Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

4 Keíet-Magyaroís/ág 1992. március 5., csütörtök Bódé a városképben Fehértón Üjfehértó (KM — Balogh József) — Kétszer zavarta meg a városi cím átvételére készülő Cjfehértó önkor­mányzatának vezetőit egy bő bét alatt egy, a település központjában lévő bódé. Elő­ször, amikor a régebben „fodrászüzlet” céljait szolgá­ló rozoga tákolmányt szeret­ték volna a tulajdonos hoz­zájárulásával elbontani, má­sodszor pedig, amikor a tu­lajdonos unokája körbesza­ladt a fővárosi szerkesztősé­geken és ráuszította a lapo­kat a lelketlen vezetőkre, akik nem átallották megsér­teni a tulajdon szentségét egy bontásra szólítással. Mi is az igazság a bódé körül? A város központjában áll meglehetősen régen ez az építmény, amiben ki tudja, kinek az engedélye alapján fodrászüzlet működött. Sem víz, sem WC nem volt ben­ne, ezért a KÖJÁL tavaly bezáratta. Többször is kérték a két évtizede Hajdúszobosz­lón lakó tulajdonost: leg­alább a környezetét tegye rendbe, de nem volt ered­ményes. Igaz, 1989-ig építési tilalom miatt nem volt le­hetőség újjáépíteni. Nem ezt tette. Mutatvá­nyosoknak adta ki bérbe a bódé melletti területet, így az önkormányzat még bekerít- tetni sem tudta, hogy ne oda hordják a környékről a sze­metet. Most a tavaszi takarí­táskor 9 autó szemetet vitet­tek el róla. Ahogy közeledett a város­sá avatás időpontja, úgy szúrt egyre jobban szemet a rendezetlen környezet, a ro­mos épület a lakosságnak is. Volt, aki azt írta: legszíve­sebben felgyújtaná. Aztán az öröm kifejezése: jó, hogy a hivatal rendbehozatta a te­rületet, de sajnos a bódé. maradt. A polgármesteri hivatal műszaki irodavezetője egy levelet írt a tulajdonosnak. „Tisztelt Mária Néni! Elő­ször is elnézést kérek a meg­szólításért. Másodszor kívá­nok önnek hosszú, békés nyugdíjas éveket az emberi kor legvégső határáig. Ké­réssel fordulok Önhöz. Újfe- hértó városavató ünnepsége 1992. március 6-án lesz meg­tartva. A város díszvendége lesz Göncz Árpád, Köztársa­ságunk Elnöke is. Mind­ezekért szükségeltetik a vá­ros és környéke, de legfő-, képp a településközpont rendbe tétele.” Nem idézem tovább, a vé­ge: „amennyiben kifogásai, vagy észrevételei vannak a nyilatkozattal kapcsolatban, kérem, azt közölje a hivatal­lal. Megértését előre is kö­szönjük”. Hát a megértés elmaradt. Az unoka — aki állítólag kétszer sem volt Űjfehértón — „ráharaptatta” az újságo­kat, ugyan mit képzelnek ott lent azok az urak, megsérte­ni egy hetvenéves idős em­ber tulajdonjogát! — Nem akartunk mi bon­tani, hanem segíteni — mondja szomorúan Nagy Sándor polgármester. — Ha visszaküldi a kérésünket tar­talmazó levelet, egy szót sem szólunk. Hiba volt Göncz Ár­pád személyére hivatkozni, elismerem. De azt meg kell érteni: Űjfehértó történeté­ben a mostani olyan ese­mény, amire készül minden­ki, a vendég személyétől függetlenül igazán illik rend- betenni a körülményekhez képest a várost. Az ünnepség kezdetére ta­lán enyhül a kajánkodó, a félinformációkat tartalmazó újságcikkek keltette rossz hangulat. Amely egyébként nemcsak a most fogalmazott igazán baráti hangulatú" ké­rést tartalmazó levél elmara­dása esetén nem keletkezett volna, hanem, ha korábban alkalmazzák az 1964. évi III. törvény 37. paragrafusának C pontját, amelyik az Építés­ügyi hatósági kötelezés sza­bályait tartalmazza. Abban ugyanis ott áll: elrendelhet a hatóság bontást is, ha az építmény rontja a városké­pet. Természetesen akkor is, ha az magántulajdon. Nines anyagi fonás ai mim dolgozóknak Változik a Kossuth tér Göncz Árpád köztársasági elnök szobájában, szerdán találkozott .először szemé­lyesen Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke és távollétében kinevezett he­lyettese, Nahlik Gábor, aki rendkívül konstruktívnak” Késett a KM Elnézést kérünk Olva­sóinktól, hpgy lapunk az elmúlt, három napon csak késve jutott az előfize­tőkhöz, vásárlókhoz. A Nyírségi Nyomda régi, el­használódott újságnyomó gépe a ludas: nyomdász- kollégáink minden erőfe­szítése és a már állandó javítás ellenére is nehe­zen bírja az iramot. Ad­dig azonban, amíg az új nyomda elkészül — saj­nos — számítani kell zökkenőkre, bár ezek mérséklésére a nyomdá­val együtt mindent meg­teszünk. Forró nyomon értékelte a köztársasági el­nökkel folytatott megbeszé­lését. Az újságírók érdeklő­désére kijelentette: úgy ér­zi, semmi akadálya nincsen a jövőbeni együttműködés­nek. Lemondott Keleti Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője*. szerdán reggel az MTI érdeklődésére > megerő­sítette azt a hírt, hogy Für Lajos minisztertől kérte be­osztásából való felmentését. A szóvivő elmondta, hogy több mint 28 évi hivatásos katonai szolgálat után távo­zik. Nyíregyházán megváltozik a Kossuth tér forgalmi rendje. Lezárták a forgalmat a Csemege ABC előtt, ahol busz­megállót alakítanak ki a régi helyett, ami jelenleg a Ta­karékpalota (Dózsa György utcai oldalán van. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Budapest (ISB — R. S.) — Az (előrejelzések .szerint mintegy húszezer egészség- ügyi dolgozó ivesz részt a szombati béremeléssel kap­csolatos országos demonst­ráción. Mint ismeretes, az orvosok és az ápolónők át­lagosan ötvenszázalékos fi­zetésemelést követelnek, ám a többfordulós tárgyalásokon eddig ,nem tudták megnevez­ni azt a forrást, amelyből e kérésüket teljesíthetné a tárca, illetve az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság. Minderről szer­dán délután a INépjóléti Mi­nisztériumban tartott sajtó- beszélgetésen hallottunk. Az elmúlt hetek tárgyalá­sai mára holtpontra jutot­tak: az egészségügyi dolgo­zók ugyanis nem állnak el követelésüktől, a munkálta­tóknak pedig nincs pénzük az éves szinten összesen 28 —34 milliárd forintos igény kielégítésére. A megbeszélésekkel kap­csolatban Jávor András, a népjóléti tárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy több lehetőséget is megvizs­gáltak az elmúlt hetekben, de ezek közül egyet sem tartattak elfogadhatónak az egészségügyiek képviselői. A források átcsoportosítására és a bérnövelésekhez szüksé­ges pénz, előteremtésére többféle elképzelés is napvi­lágot látott, s ezek sorrend­ben a következők voltak: emeljék meg a társadalom­biztosítási járulék mértékét; rendezzék át a társadalom- biztosítás 510 milliárdos költségvetését, s csökkentsék a nyugdíjemelésekre és a táppénzek kifizetésére for­dítható összeget; növeljék a gyógy,szertérítési díjakat: zárjanak be jó néhány egész­ségügyi intézményt; terhel­jék újabb adókkal a lakos­ságot, valamint vezessék be a kötelező önrész fizetését az orvos és a beteg minden egyes találkozásaikor! A felvetésekkel kapcsolat­ban azonban minden eset­ben kategorikus „nemet” mondtak az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetői, illetve a Magyar Or­vosi Kamara képviselői, ők ugyanis úgy kérik a bér­emelésüket, hogy ezzel egyetlen társadalmi csoport érdekei se sérüljenek. Ez azonban lehetetlen. Némi bi­zakodásra csak az adhat okot, hogy a tárca és a tár­sadalombiztosítás vezetői ma is keresik az egyébként jo­gos követelések megoldási lehetőségeit. S vizsgálják azt is, hogy a tb 55 milliárdos kintlévőségét miképpen le­hetné konvertálni erre a cél­ra. Kelemen András, a tárca politikai államtitkára kifej­tette, az egészségügyi dolgo­zóknak valóban nagyon ala­csony a fizetése, ám a bérek rendezésére csak kétéves távlatban van lehetőség, így az idén az alapellátásban, te­hát a háziorvosi rendszerben dolgozók járandóságát eme­lik meg. Ez praxisonként és havonta mintegy 40—50 szá­zalékos, átszámítva 80 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelent majd a második fél­évben az itt dolgozó hu­szonnégyezer alkalmazott­nak. A következő évben a szakellátásban munkálkodók és a kórháziak fizetését emelik hasonló módon. Kincses Gyula országgyű­lési képviselő, á tárca Egész­ségügyi Rendszerváltást Ko­ordináló Bizottságának el­nöke kifejtette, számára kü­lön öröm, hogy a szakma végre kezdi megfogalmazni érdekeit és ezekért hajlan­dó a nyilvánosság előtt is kiállni. A költségvetés isme­retében azonban nem lát re­ményt arra, hogy mindenki­nek egyszerre rendeződjön a bére. Közép és hosszú tá­von azonban jelentős ered­ményei lehetnek a demonst­rációnak, hiszen a dolgozók támogatásával a parlament­ben is jobban tudnak lob­bizni azok a képviselők, akik fontosnak tartják az egész­ségügy reformját. SZDSZ-fúrum az oktatásról Nyíregyháza (KM) — A Szabad Demokraták Szövet­sége fórumot szervez Nyír­egyházán „A magyar közok­tatás jövője” címmel. A március 6-án, 15 órakor kez­dődő rendezvényen a közok­tatási törvénykoncepciót sze­retnék elemezni és megvitat­ni. Vitaindító előadást tart Gazsó Ferenc oktatáskutató. A fórumot a Szarvas u. 1—3. sz. alatt rendezik, a volt pártház nagytermében. Hiányos, igazságos béremelést Képviselő a tüntetés ellen A14 éves zsaroló Megtalálták a kamiont — Hamis márka Csengerben Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Mint arról beszámol­tunk, február 26-án 23,30 és február 27-én reggel 9 óra között ismeretlen személyek Nyíregyházán, a 4-es főútvo­nal mentén lévő Vígvándor Panzió parkolójából eltulaj­donították egy olasz cég Mer­cedes típusú kamionját. A sofőr, egy 31 éves horvát állampolgár elmondása sze­rint a rakományt mintegy 170—200 ezer USA-dollár ér­tékben cipő, színes tévé, hű­tőszekrény, fagyasztóláda, mikrohullámú sütő és far­mernadrág képezte. A szál­lítmánnyal Szentpétervárra tartott volna. A gépkocsivezető útlevele, jogosítványa, továbbá az áruk fuvarokmányai és egyéb iratok az autóban maradtak. A Mercedes Kamion értékét 5 millió forintra becsülik. A bejelentés után a me­gyei rendőr-főkapitányság forrónyomos csoportja azon­nal a helyszínre ment, de a tettesekről, vagy a lopás kö­rülményeiről nem sok ér­demleges adatra bukkant. Oszlánszki Géza százados, az MRFK bűnüldözési osztályá­nak munkatársa lapunknak elmondta, hogy elrendelték a kocsi országos, az Interpo­len keresztül pedig a nem­zetközi körözését. Az előbbi vezetett eredményre, ugyanis a kamion pótkocsiját márci­us elsején Százhalombatta közelében, a vontatóját pe­dig március 2-án Érd hatá­rában találták meg. A pótkocsi fel volt törve, melyből az áru zömét elvit­ték. A vontatót a bűnözők motorikusán tették tönkre. Az elkövetők kilétének és az eltulajdonított tárgyak hollétének felderítése érde­kében a nyomozást nagy erőkkel folytatják. Dr. Pásztor Miklóstól, az MRFK főkapitányi hivatalá­nak vezetőjétől pedig arról kaptunk hírt. hogy a Nyír­egyházi Rendőrkapitányság eljárást indított egy 14 éves újfehértói általános, iskolás ellen, aki egy, a községbeli férfi postaládájába levelet dobott, melyben 80 ezer fo­rintot követelt. Nemteljesíté­se esetén azzal fenyegetőzött, hogy az illető feleségének és gyerekének bántódása esik. A nyomozók a levél írójá­nak kilétét hamar kiderítet­ték, s ellene a zsarolás miatt eljárást kezdeményeztek. A csengeri OTP-fiókban 200 márkást akartak beválta­ni, de mivel a dolgozóknak a bankjegy gyanússá vált, ér­tesítették a rendőrséget. Az előzetes szakértői vizsgálat során megállapították: a pénz hamis! Nyírkáta (KM — Kovács Éva) — Dr. Nagy István, me­gyénk MDF-es képviselője napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Parlamentben. A bejelentett és elfogadott hozzászólás azonban mégis elmaradt. Miről kívánt be­szélni, s végül miért változ­tatta meg szándékát? — tet­tük fel a kérdést a képvise­lőnek. — Az egészségügyben má­ra kialakult helyzetről akar­tam szólni. Márpedig azért, mert gyakorló orvosként sa­ját bőrömön érzem a napi gondokat. Szerettem volna felhívni a figyelmet az egész­ségügyiek túlzás nélkül is kilátástalannak tartott hely­zetére. Kilátástalannak azért tartom a helyzetet, mert bi­zonyos vagyok abban, hogy minden szándék ellenére sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ágazat szervezetileg és pénzügyileg is előbbre jusson. — ön az elmúlt napokban a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének veze­tőivel is tárgyalt... — Valóban így van. A na­pokban Nyíregyházán talál­koztunk, s ott kicseréltük ta­pasztalatainkat. A kamara keményen védi a dolgozók érftekeit. A megbeszélések során azt hangoztatták, hogy e fontos ágazatban a dolgozók érdekképviselete nincs megoldva. Elhangzott az a jogos bírálat is, hogy a népjóléti tárca nem fordít kellő figyelmet az egészség- ügyi intézményekre és azok dolgozóira. Ennek is köszön­hető, hogy a bérezés ma va­lóban rendkívül alacsony, rég orvoslásra szorul. Tart­hatatlan, hogy két szakvizs­gás, több nyelvvizsgával is rendelkező, szakmailag kivá­ló munkát végző orvosok kapnak alig több mint 20 ezer forint fizetést, a kórhá­zi orvosok túlórára, különfé­le mellékfoglalkozások válla­lására kényszerülnek. A kez­dő orvosok bére alig tízezer forint. Minden érvnél többet mond az a tény, hogy némely kollegám csirkét tart, puló­vert köt, hogy családját el­tarthassa. Az asszisztensek, ápolónők sincsenek köny- nyebb helyzetben, a beteg­ágyak mellett dolgozók fele­lős munkájukért szinte mi­nimálbért kapnak. Tartha­tatlan dolog, hogy az elmúlt rendszerben a pincérekhez és benzinkutasokhoz hasonlóan az orvosok bérébe is bekal­kulálták a borravalót, a há­lapénzt, s ezzel megalázó helyzetbe hozták, kiszolgál­tatták őket. — A fentiekkel bizonyára a legtöbb orvos egyetért, s biztos vagyok abban is, hogy szívesen vették volna, ha mindezeknek a Parla­mentben is hangot ad. Miért lépett vissza? — Alapos okom volt rá. A megyei kamara tagjaival tör­tént megbeszélésünket az élet módosította. Eredetileg interpellációra készültem az orvosok ügyében a március 7-re tervezett fővárosi tünte­tés híre azonban hamarabb szólásra kényszerített. Visz- sza pedig azért léptem, mert olvastam, hogy az Egészség- ügyi Dolgozók Megyei Szer­vezetének vezetője a szomba­ti tüntetésre biztatta az egészségügyi dolgozókat. Jó­magam csodálkozom azon, hogy most tüntetésre buzdít, holott három-négy évvel ez­előtt, amikor még tehette volna, nem védte ennyire a dolgozók érdekeit. Nem ér­tek egyet azzal a követelés­sel sem, hogy az orvosok százszázalékos, a középkáde­rek pedig 50 százalékos bér­emelést kapjanak. Ügy gon­dolom arányos, igazságos bérrendezés szükséges. — Hogyan tovább? — Az egészségügy problé­mái léteznek, megoldásra, je­lentős mértékű béremelésre szerintem is szükség van. A tüntetéssel azonban nem ér­tek egyet. Mint ahogyan az Orvosi Kamara Megyei Szer­vezetének vezetőivel Is meg­állapodtunk, elsősorban a tárgyalásos megoldást ke­ressük. Ügy gondolom ez az út vezet célhoz. Tartok tőle, hogy a tüntetéssel, a sztrájk­kal csak elmérgesedik, rosz- szabb lesz a helyzet, s a la­kosságot már a puszta hír is az egészségügyi dolgozók gí- len fordítja. Várom a szom­bati fejleményeket, s azok ismeretében teszem meg a további lépéseket.- Ha kell — a kamara vezetőivel megbe­széltek Szerint — az egész­ségügyi dolgozók érdekében interpellálni fogok a Parla- mehtben. TÚL A MEGYÉN Találkozott Hankiss és Nahlik

Next

/
Oldalképek
Tartalom