Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

1992. április 15., szerda HATTER Kélet-Magyarörszag 3 A dallamok háza Záhonyban Szépen felújított épületben működik a zeneiskola Záhonyban ELEK EMIL FELVETELE Ellenzik a személycserét A dolgozók szerint bizonyított az igazgató Nyíregyháza (KM — D. M.) — Egy telefonáló arról érte­sítette szerkesztőségünket, hogy hétvégétől új vezetője van a Nyíregyházi Állami Tangazdaságnak. A jól érte­sült azt is tudta, hogy a vál­lalat dolgozói aláírásukkal tiltakoztak a személycsere ellen. A tangazdaság köz­pontjában többször is kerestük az illetékes veze­tőket, de mindketten távol voltak. így az érdekképvise­leti szerv, a szakszervezeti bizottság titkára Vass Tibor adott tájékoztatást a történ­tekről. A héten, április 7-én Hyross András igazgatónkat felhívat­ták a Földművelési Miniszté­rium humánpolitikai főosztá­lyára, és Gergátz Elemér mi­niszter nevében közölték vele, a gazdaság igazgatói teendői alól április 9-ével felfüg­gesztik. Az igazgató négy éve áll a vállalat élén, amely ez idő alatt, a romló gazdasági felté­telek ellenére, eredményesen működött. Növekedett a válla­lati vagyon, az éves nyereség, és ezen keresztül a dolgozók jövedelme is. 1991-ben közel 15 millió forint vállalati ered­ményt értek el. Ott vannak az ország legjobb állami gazda­ságai között, a megyében pedig a legeredményesebbek. — Erre, az eredményes gazdálkodásból adódó belső erőre alapozva, fél éve meg­kezdtük az átalakítást — foly­tatta a titkár —, minden dolgo­zóra számítva, a munkahe­lyek és ezáltal a megélhetés biztosítása reményében. Az elképzelések alapján a dolgo­zók saját tőkéjük befektetésé­vel hat kft.-t hoztak létre, s a befizetett összeg már eléri a 30 millió forintot. — Terveinkről egy hónappal ezelőtt tájékoztattuk az FM-et, melyre ez idáig nem kaptunk választ — tette hozzá az ér­dekképviselet vezetője. Köz­ben elkezdődött a gazdaság vagyonának felértékelése is. A történtekhez tartozik, az FM-ből szerdán, az érdekkép­viseleti szervnek címezve, te­lexen kérték a szakszervezeti testület állásfoglalását a vál­lalati biztos kinevezésével kapcsolatban. A döntés hord- ereje miatt a titkár úgy ítélte meg, hogy minden dolgozó véleményét kikéri. — Már ezen a napon meg­kezdtük a munkaterületeken az emberek tájékoztatását. Egyetértésben fogalmazódott meg a tervezett személyi vál­tozás elutasítása. A dolgozók aláírásukkal is megerősítet­ték, hogy kiállnak Hyross András igazgató mellett, és nem értenek egyet a vállalati biztos, Juhász Levente kine­vezésével. A tiltakozó jegyzé­ket 316-an írták alá, amely a létszám több mint kéthar­mada. A dolgozók véleményét, ál­lásfoglalásunkat elküldtük a miniszter úrnak, bízva abban, hogy nem hagyja ezt figyel­men kívül és eltekint a terve­zett személyi változás végre­hajtásától — fejezte be Vass Tibor. Tárca Önkéntes segítők Kisvárda (V. P.) — Kisvár­dán és a környező községek­ben is megkezdődött a Ma­gyar Polgári Védelmi Szövet­ség helyi szervezeteinek a kialakítása. Az önkéntességre épülő szervezet részt vesz a képzé­si és felkészítési feladatok­ban, a legalapvetőbb riasztási jelek, az általános magatartási szabályok, a segélynyújtási ismeretek, az egyéni vé­dőeszközök használatával kapcsolatos ismeretek ter­jesztésében. S Erem­müvészeink Pozsonyban Nyíregyháza—Pozsony (KM — Kállai) — A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep gyűjteményének válogatott anyagából nyílik kiállítás ápri­lis 15-én 17 órakor Pozsony­ban. A reprezentatív tárlatot a Szlovákiai Képzőművészeti Szövetség és a pozsonyi Ma­gyar Kulturális Központ hívta meg. — lámpa pirosra vált. Majdnem a Lű zebráig gurul a kocsival, üresben ^ L fut a motor. Szürkül. Évek óta jár erre, s mégis minden idegen itt, nem érzi otthon magát. Ez nem a valóság, tudta évekkel ezelőtt is, tudja ma is. Valami té­vedés ez az egész, valami színjáték, egyszer csak lemegy a függöny és... A zebrán senki, az az ember a járdán áll, néz át az úton, nem indul... Amint észreveszi, a kocsiból csak őt látja, azt az embert a járdán, előtte a zebra, mö­götte a szürkületbe búvó villanegyed. Fekete nagykabátja szakadozott, gom­bolásán, lábán gumicsizma, egyik kezé­ben félig szívott cigaretta, szájához eme­li, de füstöt nem látni, másik kezével ágas botot tart a vállán, az ág végén sovány batyu. Görnyedten áll, néz át a zebrán, gondozatlan haja a szemébe lóg. Döbbenten figyeli az embert, szégyen­kezve... az elesettség, a tehetetlenség... Gyomra összerándul. Mert ő is bűnös, tudja jól. Mindenki az. Mind, a közönyö­sek, az ön teltek, a gyávák, a diszkréten, a sunyin elfordulok, a röhögök, a sajnál­kozók... Mióta áll itt ez az ember? Évek óta? Miért nem mozdul, megy a francba át a zebrán, akárhová, akármerre!? S ha egy másik útnál, egy másik zebra előtt állna? Ha most nem látná, akkor nem is lenne? A többiek sem lennének, mit tudja mennyien!? Néznek valamerre, de nem lehet kiolvasni a tekintetükből hová, miért...? Türelmetlen dudálás rázza föl, hozza vissza a jelenbe. A mögötte álló kocsi vezetője gesztikulál félreérthetetlenül. Zöld a lámpa. A visszapillantóból látja, az az ember továbbra is ott áll a batyuval, a kialudt cigarettával, nem mozdul a tekin­tete, még szomorúság sincs benne, csak az az iszonytatóan nagy magány, az a kétségbeesés nélküli időtlen üresség. Hajt tovább, keresi a kibúvókat, hisz ő is csak egy ember, mit tehet ő, aki ugyanúgy gyönge, mint az a másik, mint sokan, de érzi, tudja, ezek csak ócska ki­fogások, okoskodások. Suhan a kocsi. Még a szürkületben is, a koszos városon is átparázslik a tavasz, a születés. Holnap föltárnád és vissza­jön. Rajta lesznek a sebek, és mégis visszajön hozzánk, és elmegy ahhoz az emberhez ott a zebránál, rámosolyog és valamit mond neki... ...és mi lesz vele holnap...? Megy tovább a kocsival. Mit kezdhet a bűntudatával? Mit mond, ha megkérde­zi? Keresi, s reménykedve úgy érzi, meg­találta a választ: hozzá is eljön holnap, rá is mosolyogni fog, neki is mond valamit, csak neki, hisz akkor, ott, az ő bűneiért is átütötték a szegekkel. Emberfáklya Dankó Mihály _ legkeményebb hor- rorfilmek alkotói él- nek olyan képekkel — hogy a jelenetet hatásos­sá tegyék —, amikor lángoló emberi test sokkolja a né­zőt. A füstbe burkolózó, bot­ladozó alak tépi, cibálja ma­gáról a ruhát. És akkor, a sajtó, a tö­megkommunikációs eszkö­zök hírül adták; Magyar- országon rövid időn belül ketten is felgyújtották magu­kat. Néhány napja egy taxis az Országház előtt lett a lángok martaléka. Tettét kollégájához írt búcsúlevelé­ben meg is ■ magyarázza: azért választotta a halálnak ezt az elrettentő formáját, hogy „saját maga, sok ezer szerencsétlen becsületes taxis, sok tízezer vállalkozó és sok százezer munkanél­küli” problémájára felhívja a figyelmet. A másik esetben egy hal- majugrai asszony — orvosi i vélemény szerint tettét ideg­betegsége válthatta ki — menekült így a halálba. Mit mutatnak ezek szá­munkra? Lehet-e következ­tetéseket levonni? Való igaz, ha nehezedik az élet, nő a bizonytalanság, egyes emberek nem képesek szembenézni a valósággal, feldolgozni a rájuk váró ne­hézségeket. Mégis, ezek a tragédiák túlmutatnak az egyénen és elgondolkodtat­nak... Az önkéntes halál mindig is üzenet valakinek, vagy valakiknek, értelmetlensé­gükről már nem győzhetjük meg az elkövetőt, ezért legalább próbáljuk megelőz­ni. S ebben a legtöbbet a család, a környezet tehet, de nem húzhatja ki magát a felelősség alól maga a tár­sadalom sem. Fehérgyarmaton a Benczúr utcában új családi házak sora épül elek emil felvétele Kommentár A világ porondján Cselényi György zyt közelmúltban öt me- gye szállodavezetői­nek nyíregyházi, úgynevezett területi ülésén egyértelműen kitűnt, a szál­lodaipar örül annak, hogy Magyarország megkapta a világkiállítás megrendezé­sének jogát. De a vidéken élőknek a fővárosból szá­mukra „címzett" hangzatos, udvarias és biztató kijelen­tések, megfogalmazások el­lenére sincsenek kétségeik afelől, hogy a magyarorszá­gi expo központja nyilván Budapesten lesz, követke­zésképpen a szállodák kö­zül a legtöbb hasznot a fő­városiak fogják profitálni. Azonban a szállodaszövet­ség a lehetőségeitől füg­gően a vendégekkel igyek­szik hazánk minél több táját megismertetni, hiszen a magyar kultúra csupán Bu­dapesten nem mutatható be. Dr. Rubovszki Andrásnak, a Magyar Szállodaszövet­ség elnökének, a Gellért Szálló igazgatójának a sevil­lai kiállítás helyszínén a magyar pavilont volt alkalma megtekinteni. A Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon szerinte párját ritkító alkotás. Akik az épületet be­lülről is megnézik, a magyar történelemről és mitológiáról felejthetetlen élményt, be­nyomást szereznek. Mindössze talán az fog gondot okozni, hogy a ház­ba a számítások szerint 25 percenként hatvanan me­hetnek be, s így a pavilont összesen mintegy 180—200 ezren tekinthetik meg. Aki nem jut be, nyilván elége­detlen lesz. A Sevillában épített pavi­lon minden bizonnyal a bu­dapesti expo iránt a vártnál is fokozottabb érdeklődést gerjeszt. S hogy a legtöbb ember igényét kedvezően elégítsük ki, ahhoz vala­mennyiünk akarata és igye­kezete szükséges. SUZUKI A kocsi, amit imádok a SUZUKI megérkezik megyénkbe. 1992. április 17-én délelőtt 10 órakor megnyitjuk autószalonunkat. Márkakereskedés Szerviz Nyáregyháza, Lujza u. 1. Tel.: 42/11-451. 15-511 Nyitva: hétköznap 7—19 óráig, szombaton 9—13 óráig. Az első húsz autóvásárlónkat 11 000 forint értékben megajándékozzuk. Nézőpont Birtalan Ferenc: Holnap visszajön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom