Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

1992. március 25., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Üresek a téeszek pénztárai, mint az a vályú Nyíregyháza határában. S mögötte még ott a letöretlen kukorica, ho­lott tavasz van. Mezőgazdasági ténykép 1992 tavaszán. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kisiparosidőt nem Kérem, tájékoztassanak engem arról, hogy megkap­hatom-e a munkanélküli-já­radékot. 1989 végétől voltam kisiparos, de visszaadtam az ipart tavaly júliusban, mert nagy volt a konkurencia, nem tudtam megélni. Szep­tembertől egy kisszövetke­zetben kezdtem dolgozni, de januárban megszűnt, tönkre ment. Van két kiskorú gyer­mekem, itt állok pénz nél­kül, munka nincs a láthatá­ron, kérhetem-e a munka­nélküli-járadékot? B. Csaba Kisvárda (A megfelelő feltételek megléte esetén az jogosult munkanélküli-járadékra, aki a járadék folyósítása iránti kérelem beadásától vissza­felé számított négy év alatt legalább 360 nap munkavi­szonyt szerzett. A munkavi­szonyon a magyar jog hatá­lya alá tartozó munkavi­szonyt kell érteni. A Munka Törvénykönyve szerint a kis­iparosként eltöltött idő nem eredményez munkaviszony­ban eltöltött időt, de szolgá­lati időt jelent, vagyis a nyugdíjba számít bele. Ha levélirórtknak a kisiparos­ként eltöltött időn kívül e 4 év alatt van 360 nap mun­kaviszonya, jogosultságát a járadékra meg fogják állapí­tani. Ebben az esetben ta­nácsos a kérelmét minél ha­marabb beadni a munka­ügyi központ kisvárdai ki- rendeltségén.) Szemétre való kislibák? Szeretnék önöknek leírni egy felháborító esetet. Már­cius 6-án délután fél négy tájt busszal utaztunk a Ti- szavasvári úti felüljárón át hazafelé. A Bethlen Gábor utcán pirosat jelzett a lám­pa, várakoztunk, és az előt­tünk álló gépkocsin meglát­tunk egy hulladékszállító kon­ténert. Tele volt tojáshéjjal és rádobva egy megtelt zsák, de bár ne láttuk volna ... Ügy négy-öt sárgászöld pihéjű kisliba, és a fekvő zsák oldalához lapulva még kettő — aznapi keflés lehe­tett mind —, volt a tojáshé­jak közt. Hát ennyire paza­rolhatunk? Engem a látvány nagyon megviselt, mert ezek a fürge jószágok szerintem még tévedésből, vagy felü­letességből sem kerülhetné­nek a szemétbe. Ha valamiért feleslegessé váltak a keltető­iben adják el olcsóbban, so­kan vennék meg szívesen. Ha már végképp halálra ítélték őket, s nincs más meg­oldás, legalább takarják - le. s akkor nem látja senki, nem okoz a látvány szomorúságot. Mert bizony ebben a pénz nélküli keserves világban, amikor emberek ezrei kere­sik a megoldást' megélheté­sükre, az ilyen látvány meg­döbbenést és szomorúságot okoz. B. Jánosné (Pontos cím). Nyíregyháza Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ Jogtalannak érzem Február 28-án Nyíregy­házáról a 8 óra 15 perces személyvonattal Kisvárdára utaztam. Mivel rokkantnyug­díjas vagyok, de az én uta­zási utalványomat már el­utaztam, így a férjem nyug­díjas utazási igazolványá­val mentem. A jegypénztár­nál, ahol 90 százalékos je- gyéfváltottam, és bélyegez­tettem, megkérdeztem, hogy felhasználhatom-e a férjem utalványát. A válasz az volt, hogy igen. Sajnos a vonaton nagy megrázkódtatás ért , A kalauz elvette a 90 százalé­kos jegyemet és százhuszonöt forintot kért. Természetesen nem fizettem ki, mivel én érvényes jeggyel utaztam. Március 3-án Záhonyból 248 forint büntetést kaptam, amit ha nem fizetek ki har­minc napon belül, 1200 fo­rintra emelkedik! Én ezt fel­háborítónak tartom. mivel Nyírteleken a vasútállomáson is azt mondták a kalauzok, hogy nyugodjak meg, nem jogos a büntetés. Férjem is nyugdíjas, én már négy éve vagyok rokkant, nyugdíjam mindössze 5600 forint. Eb­ből sajnos nem jut ilyen — érzésem szerint jogtalan — büntetések kifizetésére. Szeretnék választ kapni, hogy jogos-e a büntetésem? S. Mihályné Nyírtelek (Pontos cím a szerkesztőségben) Mintha telefonálnánk Akinek nincs telefonja, az vágyik rá, a telefontulajdo­nosok viszont sokszor lemon­danának a bosszúságról, amit okoz. Van egy újfajta bosszúságforrás, a telefax. Egyes vállalatoknál nem egyértelmű, hogy melyik a telefonvonal és melyik a faxé. Az ember hívja őkét, s ha szerencséje van, meg­kapja a faxvonalat. Bár nem tud beszélni azzal, akivel akart, minden egyes próbál­kozása öt forintjába kerül. Gyakori, hogy esténként és hétvégeken a telefonvonalon rajta hagyták a faxot, az ember aztán megnézheti a telefonszámláját. Molnár Lászlóné Nyíregyháza, Jósaváros Kihasználatlan utca A nyíregyházi Debreceni út és Tünde utca keresztező­désénél általában sok jármű gyűlik össze, ha elöl egy, vagy több autó egyenesen akar továbbhaladni, vagy balra kanyarodni. Ezen se­gítene, ha a jobbra meglévő utcácskát leaszfaltoznák és . jobbra tartó forgalmi sávként alakítanák ki, akár a Duna- pack Rt. bejáróútjától. Ez a kis út jelenleg kihasználat­lan, holott enyhítené a gyak­ran áldatlan helyzetet. Biz­tos nem volna haszontalan, ha javaslatomat fontolóra vennék a Nyíregyháza for­galmát szabályozó illetéke­sek. Utry Gábor Kótaj Jogászszemmel Vagyonnevesítés, földkimérés Dr. Somogyi János . A vagyonnevesítésről szóló törvény megjelenése óta na­gyon sok olvasó kért taná­csot a saját ügyében. Azok­ból az esetekből válogattunk, amelyek a legáltalánosabbak és a legjellemzőbbek: TÓTH PÉTERNÉ VÁSÁ- ROSNAMÉNYI OLVASÓNK 1987. január elsejéig volt tagja az egyik termelőszö­vetkezetnek. Szeretné hely­reállíttatni a tagsági viszo­nyát, ezért kérelmét már írásban eljuttatta a téesz ve­zetőségéhez, és azt kérdi, hogy mire számíthat. A tagsági viszonyukat azok a volt tagok állíthatják helyre, akik a tagsági viszo­nyukat 1987. december har­mincegyediké után szüntet­ték meg, illetve akiknek a tagsági viszonya szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel 1991. január elsején, illetőleg az átmeneti törvény hatálybalépésének napján is munkaviszonyban álltak. Sajnos, levélírónk eseté­ben egyértelmű, hogy nin­csenek meg ezek a feltéte­lek, ezért a tagsági viszony helyreállítására nincs lehe­tőség. Vagyonnevesítésre azonban jogosult, amennyi­ben ezt a kérelmét 1992. március 20-ig írásban beje­lentette a termelőszövetkezet vezetőségénél. CSÉMI LAJOS NYÍREGY­HÁZI OLVASÓNK alkalma­zottként és tagként is dol­gozott a termelőszövetkezet­ben. Arra kér választ, hogy részesülhet-e a szövetkezeti vagyonból. A vagyonnevesítés során kötelezően azt kell figyelem­be venni, aki legalább öt­éves tagsági viszonnyal ren­delkezik. Levélírónk eseté­ben viszont ez az öt év csak az alkalmazotti munkavi­szony - és a tagsági viszony egybevonása esetén van meg. Ennek megfelelően vagyon­nevesítésre a törvény köte­lező rendelkezése folytán nem jogosult. A közgyűlés azonban hoz­hat olyan döntést, hogy a szövetkezet volt tagjait és alkalmazottait a vagyonne­vesítés keretében üzletrész­hez juttatja. Ennek a dön­tésnek a kikényszerítésére nincs lehetőség, mert a dön­tés a közgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik. C. GÉZA TISZA VASVÁ­RIBAN LAKÓ OLVASÓNK édesapja haláláig egy szat­mári termelőszövetkezet tag­ja volt. Olvasónk kérdi, hogy örökösként részesül­het-e a szövetkezeti vagyon­ból. A válasz egyértelmű: igen. A vagyonnevesítés során kö­telezően figyelembe veendő személyek körét a törvény minden kétséget kizáróan rögzíti. Ennek megfelelően vagyonnevesítésre jogosult az, aki a törvény hatályba­lépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövet­kezetnek, illetve e tag örö­köse. Olvasónknak az igényét ez év március húszadikáig el kellett juttatnia írásban a termelőszövetkezet vezetősé­géhez. Ha a határidőt elmu­lasztotta, a jogát is elveszí­tette. Az öröklésre való jo­gosultságot természetesen igazolnia kell. Erre alkalmas lehet például a hagyatékát­adó végzés, vagy a végren­delet. BODORKA JÁNOSNÉ ZÁ­HONYI OLVASÓNK a szö­vetkezetek használatában lé­vő föld kivitelével kapcsola­tos költségekről érdeklődik. A termelőszövetkezet tagja a tulajdonát képező földet bármikor kiviheti a téeszbői. Ez ma már nem jár együtt a tagsági viszony megszünteté­sével. A kivitt föld kiméré­sével, ingatlan-nyilvántartási munkarészeinek elkészítésé­vel összefüggésben felmerülő költségek azonban a tulaj­donost terhelik. A költségek mértéke t- at­tól függően, hogy a kimérést személyenként külön-külön, vagy a kijelölt táblában ér­dekeltek együttesen mérik — öt-tízezer forint lehet. Ezen­felül a tulajdonost vagyonát­ruházási illetékfizetési köte­lezettség nem terheli, azon­ban ezer forint eljárási ille­téket kell fizetnie. Mindez abból adódik, hogy az állam csak a kárpótlás során tulajdonba kerülő föl­dek kimérésével összefüggő költségeket vállalta magára. A költségek felszámítása nem térmérték (hold, hek­tár), hanem munkarészek fi­gyelembevételével történik. Köszönet a fáért Ha lángot fogna a tető A garázsügy megismétli önmagát Nyíregyháza (KM — TMI) — Átmeneti, zavaros korban élünk. Ha ükunokáink a jö­vő században tanulmányt készítenek majd ezekről az évekről, bizonyára úgy jel- emzik: a tulajdon viták ideje. Az alábbi történet három ;mber problémáját tárja ;lénk. Gondjuk egyéni, de jól szimbolizálja a mai ma­gyar valóságot. Gyökere a hetvenes évek fejére nyúlik. Nyíregyházán, i Jósa András Múzeum ud- arán, az épület beszögellé- ében megépült három ga- ázs. Tulajdonképpen csak jtajuk és válaszfaluk van, z építők kihasználták a be- zögellés lehetőségeit. A tető zonban felnyúlik a múze- m rácsos ablakaihoz. Az in- ézmény kérte a hajdani ta- ácsot, bontássá le a tároló- at, a tető tűzveszélyes, rá- dásul a tárolók engedély élkül épültek. léphették a tetttt A hatóság később vissza­írnia a kiadott bontási ha- rozatot, mert a tulajdonló­ik mérsékelten tűzálló anyaggal, szabályosan áté­pítették a tetőt. Beszerezték a Tűzrendészeti Parancsnok­ság és a Megyei Múzeumok Igazgatóságának nyilatkoza­tát, hogy hozzájárulnak a garázsok fennmaradásához. Kérték, és megkapták a fennmaradási engedélyt. Aztán az egész dolog elfe­lejtődött úgy, ahogy volt. A garázsok az eltelt húsz év alatt gazdát cseréltek, az új tulajdonosok havonta fizet­ték az IKSZV-nek a terület- bérletet. Az udvar ugyanis városi tulajdon, emeletes, régi bérház öleli körbe. Bontsák le, veszélyes A belváros közepén ga­rázst lelni nagy szerencse. Egészen január hatodikéig azt hitte a három garázs tu­lajdonosa, hqgy ekképp sze­rencsés, jó helyzetben lévő ember. Ám a derült égből néhány soros levél formájában lecsa­pott rájuk a mennykő: az önkormányzat tudatta, jelen­jenek meg az engedély nél­kül felépített gépkocsitárolók lebontásának ügyében elren­delt helyszíni szemlén. Itt az­tán kiderült, a múzeum fél attól, hogy ha a garázsok te­teje valamilyen okból lángot fog, a tűz átterjed az épület­re. Ez az aggódás a felhal­mozott történelmi értékek, régi iratok megóvása érde­kében nagyon is érthető. Van még egy negyedik „garázs" is, ebben a Levéltár őriz iratokat. Ennek tűzvé­delmi vizsgálatát is kérte a hatóság. A tűzoltóparancs­nokság úgy vélte, mind tűz­veszélyes, tehát a hatóság döntött: bontsák le a tároló­kat. Szegény tulajdonosok úgy érezték, megnyílik alat­tuk a föld. Fellebeztek, a Le­véltár is ezt tette. Erre visz- szavonták a bontási határo­zatot, azzal indokolva, hogy a garázsok határozatlan idő­re szóló fennmaradási enge­délyt kaptak húsz évvel eze­lőtt. A Levéltár helyiségét tűzvédelmi szempontból új­ból kell vizsgálni. A tulajdonosok arcáról azonban lehervadt a mosoly, amikor kézhez kapták a ha­tározatot. Ebben ugyanis az szerepelt: „A 3 db gépkocsi- tároló a Magyar Állam tulaj­dona, kezelője az IKSZV.’ Hogy lehet az államé, amikor ők szabályos adásvételi szerződéssel megvásárolták, ráadásul az eredeti tulajdo­nosok és az IKSZV közölt kötött területbérleti szerző­désben ez áll: a gépkocsitá­rolót a bérlő saját költségén építette, az ő tulajdonát ké­pezi, azzal szabadon rendel­kezhet. Polgár kontra állam A Köztársasági Megbízotti Hivatalhoz fordultak, kié a tároló? A döntés még nem született meg. Addig is tanul­mányozzák a Polgári Tör­vénykönyvet, jó félkészülni belőle. Mindenkinek. Mert állami területet ráépítéssel nem lehet megszerezni, el­birtokolni, de jogalap nélkül az állam sem gazdagodhat. Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. Ügy látszik, a történések is, mert lényegében ugyanaz játszó­dik le most, mint húsz évvel ezelőtt. De akkor legalább nem vitatták el a tulajdono­soktól a garázsok birtokjogat. Kisjövedelmű, rokkant, mozgáskorlátozott nyugdíjas vagyok. Sajnos a kis pén­zemből tüzelőmet nem tud­tam megvásárolni, ezért ké­relemmel fordultam az er­dőgazdaság nyíregyházi, Kó- taji úton lévő feldolgozó üzemének vezetőjéhez, hogy szűkös helyzetemben segít­sen rajtam. Kérésem meg­hallgatásra talált, és hulla­dékfát biztosított, őszinte hálával tartozom mindazok­nak, akik elősegítették, hogy melegedhessek. Déri János Nyíregyháaa. Debreceni u. 27. Szerkesztői üzenetek ÓSZOLÖ UTCAI LAKÓ­NAK, NYÍREGYHÁZA: A cikk nem volt névtelen, az írta, akit említ a levélben. Mivel nem derül ki ponto­san milyen „meghallgatást” kíván, kérjük, keresse föl szerkesztőségünket. Tudo­másunk van mindarról, amit leírt, véleményünk azonos. De nem ezt, hanem egy általános jogi problé­mát kívántunk a nyilvános­ság elé tárni. DÉNES SÁNDORNÉ, NAGYKÄLLÖ: Függetlenül attól, hogy bérét a gyed folyósításának ideje alatt felemelték, a gyermek két­éves korának betöltéséig ugyanazon bér alapján kap­ja az ellátást. ÖZVEGY OLMIK GAS- PÁRNÉ, MÁTÉSZALKA: Az állami közjegyzőség megszűnt, a magánköz­jegyzők (az addig az Ille­tékhivatal által utólag ki­szabott) két százalékos ha­gyatéki eljárási illeték he­lyett felszámítható költsé­get az eljárás megindítása­kor közük. Ezt be kell fi­zetnie, ezt követően már csak öröklési illetéket álla­pít meg az Illetékhivatal. PAPINYIK JÁNOS, NYÍREGYHAZA: A főál­lású vállalkozó az előző évi adóköteles jövedelem alap­ján köteles a tb-járulékot megfizetni. Ha ez a jövede­lem meghaladja az évi 48 ezer forintot, a vállalkozó­nak tb-járulék címén az egy hónapra jutó jövedelem 53 százalékát kell megfi­zetnie.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom