Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
8 Sl “Kelet-Magyarország ünnepi meCCéf^ete 1992. április 18. „...dolgozz töretlenül, fiam...” Az erdélyi fametszo Nyíregyháza (KM — B. E.) — Rendszeresen találkozhatunk az utóbbi években a Nyíregyházán élő Csizmadia Attila fametszeteivel a kiállító- termekben és a különböző lapok hasábjain, a Kelet-Ma- gyarországban is több alkalommal szerepelt. Ezúttal pályájáról, művészi céljairól, elképzeléseiről kérdeztük. Katolikus munkáscsaládból származik, Marosvásárhelyen született, foglalkozása technikusi végzettségű szerszámtervező. Magyarországra 1976-ban települt át feleségével és az akkor hat éves fiával, aki ma joghallgató. Kapcsolata a művészettel az 50- es években kezdődött és azóta is folyamatos. Miután elvégzete egy népi művészeti iskola szobrász szakát, fafaragással kezdett foglalkozni, eleinte a körplasztikát kedvelte, kiállításon is részt vett, országos tárlaton Bukarestben. Pályájának alakulásában jelentős hatással volt rá Gy. Szabó Béla kolozsvári fametsző útbaigazítása és biztatás^, akinek buzdító szavait, hogy „...dolgozz töretlenül, fiam, mert megéri...” — s egyikük sem gondolt anyagi értékre — ma is szeretettel őrzi. Nyíregyházára kerülve a népi faragásra tette a hangsúlyt és a megyei Népművészeti Stúdió hároméves kurzusán folytatta tanulmányait, ahol szakkörvezetői minősítést is szerzett. Az erdélyi stílusok érdekelték, főként a kopjafafaragások és a székelykapuk díszítő elemei. Az itt megrendezett Országos Népművészeti Kiállításon felhívta magára a szakemberek figyelmét kopjafafaragásával, amiért elismerésben részesült. Több temetőnkben találhatók meg kopjafasíremlékei. Az utóbbi években szinte kizárólag a fametszéssel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban említi meg,hogy az egyik kiállításán, amelyen fametszetek bemutatását hirdették, egy látogató fafaragványokat keresett. A fametszet nem fafaragás, hanem rendszerint papírlapon megjelenő grafikai lenyomat, aminek a negatívját fába vésték. Általában száz darab körüli példányszámban lehet sikeresen sokszorosítani. Csizmadia Attila főként a táj, a hegyek-völgyek, az erdélyi vidék természeti szépségét örökíti meg a fanyomatokban, illetve a történelmi levegőt árasztó régi épületek, múzeális értékű népi lakóházak hiteles másolatát adja vissza a metszeteken. Jellemzője a pontos és részletező ábrázolás, a hitelesség. Grafikai munkássága az utóbbi időszakban szép terméseket érlelt: több pályázaton nyújtott be olyan terveket, melyekkel helyi, illetve országos díjakat nyert. A szakmában egyebek között az Ifjúsági Barátsági Verseny (sport), az I. Európai Szívfutás emblémáinak tervezéséért jegyzik. Megfaragta többek közt Nyíregyháza város címerét és más olyan címereket is farag, amelyek sorozatban gyárthatók. Több országos és helyi kiállításon mutatkozott be rajzaival Romániában és hazánkban, majd eljutottak munkái Lengyelországba és Kanadába is. Számos alkalommal dolgozott direkt megrendelésre üzemek, intézmények, irodák számára, egy sorozatot pedig a Sóstói Múzeumfalu felkérésére készített el. Az utóbbi időszakban címerfaragással is rendszeresen foglalkozik, ezek nagyméretű darabok, s főként díszítőként funkcionálnak. További terveit nagyon röviden így foglalja össze: szeretne minél többet dolgozni... Juhász Gyula A föltámadott Negyven napig még a földön maradt. Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben, Szívében érezé a szent tavaszt. A gyermekek közt játszott és mesélt, Virágát derűs homlokára fonta, Ujjongva mondta: 0, élet, te szép! Negyven napig még a földön maradt. Ragyogó lelke távol ködbe látta A koponyák hegyét, az árnyakat. Egy orgonavirágos hajnaltájon Oly könnyű lön a teste, mint a fény S elszállt némán a mennybe, mint egy álom. Brestyánszky Ilona A nagyhét minden napja a hitélet és a vallásos művészet forrása. Minden mozzanatát többszörösen rögzítette a Szentírás, mégis az elmúlt századok folyamán ihletett művészek újabb és újabb megrendítő formákban ábrázolták. Leggyakrabban a ke- resztre feszített Krisztust látjuk a templomok oltárképein, a barokk korszak nagyméretű Kálváriáin, de nem hiányozhatott a parasztszobákból sem, ahol egy kis feszület hirdette az Isten jelenlétét. Talán a világ legművészibb ábrázolásainak egyike Mátyás király 72 cm magas, színarany, igazgyöngyös, zomán- cos és drágaköves díszű Kálváriája, az európai ötvösség világhírű emléke. A Mátyás király rendelésére készült, másfél kiló súlyú műkincset ma az esztergomi bazilikában őrzik. Két részből áll. Fent a Kálvária jelenete három sziklával, középen a Megfeszített, drágakövekkel megrakott feszületen. Lábánál a Szűzanya és János apostol színes zománccal bevont, teljes plasztikában megmintázott alakja. A sziklák alatt csúcsíves fülkében a szégyenoszlophoz kötözött, töviskoronás, vérző Fájdalmas Krisztus. A kápolna sarkain kis baldachinok alatt Izaijás, Illés és Jeremiás próféta álló alakja. A szobrocskák realisztikusak, rendkívül fiRészlet Mátyás Kálváriájából nőm, érzékeny mintázással, a lelki állapotok ábrázolásával. Ez az 1400—1410 közötti felsőrész Párizsban vagy Burgundiában készült: Isabeau francia királynő ajándékozta Zsigmond magyar királynak, aki német-római császár is volt. A Kálvária Zsigmond kincseivel szállt Mátyás királyra, aki nagy gyűjtő és finom érzékű műpártoló lévén olasz, esetleg udvarában dolgozó lombard ötvössel készíttet új talpat a valószínűleg megrongálódott régi helyre. A háromszögű talapzat három oroszlánmancson áll, felette három arany, színes zománccal festett szfinksz tartja a király címerét. Középen gerez- des díszváza, amelynek peremét három delfin kapcsolja a felső tagozathoz. E zománcos alapon a kor ízlése szerint mitológiai jelenetek vannak Jupiter, Apolló és Diana ábrázolásával, Mátyás humanista műveltségének tanúságaként. Felette emelkedik a csúcsíves kápolna a porfiroszlophoz kötözött Krisztussal. A Kálvária sorsa éppoly viszontagságos, mint hazánké. Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta, aki előbb 5600 aranyforintért elzálogosította Bakócz Tamás esztergomi prímásnak, majd szolgálataiért neki is ajándékozta, amikor a magyar trónra való igényét fegyverrel akarta érvényesíteni. Bakócz az esztergomi székesegyházra hagyta. A törökök elől a székesegyház kincseivel Nagyszombatra vitték, majd Bocskai István és Bethlen Gábor elől biztosabb helyre, Grácba és Olmücbe szállították. 1808-ban Pozsonyban I. Ferenc császár és magyar király koronázásán szerepelt. 1818- ban szállították vissza Esztergomba, ahol a prímást kincstárban ma is teljes pompájában látható, hírmondójául annak a sok kincsnek, mely évszázadok során eltűnt Magyarországról. A szegények orvosa, a gyógyító herceg Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási pere Budapest (MTI-Press) — 1915-ben örökölte meg a hercegi címet, a körmendi birtokot, a kastélyt, a parkot és a Strattmann nevet dr. Batthyány László Negyvenöt éves volt, híres szemész, tizenöt éve operálta, gyógyította már a szegényeket Köpcsényben (Pozsony közelében, ma Ausztriához tartozik), magánkórházában. Trianon után, 1920-ban Körmendre költözött népes családjával (14 gyermeket szült felesége, Co- reth Mária, tizenegyet fel is neveltek). Birtokai jövedelméből itt is kórházat rendezett be. Folytatta azt az életet, amely kortársaiból megrendülést, csodálatot váltott ki. Szent életűnek, imádságos lelkűnek tartották, aki különös érzékenységgel viseltetett a szegények iránt. Ingyen kezelte, operálta őket. Feltérképezte Körmend nyomorúságát. 1920-ból maradt meg egy füzet, amelyben családonként, személyenként írja le az emberek testi, lelki állapotát, tesz javaslatot gyámolításuk- ra. A segítő legtöbbször saját maga volt. 1929 őszéig operált, akkor súlyos, fájdalmas betegség támadta meg. 1931- ben meghalt. Betegek ezrei siratták, és őrizték emlékezetükben. Az egyház példamutató hívét gyászolta. Bécs érseke szentelte be koporsóját, a szombathelyi Mikes püspök temette el Németújváron (ma Ausztria, Güssing), a családi kriptában. A boldoggáavatási eljárást 1944-ben a bécsi egyházmegye indította el. 1951-ben azonban elakadt az ügy, a politika megbénította a magyar katolikus egyházat. 1971-ben Ijjas József, a magyar püspöki kar akkori elnöke tett lépéseket a per folytatására. Elküldte Rómába a szombathelyi püspökségen őrzött tanúkihallgatások jegyzőkönyvét. A következő dátum 1986, amely fordulatot hoz Batthyány- Strattmann László ügyében. A bécsi, a kismartoni és a szombathelyi püspökség együtt szorgalmazza a boldoggáava- tást. A perben az ügyvéd szerepével dr. Gyürki László kanonokot, a körmendi Szent Erzsébet-templom plébánosát bízzák meg. Amit a közvélemény itthon és külföldön tud a szegények doktoráról, azt 1986 óta tudja. Gyürki László hatalmas energiát fektetett a munkába. Újjáélesztette a gyógyító herceg kultuszát. Gyűjtötte élete dokumentumait, templomának oldalszárnyában egy kis múzeumot rendezett be. Művészeket kért fel, Lesenyei Márta elkészítette Batthyány-Strattmann László szobrát, Kiss Sándor plakettet és két bronz táblát csinált. A templom falán, a kastély parkjában elhelyezték a szobrot, az emléktáblát, majd a várkerület egyik szép utcáját is a hercegről nevezték el. Újabb jegyzőkönyveket vettek fel, jelentkeztek az egykori betegek, elmondták emlékeiket a herceg gyermekei. Körülnéztek Körmenden a boldoggáavatási eljárás római megbízottai. Úgy tűnt, hogy II. János Pál magyarországi látogatásán bejelenti a boldog- gáavatást. Gyürki László és a beavatottak azonban tudták, nincs még olyan állapotban a per. Megvan a dokumentált életrajz, a sok tanúvallomás, de hiányzik a bíborosi kar ítélete. A bíborosok jelenthetik ki ugyanis, hogy a bizonyítékok alapján Batthyány-Strattmann László hősi fokon gyakorolta az erényeket. Ha ez az állás- foglalás meglesz (1991 decemberére jelezték, de késik), akkor jöhet a csodatevés bizonyítása. Vallomások, orvosi vélemények szükségesek hozzá. Ha csodás gyógyulást sikerül bizonyítani, utána szólal meg a pápa, és nyilváníthatja boldognak a gyógyító herceget. Időpontot senki sem tud mondani. Az egyházat nem sürgeti az idő. Hogy magyar példáknál maradjunk: még mindig folyamatban van Ka- szap István boldoggáavatási pere, és csaknem hétszáz évvel a halála után, 1943-ban avatták szentté Margitot, IV. Béla lányát. Jelenleg a Vatikánban 1200 boldoggáavatási kérelmet jegyeznek. Köztük van a győri Apor Vilmos püspök, az erdélyi Márton Áron püspök és Mintszenthy József bíboros ügye is. Üvegkép a szegények orvosáról
