Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

1992. március 24., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország ] 1 Gazdakör másként, más alapon Kertbarátklub, népfőiskola alakult A kemecsei klubavatón borbírálatot is rendeztek. Felvé­telünkön a gazdák leadják zsűrizésre bormintáikat. Kemecse (KM — SE) — Nagy élmény ma félszáznál több jókedvű és bizakodó embert együtt látni. Ebben az élményben volt részem március 14-én a kemecsei is­kolában. Nem gyermekek, felnőtt, meglett emberek kö­rében. Kertbarátklubot, he­lyi népfőiskolát alakítottak. Most, 1992-ben. Ez országra szóló ritkaság. Kezdem a végével. Ami­kor a jókedv, a barátság, a harátkozás már tetőzött, mellém ült Nagy Béla, kor­ban 67 éves, szilkár, naptól, széltől cserzett ember, nyug­díjas tisztségében hegybíró. Kevés szóval is sokat mon­dott: — Tessék elhinni, szavak-’ kai én most nem tudom ki­fejezni, hogy mit érzek, ősi hagyománya van itt a zárt­kerti gazdálkodásnak. Volt, van és lesz, soha nem szűnt meg, nem tudták megszün­tetni. A zártkertben 371 tu­lajdonosnak van telke, sző­A télialma-termesztéshez adott hasznos útmutatót a fajtabemutató. HARASZTOSI PÁL PELVÉTELEI leje, gyümölcsöse. Tíz éve, vagy talán még több is, akartam, szorgalmaztam, hogy legyen a gazdáknak, mint valamikor régen egy olyian közössége, mint ez, ami most megalakult. Mint hegybíró annak idején meg­bíztak bennem, intéztem a tulajdonosok ügyes-bajos dolgait, de ez most egészen más. Barátkozunk, okolunk, szakmai dolgokról vitatko­zunk. Kiállt az ügyünk ér­dekében a polgármester, és há tehetném én csupa nagy­betűvel írnám le a nevét. És most vissza az elejére. Szentpéteri Józseffel, Keme­cse polgármesterével úgy délután fél négy felé ballag­tunk fel az iskolába. Útköz­ben arról esett szó. hogy nagy kertek, porták kapcso­lódnak a lakóházakhoz. És van a zártkert.. A telkek és zártkerti részek művelése, hasznosítása ki-ki jószándé­ka szerint sem az igazi. Szervezetten, szakszerűen ez a lehetőség kincsesbánya le­hetne. Talán a kertbarát­klub, vagy ahogv újabban nevezik a népfőiskolái tag­ság segít. Bent az iskola ebédlőjében és fent az emeleten az egyik osztályban már javában folytak az előkészületek. Gazdafeleségek, korosabb, fiatalabb asszonyok és lá­nyok asztalt terítettek, szendvicseket készítettek, há­zi pogácsát tálaltak. És jöt­tek az emberek, kosarakkal, szatyrokkal. Bormintákat ad­tak le zsűrizésre. Volt kiál­lítás is. Az újfehértói GYDKF (kutató válialat, al­mamúzeum, gépbartk, ki ho­gyan nevezi) tizennyolc faj­ta almát állított ki. Idared, Mutsi, Gloszter és a többi. Nézték, kérdeztek róla az emberek. A mezőgazdasági főiskola Technológia Kft.-je virágmagmintákkal, lomb­trágyával, agrokémiai ter­mékeivel rendezett kedvcsi­nálót. A sóvirág, a legényró­zsa. a málvvarózsa és más virágok iránt nagy volt az érdeklődés. Aztán elkezdődött a hiva­talos program. Szentpéteri József, a község polgármes­tere vállalta a szószólási te­endőt, hitét és reményét is kifejezvej — Minden jel arra mutat — mondta —, hogy a köz­ségben a kertmozgalom si­keres és eredményes lesz. Annak kell lennie. A gazda- mozgalomnak vannak ha­gyományai, kapcsolódik a falu életéhez. De többre van szükség, ne csak búzát és kukoricát termeljünk, de olyan kerti növényeket, gyü­mölcsöt, amelynek piaca és nagyobb haszna van, lesz. Amíg a polgármester be­szélt, addig a jelölőbizottság a vezetőség megválasztására javaslatát egy külön helyi­ségben fogalmazta. Közben a polgármester azt is bejelen­tette. amennyiben a klub megalakul, az önkormányzat félmillió forinttal támogat­ja a dologi és egyéb kiadá­sokban. Dr. Széles Csaba, a megyei kertbarát szövetség elnöke a működés szabálya­it, feltételeit ismertette. Ere­detileg a mozgalom célját egy jelmondat úgy határozta meg: kertészkedj, barátkozz, művelődj! Ettől ma már többre van szükség. fenn­tartva és ápolva a hagyomá­nyokat az árutermelés a döntő. Ehhez széles körű in­formációra. szakszerűségre, szaktanácsadói szolgálatra van szükség. Dr. Ináncsi Fe­renc arról beszélt, hogy ta­valy decemberben a megyé­ben is megalakult az alma­szövetség, amely a gazdák érdekeit képviselve segíti és segítheti a termelőket infor­mációkkal. A rendezvényen részt vevő közel száz ember a klub ala­kítását megszavazta, a java­solt vezetőségi tagokat elfo­gadta. A klub elnöke Zsíros Sándor agrármérnök lett. Ő mondta: — Valamennyien azon le­szünk, hogy működő, össze­tartó közösséget hozzunk lét­re és néhány év múlva ko­moly és jövedelmet adó kis- árutermelői tevékenység le­gyen. Tisztséget kapott a vezető­ségben Kozma Sándor nyug­díjas tanító is. Feladata lesz, mint a község krónikásának mindent leírni, megírni. Ve­le is beszélgettem: — Negyvenhét óta foglal­kozom kertészkedéssel, van egy kis szőlőm. Csak a riz- linget kedvelem, itt abból lehet minőségi bort készíte­ni. Régi vágyam volt, hogy a gazdakör újjáéledjen, le­gyen egy közösség, ahol egy­más örömére és boldogításá- ra a réei hagyomány okát ápolva kertkultúrában és mindenben tovább lépjünk. A kiwi nálunk is megteremi?!) Hegyei borverseny A nagyecsediek már kitűnő borokat termelnek Samu András Nagyecsed (KM) — Immár hagyományosan 1992. február 28-án a nagyecsedi művelő­dési házban megrendezték a kertbarátklub-tagok házi borversenyét. A gazdák 19 féle fehérborfajtát adtak be zsűrizésre. A zsűri tagjai Szabó Sándor, Murguly Sán­dor és Kalavé János borát aranyérmesnek minősítette. Ezüstérmes minősítést kapott dr. Gaál Miklós, Ozsváth Sándor, Szűcs Bálint, Gulyás János, Laczkó Antal és Pely- vás Kálmán bora. Vaján a kertbarátklub bor­versenyét március 7-én tar­tották. A szőlőtermesztő gaz­dák ezúttal is szép számmal neveztek. A zsűri fehérbor­kategóriában aranyéremmel díjazta Tisza Péter és Dani Endre borát. Ezüstérmes bo­ra volt Erdélyi Bélának, Ti­sza Péternek, Greksza Mi­hálynak és Dani Endrének. Vörösbor-kategóriában egy gazda borát minősítették ezüstéremmel. Vegyes bor- kategóriában Dani Endre meggyborát aranyéremmel díjazták. Az arany- és ezüst­érmes borokkal a gazdák a megyei borversenyre nevez­hetnek. A megyei borversenyt március 26-án 15 órától rendezik meg Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Ház­ban. A korábbi tapasztalatok szerint a megyei borbírálaton a zsűrinek nem lesz könnyű dolga, hiszen több mint 300 bormintáról kell majd véle­ményt mondani, és minősítő okiratot kiállítani. A megye minden kertbarátklubja be­nevez néhány mintával. Nyíregyháza (KM) — A déligyümölcsök közül — ha­zai felbukkanása óta — a kiwi megőrizte arisztokrata mivoltát; a boltokban, a stan­dokon sehol sem mérik ki­lóra, csak darabszám. A ki- wivel, vagy őshazája szerint kínai egressel a nyersen tör­ténő fogyasztás mellett fagy­laltban, üdítőitalként talál­kozunk. Gyümölcssalátaként is ki­tűnő: a zöld, lédus, aromás húsa a világ legfinomabb gyümölcseivel vetekszik. C- vitamin tartalma az almá­énak tízszerese, magas a cu­kor, sav és fehérje mennyi­sége, kálciumtartalma. Első leírásával Velich Ist­ván „Nálunk is megterem” c. könyvében találkoztam. A piacon vásárolt kiwi mag­ját 1986-ban vetettem el elő­ször — sikertelenül. A kö­vetkező évben sem kelt ki egyetlen növény sem. A próbálkozást 1990-ben kezd­tem újra, a magládát fóliá­val takartam, s a páratelt környezet meghozta eredmé ­nyét: kikeltek a kiwima­goncok. Pár hónapos ajná- rozás után tejfölös poharak­ba ültettem a kis növénye­ket. A földbe süllyesztett poharakban arasznyiak let­tek őszig. Hevenyészett lombtakarót kaptak, és múlt év tavaszán raktam ki őket szabad földbe — „iskolázás­szérűén". — Egy-másfél mé­ter magas növények fej­lődtek. Ősszel — csak a biztonság kedvéért — a sző­lőhöz hasonlóan felcsirkéz- tem a bokrokat. Ügy tűnik felesleges volt az óvatossá­gom, mert kitűnően teleltek a szabadon hagyott vesszők is. Most, március közepén végleges helyükre telepítet­tem az immár harmadik évükbe lépő kiwifácskákat. Óvatosan írtam le, hogy „fácska”, mert a kiwi lián- szerű, leginkább a szőlőre hasonlít — úgy néz ki mint a szőlő kordonműveléskor. A kiwi növényt a kertbará­toknak, a kíváncsi, a kísér­letező kedvű embereknek nemcsak terméséért, hanem díszként is érdemes elültet­ni a kertben.' Amellett, hogy szívesen látom dísznövényként is a kiwit, szeretném, ha termést is nyernék. Magoncaimról viszont még nem tudom, hogy melyik a termős és melyik a porzós — mivel­hogy kétlaki. Telepítéskor 6- 8 termős tőhöz kell egy-egy porzósat ültetni. Szerencsés esetben előfordtil hímnős pél - dány is. Aki kész növényt akar beszerezni, az öt ter­mőre számítson egy porzó­sat. Szaporítása a magveté­sen kívül — szakemberek szerint — könnyű bújta­tással, gyökérdugványozás­sal, nemesítve tavasszal, a szőlőéhez hasonló oltásmó­dokkal. Biokultnra—biotechnológia Nyíregyháza (KM) — A Westsik Vilmos farmer nép­főiskola legutóbbi konfe­renciáján Deák Veronika a bioklub titkára tartott elő­adást. A biotermesztésben — mondta többek között — csak a természetes anyago­kat lehet felhasználni. A biotechnológia speciális ter­melő berendezésekkel, a mikroorganizmusok felsza­badításával, fermentálással, erjesztéssel nyeri azokat az anyagokat, amelyek a bio- termesztésnél hasznosítha­tók. A biotermesztés iráni érdeklődők sok hasznos út­mutatót kaptak. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Seres Ernő JEGYZET Az adókedvezmény? A kistermelői adóked­vezmény mint az már köztudott 500 ezer forintról 750 ezer forintra nőtt. Ezt az adókedvez­ményt csak némi jóindulat­tal lehet kedvezménynek nevezni, hiszen ha az ere­deti rendelettől az idő mú­lását figyelembe vesszük, és ebbe az időintervallumba elhelyezzük az inflálódást, a számos forintleértékelést, úgy a 750 ezer forint nem­igen ér fel az ötszázezer fo­rinttal. Jobb tehát, ha a kedvezmény helyett, kor­rekcióról beszélünk. Ked­vezmény azért mégis van. Szakértő szerint, ha egy négytagú család közösen végzi a kisárutermclést, úgy a családtagok minde­gyikét megilleti a 750 ezer forint, saját nevén és jo­gán. A családi adókedvez­ményt így összeadva az 2 millió 300 ezer forint. Ez már valami. Ebbe az ösz- szegbe már közel 40 hízó­sertés adómentes értékesí­tése is belefér. Csakhogy — közli a kis- árutermelésben jártas, a rendelkezéseket megérteni akaró levélíró — ha ő a családi összmunka alapján hízósertéseket értékesít, ak­kor az átvételi árból a fel­vásárló adóelőleg címén azonnal levon néhány szá­zalékot. Járatlanként az ügyben az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásár­lási csoportjától kértem tájékoztatót. Sajnos a hír igaz. A személyi jövede­lemadó-törvény 47. parag­rafusa szerint 1992. január elsejétől vállalkozók ese­tében 3 százalék, kisáru- termelők esetében félszáza­lék adóelőleget kötelesek levonni, amennyiben a szá­mított adóösszeg eléri a 100 forintot. Egy sertés eseté­ben ez nem fordul elő; de ha a kistermelő már egy hízott bikát értékesít, úgy az átvételi ár összege min­denképpen akkora, hogy a félszázalékot levonják. Nö­vénytermesztés esetében, például dohánynál, az adó­előleg-levonás 2,5 százalék. Amennyiben a kisáruter- melő a 750 000 Ft-os adóked­vezményre jogosult, úgy a levont félszázalékot, illet­ve 2,5 százalékokat az adó­hatóságtól visszaigényelhe­ti. A visszaigényléssel vi­szont adóalannyá válik. El kell készítenie a személyi jövedelemadó-bevallását, tehát olyan feladatot kell végrehajtania, amelyhez jól képzett számszaki szak­emberek, esetleg ügyvéd ért. Csak példa, ha valaki­től adóelőlegként, amit visszaigényelhet levontak 5—600 forintot, vajon meg­éri-e számára, hogy ezt az adóelőleget visszaigényelje. Miután Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, egy számszaki embertől, egy ügyvédtől sem várható el, hogy az adóíveket szíves­ségből töltögesse, osszon és szorozzon. Nem tudom, hogy mennyit kérhet egy ilyen munkáért egy fő­könyvelő, könyvelő, ügyvéd vagy bárki, de hogy nem 100 forintot, az biztos. M ás kérdés, hogy a né­hány száz forint adó- kedvezmény vissza­szerzése mennyi utánajá­rással jár. Akinek tehát van sütnivalója, veszni hagyja a néhány száz fo­rintot, amit tőle adóelőleg­ként levontak. Hiszen több mint valószínű, többe ke­rülne a leves, mint a hús. A kisárutermelő levélíró­nak tehát igaza volt és van. Amit az egyik kézzel adtak, azt a másikkal visz- szmvették. Hogy kinek jó ez? Valakinek biztosan. Tavasz a házikertekben Akad tennivaló bőven a ház körül... Nagyhalász (KM) — Már­cius elején ha az idő engedi — mast a sok éves átlagtól melegebb volt nappal az idő — a házikertekben megkez­dődik a munka. Az avar- és gazégetés után a jó gazda már felásta a földjét és már­cius közepén kiülteftte a ka­ralábét, porhanyóssá tette a karfiolágyás talaját. Hozzá­láttak az őszibarack termő­re metszéséhez is. Miután Sándor, József, Be nedek a néphit szerint meg­hozta a meleget, a ribiszkét, a málnát, a köszmétét és a szedertelepítést elvégezhet­jük, sőt kiültethetjük az elő­csíráztatott burgonyát. Ha már elvégeztük a kaj­szi- és őszibarack- a mandu­la-, a cserenynye- és meggyfák permetezését, tanácsos, hogy az új gyümölcsfák ültetését március 25-ig fejezzük be. A gazdák szerint ekkor kell megkezdeni a fák oltását, a rózsák kitakarását, met­szését. Március végén a védett helyen teleltetett mus­kátlit és dáliát is kiültethet­jük a szabad földbe. A szőlő metszése március elején még kissé korai, hi­szen Gergely-nap után még fagyossá válhat az idő, így a termőre metszés pontossá­ga nem százszázalékosan biztos. Sokan bíztak azon­ban abban, hogy amit Mátyás felépített, azt Gergely már nem ronthatja el. A házi kertekben, a ház körüli lu­gasokon már március elején a szőlő metszését is elvégez­ték. Erre a felvétel is tanul­ság, hiszen Nagyhalászban Zsebe István már március elején végzett a szőlőhigas metszésével. Bár az almafák metszésénél is ezt a szorgal­mat tapasztaltuk volna. Saj­nos még ma is sok a met­szetlen, az ápolatlan almafa a gyümölcsöskertekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom