Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. március 10., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Külpolitikai jegyzet Őszi gandak kísértenek Máriás József B eköszöntött a tavasz, megélénkült a határ. Hányszor leírtuk már e mondatot, s most mégis nosztalgiával gondolunk rá, mert az élet rácáfolt a vi­lág legtermészetesebb dol­gára. Ugyanis a romániai földeket most nem mező­gépészek, hanem kataszteri mérnökök, topográfusok „szántják”, szabadalják. Egy esztendeje immár annak, hogy a földtörvény lázba hozta az országot: kimondta a termelőszövet­kezetek felosztását, a föld visszajuttatását volt tulaj­donosaiknak. A történelmi igazságtétel azonban elő­készületlenül érte a pa­rasztságot: se pénz, se gép, se szaktudás, de még mun­kaerő sincs hozzá a meg­apadt lakosságú falvakon. Az ősi juss visszanyerése mágikus erővel hatott, ez­rek siettek haza, hogy a már csak emlékezetben élő gazda{g) ság szivárványfé­nyében megmártózzanak. Ki hitte volna akkor, hogy a dolog távolról sem olyan egyszerű, a harminc-negy­ven éve elvesztett fonalat újra tűbe fűzni szinte lehe­tetlen, de legalábbis hosz- szadalmas. Az elmúlt évtizedek alatt a végtelenségig összeku­szált birtokviszonyok — te­rületcserék, beépítések, te­rületrendezések stb. — nyomán olyan gordiuszi csomó kerekedett, amelyet most mindenki másképp akar kioldani. Igen ám, de a naptár kíméletlen, a sok vita idején sem áll meg az idő, hogy bevárja a bizony­talankodókat, a vége so­sincs pálfordulásokat. Mit hozott magával a „mindent vissza” hangu­lat? Szétdűlt, széthordott gazdasági épületeket, me­lyek szanálási, eladási ér­téke az inflációban hetek alatt tizedére olvad; zava­ros üzleteket, amelyek ép­penséggel nem azokat gaz­dagítják, akik munkájuk­kal megkínlódtak érte; megműveletlen földeket, amelyek semmit sem te­remtek; gazdátlan parcel­lákat, melyeken még ma is ott éktelenkedik a tavalyi kukoricaszár; szétosztott, -hordott állatállományt, melynek harmadrésze csakhamar levágattatott... A földosztás terminusai folyton kitolódnak. A kor­mány a földosztó bizottsá­gokat hibáztatja, no meg az agrárszakembereket, azokat, akiket az említett törvénnyel jószerivel az ut­cára juttatott. De lehetne e folyamat gyorsabb? Gon­dolja csak meg valaki, hogy hány hónap alatt le­het például a 450 köké- nyesdi gazdának 18 000 földparcellára visszaszab­dalni a határt, az óvári 1300 hektár szántót úgy 12—14 000 nadrágszíjpar- cellára felosztani — mind­ezt azért, hogy mindenki visszakapja az ősi rögöt. Ez bizony nehezen megy. Hogy mit kezd majd a gaz­da a földjével? Előrelát­hatóan nem sokat, esetleg a saját családja részére ter­meli mega legszükségeseb­bet. Aztán a honatyáknak eszébe jutott, hogy lehetne társulva is, talán köny- nyebb, talán ésszerűbb. Hoztak erre egy társulási törvényt. Leromboltuk az egyiket, hogy ... létrehoz­zuk a másikat. De még nincs földadótörvény, még nincs új biztosítási tör­vény, még nincs földbérleti törvény, még nincs gép, még nincs kamatkedvez­mény. Társuljunk — mondja az egyik: én nem adom a föl­dem, nekem az kell, ami az apámé volt — mondja a másik. Hogy miként igazo­dik el a traktor a felemás parcellákon? — ez a jövő zenéje! r tt a tavasz — mond­juk ismét. Pedig mi- nálunk még az őszi gondok kísértenek, ősziek azért, mert most kívántuk pótolni a tavaly, a szüksé­gesnél jóval kevesebb terü­leten vetett kalászosgabo­nát. Igen ám, de vetőmag sincs! Traktor? Talán száz hektárra ha jut egy műkö­dőképes masina, a csere- alkatrészekről pedig ne is beszéljünk. Ide jutottunk. Osztjuk, szabjuk a határt. És várjuk, reméljük, majd csak megsegít valaki — a tegnapi gabonaexportőr adományra szorul. Forró nyomon Milliók csempészésből •Nyíregyháza (KM — Ko­váts D.) — Szóváltást kö­vető halálos ütés, rablás, lopás, gépkocsifeltörés, gazdasági bűncselekmény adott munkát a rend őrei­nek a hétvégén, hogy csak néhányat emeljünk ki a sok közül. Együtt italozott a me­gyeszékhelyen egy 59 éves és egy 38 éves férfi az előbbi Kossuth utcai la­kásán, szó szót követett, s a házigazda a baltával fej­be csapta vendégét, aki a kórházba szállítást köve­tően életét vesztette. Az el­követőt őrizetbe vette a rendőrség, s eljárást indí­tottak ellene. A kisvárdai rendőrkapi­tányság rendőrei 4 domb- rádi fiatalembert tartóztat­tak le, akik lakóhelyükön megtámadtak egy férfit, zsebeit átkutatták, s elvet­ték negyvenezer forintját A nyíregyházi rendőr- kapitányság indított éljá­rást egy ajaki férfi ellen, aki orosz állampolgárok­tól színesfémet vásárolt, ezek vámkezelését elmu­lasztotta, így egymillió két­százezer forint jogtalan ha­szonra tett szert. Ugyan­csak a nyíregyházi kapi­tányság indított eljárást egy 26 éves foglalkozás- nélküli férfi ellen, aki az ablakot betörve behatolt a megyeszékhelyen a Cigar Centrum irodájába. Ered­ménytelenül, sőt rendőrsé­gi kísérettel távozott, mert a járókelők észrevették a betörést, s értesítették a rend őreit, akik elfogták a tettest. O Rádiós kollegánk, Nagy Miklós szerkesztő kocsijá­ból pénteken éjszaka (március 6-án) ellopták összes iratát, köztük rádiós igazolványát is, továbbá UHER típusú riporter­magnóját (ami más célra nem is használható). El­képzelhető, hogy a tol­vaj (ok) megpróbálnak majd visszaélni az igazolványok­kal, ezért figyelmesen el­lenőrizzék az iratokat, akik­nél ilyen néven jelentkez­nek. Göncz Árpád köztársasági elnök március 9-én dolgozó­szobájában fogadta a hazánkban tartózkodó Marina von Neumann dr. Whitman-t, a General Motors alelnökit MTX TELEFOTO Munkába kezd a vidék-lobby Nyilatkozik a világkiállítási albizottság elnöke Kevesriili hiuatenrfc; vártaBi Tavaly 817 ezer hektárt szórtak he *aigal Budapest (ISB — Krecz) — A tíz nappal ezelőtti, pári­zsi döntés szerint Magyaror­szág 1996-ban világkiállítást rendez, ezáltal új értelmet kapott az Országgyűlés gaz­dasági bizottsága világkiállí­tási albizottságának tevé­kenysége. Az albizottság ve­zetője Fejes Attila, aki ta­lán vidéki (Debrecen) képvi­selői mivoltának is betudha­tóan munkatársunknak adott nyilatkozatában az expo vi­déki rendezvényeire helyez­te a hangsúlyt. A döntés utáni első pilla­natokban úgy tűnik, hogy lesz ugyan világkiállítás, de Budapestre koncentrálva, s ott is takarékos kivitelben. A világkiállítási albizottság ve­zetője a felvetésre azt a véle­ményét fejezte ki, hogy az északkelet-magyarországi ré­gió infrastruktúra-fejlesztési igényei egyébként is olyan indokoltak, hogy expo nélkül is teljesíteni kell azokat. Az igényeknek konkrét időhöz, az 1996-os rendezvényhez kötése kézzelfoghatóvá teszi a fejlesztési folyamatot. Fe­jes Attila kiemelte az M3-as autópálya fejlesztését, az ah­hoz csatlakozó úthálózat kor­rekcióját Várható továbbá, hogy a régió telefonellátottsá­ga 1994-re elfogadható, majd 1996-ra nemzetközi szintre emelkedik. A világkiállítás vidéki, já­rulékos rendezvényszínhelye- inek kiválasztásánál döntő szempont az adott település megközelíthetősége. A ter­vek jelenlegi szintjén Debre­cen kedvező helyzetbe kerül­het, ugyanis a MÁV elképze­lései szerint a jövő év elejé­től „inter city”-járatként, napi négy retúr-szerelvény- párral gyorsvasúti összeköt­tetés lesz — alig több, mint kétórás menetidővel — Bu­dapest és Debrecen között, a mai utazási körülményeknél magasabb színvonalú szol­gáltatással. A debreceni képviselő meglátása szerint a régió ki­váló adottságokkal rendelke­zik az üzleti turizmus felvi­rágoztatására. (Itt említve a Hortobágyot, az Északi-kö­zéphegységet, a Bereget.) E Magyarországon ma még ke­véssé honos rendezvénytípus lényege: egy üzleti tárgyalás lebonyolítása mellett akár egész családnak, családoknak egész napos. egész hetes program nyújtása. Itt telje­sedhet ki például Debrecen azon törekvése, hogy térségi üzleti és konferenciaközpont­tá váljék. A világkiállítási albizottság támogat minden olyan elképzelést, amely megfelelő szakmai, tudomá­nyos háttérre! már az expo előtt konferencia vagy kiál­lítássorozat rendezésére vo­natkozik. Fejes Attila megerősítette, hogy képviselői munkája ge­rincét az elkövetkező idők­ben azoknak a formális és informális előnyöknek a ki­aknázása jelenti, amelyek képviselői megbízatásából, albizottsági tisztségéből, és a VOSZ társelnöki posztjából adódnak. Általános véleke­dése. hogy vidéki helyszínek nélkül nem lehet világkiál­lítást rendezni ebben az or­szágban, s mindent egybe­vetve 1996 végén kedvező mérleg vonható majd. Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — A belföldi ellátás most sem kerül veszélybe, ám a tavalyi hárommilUárd forintos exportárbevétel az idén valószínűleg hiányoz­ni fog a termelők és az or­szág kasszájából. Az előre­jelzések szerint öt megyében várhatóan nem terem annyi búza, amennyi a helyi szük­ségletek kielégítéséhez kel­lene, viszont három megyé­ben bizonyosra vehető a bő termés. Mindez azonban nem vál­toztat azon, hogy ebben az évben a termelők szerint leg­feljebb 3,6 millió tonna bú­zát takarítanak be, s ez igen­csak elmarad a tavalyi hat­millió tonnás terméstől. Meg­valósulni látszik tehát a földművelésügyi tárca szán­déka, jóllehet a termelők aggódva kémlelik a jövőt. A gabonaválasztmány leg­utóbbi ülésén riasztó adatok láttak napvilágot, -s a tagok szerint túl jól sikerült a mi­nisztérium őszi propagandá­ja, amely a vetésterület húsz százalékos csökkentését hir­dette. Végül összesen har­minc százalékkal kisebb te­rületen került földbe a mag, s még nem tudni, mennyi ta­karmánybúzát vetnek ta­vasszal a gazdaságok. Zavar­ja a tisztánlátást, hogy a Földművelési Minisztérium szerint ősszel 840 ezer, míg a termelők adatai alapján csu­pán 817 ezer hektárt szórtak be maggal, így 1990-hez ké­pest nem a tervezett két­százezer, hanem háromszáz- ezer hektárral csökkent a termőterület. A különbség nem túlságosan nagy, de ah­hoz elegendő, hogy teljesen bizonytalanná tegye az ex­portot, s megnövelje a ta­karmánybúza árát. Ez utóbbi első jelei már tapasztalha­tók, s belátható az is, hogy milyen hatással lesz mindez az állattenyésztésre. Kétségtelen, a tavalyi re­kordtermés zavarba hozta a tárcát és a termelőket, ezért is döntött a minisz rium a területcsökkentés ír lett. Ma azonban ott tartu hogy több, külföldi vevő is rendelkező hazai cég n talál az országban árul nem tudni azt sem, mi kora lesz pontosan az i< termés. Igen nagyra teh ugyanis azon gazdaság száma, amelyek szegény gükben gyönge minőse búzát vetettek, s a talaj mi kákkal sem (készültek el i< ben. A műtrágya-felhaszi lás országosan visszaesett 90 százalékkal (!) kévése mennyiséget szórtak ki, m ’90-ben. A vetések sok 1 lyütt meglehetősen gyeng fejlettek, s nagy kérd lesz-e pénz a fejtrágyázás Éppen ezért a választmá azt tanácsolja a' gazdaságé nak, hogy szerződéskötési a búza tonnánkénti 6900 rintos termelési árából dúljanak ki, s legalább 7( —8000 forintos árat kér nek érte. S ez annál is fc tosabb, mivel a korábban 1 látásba helyezett kormár támogatás elnyerésének al£ feltétele, hogy aláírt szer; désük legyen a termelőkm A választmány titkára s: rint igen hasznos lenne, az idén a termelők, s m a forgalmazók kapnák m a 10 százalékos gabarrae port-szubvenciót. Uhercs András egyébként úgy v< hogy az év végén még na szükség lenne arra az expo' árbevételre, amelyről mi könnyedén lemond a föl művelési tárca és a ke mány. Mindenesetre Ras György, a minisztérium : lamtitkára a legutóbbi ke mányszóvivői tájékoztat elbagatellizálta a mezőga daságból származó expói bevétel jelentőségét. S azért is érthetetlen, mert idén a tavalyi esztendőh hasonlóan több mint kétm liárd dollárnyi mezőgazd sági exportbevételre szán a költségvetés. Mindennapi kenyerünk a tét Szakjogász a kárpótlásról (1.) Nyíregyháza (KM — dr. Budai Gábor) — Többen kér­tek, hogy mint magánember, mint jogtanácsos, mint okle­veles mezőgazdasági szakjo­gász írjak egy tájékoztatót a kárpótlás, az átmenet legfon­tosabb kérdéseiről, mert ka­tasztrofálisnak ítéli meg az egyes emberek, leendő föld- tulajdonosok tájékozatlansá­gát. E témában eddig 18 fa-, lugyűlésen, falufórumon voltam előadó, nekem is ez a véleményem. Egy törvény végrehajtásá­nak közepén vagyunk, felvi­lágosítás-módszerrel már csak tűzoltómunkát lehet vé­gezni. Politikai kérdésről már nem eshet szó, csak a jogszabály végrehajtásáról, mert a mindennapi kenye­rünk a tét. Tájékozatlanság és hozzá nem értés miatt va­gyonok „folyhatnak ki” a ma­gánemberek kezéből. A poli­tikusok „ígérgetéseit” és a megjelent jogszabályt nem szabad összetéveszteni. Pl. ki viseli a földkimérés költsé­geit? Ausztriában 70 ezer schilling, Németországban 50 ezer márka egy hold föld. 2 —3 év múlva Magyarorszá­gon is 300—600 ezer forint lesz az értéke. Azok akik most nem igénylik' a saját­jukat: 2—3 év után a gyer­mekeik beadják az öregek otthonába, vagy öngyilkosok lesznek. E szemszögből kell nézni. Átmeneti törvényről van szó, politikai célzatosság átalakulási törvénynek ne­vezni. A téeszeket jogszabály szüntette meg úgy. hogy nem teszi lehetővé tsz-ek szer­vezését. Amikor majd min­den talpalatnyi föld magán- személyre lesz telekkönyvez- ve, amikor a téeszek vagyona teljesen és ténylegesen fel lesz osztva, a saját vagyoná­val mindenki azt tehet, amit akar pl. a Társasági tör­vényben felsorolt társasági formákat alakíthat, vagy szövetkezetei, de nem téeszt! Ehhez azonban ténylegesen saját vagyon kell, készpénz és forgalomképes, vagyis le­foglalható ingatlan, más szó­val-apport. A cégbíróság csak ilyen vagyonnal rendel­kező emberek kérelmét jegy­zi be. Minden 5 embernek joga van új típusú szövetke­zetei alakítani. Már írtam is egy cégbejegyzésre alkalmas alapszabályt. A helyi képvi­selő-testületek már minden faluban megválasztották az érdekegyeztető fórumot. Azoknak már ülésezni kel­lett, megalakulni, megválasz­tani elnöküket, rögzíteni mű­ködési szabályzatukat. Hogy kik a tagjai, kik jogosultak észrevételt tenni a termelő- szövetkezetek táblakijelólési tervükre, csak akkor tudja meg a Kárpótlási Hivatal, ha a megalakulás tényét neki bejelentik. A fórumnak, mint testületnek, de azok egy tagjának is van észrevétel zési joga. Az egyes fórur tagok pl. a kárpótlásra jog sultak, vagy a részarányjog sultak képviselőinek m össze kel! hívni megbeszélő re azokat, akiket képvis mert meg kell tudnia, hói megbízóiknak jó-e a tée táblakijelölése. Mindenn ülésezni kell, mert a t.éeszi táblakijelölésétöl (földalap kijelölése, a külterület sze torokba osztása) számít’ csak 8 nap áll rendelkezés az észrevételre. Az idő rövi sége miatt elég a fellebb zés tényét bejelenteni, az i doklást pár nap múlva pótc hatjuk. Az ÉEF minden ta jának egy szavazata va (BM. politikai államtitk 303—273 1992. sz. folyó év 2 án kelt tájékoztatója ala járt). (Következeik: Más a tula dón és más a birtok) Tanácskozás a kárpótlásról Nyíregyháza (KM) — Egy­idejűleg kell megfelelniük a mezőgazdasági termelőszö- vetkeizefeknek a három sar­kalatos törvény diktálta feladatoknak, ami hatalmas feladattömeget jelent abban a tavaszi időszakban, ami­kor alapvető anyagi gondok közepette kellene elvégezni az időszerű mezőgazdasági munkákat — hangzott el a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének hétfői kibő­vített elnökségi ülésén. A Megyei Kárrendező Hivatal, a Megyei Földhiv tál, valamint a MOSZ jo tanácsosának részvételév megtartott ülésen tisztáz próbálták a kárpótlási sz vetkezeti, és átmeneti tö vényekből adódó feladati mellett, azok értelmezés ben felmerülő problém kát, pontosan az egyért« mű végrehajtásuk érdek ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom