Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. március 31., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Külpolitikai jegyzet Gyürke László ondolom, nem ha- Um szcmtalan, ha Sza- mm bolcs-Szatmár-Be­reg megye vezetői is megismerkednek a szom­szédos Kárpátalja első em­berével, Mihajlo Krajilo úrral, akit februárban vá­lasztottak a területi (me­gyei) tanács végrehajtó bi­zottságának és a területi tanács elnökévé, s a múlt héten öt nevezte ki Ukraj­na Legfelsőbb Tanácsa el­nöki megbízottnak. Mihajlo Krajilo 1933-ban született a técsöi járásbeli Ruszka Mokra községben favágó családban. Huszton végzett erdészeti techniku­mot, Ungváron, az egyete­men általános műszaki ka­ron szerzett diplomát, majd a Lvovi (lembergi) Erdé­szeti Főiskolán tanult to­vább. A kor „szellemének” megfelelően politikai karri­er befutásával lépett feljebb a ranglétrán: előbb munkás­bizottsági elnök az Uszty- Csornai Erdőkombinátban, aztán járási pártbizottsági előadó, majd a técsöi járá­si tanács vb. elnöke, ké­sőbb a Perecsenyi Fave- gyikombinát igazgatója, az­tán a területi agrártanács elnökhelyettese, majd pedig az agrártanács élelmiszer­termelési egyesületének ve­zérigazgatója. Tanácsi vo­nalon 1990-ben jutott el a legfelsőbb megyei szintre, a tanács vb. elnöke lett, s mint már említettük, ez év februárjától a tanács elnö­ke is. Persze innen nézvést kicsit szokatlan, hogy az elnöki megbízott — ami lényegében meg­felel a magyarországi köztársasági megbízottnak — azonos a megye első em­berével. Egy szimpatikus határozatot minden esetre már aláírt Krajilo úr. Je­lesül: „1. Az 1991. decem­ber 1-jén, a Beregszászi já­rásban megtartott referens dum eredményeinek meg­felelően azzal a kéréssel fordulunk Ukrajna Legfel­sőbb Tanácsához, hogy a Beregszászi járást nyilvá­nítsák Magyar Autonóm Körzetté Beregszász köz­ponttal a Kárpátaljai terü­let keretében. Helyezzék kilátásba Ukrajna alkot­mányában a nemzetiségi autonóm körzet közigazga­tási-területi egysége létre­hozását.” \ Nyírszőlős (KM) ’— Szabad­időközpont létesül a Nyír­egyháza melletti Nyírszőlő­sön a település korábbi sze­métlerakó-helyén. Pályáza­ton 400 ezer forintot nyertek, 300 ezer forintnyi társadalmi munkát vállaltak, s a nyír­egyházi önkormányzat újabb 400 ezer forinttal támogatja a kezdeményezést, melynek nyomán korszerű labdarúgó- és atlétikai pálya készül le­látóval, öltözővel, s kialakí­tanak egy valóságos gyer­mekparadicsomot is. A leg utóbbi szombaton csaknem félszázan serénykedtek a korábban megtisztított te­rület körülkerítésén, társa­dalmi munkában. Szabad beutalók Nyíregyháza (KM) — Si­ófok, házaspári április 4— 11-ig I/A osztályú, ára: 3840 forint. Párád szana­tórium (gyomor, nőgyógyá­szati) április 8—28-ig, ára: 4620 forint. A beutalók Debrecenben a HVDSZ-nél igényelhetők, telefon: 52-19-888'38-as mellék. Új Mika­tirartüiM Budapest (MTI) — Hétfőn délután megkezdődött a parlament plenáris ülése. Napirend előtti felszólalások és a tárgysorozat elfogadá­sa után a képviselők a Mun­ka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatról szavaz­tak. Mint ismerétes, erre a hétre csak a végszavazás ma­radt. Az Országgyűlés 60 százalékos többséggel fogad­ta el a törvényt. Folytatódott a privatizáci­ós törvényekről és a velük kapcsolatos jogszabályok mó­dosításáról az általános vita, majd a képviselők rátértek az ún. második kárpótlási törvényjavaslat megtárgya­lására. Lapzárta Nyíregyháza (KM — T. Z.) — Személyeskedéstől sem mentes vitát hozott tegnap késő este a nyír­egyházi képviselő-testület ülésén az utolsóként tár­gyalt napirendi pont. az oktatási intézmények egy­házi tulajdonba adása. Pontosabban a koncepció egyetlen pontja, a 12. számú Általános Iskola átadásának időpontja. Vé­gül név szerinti (!) szava­zás végén az önkormány­zat tartotta a szavát, s nem 1994-ben, hanem 1996-ban kerül rá sor. (A részletekre visszaté­rünk) Forró nyomon Aranyat loptak Nyíregyháza (KM — CSGY) — Körülbelül egy kilónyi arany ékszert, videót és színes tévét loptak el március 27-én 19 óra kö-’ rül ismeretlen tettesek Nyír­egyházán, a Család utcán egy magánlakásból, a kár mint­egy 1,5 millió forint. Egy fiatalember Csengéi­ben feltörte a Tisza úti álta­lános iskolát, ahonnan 50 ezer forint értékben műszaki cik­keket tulajdonított el. A tet­tes ellen eljárást indítottak. Betörtek a sonkádi posta- hivatalba. Mivel az elköve­tők a páncélszekrényt nem tudták kifeszíteni, értéket nem tulajdonítottak el. Készpénzt és műszaki cik­keket lopott el (a kár össze sen 130 ezer forint) ismeret­len betörő március 28-án egy magyi magánlakásból. Ital-, dohány-, és édesség­árut vitt el az a bűnöző, aki március 28-ra virradóra be­hatolt a tiszalöki 87. sz. ét­terembe; a kár 150 ezer fo­rint. « üla K1P Ön nem szeretné, Hogy váüaldpzása kimaradjon a szinte korlátlan felvevőképességé J kfleti és az igényes nyugati piacok. Hasznos találkpzójá6ól, akkpr az Kg’ Ön vására ; a fogyasztási javaidat, tcrmelóeszkpzökft, szellemi termékfkft és szoláltatásodat felvonultató II. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállítás és Vásár egyben Kelet-Európa első Nemzetközi Repülőgép-kiállítása \ és Vására. í Június 3-7. között, négy ország határán. Nyíregyházán, a repülőtéren együtt rendezlk.meg a II. KELET—NYUGAT és a FLY ’92 EXPO-t. I®3 Magyarország egyedülálló vására- iQllönleges üzleti lehetőség! \ Jelentkezés és Információk: FIM EX EXPO BT \ Nyíregyháza, Korányi F. u. 3/a. ; Telefon: (42) 10 507, fax: (42) 15 451, telex: 73 304 ; (Ul.: Lénával István, Tlnlnszky Gábor) j L------------------------------------------------------------ I Két választás között — félidőben Tét: a talpon maradás Krecz Tibor Budapest (ISB) — Március 25-én volt két éve, hogy sza­bad parlamenti képviselő-vá­lasztásokra került sor Ma­gyarországon. Lapunk a vá­lasztásokon két legtöbb sza­vazatot szerzett párt frak­cióvezetőjének véleményét kérte a választási ciklus de­rekán: hol tartunk? n — Mit ítél sikertelennek Kónya Imre, a legnagyobb kormánypárt parlamenti képviselő-csoportjának veze­tője az 1990 tavasza óta el­telt átalakulási időszakból? — Furcsa lenne sikertelen­ségről beszélni, amikor a választások után két eszten­dővel nemcsak létrejöttek, hanem folyamatosan és ha­tékonyan működnek a par­lamentáris demokrácia intéz­ményei, stabilizálódtak a tu­lajdonviszonyok, törvényes keretek között folyik a mű­ködésképtelenné vált köztu­lajdoni rendszer magántu­lajdonná alakítása, kialaku­lóban vannak a piacgazdaság törvényi feltételei, biztosítot­tak az emberi és kisebbségi jogok garanciái. Egészében elmondhatjuk, hogy Magyar- ország polgárai ugyanolyan jogokat élvezhetnek, mint év­tizedes múltra visszatekintő polgári demokráciákban, és a külföldi befektetők is kö­zel olyan körülményeket ta­lálnak nálunk, mint egy ha­gyományos piacgazdaságban. — Nincs tehát jelentős hi­ányérzete? Elégedetten hát­radőlhetünk? — Ezt még a következő választási ciklus derekán sem tehetjük meg. Senki sem állítja, hogy minden tö­kéletes, hiszen nyilvánvaló, hogy a polgárok többsége anyagi helyzetén egyelőre még inkább a hátrányait ta­pasztalja a változásoknak és az is igaz, hogy a piacgazda­ság és privatizáció koránt­sem biztosítottak teljes egé­szében. Távolról sem sike­rült tehát mindent megvaló­sítani abból, ami az ország felemelkedését eredményez­heti, de úgy vélem, hogy amit két év alatt meg lehe­tett tenni, azt teljesítettük. — Kell-e bátorság egy de- mokratafórumos politikus­nak ahhoz, hogy kimondja: az MDF akarata határozza meg a kormány tevékenysé­gét? — A kormány koalíciós jellegű, mindhárom párt ha­tással van a politikájára. A koalíciós kormányzásban nyilvánvaló, hogy egyik párt programja sem érvényesül­het maradéktalanul, állandó egyeztetésre van szükség. Könnyíti a helyzetünket, hogy egymáshoz közel álló pártok kormányoznak, ame­lyek a fő kérdésekről hason­lóan vélekednek. Egyetlen különbség volt: a Kisgazda- párt a reprivatizációt szor­galmazta, de ezen a kérdé­sen egy kompromisszumos megoldással sikerült túljut­nunk. — Válasza szerint a part­nerek nem mondtak le az FKGP-ről, mint a koalíció tagjáról. — A Független Kisgazda- pártot változatlanul partne­rünknek tekintjük. Nem vi­tatom, hogy a mai helyzet felettébb ellentmondásos, ügy gondolom viszont, hogy a racionalitás e téren is fe­lülkerekedik majd a szemé­lyi ambíciók és a felkorbá­csolt indulatok által kiváltott átmeneti nehézségeken. Nem látszik racionális lépésnek az, hogy a legnehezebb idő­szak átvészelése után akkor lépjenek ki a kisgazdák a koalícióból, amikor már ked­vező eredmények is látsza­nak. — Engedjen bepillantást a következő események okai közé! 1990 tavaszán legitim parlament és kormány ala­kult. Ezután következhetett volna egy intenzív és rövid igazságtételi aktussorozat, majd nekiláthattak volna a gazdaság következetes átala­kításának. A valóságban az történik, hogy az említett lé­pések ritmikusan váltják egymást: hol az igazságtétel ügye kerül előtérbe, hol a gazdaság átalakításáé, ráadá­sul ez utóbbi körben egy­mással vetélkedő kormány­zati elképzelések látnak nap­világot. — A lehetőségként ön ál­tal említett menetrend abból indul ki, hogy az igazságté­tel olyan dolog, amely csak a múltra irányul, semmi kö­ze a jövőhöz, amin gyorsan túl kell lenni, a múltat le kell zárni, s a jövővel keli foglalkozni. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb! A rendszerváltás nemcsak- a Kónya Imre jogrendszer, a politikai és gazdasági intézményrendszer átalakítását jelenti. Egy tör­vénytelenségektől és igazság­talanságoktól terhes korsza­kot követően a változás egyik eleme az erkölcsi megújulás, mely nem következhet be az elmúlt évtizedek eseményei­nek megismerése, az okok feltárása és a felelősök meg­nevezése, valamint a nem­zeti öntudat visszaszerzése nélkül. Ez egyrészt nem si ­kerülhet egyik napról a má­sikra, másrészt az igazságté­tel feszültséget teremt a társadalom egyes rétegei kö­zött. Olyan helyzetben, mely­ben a demokrácia intézmé­nyei még ki sem alakultak, illetve amikor még nem sta­bilizálódtak különösen ve­szélyesek lehetnek ezek a fe­szültségek. Ezért nem lehetett mindjárt a választások után határozottabb lépéseket ten­ni az igazságtétel érdeké­ben. A történelemben az erőszakkal végrehajtott po­litikai fordulatot szokta azon­nali igazságosztás követni. Ez azonban ritkán zajlik le tör­vényesen, és a politikai el­lenfelekkel való leszámolás igénye többnyire háttérbe szorítja az igazságossági szempontokat. Amit mi igaz­ságtétel alatt értünk, azt az alkotmányosság és a törvé­nyesség elvei határozzák meg, és alig befolyásolják politi­kai érdékek. — A gazdasági nézetek ve­télkedése? — Kétségkívül vannak a kormányzópártokon belül is különböző elképzelések a gazdaság átalakítására és fel­lendítésére, de ezek nem egy­másnak feszülő, szemben ál - ló tervek, hanem egymás­nak átfedő, ugyanazon cél érdekében az egyaránt fontos elemek egyikét vagy másikát hangsúlyosabban képviselő nézetek. Abban tel­jes az egyetértés, hogy szo­ciális piacgazdaságot kell kialakítani, ám eközben fenn kell tartani a működőképes­séget, s már csak ezért sem állhatunk át egyik pillanatról a másikra egy új rendszer­re. Egy időben kell működ- tetni a régi mechanizmuso­kat és közben kialakítani az új kereteket. Ez nem a vegy­tiszta elméletek precíz ; meg­valósításának időszaka. Olyan folyamat ez, amelyre még sehol nincs példa. — A választások eredmé­nye révén egy politikai tömb vezeti az országot az átala­kulásban. Ez a politikai tömb azt mondja, hogy a döntései­nek megkérdőjelezése hát­ráltatja az átalakulást, hely­zetének ^megingatása az át­alakulás veszélyeztetése, te­hát általános társadalmi ér­dek a koalíció stabilizálása, fennmaradása. A kormány- többség az ország általános üdvvével helyezi egy sorba a saját politikai hatóerejét. Helytálló-e ez a vélemény? — Ez sarkított és nem igazolható nézet. Nem vitat­ható el senkitől ebben az or­szágban a kormány kritizá- lási joga! Az is téved, aki egyetlen lehetséges útnak tünteti fel a salját útját Vannak viszont Öizöhjföi 'té­nyek, amelyek végiggondo­lásra ajánlhatók. Példa nél­küli feladatot hajtunk végre. Egy állami tulajdonra épülő korszerűtlen gozdaságot kell hatékony, magántulajdono­sok által működtetett gazda­sággá alakítani úgy, hogy közben ne keletkezzenek el­viselhetetlen szociális fe­szültségek. Közben fizetnünk a 20 milliárd dolláros adós­ságot, melyből az emberek korábban viszonylag jól él­tek, s ma már sokan csak er­re emlékeznek. Ilyen kiéle­zett szituációban minden drasztikus változás belátha­tatlan következményekkel járhat. Azt világosan látni kell, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíció csak akkor le­het sikeres a következő vá­lasztásokon, ha be tudja in­dítani a gazdaságot. Ha nem, akkor az ellenzék, illetve a parlamenten kívüli erők esé­lyei nőnek. Az sem lehet két­séges azonban, hogy az or­szág érdeke az, hogy a gaz­daság jól működjön. — Mi a kiút abból a konf­liktusból, mely a kormány­pártok és az ellenzék han­gos körei között alakult ki, melyben a szemben álló fe­lek megölő ellenségüket sej­tik a másikban? — Amikor a két óriási és nem a klasszikus demokráci­ákban szokásos politizálásról van szó, hanem egy ország talpon maradásáról vagy el­bukásáról, akkor a kormány­zásért felelősséget vállaló po­litikai erők a konstruktívnak nem mondható ellenzékben az ország érdekében szüksé­ges változások akadályozóit és a stabilitás veszélyeztető­it látják. Ez így természetesen hamis és igazságtalan általá­nosítás, de magam is úgy vé­lem, hogy amikor ekkora a tét, talán az ellenzék részé­ről is indokolt lenne némi önmérséklet és a jelenleginél sokkal nagyobb együttműkö­dési készség a nemzeti célok megvalósítása érdekében. Ez­zel persze távolról sem aka­rom azt mondani,' hogy az ellenzék mondjon le alkot­mányos jogairól! Egy demok­ratikus államban az ellenzék minden törvényes eszközzel támadhatja a kormányt, tikár akadályoztathatja is céljai elérésében. Ez az ellenzék elvitathatatlan joga. Persze övé a felelősség is, hogy mi­lyen módon és mértékben él ezzel a jogával. (Következik Tardos Márton SZDSZ frakcióvezető véle­ménye) Az elnöki megbízott

Next

/
Oldalképek
Tartalom