Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

1992. március 31., kedd PÉNZVILÁG Kelet-Magyarország 11 ♦ BETÉT ♦ HITEL » KAMAT ♦ ÁRFOLYAM ♦ ISHlét kalapáCS alatt „Párbaj” helikopterekkel * Híir,U9'si M M 9 ■ Csak tisztán lehet eladni Monopólium, vagy magánvállalkozás? A nyíregyházi repülőtéren a litván felségjelű helikopterek. Nyíregyháza (KM) — A lé­gicsata nem a levegőben kez­dődött, hanem a földön író­asztal mellett és levelezgetés- sel. A kívülálló csak annyit látott: a Repülőgépes Szol­gálat helikopterei egyre ke­vesebbet röpködnek a leve­gőben, nincs már annyi mun­ka mint korábban, alig lehet kihasználni a gépeket. Ugyanakkor a nyíregyházi repülőtéren ott sorakoznak bevetésre készen a litván fel­ségjelű Kamov helikopte­rek. Bagóért adják bérbe ezeket a gépmadarakat tar­talék alkatrészekkel. sze­mélyzettel együtt. Marad­jon-e meg az állami vállalat monopóliuma és munka hiá­nyában csődöt jelentsen, vagy adjunk lehetőséget a vállal­kozásoknak a litván gépek­kel. Többmilliós nyereség — A magyar állami válla­latot teszik azzal tönkre — magyarázza Túrái Imre, a re­pülőgépes szolgálat repülé­si igazgatója —, hogy döm­pingáron egy kft. litván he­likoptereket hoz be az or­szágba és adja ki bérletbe. Az ilyen akciókat minden országban kemény vámokkal sújtják, nálunk nem. Az egész história azzal kezdő­dött, hogy több mint tíz éve a téeszek állami támogatás­sal helikoptereket vásárol­tak a Szovjetunióból. A tu­lajdonosok szerződést kötöt­tek a repülőgépes szolgálat­tal, amely vigyázott a gé­pekre, javította, alkatrészt vásárolt hozzá, felszerel­te a helikoptereket. A gépek amortizálódtak, jelenleg a téeszeknél nyilvántartott ér­tékük nulla. Ezeken a gé­peken dolgozó pilótáink hív­ták fel a téeszek figyelmétől, adják el nekik, és a kialku­dott árat 2—3 év alatt ledol­gozzák. Ezek a szerződések általában éppen egy-egy nagyjavítás után születtek ... — Több milliót ráfordítot­tunk és így kijátsszák a vállalatot. Szinte ingyen jut­nak hozzá a géphez és 200 repült óra után többmilliós nyereséget könyvelnek el. Ez az egyik része a történetnek. Startolt a hitel Nyíregyháza (KM) — Március 30-tól április 10- ig ismét lehet pályázato­kat benyújtani az OTP fi­ókjainál a Start-hitelre. Nyíregyházán kívül a me­gyei városok fiókjaiban (Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Ti- sza vasvári, Vásárosna- mény, Záhony) várják azokat a vállalkozókat, akik főfoglalkozásban folytatják tevékenységü­ket. A szétosztásra váró keret elég szerény, mind­össze 15 millió forint. A pályázóknak az üzleti terv leadásával egy időben a beruházási költség 10 szá­zalékát letétbe kell he­lyezni. A másik, hogy tavaly úgy­nevezett szárazbérletbe ad­tuk ki a gépeket 11 ezer fo­rintért légióránként. A bér­lőnek kellett a működési fel­tételeket adni hozzá. Idén korlátoztuk a szárazbérletek számát, a gazdálkodásunk nem tette lehetővé több gép bérbe adását, mert nem volt eredményes. Kértük a pilótá­kat, hogy fizetés nélküli sza­badságra menjenek és vál­lalkozói jelleggel béreljék a gépeket. Mivel költségeink növekedtek, idén 12 ezer fo­rintot kérünk légióránként. Erre megjelentek a litván helikopterek, amelyeket 6 ezerért adnak bérbe légi­óránként. és persze, hogy az olcsóbbat választják. Köz­ben megrendeléshiánnyal küszködünk, kénytelenek va­gyunk létszámot csökkente­ni, felmondunk embereink­nek. kifizetjük a végkielé­gítést. Több jusson — Az RSZ azért nyomja fel ilyen magasra az árat — mondja az egyik érintett pi­lóta, Hámori András, a Re­pülőgépes Növényvédelmi Szolgálat Kft. ügyvezető igaz­gatója —, mert ell kell tarta­ni az apparátusát. Eddig megszokták a konkurencia­mentességet, ez kényelmes volt számukra, most pedig hivatkoznak mindenre. Pró­báltam velük alkudni, adják a gépeket 8 ezer forintért Nyíregyháza (KM) — Még mindig őrületes pénzeket költenek a cégek villany- számlára és nem azért, mert drágállják a költségeket és sokba kerül a fogyasztás, ha­nem mert egyáltalán nem foglalkoznak az ésszerű fel- használással — nyilatkozta Solt Imre, a nyíregyházi SX Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság a megyében az egyedüli magánvállalkozás, amely energiagazdálkodási szaktanácsadással foglalko­zik. — Minden egyes fogyasz­tó szerződést köt a TITÁSZ- szal és a 16 árszabás közül kiválasztja, hogy neki melyik légióránként, akkor tőlük bériem, de nem engedtek az árból. Ráadásul azt akarták, hogy fizessem be a számlá­jukra a munkabért, évi 2 millió forintot, amit majd ők visszautalnak. Fizetés nélküli szabadságot kértem Pintye József pilótával, Németh Sándor és Molnár Mihály szerelőkkel, amit 1993. feb­ruár 28-ig megadtak. Erre március 20-án visszavonták és berendeltek Budaörsre, pedig tudják, hogy a tyukodi és a dombrádi határban dol­gozunk. Azt akarják, hogy mondjak fel, így megtakarít­ják a végkielégítést. Nincs is mit dolgozni, mert sorra en­gedik el az embereket, a pi­lótáknak nem tudnak mun­kát adni. — Két Kamovot kibérel­tünk — folytatja —, ame­lyekkel Csenger térségében elkezdjük a munkát. Olcsón tudunk szolgáltatni, ráadá­sul a Kamovok jobb állapot­ban vannak, mint a repülő­gépes szolgálat gépei, a fel­szerelésük is előnyösebb. A nagy hangon meghirdetett privatizáció helyett szerin­tem az a cél, hogy minél ke­vesebb legyen az üzemeltetői állomány, több jusson a ve­zetőknek. Az RSZ makacsul tartja az árakat, miközben már a nyolcadik litván Ka­mov helikopter is beérkezett az országba. Ne a dömping­árra hivatkozzanak, inkább azt mérlegeljék, hogy lehet a konkurenciával felvenni a harcot, de ne úgy, hogy az egész vezérkar megmarad. Ha nem lépnek, az összes pi­a legmegfelelőbb — folytatta. — A lekötött villamostelje­sítmény kihasználására már kevesen fordítanak kellő energiát, pedig ha túllépik a keretet a havi díj többszörö­sét fizetik büntetésként. A szerepünk az, hogy az adott fogyasztó minél nagyobb százalékban kihasználja az előre meghatározott keretét, ne legyen túlfogyasztás és a sorozatos reklamációk mini­málisra csökkenjenek. Ahol rájöttek, hogy manapság nem mindegy mekkora költség­terhei jelent a villanyszámla azok szerződést kötnek ve^ lünk, mi pedig figyeljük, ér­tékeljük, elemezzük a fel- használást. ELEK EMIL FELVETELE lóta a litván gépeket választ­ja. — Szememre vetik — mondja Túrái Imre —, hogy amikor a korábbi igazgató az első adandó alkalomkor át­szervezésre hivatkozva kitett az utcára, a dolgozók támo­gattak engem. Akkor egy fél­éves munkaügyi bírósági hu­zavona után visszahelyeztek és többek között Hámori András is kiállt mellettem. Szerinte most ugyanazt aka­rom vele csinálni, mint amit velem műveltek, viszont az én álláspontom szerint a lit­ván helikopterek jelentik a különbséget. Adjunk neki fi­zetés nélküli szabadságot, hogy konkurenciaként dol­gozzon a litván gépeken? Ezt nem fogadjuk el! Kedvező áron — Azért választottuk meg a Túrái Imrét — fejti ki vé­leményét Hámori András —, mert az érdekeinket képvi­selte. Ügy látszik új pozíció­jával ez is változott. Nincs a megyében már RSZ-brigád, de a korábban monopolhely­zetben lévő vállalat még mindig próbálja pozícióját tartani. Meddig? Nekem a következő a ja­vaslatom: hozzuk össze a vi­rágzó magánvállalkozást az RSZ helikoptereivel mindkét fél számára kedvező áron. És akkor röpülhetnek a litván helikopterek. Haza. — A villamosenergia meg­takarítását fázisjavító kon­denzátorral is el lehet érni, így 2—80 százalékos felár helyett az áramszámlából a fagyasztó 5 százalékos ked- vezfhényt kap. Partnereink eddig havi 2200—4000 forint felárat fizettek, most 1000 fo­rint a visszatérítésük. A gaz­dálkodóegységek egy része már felismerte a költség­megtakarítás jelentőségét, viszont az oktatási és költ­ségvetési szervek egyszerűen nem tudják elfogadni a le­hetséges csökkenést. Pedig az egyre szűkösebb anyagi keretek mellett ha az egyik oldalt megmaradna pénzük, akkor más tevékenységet tudnának finanszírozni Nyíregyháza (KM) — Áp­rilis 9-én ismét kalapács alá kerül a Nyírlugosi Állami Gazdaság, Budapesten újra lehet a vagyontárgyakra li­citálni. A pályázatokat áp­rilis 6-ig lehet benyújtani a REORG Rt.-hez, amely a megszűnt szanáló szervezet feladatát és apparátusát vet­te át, de nem jogutódja a szervezetnek. Az rt. munka­társát. Pázmánd Sándort kérdeztük az újabb árverés­ről. — Tavaly már majdnem pont került az idén március 21-én már két éve felszámo­lás alatt lévő Nyírlugosi ÁG. eladására. Igaz József nyír­egyházi vállalkozóval 1991. szeptember 30-án előszerző­dést kötöttünk, megállapod­tunk a teljes vételárban és a foglaló összegében, amit át­utalt hozzánk. A hitelező bankokkal viszont nem sike­rült egyezségre jutnia, a szer­ződésben szereplő 400 millió forintot nem tudta kifizetni, így a kapcsolat megszűnt ve­le, felbontottuk az írásban kötött szerződést, a foglalót pedig visszautalja az rt. — A már korábban meg­alakult kft.-kben, amelyek­ben a többségi tulajdon az ál­lami gazdaságé, csak akkor lett volna tulajdonos, ha ki­fizeti a teljes vételárat. A mélyhűtő és gyorsfagyasz- tót egyébként tavaly július­ban használatba adtuk át. A korábbi bérlővel, a buda­pesti Dinamyc Kft.-vei pedig pereskedünk. Az eltelt fél év alatt három kft.-nél (műszá­ki, idegenforgalmi és erdé­szeti) kezdődött meg a el­számolás. Az ÁG hitelezői­nek száma eléri a 300-at, a vita még mindig folyik a be­soroláson, ugyanis nem mind­egy, hogy valaki megkapja a teljes hitelösszeget vagy an­nak csak 5—6 százalékát. A csődtörvény szerint, ha két év alatt nem sikerül felszá­molni egy céget, el kell ké­szíteni a zárómérleget, ame­lyet április 15-én küldünk el a Fővárosi Bíróságnak. — Szerintem nem csökkent a gazdaság értéke, viszont jelentősen romlott a piaci helyzet és kevesebben ren­delkeznek megfelelő tőke • összeggel. A külföldi befek­tetők egyből azt kérdezik: a felszámolás alatt lévő gaz­daságban lehet vagy nem le­het érvényesíteni a kárpót­lást? Teljesen bizonytalan a válasz, emiatt ők nem biztos, hogy licitálni fognak. — Másik két felszámolás is hozzám tartozik, ezekről is néhány mondat. Á Szabolcs Cipőgyárat 1991. december 19-én egy amerikai vállalko­zó 40 millióért megvette. Kikötése, csak akkor veszi meg, ha nem kell különböző bérlőkkel vitatkozni, jelen esetben a Szaport Rt.-vel és még néhány kft.-vel. Dolgoz­tatni akar az ott lévő mun­kásokkal, cipőt akar gyárta­ni. A foglalót letette, a vég­leges szerződést akkor írjuk alá, amikor bérlőmentes lesz a terület. Egyébként a Sza­port Rt.-nek megadtuk az elővásárlási jogot, amiről írásban le is mondtak: 40 mil­lióért nem akarták megven­ni a telepet. — A demecseri Nyírtex Szövő és Fonó Leányválla­lat még nincs meghirdetve, hasonló a helyzet mint a Szabolcs Cipőgyárnál, a bér­leti szerződéseket felmond­juk, csak tisztán lehet eladni az üzemet. Aki minimális ösz- szegért bérli a csarnokot, ter­mészetesen sérelmesnek tart­ja mindezt, de így meg nem lehet eladni. Biztosítási bróker Nyíregyháza (KM — B. E.) — Napjaink változó pi­acgazdaságában, pénzvilá­gában az újabb jelenségek közé tartozik a biztosítási bróker, régies hangzású magyar szóval kifejezve a biztosítási alkusz megjele­nése. Ilyen tevékenységet folytat újabban Szabó Ist­ván gépészmérnök, az UNO Biztosítási Bróker és Ke­reskedelmi Szolgáltató Rt. nyíregyházi irodavezetője, akitől a cég működéséről kaptuk az alábbi informá­ciót. Ami most újdonság, ré­gen természetes volt: a há­ború előtt mintegy negyven biztosítótársaság és több mint száz biztosítási bróker­cég működött. Az utóbbi egy-két évben a nyugati tő­ke beáramlása után a biz­tosítótársaságok száma egy­re növekszik, jelenleg 11 a bejegyzett biztosítók száma és továbbiak megalakulása várható. Egy átlagos gaz­dálkodócégnek ma már n.em egyszerű az eligazo­dás, hogy a kínálat dzsun­geléból hogyan találja meg a számára legjobb biztosí­tási formál. Lehetséges, hogy nem a legmegbízha­tóbb információhoz jut hozzá, ha külön-külön tár­gyal a különböző biztosítók ügynökeivel, mellesleg ez az eljárás időigényes és hosz- szadalmas is. E??el szem­ben a biztosítási bróker tájékozottsága széles körű a biztosítótársaságok tevé­kenységéről, és az érdeke nem a biztosítás mielőbbi, gyors megkötése, hanem az ügyfelek hosszú távú képvi­selete. Elsősorban gazdálkodó, termelő cégekhez, vállalko­zásokhoz, intézményekhez szeretnének a brókercég menedzserei eljutni. Ha egy adott munkahelytől megbí­zást kapnak valamilyen biztosítási forma megkere­sésére, legelőbb átvilágít­ják a céget, majd a bizto­sítóktól kapott ajánlatok után választják ki a célra nem a legolcsóbbat, hanem a legkedvezőbbet. Mivel az ügyfelet szeretnék meg­tartani, azt vizsgálják fő­ként: melyik biztosító, mi­lyen összegért mit tud a legkedvezőbben nyújtani. Tapasztalataik szerint a már létező biztosítások kö­zött vannak fölösleges téte­lek is, azokra vonatkozóan az átvilágítás során megfe­lelő tanácsokat tudnak ad­ni, Közvetítésükkel a biz­tosítási díj ném lesz maga­sabb, de a megkötött szer­ződés előnyösebb lesz a megbízó számára. Mindezeken túl" felvál­lalják azt is, hogy a bizto­sítási események ügyében intézkednek, szakértői kép­viseletet nyújtanak kár­rendezéseknél, perek eseté­ben, azon kívül folyamato­san információkat szolgál­tatnak, szaktanácsokat ad­nak és speciális biztosítá­sokkal is foglalkoznak. Jel­szavuk: a legjobb-referen­cia az elégedett ügyfél. Energíagazdálkadásí szaktanácsadás Többszörösét fizetik büntetésként Az oldalt tfssze&llította: Máthé Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom