Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország f 1 ] Az oldalt tfsszetllította: Galambot Béla Elnökük a kutatóknál Ojfehértó (KM — GB) — A* újfehértói rúwavaltn meg jel ént köztársasági el­nök programjában oen- Rdt egy faárás látogatás a gyömöleskotató állomáson. Göncz Árpádot aa állomás jelenlegi és volt igazgatói, Inántei Ferenc, Harmath László és Petbő Ferenc, va­lamint a kutatógárda fogad­ta. A köztársasági elnök, mi­után megismerkedett a gyu- möLcskutató bázis, a kelet­magyarországi agrár okta­tás-kutatás-szak tanácsad ás dióhéjba foglalt gondjaival a tervezett időt jócskán túl­lépve beszélgetést folytatott vendéglátóival és segítséget ígért a legégetőbb kérdé­sekből. Az alábbiakban felidézünk néhány gondolatot a helyze­tet vázoló kutatói tájékoz­tatókból. Inántsi Ferenc igazgató reményét fejezte ki, hogy nem sok idő múlva ismét megjelenhet régi piacain az ízletes és jó minőségű ma­gyar alma. Ez a cél vezérli a kutatóállomás tevékeny­ségét is: fajtakipróbálás és -ajánlás a termelők felé, termelési technológia ki­dolgozása és bevezetése. Ugyanakkor nehéz ma a kutatás feltételeinek a meg­teremtése, mert az állami megrendelés az igényeknek csak egy töredékét fedezi, s az új pályázati rendszer sem igazodik ehhez a típusú tu­dományos munkához. Pedig a megváltozott tulajdonvi­szonyok még fontosabbá teszik a regionális kutató­helyek működését. Éheznek földjeink Itmerkedét a műtrágyáraI Göncz Árpád Pethő professzort hallgatja. A SZERZŐ FELVÉTELE Pethő Ferenc professzor, a DATE Kertészeti Tan­székének vezetője, hajdani újfehértói igazgató, az okta- tás-kutatás-szaktanácsadás hármas egységének jelenlegi gondjait ecsetelte. Vázolta azt az elképzelést, mely sze­rint a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem szeretne a Tiszántúl mezőgazdasági oktatásának centruma lenni, s a kutatást, szaktanács- adást a nagy múltú tájkuta­tó bázisokon. (Kisvárda Teichmann-telep, Nyíregy­háza Westsik Vilmos-telep, Ojfehértó Kutató Állomás) velük szoros együttműkö­désben végezni. A szellemi Az uborkán érték a szemölcs Mit szeretne a vevő? Nyíregyháza (KM — GB) — A zöldségtermelés ko­moly bevételi forrást je­lent megyénk lakossága számára. Az előállított ter­mékek minősége, amely az elmúlt esztendőben is sok csalódás forrását jelentet­te, nagymértékben függ a magas biológiai értékű ve­tőmagtól. A holland Royal Sluis ér­dekeltségű Magrovet Kft, a hazánkban hosszabb ide­je végzett vetőmagexporí céltermeltetés mellett, ta­valy indította el a világ­hírnévnek örvendő Royal Sluis nemesítésű, részben magyarországi előállítású zöldség-, és virágfajták vetőmagjainak forgalma­zását. A cég 1991-ben meg­nyitott nyíregyházi irodá­ján keresztül azonban nem csupán a zöldségek vető­magját óhajtja eladni, ha­nem elhatározása az is, hogy a jó minőségű áru megtermelésében és ér­tékesítésében is segítséget adjon. — A vetőmagjainkkal folytatott termelést a vevő­körünk jelentős részét ké­pező konzerv-, és hútőipar, valamint a profi áruterme­lő nagy- és középüzemek megszervezik. Azonban a kisüzemi termesztők és a hobbikertészek legalább annyira igénylik a szakmai segítséget a termelés és az értékesítés területén. Ezért is tűztük ki célul az alap­vető ismeretek átadását — nyilatkozta lapunknak Pá­lovics István a Magrovet Kft nyíregyházi terület: menedzsere. — A termesztéssel kap­csolatos lényeges tudni­valóknak a „barna tasako- kon” való szerepeltetése csak az egyik része az in­formáció átadásának. A kistermelőknek körzeten­ként szervezünk szakmai estéket, amely első ízben uborkatermesztők számá­ra e hónap 19-én 17 órakor lesz Ör községben. A helyi jellegnek megfelelően el­sősorban az uborka és ká­posztafélék termesztőit cé­loztuk meg. A megtermelt áru értékesítésében is igyekszünk segítséget nyúj­tani a kiváló minőséget adó fajtáinkat felhasználó termelőknek. A vonzáskörzetünkben működő konzervüzemek helyzete jelenleg bizony­talan. Ma még nem lehet pontosan tudni mennyit fognak feldolgozni. Mi már rendelkezünk olyan feldol- gozóíipari ígérettel, hogy a korszerű fajtáinkkal és intenzív körülmények kö­zött megtermelt uborkát felvásárolja. A német pi­acról is olyan információm van, hogy a szemölcsös, amerikai típusú uborká­ra lesz inkább kereslet. Azok a termelők, akik tám- rendszeren minőségi árut állítanak elő az idén, szin­te biztos, hogy akár szer­ződés nélkül is el fogják tudni adni uborkájukat. Eb­ben a Magrovet is segítsé­gükre lesz. központként működő Deb­recen vezérletével, ez a fon­tos régió, s az itt művelt mezőgazdaságtudomány meg­érdemli, hogy mint önálló tudományos terület tovább működjön és képes legyen jól képzett szakembereket, kutatókat, szaktanácsadó­kat adni az agrártermelés számára. Virágh Pál köztársasági megbízott, a beszélgetés so­rán kedvező bejelentéssel szolgált. Már döntés született arról, hogy a kutatóállo­más pénzeszközökhöz jut az ötszázmilliós területfej­lesztési alapból. Forró nyár Budapest (MTI-Press) — A legsúlyosabb aszályos nya­rát éli a déli kontinens, amióta európai ember él Ausztráliában. Ez a mező­gazdasági károkon kívül számtalan környezeti ve­széllyel is jár. Kiszáradnak az eukaliptuszerdők, pusztul­nak a koalák. Megmarad a MAE Szerveződő agrár- értelmiség Nyíregyháza (KM) — A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a korábbi esztendőkben Sza- bolcs-Szatmár-Bereg egyik legsikeresebb tudományos egyesülete volt Ez is közre­játszott abban, hogy az or­szágos szervezetről leválva, egy ideje már az önállóságot választva tevékenykedik. Az agrárszférában bekö- vekezett és végbemenő vál­tozások azonban merőben új helyzetet teremtettek a me­zőgazdasági értelmiséget ma­gába gyűjtő megyei MAE szá­mára is, amelyiknek elnö­két, dr. Hajdú Bertalant, az Állategészségügyi és Élelmi- szér-ellenőrző Állomás igaz­gatóját kérdeztük az idei el­képzelésekről. — Üj alapokra kell helyez­ni az egyesületünk tevékeny­ségét. A február elején tar­tott elnökségi ülésen a tag­ság toborzását határoztuk el, hisz a jövőben a MAE műkö­dése elsősorban az • egyéni tagságára alapozódik. Koráb­ban a nagy intézmények, s főként a mezőgazdasági nagyüzemek, vállalatok pár­toló tagként jelentős össze­gekkel járultak hozzá az egyesület színvonalas mű­ködtetéséhez. Erre a közeljö­vőben már nem számítha­tunk. — A MAE megyei szinten önálló szervezetként való működésének elképzelése alapvetően jó. Az országos egyesületet nyilvánvalóan csak szövetségi alapon keli működtetni. Az új körülmé­nyek új munkastílust is kö­vetelnek a szakosztályaink­tól, amelyek közül kifejezet­ten sikeresnek tekinthetők a növényvédelmi. állategész­ségügyi, állattenyésztési és a kertészeti szakosztályok. Nyíregyháza (KM) — Je­lentősen csökkent az ntóbbi években a megye műtrágya­felhasználása, ami nem len­ne túlzottan nagy baj, ha a növények tápanyagigényét természetes szervestrágya- féleségekkel pótolni tudnánk. Ám csökkenő állatállo­mány és a sokfelé hanyag trágyakezelés miatt nem is áll rendelkezésre annyi jó minőségű szerves tápanyag, amivel pótolni lehetne ezt a jó termés eléréséhez nélkü­lözhetetlen, sokat istenített újabban tán túl sokat is szi­dott ipari eredetű anyagot. A megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás adatai szerint a négy évvel ezelőtti 89 ezer tonnás szintről 1991-ben 19 ezer ton­nára zuhant vissza a műtrá­gya-felhasználásunk. A nit­rogén 65, a foszfor 88 és a kálium kijuttatása 92 száza­lékkal volt kevesebb tavaly, mint 1988-ban! A talajaink átmenetileg képesek ugyan tápanyagtartalékait moz­gósítva elfogadható termést hozni, ám a tartós „éhezteté­sük” néhány év eltelte után egész biztosan visszaüt. Már a harmadik-negyedik eszten­dőben vagyunk! Az is tény persze, hogy a legtöbb műtrágyaféleség — talán csak az egyetlen Szu­perfoszfátot kivéve — tovább savanyítja az amúgy is sa­vanyú talajainkat, amit szer­ves trágya hiányában csak megfelelő mennyiségű mész kijuttatásávál lehet kompen­zálni. A szakszerűséggel, kel­lő ismeretekkel azonban je­lentősen lehet csökkenteni a káros hatásokat. Ezért is kö­zöljük most az alábbiakban az NT A tájékoztató jellegű összeállítását, amely vélhető­en segít eligazodni a forga­lomban lévő műtrágyák kö­zött. Tartalmazza a kapható műtrágyaféleségek 1 kg tény­leges hatóanyag-tartalmára vonatkoztatott árát, a java­solt felhasználási módot és az úgynevezett „mészindex”- et, ami azt a mészmennyisé- get jelenti kilogrammban, amennyivel közömbösíteni lehet a kérdéses műtrágya minden 100 kg-jának sava­nyító hatását. —,-----------------------------------------------------------------------------------­Hatóanyag Műtrágya tarta- Javasolt M(i(.7Índex fajták lom ,ár felhasználás 1 __________________% Ftkg____________________________ I. Nitrogéntrágyák Mészammon- alap- és salétrom 28 31 fejtrágya 10 Ammónium­nitrát 34 22—24 —”— 60 alap- és Karbamid 46 23 levéltrágya 80 esetleg alap Ammonium- 20,5 (igen sava- 100 (!) szulfát 14—21 nyit) II. Foszfortrágyák —20 Szuper- 18 28 alaptrágya (meszet foszfát tartalmaz) III. Káliumtrágyák Kálisó 60 15 alaptrágya 60 Kénsavas- 50 60 —”— 20 káli (Klórérzé­keny növé­nyek alá) Videorilág Fejezetek a videózás „ Nyíregyháza (KM — Cson­ka Zsolt) — Kígyózó kocsi­sor, fokozódó bevásárlási láz, fagyasztóláda a tetőcsomag­tartón, videomagnó a hátsó ülés alatt, kazetták a bő­röndben. Kézzel tapintható a feszültség, fogytán a türe­lem! Elterelő bájvigyor, a vámos elnéző, ezúttal a bé­csi kirándulás nem volt hiá­bavaló. Ugye ismerős a tör­ténet!? A videózás „hősko­rában”, úgy öt-hat évvel ezelőtt ez volt az egyedüli járható út... A Mozgókép és Befogadás Alapítvány részére Fábián Gergely nyíregyházi főisko­lai .tanár és teamje készített egy felmérést. Ebben a me­gyeszékhelyen és vonzáskör­zetében vizsgálták a videó- zási szokásokat, a készülé­kek különböző típusainak el­terjedését, a videofilmek né­zettségét. Terveink között szerepel, hogy a tanul­mány legérdekesebb megál­lapításait olvasóinkkal is megismertetjük, elsőként azonban Idézzük fel a múl­tat, mely jó néhány tanul­sággal szolgál. A videózás hazai elterje­désére jellemző, hogy hama­rabb épültek ki a fekete­piac hídfőállásai, mint a hi­vatalos forgalmazásé. A kül­földről behozott készüléke­ket nyugatról származó ka­zettákkal, műsorokkal „etet­ték” azok, akik hozzájutot­ták ilyen filmekhez. Hiva­talos forgalmazás, kölcsönzés ez idő tájt nem létezett, így a beszerzés egyedüli csator­nája az illegális kereskede­lem és cserebere volt. Az el­ső videorekorderek a szóra­kozóhelyeken, diszkókban bukkantak fel, ahol a videó- klipek mellett más, kurió­zum .számba menő filmeket is levetítettek. Kezdetben németül, vagy angolul szólaltak meg a fil­mekben szereplő színészek, de hamar jelentkezett az az igény, hogy szinkronizálni, „magyarítani” kellene eze­ket a vetítésre szánt kazet­tákat. Idővel megjelentek a narrátoros, hangalámondásos változatok, ezeket követték a feliratos és szinkronizált alkotások. A .gomba módra szaporodó videotulajdonosok magyar nyelvű kópiákat is nézhettek, de a filmekhez való hozzájutás nem volt könnyű. Jó kapcsolatokra, sok pénzre és komoly kons- pirációs technikára volt szükség. Hamar fellendült a fekete­piac, amely szinte minden igényt ki tudott elégíteni. Megnövekedett az érdeklő­dés a nálunk még nem ve­títhető filmek iránt, s ezt külföldi kapcsolataik révén rövid idő alatt teljesíteni tudták a leleményesek. Meg­jelentek az első kölcsönzők, ahol magnókat és műsoros kazettákat lehetett hosszabb- rövidebb időre bérelni. Fil­meket ekkor még csak igen drágán lehetett vásárolni, ezért az ügyeskedők kialakí­tottak egy videotéka-rend­szert, ahol az is kölcsönöz­hetett, akinek nem volt mag­nója, hiszen azt is vihette. Egy kazetta kölcsönzési díja átlagosan 150 forint volt, míg egy egyszerűbb mag­nóért 500—600 forintot kér­tek 24 órára. Nem volt rit­ka, hogy napokat, vagy he­teket kellett várni egy-egy készülékre, vagy filmre. Elterjedt a közösségi vi­deózás is. A szomszédok, is­merősök hétvégére egybe­gyűltek, hogy közösen meg­nézzenek egy-egy filmsikert. Ezek zöme Ausztriából és NSZK-ból került Magyaror­szágra. Münchenben hazai segítséggel a kópiák egy je­lentős része szinkronizálásra került, így az országhatáron belülre már hangalámondás- sal ellátott kazetták érkez­tek. A feketepiacról el­mondható, hogy Budapesten alakultak ki a legjelentősebb elosztóközpontok, innen „postázták" tovább a külde­ményeket vidékre. A korai videózásra jellemző volt a filmek gyenge, már-már él­vezhetetlen minősége, több­szörösen másolt másolatok kerültek egyik kézből a má­sikba. Az egyre növekvő igénye­ket [tapasztalva az egyetlen hivatalos forgalmazó, a MO- KÉP is lassan beindította. kölcsönzőhálózatát, Nyíregy­házán is elsőként ez a cég nyitott videotékát. Konku­renciát azonban sok szem­pontból nem jelentett a fe­ketepiacnak. Egyrészt nem volt olcsóbb, másrészt pedig a hivatalos kultúrpolitikát követve a filmek összetétele, választéka is távol állt a közérdeklődéstől. A fekete­piac a „tiltott gyümölcs” él­vezetét is jelentette a videó­soknak. A MOKÉP monopol­helyzetét az Intervideó köl­csönzői hálózatának megje­lenése próbálta letörni, sok­sok tömegérdeklődésre szá­mot tartó filmmel próbáltak meg nyitni — sikerrel. Az utóbbi időben újabb kölcsönzők nyíltak. A vállal­kozói szféra is helyet köve­tel magának ezen a piacon, lépésváltásra késztetve ezzel a feketepiacot, amely ido­mult a megváltozott helyzet­hez, újabb stratégiákat ki­dolgozva. 1W2. máráas It. kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom