Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
ó Kelet-Magyarorszag CSALÁD—OTTHON 1992. április 21., kedd Háztartási KI MIT TUD? MARADÉK SZAPPAN. Javasoljuk a háziasszonyoknak, hogy ne dobják el a maradék pipereszappan-darabokat. A mosdó vagy a fürdőkád fölött szegezzünk egy vékony zsinórt a falra. Ennek lecsüngő végére gyúrjuk fel labdaformára a szappanmaradékokat. Kéztisztításhoz nagyszerűen felhasználhatjuk. De a ruhák előáztatásában is pótolja a drága mosószereket. MAZSOLATAKTIKA. A mazsola igen kedvenc, felhasználásának szinte, minden formája ismeretes. íme egy példa a sok közül: a mazsolát mielőtt tésztába szórjuk, forró vízben mossuk meg, kevés lisztben. így nem süllyed le és egyenletesen oszlanak el a szemek. ELHALVÁNYULT FÉNYKÉPEK; Szerkesztőségünk fotórovatának vezetőjétől hallottuk: a régi elhalványult, vagy bepiszkolódott fényképek visszanyerik fényüket, ha spirituszba mártott ronggyal óvatosan átdörzsöljük. Vigyázzunk, hogy ne nyomjuk túl erősen a képre. VOLT, NINCS FOLT! A go- lyóstolltól tintás ruhadarabot denaturált szesszel (spiritusz) távolíthatjuk el. A tintafoltot néhány csepp citrom segítségével lehet eltüntetni. A friss tejfoltot vízzel ki lehet mosni, de ha beleszáradt, glicerines, áztatással fellazíthatjuk. Ám, ezt az utóbbi módszert ki kell először próbálni, hogy nem árt-e az anyagnak. A gyümölcs- és a kávéfolt frissen kimosható finom mosószerrel, a még megmaradó folt — fehér, pamut alapanyagú ruhánál — fehérítőszerrel (hypóval, hidrogén-peroxid- dal). Gyapjúban, színes anyagban lévő régi foltot otthon nem ajánlatos kezelni. A rozsdafoltot, a ruhadarab előzetes nedvesítése után, a háztartási boltban kapható VIAVA spray-vel vagy más készítményekkel vehetjük ki. Rúzsfoltot benzinnel is eltüntethetünk, a megmaradt foltot a gyümölcsfolt tisztításánál leírtak alapján végezzük el. RECEPTAJÁNLATUNK: almás torma: főként főtt vagy sült húsok körete, de adhatjuk — téli vitaminként — főtt kolbászhoz, felvágotthoz is. Lereszelünk egy vastagabb tormát, 3-4 megtisztított almát, és leöntjük annyi citromoscukros (glukonos) salátalével, hogy kenhető krémmé váljék. Belereszeljük egy fél citrom héját is, és néhány órára a hűtőszekrényben (lehet télen az erkélyen is) lehűtjük. Ha nem szeretjük a torma csípős ízét, reszelés után 10 percre egy kis tálban tegyük a begyújtott sütő nyitott ajtajára, így elveszti erejét. • Összeállította: Dragos Gyula Zt_ LsiVl CiA'ed. LUVCvÚx Bőr alatti gyógyszer Budapest (MTI-Press) — Számos idős ember életét keseríti meg az állandó injekciózás. Minél idősebb kort ér meg egy cukorbeteg, annál valószínűbb, hogy nem kerüli el az inzulininjekciókat. Még szomorúbb, ha beteg gyermeket kell mindennap a tű alá tartani. Lehet, hogy az orvosok találnak jobb megoldást? Amerikai orvosok meglepő módon próbálják helyettesíteni az injekcióstűt és a fecskendőt. Kis gyógyszergolyócskákat szándékoznak a beteg bőre alá juttatni. A' golyókat legkönnyebben úgy képzelhetjük el, mint valami apró hagymákat. Koncentrikusan, egymást váltva vannak benne a gyógyszeradagok, és egy új gél. Ez a gél a találmány lényege. Két különböző polimerből áll (po- lietil-oxazolinbói és poliakril- savból), ezek gyengén, ún. hidrogénkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Elektromos áram hatására ezek a hidrogénkötések felszakadnak, a két polimer elválik egymástól, és kiszabadul az alatta lévő gyógyszeradag. A következő gélgyűrű nem enged több gyógyszert kiszabadulni, ha idejében kikapcsoljuk az áramot. Éléstárunk, a hűtőláda Budapest (MTI-Press) — Ma már sok háztartásban több év óta megszokott élelmiszertároló a mélyhűtőláda. Tudjuk, hogy az élelmiszerek tárolásának ez a módja sajátos környezethigiéniai feltételeket, sok-sok körültekintést kíván meg; csak így lesz egészséges és gazdaságos a mélyhűté- ses „élelmiszer gazdálkodásunk”. A gyorsfagyasztás abban tér el a többi (a kisebb hőmérsékleten és fokozatosan fagyasztó) eljárásoktól, hogy a fagyás közben az élelmiszerekben nem képződnek nagy jégkristályok, így azok nem roncsolják el a növényi és az állati sejteket. A gyorsfagyasztott élelmiszer fölengedve csaknem olyan, mint friss állapotában; a béltartalma (a vitaminjai, a különféle aromaanyagai, fehérjéi stb.) szinte egyáltalán nem károsodnak — ha szakszerűen végeztük a fagyasztást. A növényi és az állati szövetek nyers állapotukban még élő anyagok, s a sebzésre a bennük lévő anyagok lebontásával reagálnak, i-la tehát a megmosott, földarabolt nyers élelmiszert nem fagyasztjuk le azonnal, hanem órákig tároljuk őket, akkor felgyorsul a „légzésük”, értékes anyagaik lebomlanak. Ezen nem segít az, ha közönséges hűtőszekrényben tartjuk. Ha kész az élelem, és már becsomagoltuk, fagyasszuk le azonnal! Tartsuk tisztán a hűtőládát. Negyedévenként, de legalább félévenként tisztítsuk meg a jégtől, és mosogatószeres, majd tiszta vízzel mossuk le belül és kívül. Végül oldjunk fel egy csomag (10 g) szalicilt egy liter vízben, és az ebbe mártott tiszta törlővel alaposan mossuk le, s hagyjuk megszáradni. Az élelmek csomagolásához lehetőleg mindig új fóliazacskót használjunk! Kiváltképpen ne használjuk újra a zsíros élelmekhez használt csomagolóanyagot, mert azt tökéletesen nem tudjuk zsírtalanítani; az ilyen csomagolásban sokkal hamarabb meg- avasodik az élelem. Minden élelmet formára célszerű fagyasztani; a nyers állapotában halomban megfagyasztott élelemcsomagok — ha megbolygatjuk őket — már csak pazarló hézagokkal helyezhetők el újra. Kitűnően beváltak a téglalap alapú alumíniumtálcák, amelyekben lapokká fagyaszthatunk csaknem minden élelmet. (A csőnKismamaöltözékek Célszerű, jól kihasználható holmikat javasolunk a kismamáknak. Nincs szükség sok ruhára, fölösleges drága toalettekre. Jól kezelhető kényelmes kötényruha, alája régi pólókat, blúzokat viselhet. A hason bővíthető pantalló bő tunikával megfelelő öltözék. 1. Combközépig érő, oldalt gumi házzal bővíthető legombolt mellény. Pantallóval, blúzokkal praktikus viselet. 2. Flanelből, dzsörzéből, de még selyemből is készíthető az elöl-hátul húzott tunika. 3. Gumilefűzéssel szabályozza a mell alatt dúsan ráncolt kötényruhát. 4. Az átmenős kötényruha puha szövetből vagy dzsörzéből készülhet. Gombolása szabályozható. tos húsokat inkább csontozzuk ki a fagyasztás előtt, s kü- lön-külön fagyasszuk le.) Hogy mivel célszerű megtölteni a hűtőládát, az bizonyára háztartásonként egyedi szempont, de néhány jó tanács talán nem árt. Ne tároljunk romlott, penészes gyümölcsöt, zöldséget! Ezekben ugyanis — mindamellett, hogy az ízük rossz! — mérgek, leggyakrabban némely gombák anyagcsere- termékeiként úgynevezett aflatoxinok termelődnek! Általánosságban: a saját egészségünk érdekében tartsuk be a tárolásnak még a látszólag jelentéktelen utasításait is! A kivett élelmek közül újrafagyasztani csak a nyers húsokat szabad, ezeket is csak abban az esetben, ha még nem melegedtek föl. A petrezselyem zöldjéből az „őszi bőség” idején 2—3 kilónyit is könnyűszerrel eltehetünk apróra vágva, vagy a megmosott, víztől kirázott petrezselyemcsokrokat szorosan folpackba sodorjuk. Ne dobjuk el a petrezselyem szárát sem, apróra vágva egy fóliazacskóba zárva tegyük el. Ebből egy-egy kanállal bármilyen levesbe, főzelékbe belefőzhetünk télen, amelyekbe egyébként petrezselymet is szoktunk tenni. Nemcsak értékes íz- és rostanyaggal gazdagítja ételünket, hanem egészségünket is óvja. (A petrezselyem szára a fő hatóanyaga Szent Hilldegard mindmáig elismert, szívkoszo- rúér-elmeszesedést gátló egyik gyógykészítményének; máskülönben kitűnő baktériumölő, levegőfertőtlenítő.) Hasonló módon célszerű eltennünk a zeller zöldjét, a kaprot, a csombort (borsika- füvet), a tárkonyt stb. A fokhagymái is a nyárvégi, biológiailag teljes értékű állapotában célszerű lefagyasztanunk — megtiszítva — zacskóban. A gerezdeket szétszedett állapotukban 3-4 percre áztassuk be hideg vízbe, mert úgy nem törik, hanem hártyaként lehúzható a héjuk. (A mostani nemesített fokhagymafajták télen nemcsak drágák, de némelyek „kiürülnek”, megpenészed- nek.) A mélyhűtve tárolt fokhagymát fagyott állapotában használjuk fel, mert fölengedve „üveges” szerkezetű lesz. A levélzöldségeket (a sóskát, a parajt stb.) krémmé főzve, a lecsót natúr lecsóvá megfőzve célszerű eltennünk, mert így kevesebb helyet foglalnak el, s kevesebb a dolgunk a felhasználáskor. Akinek jó dumája van... Dr. Ignácz Piroska Jó dolog, ha az ember szemléletesen ki tudja fejezni mások számára a gondolatait, és ezt el is meri mondani bárhol, bárki előtt. A beszélő „menet közben” folyamatosan érzékeli, sikerült-e úgy megfogalmazni a véleményét, a kérését, érzéseinek az árnyalatait stb., hogy az valóban kifejező, sőt hatékony lehessen. Érzékeli az ember azt is, hogy hangszíne, hangsúlya mennyire hiteles és hatásos; észreveszi beszédhibáit, látja, mennyire képes ébren tartani hallgatósága figyelmét. Ha megfelelőnek érzi beszéd- készségét, ez pozitív érzelmi állapotot: elégedettséget, örömet, büszkeséget kelt benne. Az ilyen személy önértékelése, önbizalma tartósan pozitívvá válik. Az ellenkezője igen kínos. Bosszankodást, tehetetlen dühöt, lehangoltságot, kisebbrendűségi érzést okoz az emberben, ha úgy véli; nem tudja ügyesen előadni elképzeléseit. Azkinértékelését teljesen alááshatják a beszédbeli folytonos kudarcok; önbizonytalanná, gátlásossá válik. A szóbeli kifejezőkészség — maga a „belső” megfogalmazás és a „külső" elmondás egyaránt — gyermekkorban fejlődik ki. Az első az értelmi képességekkel függ össze. Az intelligensebb, okosabb gyermeknek gazdagabb a szókincse, és hamarabb megtalálja, az oda illő szót vagy mondatszerkezetet. Maga az élő beszéd gyakorlás útján fejlődik, nagy szerepe van benne a környezeti kultúrának, a családtagok beszédességé- •nek, a tömegkommunikációs példáknak stb. A jó fellépéshez a „jó duma” szervesen hozzátartozik. Ez kívántatik meg udvarlóktól és üzletkötőktől, politikusoktól, vezetőktől. Bátor és határozott személyeknek jobb a beszédkészségük. Egyazon személynél is megfigyelhető, hogy változik a beszédképessége. Egyszer szinte gördülnek szájából a szavak, beszédhibák nélkül, megfelelő hangsúlyozással beszél, szótalálása pontos, szabatos és fantáziadús, és mondanivalója eléri a kívánt hatást. Máskor meg nem jutnak eszébe megfelelő kifejezések, majd olyasmit is kimond, amit nem kellene. Lassan beszél, sok szünetet tart, láthatóan nehezére esik az egész. Furcsa változása lelkiállapotának a függvénye. A fáradtság, a szomorúság, a félelem gátolja a beszédkészséget, az öröm, a vidámság serkenti. Az izgalmi állapot sajátosan rányomja bélyegét- a beszédre (is). Ha izgatott vagy haragszik az ember, gyorsan beszél, hadar és dadog, és nem mindig képes megfelelően kontrollálni mondanivalóját. Az sem segíti elő a gördülékeny beszédet, ha valakinek túl alacsony a pszichés izgalmi szintje, ha fáradt, há közömbös vagy fásult. Van a feszültségnek egy optimális szintje. A beszéd leplezhetetlenül tükrözi azt is, hogy a beszélő miként viszonyul a saját mondanivalójához. Tapasztalható, hogy ha valaki hisz a maga igazában, ha nagyon szeretné másokkal is elhitetni, vagy másokat rábírni valamire, akkor szinte szárnyakat kap, és szemléletes mondatai szinte áradnak és „gyújtanak” (mint ahogy az igazán hatásos szónoklatokat szoktuk jellemezni). Nem utolsósorban a társaság is fontos, mely „veszi” az üzenetet. |H MH IMI ■' Ifi A félelem leküzdése Husztiné Hajdú Erika pszichológus ,,A problémámmal évek óta küszködöm, és ajánlották már, hogy menjek pszichológushoz, de hiába volt meg az időpont is, mire a pszichológus várt, nem voltam képes elmenni. Ugyanis négy év alatt már ötször volt rá alkalom, hogy annyira begörcsöltem, hogy orvoshoz kellett menni. Egyszer kórházba is kerültem. Utána kivizsgáltak, és mindezt a félelmemet egy epekőnek tulajdonítottak, amivel most januárban meg is műtötték. Én azonban azóta is félek kimozdulni otthonról, egyedül maradni nem merek, félek az újbóli rosszullétektől és attól, ha valahová el kell mennem. Az orvos szerint ez nem betegség. A családom sem veszi komolyan, a férjem sem ért meg, és talán tudat alatt is attól félek, hogy ha újra rosszul lennék és felerősödnének azok a görcsök, amiket szinte állandóan érzek, egyedül maradnék és nem segítene senki, hiszen a csaladom szerint ez hiszti, és én vagyok a hibás, mert folyton erre gondolok." Orvosával és családjával ellentétben én úgy gondolom, hogy a szorongás ön által levelében részletesebben is leírt mértéke már betegségnek tekinthető, amelynek megszüntetése szakember segítségét is igényli. Azt az állapotot, amelyben a különböző hatásokkal (tárgyakkal, személyekkel, körülményekkel) kapcsolatban túlzott, káros mértékű, ésszerűen meg nem magyarázható, le nem küzdhető tartós szorongást él át valaki, fóbiának nevezzük. A fóbia gyakran megfosztja a beteget egészséges önvédelmi és alkalmazkodási képességétől, mert túlságosan egy tárgyhoz, élőlényhez vagy körülményhez tapad a figyelme. Ebből adódik az is, hogy környezetével is gyakoribbak a nézeteltérések. A fóbiának az a fajtája, amikor valaki fél olyan helyeken, helyzetekben tartózkodni, amikor nincs közel azonnali segítség hirtelen fellépő súlyos vagy rendkívül zavaró tünetek esetén: az agorafó- bia. A tipikus helyzetek közé tartozik az, ha valaki otthonról fél egyedül elmenni, tömegben lenni, áruházban vásárolni, tömegközlekedési eszközön utazni stb. Nem ritka, hogy a fóbiás tünetek akkor jelentkeznek, amikor a beteg számára fontos kapcsolat (pl. szülőhöz, házastárshoz fűződő viszony) meglazul vagy a kapcsolat megszakad. A fóbiás személy csak akkor érzi magát biztonságban, ha hozzátartozója a környezetében van. Az epekövesség és jelenlegi problémája összefügghet, következménye is lehet a fóbia, de az is igaz, hogy az epekő okozta tünetek pszichikus hatásokra is súlyosbodhatnak. Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot újból a pszichológussal. Jó lenne, ha a családjából valaki elkísérné, s ha a család is partner tudna lenni a terápiában. Minél előbb kerül sor a kezelésekre, annál valószínűbb, hogy sikerül panaszaitól megszabadulnia.