Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
1992. március 24., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország ] 1 Gazdakör másként, más alapon Kertbarátklub, népfőiskola alakult A kemecsei klubavatón borbírálatot is rendeztek. Felvételünkön a gazdák leadják zsűrizésre bormintáikat. Kemecse (KM — SE) — Nagy élmény ma félszáznál több jókedvű és bizakodó embert együtt látni. Ebben az élményben volt részem március 14-én a kemecsei iskolában. Nem gyermekek, felnőtt, meglett emberek körében. Kertbarátklubot, helyi népfőiskolát alakítottak. Most, 1992-ben. Ez országra szóló ritkaság. Kezdem a végével. Amikor a jókedv, a barátság, a harátkozás már tetőzött, mellém ült Nagy Béla, korban 67 éves, szilkár, naptól, széltől cserzett ember, nyugdíjas tisztségében hegybíró. Kevés szóval is sokat mondott: — Tessék elhinni, szavak-’ kai én most nem tudom kifejezni, hogy mit érzek, ősi hagyománya van itt a zártkerti gazdálkodásnak. Volt, van és lesz, soha nem szűnt meg, nem tudták megszüntetni. A zártkertben 371 tulajdonosnak van telke, szőA télialma-termesztéshez adott hasznos útmutatót a fajtabemutató. HARASZTOSI PÁL PELVÉTELEI leje, gyümölcsöse. Tíz éve, vagy talán még több is, akartam, szorgalmaztam, hogy legyen a gazdáknak, mint valamikor régen egy olyian közössége, mint ez, ami most megalakult. Mint hegybíró annak idején megbíztak bennem, intéztem a tulajdonosok ügyes-bajos dolgait, de ez most egészen más. Barátkozunk, okolunk, szakmai dolgokról vitatkozunk. Kiállt az ügyünk érdekében a polgármester, és há tehetném én csupa nagybetűvel írnám le a nevét. És most vissza az elejére. Szentpéteri Józseffel, Kemecse polgármesterével úgy délután fél négy felé ballagtunk fel az iskolába. Útközben arról esett szó. hogy nagy kertek, porták kapcsolódnak a lakóházakhoz. És van a zártkert.. A telkek és zártkerti részek művelése, hasznosítása ki-ki jószándéka szerint sem az igazi. Szervezetten, szakszerűen ez a lehetőség kincsesbánya lehetne. Talán a kertbarátklub, vagy ahogv újabban nevezik a népfőiskolái tagság segít. Bent az iskola ebédlőjében és fent az emeleten az egyik osztályban már javában folytak az előkészületek. Gazdafeleségek, korosabb, fiatalabb asszonyok és lányok asztalt terítettek, szendvicseket készítettek, házi pogácsát tálaltak. És jöttek az emberek, kosarakkal, szatyrokkal. Bormintákat adtak le zsűrizésre. Volt kiállítás is. Az újfehértói GYDKF (kutató válialat, almamúzeum, gépbartk, ki hogyan nevezi) tizennyolc fajta almát állított ki. Idared, Mutsi, Gloszter és a többi. Nézték, kérdeztek róla az emberek. A mezőgazdasági főiskola Technológia Kft.-je virágmagmintákkal, lombtrágyával, agrokémiai termékeivel rendezett kedvcsinálót. A sóvirág, a legényrózsa. a málvvarózsa és más virágok iránt nagy volt az érdeklődés. Aztán elkezdődött a hivatalos program. Szentpéteri József, a község polgármestere vállalta a szószólási teendőt, hitét és reményét is kifejezvej — Minden jel arra mutat — mondta —, hogy a községben a kertmozgalom sikeres és eredményes lesz. Annak kell lennie. A gazda- mozgalomnak vannak hagyományai, kapcsolódik a falu életéhez. De többre van szükség, ne csak búzát és kukoricát termeljünk, de olyan kerti növényeket, gyümölcsöt, amelynek piaca és nagyobb haszna van, lesz. Amíg a polgármester beszélt, addig a jelölőbizottság a vezetőség megválasztására javaslatát egy külön helyiségben fogalmazta. Közben a polgármester azt is bejelentette. amennyiben a klub megalakul, az önkormányzat félmillió forinttal támogatja a dologi és egyéb kiadásokban. Dr. Széles Csaba, a megyei kertbarát szövetség elnöke a működés szabályait, feltételeit ismertette. Eredetileg a mozgalom célját egy jelmondat úgy határozta meg: kertészkedj, barátkozz, művelődj! Ettől ma már többre van szükség. fenntartva és ápolva a hagyományokat az árutermelés a döntő. Ehhez széles körű információra. szakszerűségre, szaktanácsadói szolgálatra van szükség. Dr. Ináncsi Ferenc arról beszélt, hogy tavaly decemberben a megyében is megalakult az almaszövetség, amely a gazdák érdekeit képviselve segíti és segítheti a termelőket információkkal. A rendezvényen részt vevő közel száz ember a klub alakítását megszavazta, a javasolt vezetőségi tagokat elfogadta. A klub elnöke Zsíros Sándor agrármérnök lett. Ő mondta: — Valamennyien azon leszünk, hogy működő, összetartó közösséget hozzunk létre és néhány év múlva komoly és jövedelmet adó kis- árutermelői tevékenység legyen. Tisztséget kapott a vezetőségben Kozma Sándor nyugdíjas tanító is. Feladata lesz, mint a község krónikásának mindent leírni, megírni. Vele is beszélgettem: — Negyvenhét óta foglalkozom kertészkedéssel, van egy kis szőlőm. Csak a riz- linget kedvelem, itt abból lehet minőségi bort készíteni. Régi vágyam volt, hogy a gazdakör újjáéledjen, legyen egy közösség, ahol egymás örömére és boldogításá- ra a réei hagyomány okát ápolva kertkultúrában és mindenben tovább lépjünk. A kiwi nálunk is megteremi?!) Hegyei borverseny A nagyecsediek már kitűnő borokat termelnek Samu András Nagyecsed (KM) — Immár hagyományosan 1992. február 28-án a nagyecsedi művelődési házban megrendezték a kertbarátklub-tagok házi borversenyét. A gazdák 19 féle fehérborfajtát adtak be zsűrizésre. A zsűri tagjai Szabó Sándor, Murguly Sándor és Kalavé János borát aranyérmesnek minősítette. Ezüstérmes minősítést kapott dr. Gaál Miklós, Ozsváth Sándor, Szűcs Bálint, Gulyás János, Laczkó Antal és Pely- vás Kálmán bora. Vaján a kertbarátklub borversenyét március 7-én tartották. A szőlőtermesztő gazdák ezúttal is szép számmal neveztek. A zsűri fehérborkategóriában aranyéremmel díjazta Tisza Péter és Dani Endre borát. Ezüstérmes bora volt Erdélyi Bélának, Tisza Péternek, Greksza Mihálynak és Dani Endrének. Vörösbor-kategóriában egy gazda borát minősítették ezüstéremmel. Vegyes bor- kategóriában Dani Endre meggyborát aranyéremmel díjazták. Az arany- és ezüstérmes borokkal a gazdák a megyei borversenyre nevezhetnek. A megyei borversenyt március 26-án 15 órától rendezik meg Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Házban. A korábbi tapasztalatok szerint a megyei borbírálaton a zsűrinek nem lesz könnyű dolga, hiszen több mint 300 bormintáról kell majd véleményt mondani, és minősítő okiratot kiállítani. A megye minden kertbarátklubja benevez néhány mintával. Nyíregyháza (KM) — A déligyümölcsök közül — hazai felbukkanása óta — a kiwi megőrizte arisztokrata mivoltát; a boltokban, a standokon sehol sem mérik kilóra, csak darabszám. A ki- wivel, vagy őshazája szerint kínai egressel a nyersen történő fogyasztás mellett fagylaltban, üdítőitalként találkozunk. Gyümölcssalátaként is kitűnő: a zöld, lédus, aromás húsa a világ legfinomabb gyümölcseivel vetekszik. C- vitamin tartalma az almáénak tízszerese, magas a cukor, sav és fehérje mennyisége, kálciumtartalma. Első leírásával Velich István „Nálunk is megterem” c. könyvében találkoztam. A piacon vásárolt kiwi magját 1986-ban vetettem el először — sikertelenül. A következő évben sem kelt ki egyetlen növény sem. A próbálkozást 1990-ben kezdtem újra, a magládát fóliával takartam, s a páratelt környezet meghozta eredmé nyét: kikeltek a kiwimagoncok. Pár hónapos ajná- rozás után tejfölös poharakba ültettem a kis növényeket. A földbe süllyesztett poharakban arasznyiak lettek őszig. Hevenyészett lombtakarót kaptak, és múlt év tavaszán raktam ki őket szabad földbe — „iskolázásszérűén". — Egy-másfél méter magas növények fejlődtek. Ősszel — csak a biztonság kedvéért — a szőlőhöz hasonlóan felcsirkéz- tem a bokrokat. Ügy tűnik felesleges volt az óvatosságom, mert kitűnően teleltek a szabadon hagyott vesszők is. Most, március közepén végleges helyükre telepítettem az immár harmadik évükbe lépő kiwifácskákat. Óvatosan írtam le, hogy „fácska”, mert a kiwi lián- szerű, leginkább a szőlőre hasonlít — úgy néz ki mint a szőlő kordonműveléskor. A kiwi növényt a kertbarátoknak, a kíváncsi, a kísérletező kedvű embereknek nemcsak terméséért, hanem díszként is érdemes elültetni a kertben.' Amellett, hogy szívesen látom dísznövényként is a kiwit, szeretném, ha termést is nyernék. Magoncaimról viszont még nem tudom, hogy melyik a termős és melyik a porzós — mivelhogy kétlaki. Telepítéskor 6- 8 termős tőhöz kell egy-egy porzósat ültetni. Szerencsés esetben előfordtil hímnős pél - dány is. Aki kész növényt akar beszerezni, az öt termőre számítson egy porzósat. Szaporítása a magvetésen kívül — szakemberek szerint — könnyű bújtatással, gyökérdugványozással, nemesítve tavasszal, a szőlőéhez hasonló oltásmódokkal. Biokultnra—biotechnológia Nyíregyháza (KM) — A Westsik Vilmos farmer népfőiskola legutóbbi konferenciáján Deák Veronika a bioklub titkára tartott előadást. A biotermesztésben — mondta többek között — csak a természetes anyagokat lehet felhasználni. A biotechnológia speciális termelő berendezésekkel, a mikroorganizmusok felszabadításával, fermentálással, erjesztéssel nyeri azokat az anyagokat, amelyek a bio- termesztésnél hasznosíthatók. A biotermesztés iráni érdeklődők sok hasznos útmutatót kaptak. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Seres Ernő JEGYZET Az adókedvezmény? A kistermelői adókedvezmény mint az már köztudott 500 ezer forintról 750 ezer forintra nőtt. Ezt az adókedvezményt csak némi jóindulattal lehet kedvezménynek nevezni, hiszen ha az eredeti rendelettől az idő múlását figyelembe vesszük, és ebbe az időintervallumba elhelyezzük az inflálódást, a számos forintleértékelést, úgy a 750 ezer forint nemigen ér fel az ötszázezer forinttal. Jobb tehát, ha a kedvezmény helyett, korrekcióról beszélünk. Kedvezmény azért mégis van. Szakértő szerint, ha egy négytagú család közösen végzi a kisárutermclést, úgy a családtagok mindegyikét megilleti a 750 ezer forint, saját nevén és jogán. A családi adókedvezményt így összeadva az 2 millió 300 ezer forint. Ez már valami. Ebbe az ösz- szegbe már közel 40 hízósertés adómentes értékesítése is belefér. Csakhogy — közli a kis- árutermelésben jártas, a rendelkezéseket megérteni akaró levélíró — ha ő a családi összmunka alapján hízósertéseket értékesít, akkor az átvételi árból a felvásárló adóelőleg címén azonnal levon néhány százalékot. Járatlanként az ügyben az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlási csoportjától kértem tájékoztatót. Sajnos a hír igaz. A személyi jövedelemadó-törvény 47. paragrafusa szerint 1992. január elsejétől vállalkozók esetében 3 százalék, kisáru- termelők esetében félszázalék adóelőleget kötelesek levonni, amennyiben a számított adóösszeg eléri a 100 forintot. Egy sertés esetében ez nem fordul elő; de ha a kistermelő már egy hízott bikát értékesít, úgy az átvételi ár összege mindenképpen akkora, hogy a félszázalékot levonják. Növénytermesztés esetében, például dohánynál, az adóelőleg-levonás 2,5 százalék. Amennyiben a kisáruter- melő a 750 000 Ft-os adókedvezményre jogosult, úgy a levont félszázalékot, illetve 2,5 százalékokat az adóhatóságtól visszaigényelheti. A visszaigényléssel viszont adóalannyá válik. El kell készítenie a személyi jövedelemadó-bevallását, tehát olyan feladatot kell végrehajtania, amelyhez jól képzett számszaki szakemberek, esetleg ügyvéd ért. Csak példa, ha valakitől adóelőlegként, amit visszaigényelhet levontak 5—600 forintot, vajon megéri-e számára, hogy ezt az adóelőleget visszaigényelje. Miután Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, egy számszaki embertől, egy ügyvédtől sem várható el, hogy az adóíveket szívességből töltögesse, osszon és szorozzon. Nem tudom, hogy mennyit kérhet egy ilyen munkáért egy főkönyvelő, könyvelő, ügyvéd vagy bárki, de hogy nem 100 forintot, az biztos. M ás kérdés, hogy a néhány száz forint adó- kedvezmény visszaszerzése mennyi utánajárással jár. Akinek tehát van sütnivalója, veszni hagyja a néhány száz forintot, amit tőle adóelőlegként levontak. Hiszen több mint valószínű, többe kerülne a leves, mint a hús. A kisárutermelő levélírónak tehát igaza volt és van. Amit az egyik kézzel adtak, azt a másikkal visz- szmvették. Hogy kinek jó ez? Valakinek biztosan. Tavasz a házikertekben Akad tennivaló bőven a ház körül... Nagyhalász (KM) — Március elején ha az idő engedi — mast a sok éves átlagtól melegebb volt nappal az idő — a házikertekben megkezdődik a munka. Az avar- és gazégetés után a jó gazda már felásta a földjét és március közepén kiülteftte a karalábét, porhanyóssá tette a karfiolágyás talaját. Hozzáláttak az őszibarack termőre metszéséhez is. Miután Sándor, József, Be nedek a néphit szerint meghozta a meleget, a ribiszkét, a málnát, a köszmétét és a szedertelepítést elvégezhetjük, sőt kiültethetjük az előcsíráztatott burgonyát. Ha már elvégeztük a kajszi- és őszibarack- a mandula-, a cserenynye- és meggyfák permetezését, tanácsos, hogy az új gyümölcsfák ültetését március 25-ig fejezzük be. A gazdák szerint ekkor kell megkezdeni a fák oltását, a rózsák kitakarását, metszését. Március végén a védett helyen teleltetett muskátlit és dáliát is kiültethetjük a szabad földbe. A szőlő metszése március elején még kissé korai, hiszen Gergely-nap után még fagyossá válhat az idő, így a termőre metszés pontossága nem százszázalékosan biztos. Sokan bíztak azonban abban, hogy amit Mátyás felépített, azt Gergely már nem ronthatja el. A házi kertekben, a ház körüli lugasokon már március elején a szőlő metszését is elvégezték. Erre a felvétel is tanulság, hiszen Nagyhalászban Zsebe István már március elején végzett a szőlőhigas metszésével. Bár az almafák metszésénél is ezt a szorgalmat tapasztaltuk volna. Sajnos még ma is sok a metszetlen, az ápolatlan almafa a gyümölcsöskertekben.