a támberendezést. A hu­zalokat egymás felett két sorban a málnatövek között vezetjük. A huzalra két ol­dalról kell felkötözni a ter­Kiíogyéban a téli takar­mány. Az állattartó gazdák György napján (április 24.) már kihajtották (kihajtják) jószágaikat a tavaszi lege­lőre. Az állatokat, tehene­ket a gondos gazda fokoza­tosan szoktatja hozzá a friss tavaszi fűhöz, hiszen a gyors váltás hasmenést okozhat, a jószág legyengül, csökken a tejtermelés. Aki teheti a szarvasmarhát ebben az idő­szakban még szénával és gazdasági abrakkal is eteti. Aki korábban veteménye- zett, az április végén már szedheti a fejes salátát, zöld­borsót. Április végén jó idő­ben, meleg időben a jó mag­ágyba elvethetjük a bokor - és karósbabot. Ha van rá lehetőség, ki-ki öntözze meg a gyökérzöldséget, hiszen a böjti szelek, a felmelegedés erősen kiszárította a termő­talaj felső rétegét. Ugyancsak április végi teendő a burgonyaültetés. Arra nagyon ügyeljünk, hogy csak egészséges, erőteljes (és nem megnyúlt) csírájú gu­mókat ültessünk. Ha a vető­gumónk mérete nagy, ketté­vágható, de ügyeljünk arra, hogy a kettévágott gumó mindkét felén szárba szök­mővesszőket. Az etső huzalt lehetőleg a földtől 50 cm távolságra, a felsőt pedig 100 cm távolságra vezessük. Mód van ikerhuzalok ve­zetésére is. Ilyenkor a talaj­tól való távolság 80 cm le­gyen, a párhuzamosan futó huzalok egymástól való tá­volsága pedig legalább 50 cm-es távolságtartást bizto­sítson. Huzalos műveléssel sok kézimunkát tudunk a kötözéseknél megtakarítani. A vesszőket a párhuzamos huzálpárok közé igazgatjuk. A metszés során fontos te­endő a málnasarjak megvá- logatása. Az idősebb ültetvé­nyeknél ez már kiemelt fon­tosságú. A rosszul telelt, vagy törött sarjákat távolít­suk és égessük el. így nö­vényvédő szerek felhaszná­lása nélkül jelentős preven­tív védelmet tudunk biztosí­tani a málna didimellás gombabetegsége, vesszőfol­tossága ellen. A sarjakat úgy ritkítsuk, hogy a ritkítás után egy-egy málnatövön csak 6—7 sarj maradjon, lehetőleg egyenle­tes eloszlásban. Ha oltvány­ból nevelt törzses köszméte- fácskáink is vannak, úgy azok koronáját 6—8 egyenle­tes elosztású elágazásból ala­kítsuk ki. kenhető csíraszám legyen. A burgonya ültetésénél elter­jedt módszer, főként a nagy­üzemekben, hogy eleve bak­hátat képeznek. Az első töl- tögetést a kisüzemekben sem árt már az ültetéskor elvé­gezni. A gazdák réme május ele­jén Pongrác, Szervác, Boni­fác a fagyosszentek. A népi megfigyelések szerint a ta­laj menti fagyok ekkor nagy gyakorisággal bekövetkez­nek. Ha Pongrác napkor száraz az idő, szorgalmasan kell öntözni. Az éjszakai fa­gyok ellen van aki füstölés­sel, más vizes permetezéssel védekezik az almáskertek­ben. Ha nincs fagy, végezzük el az alma- és körtefák szi­romhullás utáni permetezé­sét. Ügyes Mari a kis konyha- kertészné 1893-ban ezt írta: „Szent Bonifác napja olykor megengedi, hogy korai bab­ját bárki ültetendi.” Mi eh­hez azt is hozzátehetjük, ha a talaj hőmérséklete megfe­lelő, akkor a kukorica is el­vethető, de számoljunk ázzál is, hogy május 24-én van Or­bán napja, amely szintén 'hozhat éjszakai, talaj menti fagyokat. Április végi praktikák A fagyosszeitekkel is száBOlni kell VETÖMAGVASAR a GARDEN CENTERBEN! Nagy választékban kínálunk holland import és hazai vetőmagvakat Fejes káposzták: ATRIA, SPHINX, GALAXY, ORBIT -f- 10 egyéb fajta Uborka: ORIENT, MINERVA, LEVINA -j- 20 egyéb fajta Karfiol: MATRA„DGVA, PLANA és White fajták Kedvezményes áron kapható: Pétisó és kevert (N: 17, P: 17, K: 17) műtrágya Várjuk kedves vásárlóinkat a GARDEN CENTER üzletekben: NYÍREGYHÁZA: Korányi F. u. 3/a. NAGYKÁLLÓ: Árpád u. 6. (2023) Ugrásra kész kártevők Permetezte'monflia is levilfodrosodás ellen Samu András Nyakunkon a kikelet, sőt a tavasz hűvös napjain már be is következett. A gyümöl­csösben a kajszi virágzása lassan befejeződik, az őszi­barack is nyitja szirmait, a szilva, meggy, cseresznye is hipp-hopp felölti menyasz- szonyi ruháját. Nem a hangulatfestés vé­gett, hanem azért jó kihang­súlyozni a gyümölcsfák vi­rágzását, mert ekkor érheti őket a legtöbb veszedelem. Ilyenkor támadják meg a növényeket az ugrásra kész rovar- és gombakártevők. Amennyiben nem sikerült valamilyen oknál fogva el­végezni a télvégi lemosó permetezést, úgy a kajszit, az őszibarackot, a meggyet a virágzás alatt is permetez­hetjük monília, illetve levél- fodrosodás ellen OnthociddaJ v 0,2, vagy Fundazollal 0,1 szá­zalékos oldattal. A sodrómo­lyok, araszoló hernyók, ak­názómolyok, a kikelő Ievél- tetvek ellen általánosan al­kalmazhatjuk a Bi—58-at, 0,1 százalékos töménységben. Ilyenkor sok a tennivaló a kertben, így csupán egy-egy mondatnyit emlékeztetőül. Az ősszel, pláne tavasszal ültetett fáinkat feltétlenül metsszük meg úgy, hogy a vesszők hosszát minimum a felére vágjuk, tányérozzuk ki a fa körül a talajt és bő­ségesen öntözzük meg a fia­tal gyümölcsfát. Szórjuk ki a nitrogén műtrágyát, hogy a tápanyag a növény hajtá­sainak fejlesztésekor rendel­kezésre álljon. Oltványszőlő­ben bontsuk ki a tőkenya­kat, és arasznyi mélységig távolítsuk el a harmatgyö­kereket. Múlt ősszel a korai fagy miatt nem jól értek be a szőlővesszők, ezért figyel­jük a rügyek pattanását és ha szükséges, végezzük el az utómetszé&t, visszavágva a vesszőt, vagy a lugaskart az élő eleven részig. A kertésztiedéiben sok a bizonytai- fi tényező. Ezek egyike a zöldségnövé­nyek megfázása, a fagyve­szély. A mostani időszakban is felvetődik: merjük-e el­vetni a babot, a tökféléket? Az a véleményem, hogy koc­káztatni kell. Csak egy ré­szét tegyük a földbe az uborka, a bab, a csemege- kukorica magjának, a ká­posztafélék, a paradicsom, a nyári saláta palántáinak. Ha szerencsénk van, akkor so­kat nyerünk koraiságukkal. A többi magot, illetve palántát később vessük el, ültessük ki, hiszen uborka, kukorica, bab, cékla, kapor és még néhány más konyhakerti nö­vény esetében célszerű és szokásos a szakaszos vetés. Seres Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom