Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 _nv-aQ.díi.Qs.oknQk_szgniijk_ Az oldalt összeállította: fPv Kovács Éva * Tavaszi nyugdíjemelés Ebben az esztendőben kétszer Az Országgyűlés március 3-án döntött a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi két ütemben, március 1- jén és szeptember 1-jén tör­ténő emeléséről, illetőleg kiegészítéséről. Egyidejűleg felkérte a kormányt, hogy 1992. május 15-ig terjessze az Országgyűlés elé az 1992. június 15-i korrekciós intéz­kedésekre irányuló javasla­tát. Mit kell emelni? Emelni kell az 1992. január 1-je előtt megállapított és az 1991. december 31-e és már­cius 1-je között megállapí­tott öregségi és annak minő­sülő nyugdíjat, előnyugdíjat, a Foglalkozási Alap, a Szo­lidaritási Alap, illetőleg a munkáltató által megtérített korengedményes nyugdíjat, valamint az átmeneti jára­dékot is 13 százalékkal, leg­alább havi 800 forinttal, de legfeljebb havi 2000 forint­tal. Az özvegyi és szülői nyug­díjat, árvaellátást, valamint a hozzátartozói baleseti Április 15-től bevezetik a magyar egészségügyben azt a háziorvosi rendszert, amelytől a szervezők igen sokat remélnek. Elsősorban azt, hogy az egészségügy szolgáltatássá válik, mely­ben nemcsak az orvosok jár­nak jobban, a betegek is színvonalasabb, jobb ellátást kaphatnak. Április 15-ig várhatóan mindenki meg­kapja a betegbiztosítási kár­tyát, mellyel legkevesebb ba­ja a nyugdíjasoknak van. Márcsak azért is, mert az ő kártyájukkal már semmiféle teendő nincs, az teljesen kész az orvosválasztásra. Sajnos, az a szakemberek szerint sem kerülhető el, hogy hibás kártyákat kap­hatnak egyesek, hiszen az Állami Népességnyílvántartó adatai esetenként pontatla­nok. A nyugdíjasok és eltar­tott hozzátartozóik hibás nyugellátásokat 13 százalék­kal, legalább havi 500 fo­rinttal, de legfeljebb havi 2000 forinttal növelik, míg a baleseti járadék 13 száza­lékkal, de legfeljebb havi 800 forinttal nő. Mikortól kell emelni? Az 1992. január 1-je előtt megállapított nyugdíjnál az emelést 1992. január 1-jétől, az 1992. január 1-je és már­cius 1-je között megállapí­tott nyugdíjnál az emelést a nyugdíjba menetel idő­pontjától kezdődően időará­nyosan kell számítani. Figyelmen kívül kell hagy­ni az emelés alapjául szol­gáló ellátás megállapítása­kor a házastársi pótlékot, a házastárs utáni jö vedelem - pótlékot, a családi pótlékot és a nem társadalombiztosí­tási ellátást, az egyes sze­mélyes szabadságot korláto­zó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított el­ítéléssel összefüggésben járó emelést, továbbá az 1991. évi személyi adató igazolványok cseréjét igényelhetik: a nyugdíjfolyósítási törzs­számra hivatkozva, a javí­tandó adat pontos megjelö­lésével levélben vagy szemé­lyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, címe: 1138 Budapest, Váci út: a vasutas nyugdíjasok a MÁV Nyug­díj Igazgatóságnál, címe: 1061 Budapest, Andrássy út 66. szám: a nyugdíjasok a betegbiztosítási igazolvány­nyal kapcsolatos beadványa­ikat a „Budapest 1929” pos- tafiókszámra küldhetik. A Budapest 1929 postafiók - számot csak a nyugdíjasok és kizárólag a betegbiztosí­tási igazolvány ügyében ve­gyék igénybe. A nem nyug­díjas állampolgárok április 15-e után azoknál az igazol­vány érvényesítésére felha­talmazott munkáltatóknál. XII. törvény alapján meg­szüntetett nyugdíj-kiegészí­tés helyébe lépett pótlékot is. A legkisebb összeg Az Országgyűlés határoza­ta alapján, a kormányrende­let szerint az 1991. december 31-é,t követő időponttól már megállapított, illetve megál­lapításra kerülő saját jogú és hozzátartozói nyugdíjak, va­lamint a saját jogú és hoz­zátartozói baleseti nyugellá­tások, továbbá a nyugdíj- folyósító szervek — nyugdíj - folyósító igazgatóság, MÁV Nyugdíj Igazgatóság — által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátá­sok legkisebb összegeit és a meghatározott összegű nyug­ellátásokat havi 500 forint­tal kell emelni. Ennek megfelelően az öreg­ségi nyugdíj legkisebb ösz- szege havi 5700 Ft, a rok­kantsági nyugdíj a III. rok­kantsági csoportban havi 5700 Ft, a II. rokkantsági csoportban havi 5996 Ft, az I. rokkantsági csoportban ha­vi 6031 Ft. szerveknél, intézményeknél igényelhetik a hibás igazol­vány kiadását, ahol egyéb­ként érvényesíteniük kell. Aki munkanélküli, a munka­ügyi központoknál (kiren­deltségeknél). Aki az egyháztól, feleke- zettől részesül nyugdíjban, egyházi személy vagy eltar­tott hozzátartozója, az ille­tékes egyháznál jelezheti a hibát. Aki rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban ré­szesül, vagy ilyen személy eltartott hozzátartozója, to­pábbá az olyan magyar ál­lampolgárságú gyermekek, akiknek eltartója nem jogo­sult egészségügyi ellátásra, valamint azok, akiknek szo­ciális rászorultságát az ön- kormányzat megállapította, a lakóhely szerinti települési önkormányzatnál jelentkez­het. Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 5500 Ft, az árvaellátás havi 5190 Ft, az öregségi járadék havi 5368 Ft, a munkaképtelen­ségi járadék havi 5860 Ft, az utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka havi 5190 Ft, az utóbb igénylő házas­társ munkaképtelenségi já­radéka havi 5379 Ft. Rokkantsági ellátások Az özvegyi járadék legki­sebb összege havi 5265 Ft. A növelt összegű öregségi járadék alapösszege havi 5470 Ft, a növelt összegű munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 5860 Ft, a növelt összegű özvegyi jára­dék havi 5290 Ft, a baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 5740 Ft, a II. rokkantsági 'csoportban havi 6066 Ft, az I. rokkantsági csoportban havi 6126 Ft, a rokkantsági járadék összege havi 4810 Ft, a rendszeres szociális já­radék összege havi 5540 fo­rintra emelkedik. A vashiány A szervezet fenntartásához és normális működéséhez nemcsak a jól ismert fehér­jékre, zsírokra és szénhidrá­tokra van szükség, hanem különböző ásványi anyagok­ra is. Ilyenek például a ká­lium, a nátrium, a kalcium, a foszfor, de nagy jelentő­ségűek a kisebb, néha csak milligrammos nagyságrend­ben jelenlévő, úgynevezett nyomelemek is, melyek so­rába a vas is tartozik. A vas élettani szerepe igen fontos. Átlagos napi vasszükségletünk 11 milli­gramm. Mindennapi táplá­lékunk ezt 20—40 milli­gramm vastartalmával bő­ven pótolja. A felesleges mennyiség nem okoz problé­mát, mert fel sem szívódik. A szervezetben előforduló vas különböző helyeken ta­lálható. Jelentős része van a szövetekben, például az iz­mok fehérjeiben, de alkotó­részét képezik a különböző, nagy jelentőségű enzimeknek is. Fáradtság, sápadtság, ét­vágytalanság, fejfájás, szé­dülés és kedvetlenség jel­lemzi a vashiányt. Tartós fennállás esetén a nyelven égésérzet, a szájzugban re­pedés alakulhat ki. Többnyi­re a körmök is törékenyek lesznek. A vérben a vas kétféle módon létezik: a vö- rösvértestekben, mint a he­moglobin egyik összetevőjé­nek, a heménnek fontos ele­me, és a vérplazmában főleg a keringő fehérjékhez kötve. Hiányát rendszerint diéta­hiba okozhatja, például az egyoldalú, tejes táplálkozás. Előfordulhat, hogy átmene­tileg a szervezet vasigénye fokozott, és a bevitel csak viszonylagosan kevés, mint például valamilyen okból létrejövő vérezgetéseknél, így például fekély vagy fog­ínyvérzésnél, aranyérvér­zéseknél, vagy a nők vérzé- si rendellenességeinél. Na­gyobb a vasigény fertőzések esetén és élettanilag terhes­ségnél, különösen annak utolsó harmadában. Leggya­koribb ok talán az, hogy különböző gyomor- és bélbe­tegségek miatt a vas felszí­vódása nem megfelelő. Ilyenek lehetnek a jósá­gos, mesebeli anyókák. Csendesek, mosolygósak, ki­egyensúlyozottak, olyanok, akik kicsiknek és nagyok­nak egyaránt segíteni akar­nak és tudnak. Kedvesek és okosak, két mondatban több bölcsességet mondanak, mint mások tán egy egész nap alatt... A 102 éves Krajnyák Szi- lárdné ilyen ember. Nyír­egyházi, Kossuth utcai ott­honában lányával, unokájá­val él egy fedél alatt, szem­mel látható szeretetben, bé­kességben és nyugalomban. Mamuska — ahogyan őt egész családja szólítja — ma is sajátkezűleg tartja rend­ben szobáját, s reggeltől es­tig szigorú napirend szerint él. Fél nyolckor van ébresz­tő, utána még a könnyű reggeli előtt éhgyomorra egy csésze üres kamillatea, mert hogy arra ő esküszik. Reggeli után „igazi" kávé is következik. Ezalatt szellő­zik a szoba, melynél hangu­latosabbat csak ritkán lehet látni. Antik ülőgarnitúra, a kis asztalon csipketerítő, s a hatalmas ablakon bezúduló napfény pedig arra a gyö­nyörű szobafenyőre esik, amely a századik születésnap egyik ajándéka. Mamuska ma is egész nap dolgozik. Térítőkét, takaró­kat köt, amelyeket a Calcut­tái Teréz Anya pártfogolj ai használnak. Krajnyák Szilárdné negy­venévesen maradt özvegyen. Átélte a háborúk borzal­mait, s ma sem felejti, ho­gyan kereste a sebesültek között rég nem látott hites urát. Az emlékek oly eleve­nek. mintha nem is fél év­Húsvét közeledik, az em­beriség. az egyházak nagy ünnepe. Az elmélkedés, az imádság mellett kitűnő le­hetőség arra. hogy a nagy­szülők átadják gyermeke­iknek. unokáiknak mind­azon tudnivalókat, amit a húsvétról a mai nemze­déknek nem árt tudni. Jó lenne, ha a népszokások, hiedelmek is életre kelné­nek. A nagymamák fesse­nek tojást, s tanítsák meg unokáikat az évtizedes for­télyokra is. A nagypapák tudhatnak olyan verseket, amelyeket a mostaniak csak nagy ritkán hallhatnak. százada, hanem tegnap tör­téntek volna! Mamuska ma sem tudja kivonni magát hatásuk alól. S hogy miért sajnálja Krajnyák Szilárdné a Fel­vidéket? Mert onnan szár­mazik! Bártfáról, ahol a csa­lád egy része ma is lakik. Most egy lánya, nyolc uno­kája, kilenc dédunokája, két ükunokája szeretetében él Krajnyák néni, akinek mind­nyájukhoz van egy-egy jó szava. A nyugdíja hatezer­kétszáz forint, s napokig né­zegeti, forgatja a pénzt, mi­előtt a közös kasszába elhe­lyezi. Ha a kötését megunja, olvasásba kezd. Ha a torka fáj, Negrót szopogat, ilyen bajokra neki az a gyógyszer. Igaz, mint unokája. Keresz­tes Sára kedves mosollyal az arcán mondja, a nagymamá­nak hétközben nincs erre ideje, hiszen rengeteg a dol­ga. A hétvége a pihenésé, ilyenkor aztán az egész heti Kelet-Magyarországot átbön­gészi. Esténként tv-t néz, s bizony gyakorta felbosszant­ja magát. Az erőszak, a por­nográfia ellen soha nem fe­lejt el szót emelni. — Mit üzenek a mai fiata­loknak? — néz a kérdezőre mosolyogva. — Ugyan, mit lehet már nekik üzenni? S magyarázatul — hang­jában nem kis büszkeséggel — az unokák, dédunokák „életútját” sorolja, akik va­lamennyien ügyesek, kedve­sek, tehetségesek, s akik kö­zül nem kevesen ma is jár­ják a világot. Nem csak a Krajnyák-Keresztes család, hanem a magyarság hírnevét is öregbítve ezzel. Közülük a fiúk bizonyára eljönnek majd locsolkodni. Remélhetőleg alkalom a húsvét arra is. hogy a szél­rózsa minden irányába szétszóródott családtagok egyetlen napra legalább, de összegyűljenek. Ha mindezek megtörtén­nek, bízvást remélhetjük, hogy az, ami számunkra olyannyira fontos, — a bé­kesség, a megértés, a sze­retet valamennyiünk lelké­ben megsokszorozódik. Ak­kor talán van remény ar­ra, hogy a nehéz időkben sem történik nagyobb ba­junk ... A tavasznak a csikó is örül. Sári János legnagyobb örömére, hiszen még hatvanévesen is nagy szeretettel foglalkozik a „leendő” paripával... harasztosi pAl felvétele Biztosítási kártya Nincs vele sok tennivaló Húsvéti hangulat „Mamuska” politizál.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom